Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-01-20 / 3. szám
Budapest. 1937 január 2ft. IdXmtäQ&jTÜJZMF* 7 Megduplázódott a Községi Takarék nyeresége Tíz százalékkal emelkedett a betétállomány Az elmúlt esztendők szokásához híven a pénzintézeti mérlegeik ismertetésének sorozatát az idén is Budapest Székesfőváros Községi Takarékpénztára nyitotta meg, amelynek márlegjelentése a várt kedvező eredményt messze túlhaladó fényes üzleti tevékenységről számol be. A beszámolóban legelőször is szembeszökik az a körülmény, hogy a pénzintézet tökéletes mobilitása mellett a banküzlet minden ágában erőteljes fejlődést ért el. Ebből a szempontból különöslkőp figyelemreméltó betétállományának 10%-kal való növekedése, ami azt jelenti, hogy a közönség egyre fokozódó bizalommal veszi igénybe a Községi Takarékpénztár kiváló vezetésében rejlő lehetőségeket. Liptay Lajos dr. vezérigazg-ató most. már másodszor irta alá a zárszámadásokat és ebben az esztendőben jóleső érzéssel konstatálhatta, hogy tökéletesen érvényesül eddig is bevált kitűnő üzletviteli politikája. Ugyanezt állapította meg Szendy Károly polgármester is, aki már a legközelebb az autonómia elé terjeszti a jelentést, amelynek adatai közt iaz említetteken kívül a szakavatott és eredményes vezetés mellett tanúskodik az üzleti nyereségnek csaknem a megduplázódása: a nyereség 209.000 pengőről 339.000 pengőre emelkedett. Mindezek a számok a Községi Takarékpénztár imponáló fejlődését bizonyítják. Az intézet által nyilvánosságra hozott mérlegjelentés egyébként a következő — önmagukért beszélő — adatokat tartalmazza: A Budapest Székesfővárosi Községi Takarék- pénztár Részvénytársaság igazgatósága folyó évi január hó 15-ún tartott ülésén Liptay Lajos dr. vezérigazgató előterjesztése alapján megállapította a trdkarékpénztár 1936. üzletévére vonatkozó mérlegét. Az elmúlt óv üzleteredményei közül a legkifejezőbben a takarékpénztár betétállományának nagymérvű emelkedése domborodik ki. Ez a bstétemel- kedés a takarékkönyvekre és folyószámlákra elhelyezett betéteknél az előző évi 78.2 millióval szemben több mint 10 százalékos, vagyis 8.-t milliós növekedéssel 86.6 millióra gyarapította a betétek ősz- szegét. Minthogy a székesfőváros községi folyópónzei és különleges rendeltetésű betétei az elmúlt évi ösz- szeggel azonos mértékben változatlanul 7 milliót tesznek ki, a takarékpénztár által ily módon kezelt összes betétek összege 93.6 millió. Lényegesen fokozta a takarékpénztár az eddigi évek során is általánosan kitűnőnek ismert mobilitását, ezzel is bizonyságot szolgáltatva a minden tekintetben helyesnek bizonyult óvatos éis előrelátó üzletpolitikájának és a szakszerű, gondos ügyvezetésnek. A takarékpénztár hitelezési tevékenységét is fokozta az elmúlt üzletévben, főként rövidlejáratú és egészen mobil hitelek nyújtása terén. Elsősorban váltótárcájának 51.2 millióról 56.5 millióra történt emelkedésében jut ez kifejezésre, másrészt az egyéb fedezett hitelek több mint 3 millió pengős és az értékpapírokra nyújtott kölcsönök cc-a 1 milliós emelkedésében. Folytatta és fokozta tevékenységét a takarékpénztár az elmúlt évben az exporthitelek nyújtása terén és jelentős mérvű aktivitást feltett ki a telekfeldarabolási és telekértékesítési üzletkörben is. A hosszúlejáratú törlesztéses kölcsönök összege 18.8 millió, aminél külön említésre méltó, hogy a törlesztéses kölesönőiknél fennálló hátralékos annuitások összege — mely különben a takarékpénztárnál sohasem haladta meg a normális mértéket — ez évben még csökkent is. Rövidlejáratú jelzálogos hitelek nyújtásában az előző évinél szintén jelentősebb mértékben vett részt a takarékpénztár. A takarékpénztár érdekkörébe tartozó Parkváros rt., melynek tulajdonát főleg budahegyvidóki ingatlanok képezik, jelentős számban és igen kedvező árakon értékesített telkeket, viszont előnyös áron szerzett be újabb, főleg bérházak építésére alkalmas területeket. 1 A takarékpénztár másik érdekkörébe tartozó vállalata, illetve alapítása, a Budapest Székesfővárosi Allatvásár Pénzforgalmi rt., amely a vásár- pénztári intézménnyel kapcsolatos teendőket látja el, első iizletévót fejezte be az 1936. évben minden wrr. Nagy árammegtakarltás1 Nagyobb fényi KOMOR HEKRJK-féle ICnyH-vhnl k*iJ-. vllilunoMätfl. ém mür/nkl vállalat K. F. T. BüUAPKST.Vll., W ESSKL.IÍJW l-O.Í* lám p.i testekkel Telt-Ion: 1-414-7G tekintetben jó és kielégítő eredménnyel. Általánosságban a takarékpénztárnak most közzétett mérlege az erőteljes fejlődésnek, mind szélesebb körű üzleti tevékenységnek és megerősödésnek képét mutatja. A takarékpénztár forgalmának megnövekedése és üzletkörének bővülése a leghívebben a bevételek J nagymérvű emelkedésében jut kifejezésre. Ily mó- j dón, dacára a kiadások fentebb hivatkozott és megindokolt emelkedésének az előző évi 200 ezer pengős nyereséggel szemben ez évben 339 ezer pengő tiszta nyereséggel zárult a takarékpénztár üzletéve. Ez alapon az elmúlt utolsó három év gondos tartalékolási és a belső erők fokozására irányuló politikát továbbra is szem előtt tartva, az igazgatóság a közgyűlésnek azt javasolja, hogy a takarékpénztár ne fizessen osztalékot. Gazdasági Szemle nem más, mint Bornemisza Géza, aki a minap olyan meghatóan finom és nagylelkű gesztussal i mentett meg a pusztulástól egy magyar iparoscsa- j iádot, hogy a nevét talán soha nem felejtik el Orosházán, ahol a ,,csoda“ történt. Adótartozás miatt árverést tűztek ki egy kisiparosnál: az egyetlen esztergapadja került dobra. Hiába szaladt fűhöz-fáboz, senki nem tudott rajta segíteni. Végül is kétségbeesésében levelet írt az iparügyi miniszternek, hogy mentse meg a pusztulástól, mert az esztergapad nélkül bezárhatja műhelyét. Már- már azt hitte, innen sem érkezik segítség, meg is kezdték az árverést, amikor beállított egy elegáns úr, aki túllicitálva mindenkit, az árverésen megvette az esztergát. Ezután pedig odafordult a kétségbeesett iparoshoz és így szólt: — Vitéz Herczegh István iparügyi minisztériumi titkár vagyok, a gépet az iparügyi miniszter úr megbízása alapján vásároltam meg és most itt hagyom, használja egészséggel, szorgalommal, hogy fel tudja virágoztatni műhelyét. A gép pedig ott áll régi helyén és rá van írva: Az iparügyi miniszter tulajdona. Azt hisszük, ebhez felesleges kommentáld fűzni. Tény az, hogy a most indult új esztendőnek eddig ez a legszebb gazdasági eseménye. akarnak ezután árusítani kereskedőink: a FÖVKE már el is határozta, hogy mindent elkövet ennek érdekében. Ezt a dicséretes elhatározást minden tekintetben csak helyeselni tudjuk. Már nem is hivatkozunk a világ első kereskedő népére, az angol üzleti szellemre, amely el sem tudja képzelni, hogy a kereskedő többet kérjen portékájáért, mint ameny- nyi't az ér. A fasiszta uralom ma már Olaszországban, a hihetetlen alkudozások egykori hazájában is megszüntette ezeket a lehetetlen és bosszantó vitákat, amelyeken azonfelül még vesztett is a vásárló. H,a tehát a velencei vázaboltos fix-áron tudja árusítani az ajándéktárgyakat, akkor százszor inkább bele kell idegződnie az egyedül helyes és korrekt üzleti elvnek, a helyesen és szolidan kalkulált szabott árnak a budapesti kereskedőbe. Ezt követeli üzleti jó hírnevük, de ezt követeli az ország általános érdeke is, mert hiszen szépen fejlődő idegenforgalmunknak nem lehet visszataszítóbb ellensége, mint a kupeckedő kereskedő, aki balkáni csűrés-csavarás- sal alkudozik az előkelő külföldi vendéggel. Hogy a szabott árat a legsürgősebben be kell hozni az egész vonalon, ezen — nincs mit tovább alkudozni. Sürt föVöt estnek a vidéken, ahol az utóbbi napokban szintén felemelték 4—6 fillérrel a kenyérfajták árát. A vidék szegény lakossága nem győzi a magas kenyérárakat, ezért süli tököt eszik. A magyar vidék lakossága a magyar búza hazájában nem tudna megfizetni a kenyér árát. Az új esztendőnek eddigelé ez a legszomorúbb gazdasági eseménye. Ta»Ta: ez a neve, jobban mondva most már csak ez volt a neve a legnagyobb belgrádi áruháznak, amelyről itt, ezeken a hasábokon már megemlékeztünk. Ez a hatalmas áruház a jugoszláv áruházi törvény ellenére, szabálytalanul, a hivatalos hozzájárulás nélkül kezdte meg működését. A belgrádi kereskedők minden követ megmozgattak, hogy elejét vegyék a nagyobbarányú egziszlenciarombolásnak. A hatóságok figyelmeztették is a To-Ta-t, hogy építse le túldimenzionált működési körét és elégedjék meg a kiskereskedői méretekkel. 'Ta-Ta azonban ma kacskodott, erre a kereskedők elmentek a minisz terhez, akinek bemutatták, hogy mennyit veszítő! tek a nagy konkurrencia miatt. Erre a keroske dclmi miniszter rendkívül radikális intézkedéssel, a múlt csütörtökön azonnali hatállyal bezáratta a: áruházat. Reméljük: Ta-Ta esete nem lesz egyedüli a, világtörténelemben. Erőíelfes fejífidés a Magyar-Olasz Banknál A napokban hozta nyilvánosságra 1936. évi mérlegét a Magyar-Olasz Bank. Ez a mérleg mindenesetre alkalmas arra, hogy igazolja az általános gazdasági javulásra vonatkozó mc g állapításokat, kétségtelen azonban az is, hogy a fejlődésről és minden vonalon duzzadó életerőről bizonykodó számok és tételek, a szúmoszlopok mögött mutatkozó hatalmas üzleti tevékenység és mindezek alapján a kitűnő eredmények elsősorban annak a kipróbált és nagytehetséggel irányított üzleti vezetésnek köszönhető, amely mindenkor jellemezte ennek a minden gazdasági helyzetre élénken reagáló pénzintézetnek működését. A mérlegjelentés szűkszavúságából és csupán a száraz adatokat felsorakoztató tételeiből megállapítható, hogy a betétállomány 11 százalékkal, mintegy 9 millió pengővel 87 millió pengőre emelkedett egy esztendő alatt. A közhangulat növekvő bizalma ugyanekkor lehetővé tette, hogy a Magyar-Olasz Bank az eddiginél is nagyobb mér tékben álljon a magyar hitelélet rendelkezésére. A mérleg minden tétele a Magyar-Olasz Bank közismert mobilitását támasztja alá és, hogy a kipróbált vezetőség, llalmy Miklós dr.-ral az élén, menynyire hivatása magaslatán áll, az kiderül abból is, hogy a kihelyezések is emelkedést tüntetnek fel az egész vonalon. Figyelemreméltó, hogy az igazgatóság, átérezve Imrédy Béla ismeretes felhívásának jelentőségét, az élénkülő üzleti tevékenységből eredő nagyobb nyereséget nem az osztalék növelésére, hanem az intézet belső erejének fokozására használja fel. Ily- módon tehát 1,060.692 pengős nyereség mellett (ami csaknem 60.000 pengővel haladja túl az intézet múltévi nyereségét) az osztalék változat tanul P 1.50. A mérlegről egyébként az igazgatóság a következő hivatalos jelentést adta ki: A Magyar-Olasz Bank Részvénytársaság- igazgatósága a folyó évi január hó 16-án megtartott ülésén előterjesztette az 1936. üzletévi mérleget, amely 1,060.692.14 P nyereséget mutat fel (az előző évi 1,003.501.07 P nyereséggel szemben). A mérlegszámlából kitűnőleg a takarékbetétek összege 43,352.173.98 P (1935-ben: 37,198.067.71 P), a folyószámlán elhelyezett betétek összege 43,984 725.30 P (1935-ben 41,523.922.55 P), a betétállomány tehát összesen 87,336.899.28 P (az előző évi 78,721.990.26 P-vel szemben), míg a nem betétjellegű kötelezettségek 3 520.116.79 P-re apadtak (az előző évi 6,133 351.10 P-vel szemben). A készpénzkészletek, valamint a zysírószámlákon és bankoknál fennálló kész pénz jel 1 egü követelések öse®ege 10,858 946.57 P-re emelkedett (1935-ben: 9,227.225.59 P). A váltótárca összege 59,096.872 06 (az előző évi 57 584.945 76 P-vel szemben). Az adósok tétele az előző évi 27,968.935.57 P-ről új mobil kihelyezések folytán 31,787.935.34 P-re emelkedett. Az értékpapírok é6 érdekeltségek 3,600.893.56 P-vel szerepelnek (az előző évben 3,365.352 46 P-vel). A jelzálogkölcsönök összege 26,342 518.39 P-re csökkent (az előző évi 27,219.322.68 P-vel szemben), míg a forgalomban lévő záloglevelek összege 17,484 471 54 P-re apadt, az ötéves kötvényekből pedig mindössze 331.620 80 P-nek megfelelő névértékű címlet van forgalomban. Az intézeti székházakon kívül egyéb ingatlanok mérlegszerinti összege az évközti eladások folytán 3,708.853.27 P-re apadt (1935-ben; 4.227.161.17 P). Az intézet igazgatósága örömmel állapította meg egyes üzletágak nagyobbarányú fejlődését, de a magyar hiteléletben még megoldásra váró súlyos kérdésekre való tekintettel, osztalék emelése helyett az intézet belső erejének növelésére, valamint a nyugdíj- és jó'iéti alapok fokozott gyarapítására fordított különös gondot. Az igazgatóság a folyó évi február 9-re egybehívott közgyűlésnek javasolni fogja, hogy osztalék fejében változatlanul részvényenként 1.50 P, összesen 600.000 P fizettessék ki, míg az alapszabályszerű levonások s a tartalékalap és a nyugdíjasok tartalékának megfelelő dotálása után fennmaradó nyereségtöbbletnek az 1937. üzletév számlájára való átvitelezését hozza javaslatba. Csodálatos cfépsreiteer. a pápa dísz- autója, Mussolini kerékpárja és p$*ás érdekesség at« a A Budapesti Nemzetközi Vásár vezetősége az érdekeltségek kérésére január hó 25-ig meghosszabbította a jelentkezési határidőt, amelyen belül a kiállítók a 10 százalék helydíjkedvezményben részesülnek. Január közepéig közel 600 számottevő magyar vállalat jelentkezett a vásáron való részt- vételre, akik mellett igen sok a külföldi jelentkező is. A vásáron résztvevő cégek között feltűnően nagy számban vannak az otthonberendezési vállalatok. A vásár vezetősége nagy gonddal csoportosítja az összes idetartozó iparágakat és az otthonberendezési csoport keretében külön kiállítást szentel az ágy kultuszának. Az iparosok egész serege mutat be különböző ágytípusokat a sportágytól és kórházi betegágytól kezdve a legkényesebb luxus-ágyig. Érdekes része lesz ennek a csoportnak a német, francia és olasz ágy típusok és berendezések bemutatása. Itt összehasonlításra nyílik majd alkalom a külföldi ágyak és az idegenek által „vendégmarasztalónak“ keresztelt magyar ágyak között. Tárgyalások folynak Olaszországnak, az olasz gyarmatoknak és ezek között Abesszíniának a vásáron való részvétele ügyében. Az olasz csoportban kiállításra kerülnek az olasz automobil- és repülő- gépipar kiváló produktumai és ezek sorában a pápa díszautója és Mussolini összecsukható motorkerékpárja. A kiállítás vezetősége úgy tervezi, hogy a nemzetközi vásárt a technika új csodája, a 300 kg súlyú
