Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1937-01-20 / 3. szám

ff gggjgHSSgSEES^SS&SEBiSBBSnSBBEKHEBISaSnH nrx^rvnsvxxnuanasszttxscs aasnaaag>^Ma^’ira»i«aáWiMiai^r>wn mrn^HrarwaaieM 4 jfow&k Budapest, 1937 iauuár 20, Smbarras dt r)vta: Qazdíj QenS- WiWMXjkxdésaqi luKűttuíqi tag A Bart-űgy el van intézve. Szerintem egészein j helyesen. Valóban hiba lett volna, lm most, amikor j a Beszikárt illetékes és felelős szakértői a legnyomm- j tékosabban foglaltak állást a koncesszió maghosz- j szabbít-ása ellen, a törvénylratösági bizottság' más­képpen határozott volna. Pedig közel jártunk eliliez. Es az egész, különben igen beható és színvonalas, majdnem azt mondhat­nám áramvonalas vitából éppen az az érdekes, aihogy ez a 3 élhetőség felkavarta a. mindig ugrásra kész helyi igenyeltet. Ha a Bárt vonalait nem vesz- szült át, az 50 uj autóbusz jelentékeny része rendel­kezésre állhat a villanegyedeiknek, vagy a forgalom- sűrítés céljaira. Es melyik kerület mean szeretné a maga területét egy-két újabb autóbusszal gazdagí­tani. Ez teljesen érthető. Így. történt azután, hogy a képzeletben már rendelkezésre álló autóbuszok körül egész sora a forgalmi és felfogásbeli zavaroknak támadt ismét az autóbuszüzem problémája miatt. Általában ná­lunk a pillanat hatása alatt való megoldásoknak nemiesak igen szép múltja van, de ma is jelenté­keny az >erre hajlamosoknak a tábora. Ezért sok­szorosan fontosnak tartom azt a munkát, amelyet a városfejlesztési bizottság olyan kitűnő vezető alatt, mint aminő Harrer Ferenc, most végez. Hosszú időre megállapítva a városfejlesztés irányát és feltételeit, ezzel szoros kapcsolatba hozhatók és hozandók is a helyi közlekedés szüksége® reformjai, így nem merülhetnek fel, vagy ha fel is menüinek, nem valósulhatnak meg a pillanatnyi hangulat vagy konjunktúra hatása alatt olyan gondolatok, amelyek sokszor pusztán laikus megállapítások vagy áb­rándokból táplálkoznak. A hirtelen meggazdagodás zavarában így nem érvényesülhetnek olyan tervek sem, amelyeknek céLszerűtlenségét a gyakorlat vagy a szakszerű elbírálás már régen igazolta, Hisz nem kétséges többé, hogy az autóbusz vo- szélyességű foka nagyobb, teljesítő képessége jóval kisebb, ellenben üzemköltsége jóval nagyobb a köz­úti vasútónál. Ehhez járulnak még a nagy zaj és a nagy bűz, amivel járnak. Nálunk ma még nem észlelhető, de igazán nagyforgailmú városokban már be van igazolva, hogy a közúti vasútnak autóbusz­ainál való felcserélése nem hogy segítene az utcai forgalom torlódásán, de még fokozza, azt. Rómában, ahol beugrottak az ellenkező felfo­yfY&nnlc, személyesen .tiapasztaHmn, liogy a túlzásba vii autóbusz-forgalom micsoda zavarokat okoz a csúcsforgalom idején. Az emberek beringmódjám présel odruk össze az autóbuszokan, a kalauz kép­telen kiszolgálni, a kocsik egymásra torlódnak, a balesetek száma, fokozódik és a lárma valóban az idegekre megy. Pláne képtelenségnek tartom azt az ideát, hogy a Belváros szűk utcáin szakítsák meg a villamos közlekedést és autóbuszokkal pótolják. Mi József­városiak azonnal tiltakoztunk a. gondolat ellen, amikor a Baroes-utea—Dunapartí vonalat akarták így kettéválasztani. Szerencsére akkor el is hárítot­tuk ezt az abszurd tervet, és nagy örömömre leg­újabban Harrer Ferenc is úgy nyilatkozik leg­utóbbi közlésiében, hogy a földfeletti vagy villa­mosvonalakat autóbuszvonalak közbeiktatásával megszakítani elképzelhetetlen Már t. i. a hozzá értő előtt. Amikor azonban ragaszkodom ahhoz a gyakor latilag alátámasztó!! megállapításhoz, hogy az autóbusz sem a gyors-, sem a löoieglorgaioni lebo­nyolítására nem alkalmas, ugyanakkor termeszté­sen semmiképpen sem kívánom annak, jelentö«é»él csökkenteni. Különösen nem nálunk, ahol az arány­lag kis forgalom mellett az autóbusz még könnyen át tud bújni a forgalmi akadályokon és így bizo­nyos mértékben mégis gyorsabb a villamos vas­úinál. Buda hegyvidéki településein pedig, ahová a villamost felvezetni nagyon költséges, különösen ■előnyös módon kihasználhatók, ha nem hosszú vo­nalakra, hanem csak a. villamos vasúti hálózatba való bekapcsolásra használtatnak. Természetesen a forgalmi igényeknek megfelelően méretezve és me­ll etremd szerűen járatva. Éppen azért helyeslem azt, hogy a városfejlesz­tési bizottság bizonyos alapelveket állapítson meg, amelyek szerint törekedni kell jövőben a földfeletti, a földalatti és az autóbuszforgalomnak — mond­juk — illetékességét megszabni n.z adott körülmé­nyek között. Döntő haladást azonban — nézetem szerint. — ezen a. téren csakis a földalatti hálózat fejlesztése hozhat. Minket józsefvárosiakat a közeljövő szempont­jából a legélénkebben a Horthy Miklós-lűd megnyi­tásával és a pályaudvarok átrendezésével kapcso­latos persepektíva érdekel. Bornemisza Géza kereskedelemügyi miniszter a | Fővárosi Hírlapnak adott egyik legutóbbi nyilatko- I zaiában mondja, hogy a Keleti-pályaudvar teher­mentesítése érdekében a hatvani, szolnoki, kelebiai, j adonyszabolcsi és székesfehérvári helyi vonatok be­fogadására a józsefvárosi pályaudvart tovább kell fejleszteni. Már most könnyen el lehet képzelni, hogy az az útvonal, amely a Szent Iimre-városból a Horthy Miklós-híclon át egyenesen a Nagykő rútra í és ezúton a Józsefvárosi-, Keleti- és Nyugati-pálya­udvarokhoz, a Nemzeti, Magyar és Vigszinházhoz, de egyéb fontos gócpontokhoz is a legközvetleneb­bül elvisz, mennyire meg fog élénkülni. Nagy érdekünk tehát, hogy a városfejlesztési bizottság ezt a problémát különös gonddal kezelje és a jövő fejlődés előfeltételeit már most lerögzítse. Nem csak a közlekedési lehetőségek fejlesztése, hanem a több- mint 140.000 lelket számláló József­város egyéb olyan igényei szempontjából is, ame­lyek ezzel összefüggenek. így feltétlenül szükséges, hogy a Józsefvárosnak a körútontúli külső terüle­tei túlzsúfoltságába, elhanyagoltságába mielőbb a haladó élet kívánalmainak megfelelő viszonyokat teremtsünk. A luizadónventesség kiterjesztése ezekre a területekre immár nagyon sürgős volna, hogy több levegőt és jobb lakásviszonyokat vigyünk ezekbe a városrészekbe. Egyelőre nem lehet az egész Pestet áttelepíteni Budára és így, amikor méltányolva látjuk a budai városrészek erőfeszítéseit a maguk érdekében, nem szabad megfeledkezni a nagy tömegekben együtt lakó kovésbbé tehetős lakosságnak széles rétegeiről sem, akik szintén több levegő, civilizáltabb élet­viszonyok és jó közlekedés után vágynak. A lokálpatriotizmus egy kissé eltérített tulaj­donképpeni tárgyamtól, a végeredményben azonban ezek a kérdések mind szoros összefüggésben vannak egymással. Éppen ezért kell. hogy amint elöljáró­ban mondottam, ezek ne pillanatnyi hangulatok, ne egy Bart vagy más hasonló ügy apropójából, ha­nem nagy, átfogó és hosszabb időre szóló terv alap­ján intézhessenek. Vizmű-múiium H főváros nagyüzemei a tagadás szolgálatában A székesfővárosi nagyüzemek nemcsak annál az oknál fogva érdemlik meg a székesfőváros közönsé­gének figyelmét, mert rendkívül hasznos közszol­gáltatásaik révén szorosan kapcsolódnak a lakosság magánéletéhez, hanem feléjük terelődik a figyelem azért is, mert Budapestnek e nagy tőkéket konzer­váló intézményei .a legmodernebb szellemben élik a maguk életét és neon elégednek meg azzal, hogy 'csupán, a reájuk bízott feladatokat oldják meg, ha­nem rendkívül nagy súlyt helyeznek saját alkal­mazottaik továbbképzésére is. A közeljövőben Pap Ferenc vezérigazgató ren­delkezése és elhatározása folytán megszületik a Vízművek múzeuma. Ez az új intézmény az utolsó egy esztendő alatt duplájára bővült Vízmű-könyv- tárral együtt fogja betölteni hasznos hivatását és ív. mcsak a szakembereknek válik pótolhatatlan munkahelyévé, hanem a nagyközönség figyelmét, is magára vonja. A múzeum részben történeti természetű lesz és magában foglalja a víznyerés és a felhasználás be­mutatását, különös tekintettel Budapest Székesfővá- •ros Vízmüveinek fejlődésére. Szolgálni fogja a Víz­müvek jelenlegi berendezéseinek bemutatását, még­pedig modellekben, rajzokban, fényképekkel, grafi­konokkal és filmek útján. Hivatott lesz az új mú­zeum az üzemi anyagok, szerelvények és eljárások bemutatására, figyelemmel egyrészt a modern tech­nikai elvek alkalmazására, másrészt a káros hatá­sok szemléltetésére. A múzeum anyagában lesznek a különféle leírások, levelek, okmányok, szerződé­sek, rajzok, grafikonok, fényképek, modellek, szer­kezetek, vízmérők, üzemi anyagok és általában j mindazok a tárgyak, amelyek a Vízművekkel va* Jamiféle összefüggésben vannak. Az új létesítményt a vezérigazgató megbízásá­ból Kálmán Károly, a Vízművek mérnöke végzi, aki a maga és szűkebb kartársainak áldozatos tevé­kenységével máris odáig juttatta az ügyet, hogy a Vizművek igazgatósági épületében e’lielye- zett új könyvtár- és múzeumhelyiségeket a legközelebbi napokban átadhatják rendelteté­süknek. A Vízműveknél uralkodó modern szellemre jellemző az is, hogy pontosan egy esztendővel ezelőtt, 1936 január hó 22-én Pap Ferenc vezérigazgató rendelete alapján megindult a Vízművek lapszemléje, amely az állandó szaktájékozódás és tudományos kutatás érdekében magában foglalja mindazokat a cikkeket tudományos közleményeiket és egyéb értesítéseket, i amelyek egyrészt Magyarországon, másrészt a mű­velt külföldön a városi vízellátásról megjelennek, Hónapról-b ónapra állandóan megjelenik azóta a lapszemle, amely külön fejezetekben foglalkozik az üzemveze­tés, a gépészet, a szerelés, az építés és vízszerzés, az elosztás és a vegyészet kérdéseivel, nemkülön­ben az általános műszaki kérdésekkel, a légoltalmi problémákkal, a vízellátási segédtudományokkal, az anyagbeszerzéssel, továbbá a különböző személyzeti problémákkal, Eddig egyedül a Vízmüvek tértek rá a modern haladásnak erre az útjára, értesülésünk szerint azonban a Vízműveknél az egyosztendős gyakorlat következtében teljesen bevált rendszert a legköze­lebbi jövőben követni szándékoznak az Elektromos Müvek és a Gázművek is. HÍREK A PARTBÓL Bessenyei Zénó a fővárosi polgárság nehéz helyzetéről. A Nemzeti Egység Pártja VI. kerületi szervezetének szervező bizottsága tagértekezletet tartott az Uj Élet dalárda dísztermében, vitéz Papp Gyula elnökletével. A népes tagértekezleten Besse- nyey Zénó dr. országgyűlési képviselő és Sárkány Ferenc törvényhatósági bizottsági tag is megjelent. Az újjáépülő szervezet tagértekezletének szónokai erdekes előadások keretében ismertették a polgár­ság kívánságait. Felszólaltak: Kutassy István, Seemann Ferenc, Zoltán Jenő dr., Bürger Antal, Mészáros István, Szvoboda Béla dr., Simon Sándor, Kékesy János, Gosch V. Konrád és Gaál István. A felszólalások után Bessenyey Zénó és Sárkány Ferenc beszéltek. Utaltak arra, hogy a kerület bé­kés, nyugodt pártélete feltétele’ a jövő sikeres mun­kájának. Megnyugtató választ adtak a felszólalók hozzájuk intézett kérdéseire. A megválasztottak érdeklődését az egyes emberek apró bajai sem ke­rülhetik el, de az élettel küziködő és néha elkese­redő polgár tekintse azokat a nagy politikai ered­ményeket is, amelyek az utóbbi években minden téren javulást hoztak küzködő életünkbe. A tag­értekezlet lelkesen ünnepelte a két szónokát. Végül vitéz Papp Gyula elnök további együttműködésre buzdította a párt tagjait. Harrer Ferenc előadása a II. kerületben. A NÉP II. kerületi szervezete körbelyiségében a havi párt- vacsorákon Harrer Ferenc dr. törvényhatósági bi­zottsági tag minden alkalommal előadást szokott tartani különböző várospolitikai és kerületi kérdé­sekről. Az egybesereglő közönség- nagy érdeklődés­sel hallgatja ezeket a tanulságos előadásokat. A pártszervezet legközelebbi vacsorája 20-án, szerdán este lesz a Lövőház-utca 24. szám alatti pártkörben. A VI. kerületi pártkör ünnepies megnyitása. A NÉP VI. kerületi szervezete január hó 19-én este nyitotta meg ünnepies keretek között Szív-utca 61. sz. alatt berendezett új pártkörét, amelybe a Teréz- körúti helyiségéből költözött át. Schöpflin Lajos dr. kerületi elnök és Schilling Endre dr. elnökhelyettes üdvözölték a nagy számban megjelent párttagokat és vendégeket, akiknek sorában a párt központját Vályi Lajos dr. törvényhatósági bizottsági tag, h.- főtitkár képviselte. Fogadóórák és előadások a kerületekben —- Január 20-tól — 26-ig V. kerület (Hold-u. 9). D esi Géza dr. törvhat. biz. tag minden hétfőn este 6—8 óra között irodájában (Bá- thory-u. 5), Krompaszky Miksa kér. elnök minden sezrdán este 6—7 órakor, Fábián László dr. kér. alelnök minden pénteken este 6—7 órakor, Varannai István dr. kér. alelnök minden hétfőn este 6—7 órakor. VII. kerület (Rákóezi-út 50). De Sgardelli Caesar ker. elnök, Szilágyi Jenő üv. alelnök mindennap d. e. fl—1 és este 6—8 órakor. . , . VIII. kerület (Baross-u. 79). V. Tóth András dr- országgyűl. képviselő 19-én, Gazdy Jenő törvhat. biz. tag minden pénteken, Katona János törvhat. biz. tag minden csütörtökön, v. Hajnóczy Béla dr. törvhat. biz. tag minden hétfőn, Für e dy Lajos biz. póttag min­den szex-dán, S á g v á r i Sándor dr. jogi tanácsadó min­den hétfőn, valamennyien este 7—8 órakor, Altorjay Sándor dr. adóügyi tanácsadó minden szerdán d. u. 4_p órakor. — V. Hajnóczy Béla dr. előadása: ,,Krisz­tus és a szociálizmus“, 25-én este háromnegyed 8 órakor. — Pártnap minden hétfőn este háromnegyed 8 órakor. X. kerület (B. Jászherényi-út 2). Usetty Béla d^ országgyűl. képviselő 22-én este fél 7, D ° n g ó Orbán törvhat. biz tag. kér. elnök minden csütörtökön este fél 7. Halter Károly törvhat. biz. tag minden d. e. 11—1 irodájában (Füzér-u. 13), Gáspár Béla, Kreizler Sándor és Reithauseí Róbert kér. alelnökök minden ke iden este 6—8 órakor. — Pártnap minden kedden este 6 órakor.** . , T . , XI kerület (Bercsényi-u. 7). £" z a n t a y István törvhat biz. tag niinden pénteken este 6—8 órakor, Vályi Lajos dr. törvhat.'biz. tag minden hétfőn este p, _g órakor. Soraody Pál központi kér. titkár hivatalos ór ája minden hétköznapon — szombat kivételével — d. u. 5_8 órakor, állásügyekben csak kedden és pénteken. — Pá rtnap minden csütörtökön este 6 órakor. FÉK ÉTI JENŐ SZERELŐ Elvállal mindennemű épület- és dtszmü bádogosmunkát.. Készít : vízvezeték és egészségügyi berendezéseket. Budapest, VB., Székely Bertaían-ugca 24. TELEFONJ tí 78-02.------------— ' '■'■ ■■-'==== DE UTSCH £11*OT----- in üsserésís Bu dapest, Vi., Paulay Ede-u. 65. Tel.: 1-291-86. HUlönleges ioari varrógépek minden iparágnak. SALOOTABJANI «©SZÉNBÁNYA ILI. EmtCunyugl»arai Budapest, V., Snj-uto» 26. nAa Telefon » 1-252-84, 1-108-58. Cementjjyáe t Lábatlanban ..... évi telj, kép. 12.000 T. Bétzgyárnk t Lábatlanban ....•„ „ „ ft.OOO „ Dorogon.......................... „ ,, S.000 „ TC tflajlyAra.k i Boda-OJlak, Kflbiny». Nyergesujfaln évi telj, kép. *0,000.000 írt. CaerepgyAir t Br.da-üjtak „ „ „ S.OOO OQO árt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom