Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-01-20 / 3. szám
Budapest 1937 január 20. ELVETETTE a vfzdUak ztaarendszeré! az üzempolitikai bizottság ZSITVAY TIBOR nyilatkozata szerint a bizottság az egység es tarifa mellett döntött A heftwidék tiliakoiö memoranduma a polgármester előtt Mint minden tarifaemelést, a vízdíjaknak tervezett emelését sem fogadja rokonszenvvel a közvélemény, bár különösebb nyugtalanság ezen a téren nem tapasztalható. Annál nagyobb békétlenség nyilvánul meg azonban a vízdíjaik emelési tervének zóna-változata ellen, amely, annak fejében, hogy a tarifaemelést általában valamivel csökkentse, a magasabban fekvő vidékek számára fokozatosan emelkedő díjzónákat állapít meg. Miután a vízdíjak kérdésével legutóbb az üzempolitikai bizottság is foglalkozott a vízzónák tervéről, megkérdeztük Zsiíeap Tibor dr.-f, az üzempolitikai bizottság elnökét, aki a Fővárosi Hírlap munkatársának ebben az ügyben a következő nagyérdekű kijelentést tette: — Az üzempolitikai bizottság: letárgyalta a vízdíjak kérdését és a túlnyomó többség elvetette azt a tervet, hogy emelkedő tarifa állapi ttassék meg. A bizottság az egységes vízdíjak mellett foglalt állást, kimondva, hogy a beépült és lakott területeken nem kíván a vísdíjak közötti megkülönböztetést tenni. —- Megállapította a bizottság, hogy az emelkedő tarifa gondolata csupán egyetlen formában érdemel figyelmet. Olyan külső területeken, amelyeken még nincs település és ahol a városfejlesztés érdeke a települést nem is kívánja meg, szóba jöhetnek az egységesnél magasabb vísdíjak, amelyek ebben az esetben a városfejlesztés érdekét szolgálnák. De kizárólag ebben az egyelen esetben lehet terület és terület között megkülönböztetést tenni ás emelkedő vízdíjakat megállapítani. — A vízdíjak kérdését általános, mérsékelten emelkedő tarifával lehet megoldani. Az üzempolitikai bizottság részéről elégségesnek tartott emelés nem éri el azt a mértéket, amelyről most általában beszélnek. Zsitvay Tibor dr.-nak, az üzempolitikai bizottság állásfoglalását illető határozott kijelentése bizonyára nagy megnyugvást kelt ott, ahol a zónarendszer miatt aggódnak. Az üzempolitikai bizottság elvetette a gondolatot. A lakott területeken nem akar különbséget tenni a vízdíjak tekintetében és amikor, — éppen Zsitvay Tibor indítványára, — helyesnek tartja, hogy a legszélső perifériákra való terjeszkedést emelkedő vízdíjakkal is gátolja a főváros, a városfejlődést szolgálja és a fővárost akarja mentesíteni a kiadások alól, amelyekkel a perifériák felé való túlhajtott áramlás jár, amikor a lehetetlen távolságokban építkező lakosságot közművekkel kell ellátni. A zónatarifa őt egységára Az emelkedő vízdíjakról szóló tervben a főváros területe öt magassági zónacsoportra van osztva, amelyeknek vízmedencéi körülbelül azonos magasságban fekszenek. Ezek a zónák a következők: I. Az István-mezei, a kőbányai, a Gellérthegyi medencékhez tartozó, valamint a nyomóvezetékekre közvetlenül kapcsolt pesti és budai síkvidékek zónája, amelyben a felemelt egységár köbméterenként 21 fillér. II- A X., óhegyi toronyhoz tartozó kőbányai rész, a felső Józsefhegyi, két medencére kapcsolt részek: Szemlőhegy, Rézmál, Mátyáshegy, Tábor- és Testvérhegy, a Vár-medencék körzete; az alsó Eashegy, Városmajor, Németvölgy, Naphegy, a Gellérthegy déli és nyugati lejtője, a Kissvábhegyet, Kútvölgyit, Kuruclest, Virányost és Lipótaiezöt ellátó medence körzete, valamint a felső sashegyi medence elosztó hálózata, a Sashegy, felső Gellérthegy, Sasad, Madáx1- hegy, Őrsöd és Dobogódülők. Egységár 2tí fillér. III. A gugg-erhegyi medence, amely a Csatárkadülő környékét látja el és a Lóránt-uti medencéhez tartozó Orbánhegy—Mártonliegy—Farkasrét zónája. Egységár 32 fillér. IV. A Budakeszi-uti zóna, a Szépjuhászné medencék körzete (a Hárshegy, Pozsonyi hegy és a Budakeszi szanatóriumok körzete), valamint az alsó svábhegyi zóna, a DLania-úti medence körzete, a Farkas- völgy, Bélakirály-út. Egységár 38 fillér. SZYETICS JÓZSEF Építési-vállalkozó * V. A felsősvábhegyi és a svábhegyi toronyhoz tartozó felsősvábhegyi és Széchenyi-hegyi zóna. Egységár 44 fillér. H fie$yvid£ki egyesületek tiltakozása A vízzónatarifa ellen foglaltak állást a budai hegyvidéki társadalmi és kulturális egyesületek azokon a közös értekezleteken, amelyeket az Újlaki Hegyvidéki Egyesület kezdeményezésére Hiittl Ká- roly dr. törvényhatósági bizottsági tag elnöklete alatt tartottak meg. Az értekezleteken, amelyeken a hegyvidéki egyesületek képviselői nagy számban vettek részt, éles felszólalások hangzottak el a tervezett vízzónatarifa bevezetése ellen. Hiittl Károly dr., Elszász Oszkár dr., Nádas Béla dr., Jankovich Sándor dr., Ágh Róbert, László Zoltán, Antalffy Andor, Török László dr., Szervey György. Vándor Mihály dr., Bresztovszky Ede, Vajda József dr. és mások felszólalásai után határozati]ag kimondották a résztvevő egyesületek kiküldöttei, hogy a budai hegyvidéki társadalmi és kulturális egyesületek egyöntetűen tiltakoznak a budai hegyvidéket sújtó zónatarifa életbeléptetése ellen és az egységes tarifa fenntartását kívánják. A székesfőváros polgármesteréhez előterjesztéssel fordulnak, amelyben részletesen kifejtik azokat a felbecsülhetetlen károkat és következményeket, amelyekkel a zónatarifa az egész budai hegyvidék polgárságát sújtaná. Elhatározták, hogy az egyesületek vezetői küldöttsógileg nyújtják át a memorandumot Szcndy Károly polgármesternek. Felhívják a budai országgyűlési képviselőket és törvényhatósági bizottsági tagokat ogycnkint és pártkülönbség nélkül a mozgalomban való részvételre, valamint felszólítják a többi budai hegyvidéki, társadalmi és kulturális egyesületet a csatlakozásra. ,,A zónatarifa — mondja a memorandum, _ szakí t az egész főváros területére ogységes és eddig a Vízművek által is megfelelőnek talált árrendszerrel és a Vízművek számítása szerint is kielégítőnek mondott 22 filléres átlagos egységár helyett, csak azért, hogy az I. zónában 1 fillérrel kisebb legyen az emelés, a mai 18 fillérről 44 fillérig kívánja a vizet drágítani.“ Kimutatja ezután a memorandum, hogy a legmagasabb vízdíjjal terhelendő III., IV. és V. zóna fogyasztóira, a főváros évi vízfogyasztásának mindössze 1.0 százaléka esik, ami olyan kis töredék, amiért nem érdemes áttörni az egyenlő elbánás elvét. Kimutatja a memorandum, hogy az I. zónában egy lakóépületre 45, a IJ-ben 24, a III., IV. és V-ben 10 lakó jut, ami azt jelenti, hogy az I. zónában és részben a H-ban nagy bérliázakban, a többiben pedig családi házakban laknak az emberek. Az I. és II. zónában a vízdíjat eszerint a bórház- •tulajdonos fizeti, a többi zónában azonban a kisháztulajdonos, akinek háza nem jelont jövedelmet és a vízdíjat a keresetéből kénytelen fizetni. A dupla vízdíj tehát a legkevésbé teherbíró réteget sújtaná. A szociális szempont mellett felsorakoztatják az egészségügyi szempontokat. A vízdíj emelése a vízfogyasztás csökkentését vonja maga után, ami nemcsak a mosakodás, fürdés korlátozására vezet, hanem visszafejleszti a hegyvidék kertkultúráját és magukat azokat a vidékeket, amelyeket nemrégen üdülőhelyeknek nyilvánítottak. Az egyenlő elbánás elvének, sőt a szerzett jogoknak sérelmét hangsúlyozza ezután a memorandum, amely azt igyekezik bizonyítani, hogy az ösz- szes vízfogyasztásnak nem egészen ötvenedrészét fogyasztó hegyvidéken az emelkedő tarifa annyira csökkentené a fogyasztást, hogy az érdekelt lakosságot sújtó, magasabb tarifák nem hozzák be azt az egyfilléres engedményt, amely az egyöntetű 22 filléres és 21 filléres tarifa között van, vagyis az üzemgazdasági számítás nem válik be. Óbudán kertváros, a Víziváros helyén világváros épül Hatalmas munkálatokkal bővült 1937 város- rendezési programja BUDAPEST, XIV., TELEP-UTCA 8. Beér Sándor VÉSNÖK3IESTEB V., Gr. Tisza István-ntea 6. ne. • Telefon : 1-82+-8* szlvacsalátétes BElYEGZÖJE tartós, szép es tiszta A Fővárosi Hírlap hasábjain legutóbb Szendy Károly polgármester számolt be azokról a város- rendezési kérdésekről, amelyek a közeljövőben a gyakorlati irányú megvalósulás stádiumába lépnek. A nyilatkozatból meg lehetett állapítani, hogy a folyó esztendő bosszú időre nyomja rá láthatóan bélyegét Budapest arculatára, mert ugyanakkor, amikor a rendeltetésének átadandó Horthy Miklós- bíd fontos területek bevonásával kifejleszti az ösz- szeköttetést Pest és Buda között, a kiszélesített Margit-híd nagymértékben fogja előmozdítani a hatalmas folyam által kettészelt város lüktető életét, az új, modern és kiszélesített útvonalak pedig, amelyek között legjelentékenyebb a Madách Imre- sugá.rút, friss levegőt visznek be a régi bérházak közé. A Fővárosi Hírlap munkatársának most alkalma nyílott iCempeSen Ágoston tanácsnokkal a városrendezési ügyosztály kitűnő vezetőjével beszélgetést folytatni. Ennek során kitűnt, hogy a már ismertetett nagyszabású városrendezési tervek újabbakkal bővültek. — Minden valószínűség szerint — mondotta Kempelen tanácsnok — a közeli megvalósulás stádiumába kerülhet a Víziváros modernizálása, A szakbizottság vezetésem alatt már letárgyalta és elfogadta azokat a terveket, amelyek ennek a belterületi városrésznek új fejlődését biztosíthatja c Január 27-én már a törvényhatósági bizottság foglalkozik a Víziváros szabályozási tervével, amelynek legfőbb jellemzője az, hogy mindenben ^ alkalmazkodni igyekszünk a modern városépítés kívánalmaihoz: el fognak tűnni a keskeny, girbe-görbe utcácskák és helyükbe olyan útvonalak kerülnek, amelyeken akadálytalanul bonyo- lódhatik le a mindinkább fejlődő világvárosi közlekedés, emellett azonban megőrizzük a Víziváros történelmi érdekességű régi hangulatát is — Letárgyalta a közelmúltban az ügyosztály mellé rendelt szakbizottság a város belterületének egyik legkényesebb pontjára, a Kálvin-iéiu vona kozó javaslatokat is. Hosszú esztendők óta hangzanak el a sürgetések az autonómia különböző szerveiben és bizottságaiban az iránt-, hogy a Kálviniéi' közlekedési állapotain gyökeresen segítsünk. Nagyon nehéz ezt a kérdést megoldani annái az oknál fogva, mivel a térre köztudomásszerűen a különböző forgalmas útvonalaknak egész sora torkollik be és bármilyen vonatkozású javaslattal jöttünk is eddig, azok nem voltak gyakorlatilag megvalósíthatók, részben a megfelelő terület hiánya, részben a felmerülő naigy költségek miatt. A város- rendezési szakbizottság most megtalálta azt a lehetőséget, amellyel a Kálvin-tér jelencigi állapota is orvoslást nyerne. Az Űllői-út, Múzeum-utca, Szentkirályi-utca és Kálvin-tér között elterülő városrész szabályozási módosítását és beépítési terveit vitattuk meg és megállapítottuk, hogy mindaddig, amíg a Hollandi Biztosító Intézet hatalmas épülete jelenlegi helyén áll, a Káhnn-tér modern rendezésére nincs lehetőség. A szükségszerű fejlődés fogja majd magával hozni, hogy ezt az épületet jelenlegi helyéről eltávolítsák, ez azonban természetesen nem történhetik meg máról-holnapra, hanem esetleg csak hosszú évek eltelte után. A váxosszabályozási tervek idevágó megállapítása az, hogy ha a Hollandi Biztosító Intézet, bérháza ehelyütt lebontásra kerül, akkor annak területét parkosítani kell, miáltal -a Kálvin-tér tekintélyesen megnövekszik és mind a Baross-utca, mind az Üllői-út" betorkolása közlekedésbiztosítási szem- pojvtoknak megfelelő<cn lesz megoldható. Addig is számíthatunk azonban javulásra, mert a református egyház Kálvin-téri telko beépítés-módosításokon fog keresztül menni a közeljövőben, miáltal itt is előnyösebbé válik a helyzet. — A városrendezési ügyosztály általában arra törekszik, hogy az általa proponált szabályozási terveknél mindenkor figyelemmel legyen a városépítési feltételeken kívül a közlekedés által megkívánt szempontokra is. Ezt az elvet maradéktalanul fogja tudni érvényesíteni a Lágymányos területén, ahol meg be nem épített hatalmas területek biztosítják az előzetesen megállapított tervek akadálytalan keresztülvitelét és ugyanígy mód fog kínálkozni erre Óbudán, ahol a már korábban elfogadott varosszabályozási tervek élétrehívása a teljesen elavult kisváros helyébe modem kertvárost fog létesíteni.
