Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-09-15 / 37. szám
Busxon&atodlK évfolyam 37. szám Buáapesí^J9ST »jtcpfémber 15. Előfizetési ár: EGÉSZ ÉVRE ......................24 PENGŐ FÉ LÉVRE...............................12 PENGŐ EG YES SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR Árusítják az összes IBUSz-pavlllonokban FELELŐS SZERKESZTŐI DACSŐ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-ÚT 60. Telefon: 1-137-15 - Postacsekk: 40.4 24 Budapest új kölcsöne: 30 millió pengő, 95-ös árfolyammal és 5°/0-os kamatozással 7 millió pengőt fordítanak beruházásokra és 23 millió pengővel a rövidlejáratú kölcsönöket hosszúlejáratú, fundált kölcsönökké alakítják át n hét híd városa A fiiiömérzésü magyar poéta huszonhét esztendővel ezelőtt irta meg „A hét híd“ városa című verseskönyviéit és megénekelte henne Budapest — hat hídját. Az újpesti hidat, a Margithidat, a Lánchidat, a hidak ősét, az Erzsébet-hidat, a Ferenc Jó- BSef-hidat és az összekötő vasúti hidat, amely messze, kinn a városvégen, magányosan, száműzötten teljesíti fontos kötelességét. A hetedik hidat csak a költő képzelete szülte és ujjongott, hogy ez lesz majd az igazi híd, mert Az irgalom, a szeretet Hidalja majd át az örvényeket, Hogy az emberszívet összekösse. Huszonhét esztendeig vártunk erre a hetedik hídra, hogy végre Budapest tényleg a hét híd városa lehessen. Most, amikor ennek a gyönyörű új hídnak, a Horthy Miklós-hídnak közepén megállunk és végigtekintünk az új, hatalmas fejlődésnek indult városon, llátjuk, milyen kegyetlen volt a sors hozzánk, hogy a fejlődésnek ezt a hatalmas folyamatát harmadfél évtizedre megállította. Haimadfél évtizedig kellett várni a hetedik hídra, de most boldog ölömmel érezzük, hogy igaza van Szendy Károly polgármesternek, aki a hídavató ünnepségen nemcsak arról emlékezett meg, hogy Budapest déli részének új fejlődést ad ez a híd, de egyben ennek a hídnak a megépítésével megkezdődött Budapest nagyarányú, világvárosi városfejleseztési programja. Reméljük, még alig szedik le az új hidat ékesítő színes zászlóerdőt és máris megteszik az első kapavágásokat, hogy a nyolcadik híd, amely egy kárhozatra ítélt nagyszerű városrésznek, Óbudának hozza meg új életét, építéséhez hozzáfogjanak. Ez a heteik híd történelmi jelentőségű. Büszkén hirdeti majdan az utókor számára is azt az emelkedett nagy érzést, amely ezt az idők során mindig széthúzó nemzetet elszakíthatatlan láncba fűzte össze Magyarország nagy kormányzójának, vitéz Horthy Miklós országlásának tíz éves jubileumán. Mint Darányi Kálmán miniszterelnök mondta, az országgyűlés mély hálájának akart kifejezést adni ezzel a nagyszerű alkotással, a kormányzó ország- építő munkája iránt. De szólott a miniszterelnök ennek a hídnak jelképes jelentőségéről is. Ennek a hídépítésnek a munkája — mondotta — szimbóluma a történelmi szerepnek, amelyet a magyar nemzet ezer esztendeje töltött be és amelyet vállalnia kell a jövőben is. Ez a híd magának a magyar nemzetnek a szimbóluma, azé a nagy nemzeté, amely híd volt és lesz a jövőben is Kelet és Nyugat között. A magyarság élethivatása, rendeltetése foglaltatik ebben a szimbólumban és ahányszor erre a hídra nézünk, jusson eszünkbe, hogy a magyar nemzet világpolitikai rendeltetését jelképezi. Mert ha a múltban a Nyugat védőbástyája volt is a magyarság és Magyarország, a jövőben, úgy érezzük, már hídnak kell lennie a két világtáj között. A magyarság legyen a nyugati kultúra közvetítője Kelet felé és a magyarság legyen a hídja a föltörő, egészséges keleti szellemnek, amelynek hivatása, hogy fölfrissítse a kultiírmunkában elfáradt nyugati nemzeteket. Sok mondanivalója van ennek a hídnak a magyarság számára, de még akkor is, ha nem megyünk el a szimbólumokokig, de megmaradunk a reális élet talaján, akkor is a magyar főváros fejlődésének új szakaszához jutottunk el. Annyi idő után újra hidakat építünk, amelyek új és régi városrészeket kapcsolnak be a főváros buzgó életébe. Ma már ott tartunk, hogy a költő huszonhét év előtti álma valóra vált, Budapest ma már a hét híd városa és‘ várjuk, hogy minél előbb ujjongva írhassuk le: Budapest, a nyolc híd városa. Boldogok vagyunk, hogy ez a hetedik híd nemesük a gazdasági föllendülés reményét kelti, hanem bízunk abban, hogy a költőnek is igaza lesz, mert ez a lelkek békéjének a hídja is lesz: Ami itt most mind egybeforr, Megérti egymást, együtt érez És irt viszen egymás sebéhez ... Oh, mert a hetedik ... a hetedik .. . Szívek fölé emelkedik S ívei, látom — félig ébren, lázban — Eggyé lesznek egy nagy, forró dobbanásban. Befejezettnek tekinthető, hogy a főváros néhány héten belül újabb kölcsönt ve^z fel. A Fővárosi Hírlap legutóbbi számában már jeleztük, hogy feltétlenül lesz új kölcsön, amely azonban elsősorban a mostani rövidlejáratú fiiggőkölcsönök rendezésére fog szolgálni, a fennmaradó részt pedig a legszükségesebb beruházások fedezésére fordítják. Azóta a sajtóban erről a kölcsönről egymásnak ellentmondó híradások jelentek meg: 25—30 millió pengős berubázókölcsönről írtak, sőt már a beruházások nagyságára is tettek célzásokat. A Fővárosi Hírlapnak módjában van illetékes helyről kapott információ alapján a kölcsön részleteiről felvilágosítással szolgálni: A főváros vezetősége tárgyalt a pénzügyi kormánnyal, ahol közölték a város irányítóival, hogy külföldi kölcsönt a főváros ezidő- szerint nem vehet fel. Ilyen körülmények között tehát arra számítani, hogy a főváros valamennyi rövidlejáratú kölcsönét hosszúlejáratú kölcsönné változtatják át, szó sem lehet. Rövidlejáratú kölcsönökkel azonban a végtelenségig tovább dolgozni mégsem lehet és ezért azoknak egy részét pénzügyi tranzakcióval átváltoztatják stabil kölcsönné. Uj beruházásokra is szükség van és azokkal a beruházásokkal beérni, amelyek a költségvetés keretében elférnek, nem lehet. A város vezetősége a Községi Takarékpénztárral tárgyalt. A főváros pénzintézete hosszúlejáratú kölcsönt nyújt Budapest számára a következő feltételek mellett: 1. A kölcsön összege 30 millió. 2. A kötvények kibocsátási árfolyama 95%. 3. Kamat: 5%(. Ez olyan előnyös ajánlat, amelynél nem valószínű, hogy jobbat elérhet a főváros, ámbár Szendy Kái*oly polgármester kijelentette, hogy ha valamelyik bank előnyösebb ajánlatot hajlandó nyújtani, úgy nincs semmi akadálya annak, hogy a főváros a kölcsönt más pénzintézettel kösse le. Ez az az alap, amelyen most a főváros elindulhat. Az alátámasztás elmaradhatatlan volt, mert bizonyos beruházásokat tovább elodázni már nem lehet. A kölcsön perfektuálása még nem történt meg, de máris vannak olyan beruházások, amelyekhez az önkormányzat hozzájárult, sőt a pénzügyi bizottság ezeket meg is szavazta. Tulajdonképpen hétmillió pengős új beruházásokról van szó, ebből három millió pengő esik a kislakásokra, két és félmillió pengő az új utak és terek építésére és másfél millió pengő a városrendezésekkel kapcsolatos kiadásokra. Nem valószínű, hogy más új beruházásra ezúttal sor kerülhet. Ezek szerint tehát 23 millió pengőt fordítanak a pénzügyi tranzakciókra. Mindenekelőtt rendezik azt a 18 millió pengős kölcsönt, amelyet ugyancsak a Községi Takarékpénztártól vett fel a főváros 1936. év végén. Azért volt erre szükség, mert a kórházi alapot likvidálni kellett. Ez a kölcsön 6%-os. illetve a kamat a törvényes kamatlábat 2%*-kal haladja meg. Ennek a rövidlejáratú kölcsönnek törlesztése ugyan eddig sem okozott különösebb gondot, de elvitathatatlan, hogy hosszúlejárat ú kölcsönné való átalakítása nagyobb pénzügyi stabilitást jelent és a kamattörlesztés is olcsóbb lesz. Ilyen körülmények között tehát már csak ötmillió pengő áll a főváros rendelkezésére a további pénzügyi tranzakciókra. Szerették volna véglegesen rendezni az 1930. évi függőkölcsönt is, amely eredetileg 45 millió pengő volt, amelyből azonban most már csak 27 millió pengő áll fenn. Annakidején ebből az összegből 30 millió pengőt szántak az Elektromos Müvek és a Vízmüvek beruházásaira és 15 milliót kellett fordítani azokra a befektetésekre, amelyeket az 1927. évi dollárkölcsön- ből akartak fedezni, de a beruházások összege meghaladta az előirányzatot. Ez az ötmillió semmiesetre sem elegendő ennek a kölcsönnek likvidálására, de bizonyos mértékig mégis lehetséges a tranzakciót keresztülvinni. A város még nem kötötte le magát abban az irányban, hogy ezt az összeget feltétlenül a kölcsönök rendezésére fordítják, így tehát megvan a lehetőség arra, hogy ha az önkormányzat a költségvetés tárgyalása során valami különleges kívánsággal áll elő, úgy ebből az összegből fedezetet lehet találni. Sok szó esett arról is, hogy a főváros ön- kormányzata a szükséglakások tekintetében új politikát vezetett be. Pártkülönbségre való tekintet nélkül azt az álláspontot foglalták el, hogy a szükséglakás- tipus meghaladott és sokkal helyesebb a szükséglakások helyett kislakásokat építeni. Az építkezéseket a lehető leggyorsabban meg kell indítani, mert különben az Eucharisztikus kongresszusra nem lesz elég lakás Budapesten. A magasépítési ügyosztály a szükséglakásoknak építési terveit pontosan kidolgozta, sőt a munkálatokra a pályázatok be is érkeztek. Sok átalakításra nincs szükség. A polgármester döntött már abban, hogy a kislakások ugyancsak ott épülnek meg, ahol a szükséglakásokat tervezték. A szobák nagyságában sem lesz változás. A konyha számára úgy teremtenek helyet, hogy a tervezett folyosót megszűkítik. 1040 szükséglakás építéséről volt szó. Ugyanazzal a költséggel, ugyanazon a területen természetesen kislakásokat kevesebbet lehet építeni. A magasépítési ügyosztály éjjel-nappal dolgozik a tervek átalakításán és az a vélemény, hogy a lakások száma körülbelül 20%Lkal fog csökkenni. Az önkormányzat döntése tehát magának a beruházásnak mértékét egyáltalán nem befolyásolja.
