Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-06-30 / 26. szám
Budapest, 1937 június SO. 5 Teljesen megváltoztatják a Belváros képét a nagyszabású átrendezési tervek Modern városrész lesz a „legsötétebb11 Ferencvárosból is Amióta Budapest világvárosiam fejlődése az utolsó tizenöt évben hatalmas arányokat öltött, és önnek egyenes követkozinényo gyanánt tekintélyes mértékben emelkedett a közúti forgalom, mind nagyobb nehézségeket jelentenek azok a szűk, zeg- zúgos utcácskák, amelyek a város régi felépítésű belső részein húzódnak. Különösen a Belvárosban mutatkozik közlekedési téren rendkívül sok nehézség és ezen nem tudott segíteni az a rendőrségi intézkedés sem, amely egyes útvonalakon az egyirányú közlekedést vezette be. Már évekkel ezelőtt felmerült a főváros város- rendezési bizottságában az a gondolat, hogy a Belváros rendezésre minél előbb sort kell keríteni. A közbejött gazdasági világválság érthető módom kitolta ezéke't a terveket, amelyeknek realizálása azonban most újból előtérbe került. A Fővárosi Hírlap munkatársa Kempelen Ágoston tanácsnokot, a városrendezési és magánépítési ügyosztály vezetőjét kérdezte meg arra vonatkozóan, mik azok a főbb alapél vök, amelyeknek alkalmazásával a város belterületén lévő közlekedési nehézségeket elhárítani igyekeznek. — Az általános városrendezési tervek elkészítése során — volt a válasz — már korábban megállapítottuk azt, hogy a IV. kerületben nagyszabású átrendezési munkálatokra van szükség. Az ügyosztály mellé rendelt szakbizottság éppen a napokban véglegesen is állást foglalt előterjesztett terveink elfogadásával amellett, hogy a a Kossuth Lajos-utca. Prohászka Ottokárutca, Gróf Károlyi-ntca és Múzeuin-körút által határolt területet szabályozzuk. A Magyar-utcát egész hosszában 12 méterre szélesítjük ki, amellett gondoskodunk arról, hogy a szűk utcák közlekedésbiztonsági szempontból kiszögelő házrészeit eltávolítsuk. Szorosan összefügg a utcarendezéssel természetesen a beépítési mód megállapítása is. A IV. kerület összes mellékutcáiban a jövőben csak négy- és ötemeletes házak építését engedélyezzük, a Kossuth Lajos-utcában és a Múzeum-kőrúton pedig az építési előírások hatemeletes magasságra szólnak. Hasonló szabályokat léptetünk életbe a Váci-utcában és az Irányi-utcában, a Szerb-utcában pedig háromemeletes házak is épülhetnek. — Foglalkoztunk a Ferencváros belső területének beépítési módjával is. Itt az a határozat, hogy a Liliom-, Bokréta-, Ferenc-, Páva-, Angyal- és Tűzoltó-utcát fokozatosan tizenkét méterre fogjuk kiszélesíteni, amivel egy- szorsmindenkorra biztosíthatóvá válik ennek az építkezések szempontjából nagyon elavult városrésznek a városképbe való szerves beilleszkedése. —A szakbizottság elfogadta azt a javaslatomat is, hogy az ősszel megnyíló Horthy Miklós-híd közvetlen folytatását képező budai útvonalon hatemeletes bérpaloták létesülnek, a Bercsényi-utca és a Berialan-utca között lévő földsávon pedig előkerttel ellátott négyemeletes épületeket lehessen felépíteni. — A városszabályozási tervek most már úgyszólván a székesfőváros egész területére nézve elkészültek. Megvalósításuk természetesen több esztendőt., sőt esetleg évtizedet fog igénybevenni, mert arra, hogy a székesfőváros hatósága kisajátítások útján fokozza a városfejlesztés tempóját, megfelelő pénzösz- szegek rendelkezésre nem állanak. Ezért azt a módot kell választani, hogy megvárjuk, amíg a régi épületeket tulajdonosaik sajátmuguk bontatják le. Töbfoeszer munkás áolgoszik egéssz nyáron át a főváros hatalmas arányú úíépííkeséselnél Országos jelentőségű városrendezési munkák, régi utak modernizálása és az új települések diktálják az útépítés hatalmas menetét Most, amikor a nyári pihenő gondolatával van tele a világ, egyes munkaterületeken az igazi, a legerősebb munka ideje köszöntött be. A székesfőváros sokrétű életében is most van a főszezonja az útépítésnek, mely az idei nyáron különösen hatalmas méretekben folyik és az országos szempontból is nagyjelentőségű ittak egész során dolgozik a mérnökök kara és a munkáslégió. Ezekről a folyamatban lévő nagyarányú útépítkezésekről a következő érdekes összefoglaló képet adta Király Kálmán tanácsnok, az út- és csatornaépítési ügyosztály vezetője a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A székesfőváros folyó évi útépítési programjának legnagyobb munkálatai természetesen a nyáron folynak. A mérnöki munka dandára erre az időszakra esik, mert az időjárás viszontagságait elkerülendő, a tömegmunkálatok lehetőségét mégis csak a jó idő biztosítja. A munkatervezetek összeállítása is mindig ennek megfelelően készül. Kora tavasszal a téli zord időjárás következtében leromlott burkolatok javítása válik szükségessé, a nyár kezdetével azonban megindulnak azok a nagyszabású munkálatok, amelyek útépítési programunk gerincét teszik. — A folyó évben ebben a tekintetben igen nagyszabású munkálatokat kell végrehajtani és nagyjelentőségű az a tevékenység, amelyet útépítési vonatkozásban az egész főváros területére kiterjeszkedően kell kifejteni. Az országos jelentőségű építkezésekkel összefüggésben, mint a Horthy Miklós-híd építése, a Margit-híd kiszélesítése, az új közforgalmi repülőtér létesítése, kerül építésre a Yerpeléti-út, a Közraktár-utca, az új repülőtérhez vezető utaik, a Kőérhereki-út, a Budaörsi-út, a Li- pót - és Margitkörút, a Pálfy-tér, a Margit-rakpart útépítése, valamint az óbudai kivezető főútvonal megépítése. Nem kevésbbé nagyjelentőségűek azok a munkálatok, amelyek a Beszkárt vágányainak kö- zéprehelyezésével kapcsolatban nyernek végrehajtást, mint az Üllői-útnak a József-körút felé eső szakasza, valamint a már előbb, más kapcsolatban is említett Margit- és Lipót-körutak. — Igen jelentékenyek azok a munkálatok is, amelyeket a korszerűség követelményei és a lakosság nagyobb igényeinek kielégítése érdekében kell végezni. Az Eszterházy-utccu és a Mosonyi-utca ebben a tekintetben csak mint példák említhetők, azonban igen nagy terjedelemben folytatjuk ezeket a munkálatokat a régi vizes makadá- mok átépítése, a kátrányos burkolatok javítása, valamint a forgalom terhelésének javítása szempontjából. Számos útépítkezésünket az újabb települések, villanegyedek kialakulása teszi szükségessé, úgyhogy az útépítés terén minden vonalon a legnagyobb munka jegyében köszöntött ránk az idei nyári időszak. — A munkatérjedelmet jellemezheti, hogy a Horthy Miklós-híd körüli munkálatok 420.000, a repülőtérhez vezető utak 500.000, az óbudai kivezető főút 1,150.000, a Margit- és Lipőt-körút munkái 500.000, az Üllői-út burkolása 300.000 pengő költséget jelentenek, az útépítésnél foglalkoztatott munkások száma pedig 1000-en felül van. A kánikula tehát az útépítés terén igazán nem jelent lankadást. Beszámoló az elmúlt év városházi eseményeiről Schwét Henrik tanulmánya a „Pester Lloydsban Az elmúlt szerdán tartotta nyárelőtti utolsó közgyűlését a törvényhatósági bizottság, ami azt jelenti, hogy az adminisztráció vakációja már meg is kezdődött. Mint minden esztendőben, úgy az idén is városházi körökben igen nagy érdeklődéssel várták azt a tanulmányt, amelyben az elmúlt esztendő városházi eseményeiről Schwét Henrik, a Pester Lloyd városházi szerkesztője az év végén beszámolni szokott. A kiváló publicista valóban rászolgált munkásságával erre a megkülönböztetett figyelemre, mert hiszen az ő beszámolói nem puszta regisztrálásai az eseményeknek,, hanem finom kritikai éllel egyíszersmind kommentárjai, sőt analízisei is azoknak. Ezen a magas nívón mozog Schwét Henriknek idei tanulmánya is, amely a Pester Lloyd vasárnapi számában jelent meg. Visczapillantást vetve az elmúlt év eseményeire, megállapítja, hogy azok nem voltak túlságosan változatosak. Annál inkább lehet azonban az elmúlt esztendőt a munka esztendőjének nevezni, mert Szendy Károly polgár- mester örökös munkaláza olyan hatalmas tempót diktált kiváló mwikatársainak, hogy sikerült megvalósítani a mamndó alkotások egész sorát. Kegyelettel és méltatva érdemeiket, emlékezik meg Schwét Henrik az esztendő városházi halot- tairól: Wolff Károlyról, Liber Endréről és Sipőcz Jenőről. Politikai szempontból rámutat arra, hogy Wolff Károly halálával Csilléry András került a Keresztény Községi Párt élére. Igen figyelemreméltók Schwét Henriknek azok a megállapításai, amelyeket az autonómia mai tárgyalási módjáról olvasunk tanulmányában. Kétségtelen, hogy az egy-egy közgyűlés napirendjére felvett rengeteg pontot képtelenség a kellő alapossággal letárgyalni, ennek tulajdonítható, hogy 40— 50 probléma közül azt a kettőt-hármat vitatják csupán meg, amelyek esetleg pártpolitikai szempontból érdeklik a városatyákat. Ilymódon tehát helyes lenne, — mint annak a belügyminiszter is kifejezést adott, — ismét életrekelteni u törvény- hatósági tanácsot, amelynek szerepét és működését tudvalévőén a legújabb fővárosi törvény szüntette meg. Elismeréssel adózik Bódy László tanácsnoknak és munkatársának, Homolyay Rezső főjegyzőnek a költségvetés gondos és körültekintő összeállításáért, ellenben csodálkozásának ad kifejezést, hogy az 5.8 milliós deficitet azzal az egyszerű operációval tüntette el a minisztérium, hogy egyrészt az eliőrányzott kiadások előrevárható nagyságát kisebbnek állította be, a várható bevételeket pedig felemelte. Mindezzel kapcsolatosan természetesen szóvá teszi az üzemek hozzájárulását és végül is arra a konklúzióra jut, hogy bár e pillanatban deficit nincs, mindazonáltal máris mutatkoznak bizonyos jelenségek, amelyekből újabb visszaesésre kell következtetnünk. Szükségesnek tartja, hogy végre tisztázzák az állam és a főváros viszonyát. A kolduskérdést nem tekinti véglegesen megoldottnak. Sajnálattal mutat rá, hogy bár a főváros szívén viseli az ipar és a kereskedelem sorsát, mindazonáltal annyira meg van kötve a keze, hogy ennek érdekében nem tudja mindazt megtenni, amit szeretne. Igen érdekes szempontokból mutatja be a főváros közegészségügyi alkotásait, iskolai politikáját és a státusrendezés problémáit, megjelölve azokat a pontokat, ahol a hibákat ki kell javítani. Megelégedéssel konstatálja, hogy a város alkalmazottai megérdemlik a legnagyobb jóindulatot, mert példás lelkiismeretséggel töltik be hivatásukat. Az egyre emelkedő idegenforgalom kimagasló eseményének tartja az idei Szent István-hét programját. Nagy elismeréssel adózik Lamotte Károly alpolgármesternek, aki finamcixlis tehetségével sok milliót takarított meg Budapestnek a külföldi kölcsönök törlesztésével kapcsolatban. Végül felsorolva a megvalósítás előtt álló terveket, azzal zárja mélyenszántó és érdekes tanulmányát Schwét Henrik, hogy Budapest székesfőváros ebben a pillanatban igen nagyarányú és nagyszerű fejlődés küszöbén áll. JíaAtnáh. JCákoJly. építőmester magas és mélyépítési vállalata Budapest, Vili., Kákóczi-út 53., III. 26. T.: 149 108. WEBER HENRIK vízvezeték, csatornázás, derítőtelepek, központi fűtés és egészségügyi berendezések válla ata Vili., Tavaszmező-utca 9. — Telefon : 1-376-05 Fischer Ferenc és Fischer Ágoston szobrászok XIV., Czobor-utca 6. T e. I e f o n : 2-977-20.
