Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-07-28 / 29-30. szám
Budapest, 1937 július 28. 7 ^AWaBOSlJI/JZMP Lesújtó miniszteriális vélemény a kenyérdrágításról A főváros közönsége érthető megütközéssel fogadta az elmúlt na,pókban azt a hírt, hogy a sütőiparosok emelték a kenyérár akut. Az iparügyi minisztérium részéről azonban publikáltak egy közleményt, amely szerint egyelőre semmi oka nincs a kenyérárak emelésének, következéskép a Községi Kenyérgyár a régi árakon látja el a fogyasztókat kenyérrel. Mondani sem kell talán, hogy feltétlen hívei vagyunk a szabadipar gyakorlásának: ezt korlátozni nem szabad. A kenyérárak megállapítása azonban egészen más elbírálás alá tartozik. Kenyérre, vízre, levegőre minden élőlénynek szüksége van, a kenyér tehát olyan közfogyasztási cikk, amelynek áralakulásába nem csak joga, de kötelessége is beleszólni a hatóságoknak. A kenyérdrágítás minden vonalon árdrágítást idéz elő. Az iparügyi minisztérium megállapította, hogy a kenyérdrágítás most indokolatlan. A pékek kapzsiságát jellemzi az árdrágítás, mert hiszen azok a pékek drágítanak, akikről a statisztika szerint megállapítható, hogy a budapesti háromszáz pékiparos közül száz- nyolcvan a háztulajdonos. Most tehát itt az ideje, hogy a Községi Kenyérgyár hivatása magaslatára álljon: irgalmatlanul törje le a pékek antiszociális tevékenységét. Az iparügyi minisztérium figyelemreméltó hivatalos közleménye egyébként így hangzik: A kenyérárak január eleje óta állandóak, a termelési költségekben azonban időközben ha állottak is bo emelkedéseik, rá kell mutatni arra, hogy visszaesések is következtek be és a kormányzat felfogása szerint a kenyérárak emelkedésének csak akkor lesz létjogosultsága, ha a termelési költségek felfelé és lefelé számított ingadozásai már nem képesek egymást kiegyensúlyozni. Mivel a jelenlegi számítások szerint a termelési költségekben beállott emelkedés az elmúlt hat-hét hónap alatt nem haladja meg a termelési (költségekben beállott visszaesést, a Községi Kenyérgyár egyelőre még nem látja elérkezettnek az időt arra, hogy az árakat felemelje. A Községi Kenyérgyár jelenleg ötféle kenyeret hoz forgalomba, még pedig barna kenyeret, amely a szegény néposztály számára készül 6K>—7-es búzaliszt és 1-es rozsliszt keverékéből. Ennek a kenyérnek az eladási ára kilogramenkinit 20 fillér. Ezenkívül forgalomba hoz a Községi Kenyérgyár úgynevezett községi kenyeret. Ez 5-ös és 6-os búzalisztkeverékből készül s az eladási ára 30 fillér; ha a fél barna kenyér 4-es és 5-ös búzaliszt keveréke, az eladási ára 32 fillér. A fehérkenyér 2-es búzalisztből készül s eladási ára 40 fillér. A rozskenyeret kétharmad részben 1-es rozslisztből, egyharmad részben 6/4-es búzalisztből állítják elő; az eladási ára 30 fillér. Az összes kenyérfajtáik korlátozás nélkül az elárusítóhelyeken bármilyen mennyiségben kaphatók, így tehát a főváros lakosságának, amennyiben olcsó kenyérhez akar jutni, ezek a kenyérfajták rendelkezésére állanak. A kenyeret az összes budapesti csarnokokban, a saját elárusítóhelyeken, a város minden részén levő községi élelmiszerüzem és lóhúsüzem fiókjaiban, az Országos Magyar Tejszövetkezeti Központ százhat fiókjában és huszonhét füszerüzlet- ben, összesen tehát 226 helyen hozzák forgalomba. Az elárusítóhelyek szaporítása a szükséghez képest lehetséges. A jelenleg érvényben lévő kenyérárakat a Községi Kenyérgyár előreláthatólag augusztus közepéig tudja tartani, amikor a termelési költségek alakulásának megfelelőien esetleg új kenyérár fog kialakulni. Áttért a borjupörköltre és a spriccerre a DGT A Duna Gőzhajózási Társaság — a hírek szerint — a Ferenc József-rakparton vendéglőt akar nyitni: spriccert és borjupörköltet óhajt árulni. Eddig azt hittük, hogy Magyarországon a DGT egészen más hivatást tölt be: a Dunán teher áru- és személyforgalmat bonyolít le, Baranyában pedig szenet fejt. Hogy miként jár el a bányamunkásokkal, arról a magyar közvéleménynek meg van az álláspontja. De meg van az álláspontja Bornemisza Géza miniszternek is, aki a legutóbbi bányászsztrájk alkalmából is kénytelen volt hatalmi szóval közbelépni. Hogy a DGT a magyar vonatkozású üzleti tevékenységét mennyire értékeli, arra jellemző, hogy a budapesti igazgatóságot feloszlatta, a tisztviselőket elbocsátotta és a magyar adminisztrációt Budapesten mindössze egy DOT-ügynökség intézi. A DGT azonban most kocsmát akar nyihii. Reméljük, hogy a hatóságok kereken és határozottan elutasítják a duna- parti nyári vendéglő bizarr gondolatát. Ezt a konkurenciát valóban nem érdemli meg a tiszteletreméltó magyar vendéglősipar. lUUcJU fekete- Ióhoz = TETŐFEDŐMESTER = Budapest, I., Karolina-út 16. • Tel.: 2-695-59. PETIK JÄNOS épületbádogos munkák vállalata BUDAPEST, VI., Ó-UTCA 14. SZ. Telefonszám: 1-188-81 és 2-920-75. Beton, makadám, aszfalt felvág-ásához vegyen BÉRKCOMPRESSORT I IS ÍC A. JFNth okL gépészmérnök, ilCHU kompressor-bérbeadó Budapest., XI., Sztlret-utca 5—7. Tel.« 2-592-06. A Magyar Biztosítástudományi Társulat most tartotta Altenburger Gyula dr. elnökletével közgyűlését. Sós Ernő főtitkár előterjesztette a Társulat jelentését az 1936. évi működéséről. A zárszámadás elfogadása után Bánde György dr. főtitkár vázolta a Társulat jövő munkaprogramját. Bejelentette, hogy a Társulat novemberben biztosítási szaktanfolyamot rendez és hogy hivatalos lapja, a Magyar Biztosítástudományi Szemle ezentúl gyakrabban és gyakorlatiasabb irányban fog megjelenni. A tisztikar kiegészítése során Gergely Tódort ügyvezető-elnökké, az elnöki tanács tagjaivá pedig Balabán Imrét. Erdős Aladárt, Heller Farkast, Janovitz Józsefet, Kuncz Ödönt, Kallós Ignácot, Kun Károlyt, Kutasi Elemér dr.-t, Lechner József dr.-t, Lugos Jánost) Menczer Oszkárt, Thaly Zsigmondot és Waldner Róbertét választották meg. Waldner Róbert az üzemgazdasági, Kutasi Elemér a jogi, Kun Károly a gazdasági és Tarcsay Pál a kárbiztosítási szakosztály elnöke lett. A Magyar Biztosítástudományi Szemle szerkesztésére Sós Ernő dr. és Bánde György dr. kapott megbízást. Műnk Péter halála. A napokban halt meg Műnk Péter bankár, tőzsdetanácsos, a Műnk és Davidsohn cég beltagja, akinek nevét nemcsak belföldön ismerték, de megbecsüléssel vették körül külföldön is. Közgazdasági érdemeinek elismeréséül 1911-ben beválasztották a tőzsdetanácsba, 1923-ban kincstári főtanácsos, 1928-ban a Tőzsde igazgatósági tagja, 1931- ben pedig a Tőzsde alelnöke lett. A nagy részvét mellett lefolyt gyászszertartáson a Tőzsde elnöksége, tanácsa és a Tőzsde tagjai testületileg képviseltették magukat. Az Egyesült Izzó közgyűlése. Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági B. T. Újpest, július 21-én tartotta meg közgyűlését. A mérleg eredménye szerint a tiszta nyereség 2,262.880 pengő, beleértve a múlt évi 270.297 pengős nyereségáthozatot. Az értékcsökkenési alapot 1,603.056 pengővel dotálják. A részvé- nyekinti osztalék 6 pengő. A vállalat a tavalyi 300.000 pengővel szemben 500.000 pengővel dotálta a tartalékalapot. Az Első Magyar Gyapjumosó és Finomposztógyár Rt. július 31-én tartja közoryűlésétü A mérleg 2.7 millió pengő részvénytőke és 1.15 millió pengő tőke- tartalék mellett 51.249 pengő nyereséget mutat ki, amely az előző évi eredményáthozattal együtt 178.179 pengőt tesz ki. Az a tény, hogy a vállalatnál a leírások összege igen jelentősen csökkent, mutatja, hogy a künnlevőségeknél, valamint a készletek értékelésénél is, a Gyapjumosó jelentős látens tartalékok felett rendelkezik. Kedvező a Hermes mérlege. A Hermes Magyar Általános Váltóüzleti R. T. most lezárt mérlege kod vező képet mutat. Az elmúlt esztendőben 136.000 pengő volt a tiszta nyereség, osztalékot azonban nem fizetett, ebben az esztendőben viszont emelkedett a nyereség. így tehát a Hitelbank, vagyis a főrészvényes gazdaságpolitikája szabja meg: meg- kezdi-e a Hermes az osztalékfizetést. Az Anker Biztosító kitűnő üzletéve. Az Anker Általános Biztosító B. T. 1936-os üzleti éve minden tekintetben a fellendülést mutatja. Az Európa minden országában fióktelepekkel bíró jónevű intézet magában az életágazatban 72 millió schilling bevételt ért el. Az ügyviteli költségek a racionális vezetés folytán alig mutatnak eltolódást. Ezzel szemben az üzletszerzési költségek bizonyos fokig az üzleti forgalom növekedésével arányban álló növekedést mutatnak ki. A közgyűlés nagy figyelmet szentelt, a magyarországi fióktelep által lebonyolított tranzakcióról szóló jelentésnek. Tudni kell ugyanis, hogy a bécsi cég magyarországi igazgatósága Waldner Róbert vezérigazgató elgondolása és szakszerű irányítása mellett nemrégiben magába olvasztotta a Turul Biztosító B. T.-t és átvette a Pénzintézetek Országos Biztosító Intézetének elemi üzletállományát is. A két tranzakció volejárója, hogy a konszern magyarországi díjbevétele immár megközelíti az évi 5 millió pengős összeget. HAAS EMIL HAAS LIPÓT FIA FAKERESKEDÉS Mindennemű fenyőfák éi keményfák állandó raktára BUDAPEST, V.. DRÁVA-UTCA 16 SXSÄrK) TELEFON: 2.929.43 ==== Götsz Aladár Parkett asztalosmester és pad/ózási vállalkozó Budapest, L, Bors-utca 24. • Telefon: 150-734. Fischer Ferenc és Fischer Ágoston szobrászok XIV., Czobor-utca 6. Telefon: 207-720. SíZjóüAtb íM/Iéüns bádogos- és szerelőmester Budapest", VI., Horn Ede-u, 15. TELEFON: 325-121 HOLLAY JÁNOS ÉPÍTŐMESTER Iroda: III., Selmeci-utca 23. — Tel.: 163-261 Lakás: III., San Marco-u. 31. — Tel.: 162-927 Kovács A. Ödön gépészm é rn ö k Központi fűtés-, vízvezeték-, csatornafelszerelési vállalata Budapest, Vili., Bezerédy-u. 8. Tel.: 13-82-93. KCJTSCHER SZILVESZTER Az „Arany Kalapácshoz” Lószerszámveretékek, szíjgyártó-, nyerges- és cipészkellékek. Budapest, VII., Rákóczi-Út 32. Telefon: 141—809. Linóleum és gummi burkolási „AszAr BUDAPEST, IX., LÓNYAY-UTCA 36. Tel. 1-887-49. ----- -----------Ajánlatok díjmentesen - • ■ £a mpl Ödön MGIakatosáru- és vasszerkezeti gyára Városi iroda: V., Bálvány-utca 14. Telefon: 1-133-14. Gyár: XIV., Hungária közép-krt. 107. Telefon: 2—919—33. SCHMIDT FERENC bádogos-, gáz-, vízvezeték-, központi Itt- tés, haté és Jéggyár berendezési vállalat Telefon: 137-339. BUDAPEST, VŐ., ROTTEN BILLE R-U. 4P. Pawlilc és Társa Ipari gáztüzelések, gázkészülékek gyártása. Egészségügyi berendezések vállalata. Telefon: 145—913 és 130—86.3
