Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-06-16 / 24. szám
Budapest, 1937 június 16. 7 ^mnzo&Ji/JZMP mzDßSfiGiCRTesnö Budapest mälusi teibehozatala 12 millió literes rekordforgalmat értei A főváros fokozott ellenőrzése csaknem teljesen kipusztftotta a hamis telet Legközelebb új leírendelefi jelenik meg A főváros tejfogyasztása az 1935. évi mélypont óta, amelyet a rossz gazdasági viszonyok idéztek elő, lényegesen és fokozatosan javul. Most májusban azután rekord tejfogyasztása volt Budapestnek A Székesfővárosi Vegyészeti Intézet számadatai szerint májusban 12 millió liter tejet hoztak be Budapestre, vagiyis naponta 400.00(1 litert. Enuek a számnak valódi jelentőségét a Vegyészeti Intézet statisztikai adatainak keretébe 'állítva állapíthatjuk meg. Az idei év jamuárjóban 11,600.000 liter tejet hoztak be Budapestre, amibe bele van szá mitva a főváros területén folytatott tehenészetek teje is. Ebből a mennyiségből 9,200.000 liter volt a fogyasztási tej, a többi pedig feldolgozásra került, 1936 januárjában 10.600.000 liter volt a tejbehozatal, amelyből 8,200.000 liter esett fogyasztási tejre. 1935-ben volt, a leromlott gazdasági viszonyok következtében, a mélypont. Akkor 8,900.000 liter tejet hoztak be havonta, amiből a fogyasztási tejre 6.900.000 liter tej esett. Ezzel szemben 1930-ban 12,000.000 liter volt a havi behozatal és ebből 10.500.000 a fogyasztási tej. Ettől az időtől kezdve 1935-ig fokozatosan csökken a behozott tejmennyiség, amely most elérte ismét az 1930-as nivót. Ijesztő statisztikát mutat a kommün ideje. 1919-beD több hónapon át mindössze 38.000 liter tej volt a napi átlag. A mostani május örvendetes eredménye azonban még nem jelenti azt, hogy az egész évi behozatalban is eljutunk az 1930-iki állapothoz, mert a májusi re kord után általában csökkenés szokott beállni és így nem valószínű, hogy elérjük az 1930-iki évi tejbeho zatalt, amelyből nemcsak májusra, hanem átlagban minden hónapra 12.000.000 liter tej esett. A jelek szerint ehhez a régi nívóhoz a jövő évben fogunk eljutni. A tejellátásban meglehetősen jelentékeny meny nyiségben vesznek részt a főváros területén lévő tehenészetek. 2800—2900 tehenet tartanak a budapesti tehenesgaz- dák, a napi tejprodukciójuk pedig napi 30.000, vagyis havi 900.000 liter. A fővárosi tehenészetek nem a tejüzemeknek szolgáltatják be a tejüket, hanem köz vétlenül adhatják el a megrendelőknek. A tejüzemek száma 14, a tejárusítóké pedig, beleszámítva a tejcsarnokokat és fűszer kereskedőiket, körülbelül 5000. Ez a szám most nagyjából megállapodott, de azért a város fejlődésével állandótan növekedik. Rohamos volt a szaporodás az új tejrendelet kiadása után. Ezt megelőzőleg ugyanis a régebbi rendelkezések szigorúan kezelték az új tejüzletek engedélyezését és távolsági zónákat állapítottak meg, amelyeken belül új tejüzletet nem lehetett nyitni Ma csupán az üzletet érintő egészségügyi követelmények az irányadók és ezért történt a rohamos szaporodás a tejrendelet megjelenése után. A roham azután utóbb természetszerűleg alábbhagyott. A tejfogyasztás örvendetes emelkedése mellett a minőségben és az egészségügyi követelmények betartása terén is nagy javulás észlelhető, aminek oka hogy a tejüzemek részéről forgalomba hozott egész tejmennyiség akár palacktej, akár kannatej, pasztőrözött. Ezt a közönség tulajdonképpen nem is tudja és azt hiszi, hogy csak a kifejezetten pasztőrözött elnevezés alatt eladásra kerülő tej van pasztőrözve. A kétféle tej között azért mindene.setre különbség van, mert a pasztőrözött tej elnevezéssel árusított tejet, amelynek ára literenként 8 fillérrel nagyobb, nyomban a pasztőrzés után töltik zárt palackokba. Közben a tejkereskedők is megállapították, hogy a pasztőrözés az ő érdeküket is szolgálja, mert a tej tovább eltartható. A romlási folyamat ugyanis a pasztőrözéssel megáll és a baktériumok munkája újból kezdődik. A tejforgalom szabályozása és az egészségügyi szabályok betartása terén nagyon jelentős eredményeket mutat fel a tej rendelet, azonban ezzel a hatóságok még nem tartják végleg elintézettnek a tej- kérdést. Mint illetékes helyen értesülünk, a földmíveléstigyi és a belügyminisztérium újabb tejrendelet: a minőségi tejrendelet kiadására készül. A tárgyalások ebben az ügyben a földmívelósügyi minisztériumban már megtörténtek és a kérdés most a belügyminisztérium előtt van. Van azután a budapesti tejnek még egy jó tulajdonsága, amellyel egyedül a svájci tej vetekedik. A törvényes rendezés értelmében 3.5 százalék a tej kötelező zsírtartalma, vagyis a svájci tejjel együtt a legmagasabb egész Európában. Ez a közelebbi időben megjelenő rendelet pontosan meg | fogja állapítani a higiénikus tejkezelés szabályait ' és bakteriológiai szempontból fontos intézkedéseket | hoz. Egyebek között meg fogja állapítani a bakté- j riumtartalom megengedhető számtani határát. Ezzel a rendelettel teljes mértékben érvényesül- i hét majd a Székesfővárosi Egészségügyi és Bakteriológiai Intézet szerepe. Amíg a főváros Vegyészeti Intézete a tejhamisítás ellenőrzése terén tölti be közismerten kiváló hivatását, a Bakteriológiai Intézet a tej baktériumtartalmát ellenőrzi. Munkáját í azonban gátolja a baktériumtartalom, határértéké- 1 nek és a büntető szankciónak a hiánya, amin most j majd segít a készülő minőségi tejrendelet. Ehhez a j rendelethez hatalmas anyagot gyűjtött a Bakteriológiai Intézet, amely azóta, hogy a tejellenőrzési új • alosztálya létesült, intenziven folytatja a vizsgálatokat. Az új tejrendelettel nagy mértékben megnövekedett a Székesfőváros Vegyészeti Intézetének munkaköre is. Ehhez képest a Vegyészeti Intézet tejvizsgáló osztálya a Szervita-térről néhány hét előtt a Városház-utca 14. szám alatti nagyobb, hatszobás helyiségbe költözködött, ahol 60 ellenőr és 60 altiszt foglalkozik a behozatali igazolványok, ipar- engedélyek kiadásával és az ellenőrzés nagy terjedelmű munkájával. Számokban kifejezve ez a fokozott ellenőrzés azt eredményezi, hogy mostanában havonkinf 1500—2000 liter hamisított tejet kell lefoglalni, régebben pedig 30—35.000 liter volt a lefoglalt havi mennyiség. Évek őta harcol a tisztifőorvos a természetes jég használata ellen Dabis László dr. előadása az orvosi nagyhéten Az Orvosi Nagyhét keretében felmerült problémáik sorában napirendre került Budapest jégellátása és ennek keretében a természetes jég kérdése is, amely a tudományos körökön kívül élénken ér dekli a nagyközönséget is, amelynek a régen kifogásolt, de csodálatosképen még mindig forgalomban levő természetes jég, mint fertőző anyag az egészségét veszélyezteti. A Magyar Uygienikusok Társasága ülésén, amelyen a Székesfővárosi Közegészségügyi és Bak téri elóg iái Intézet orvosai és vegyészei Stösszner Ödön dr. egészségügyi főtanácsos, az intézet ny. igazgatója elnöklése alatt nagyszabású előadássorozatban számoltak be az intézetben végzett munkásságukról, Dabis László dr. h.-igazgató Budapest jégellátásáról tartott előadást. Ennek keretében rámutatott arra, hogy a főváros tiszti főorvosi hivatala. évek óta kíméletlen harcot folytat a természetes jég visszaszorításáért, amelyet az országos jég- rendeletek — sajnos — mindezidáig nem tettek olyan mértékben lehetővé, amennyire az kívánatos volna. Az intézet a Rákospatak alsó folyásában többízben paratyphus B bacillust, sőt legutóbb a Rákospatak felső folyásában is tipikus typhus bacillust mutatott ki. A természetes jég teljes kiküszöbölése a főváros területéről tehát mindenképen indokolt volna, mert a fővárosban tériméit természetes jég legnagyobb része a Rákospatak mezőkre szétöntött és gátakkal úgynevezett jégtavakká duzzasztott vizéből származik. Bonyolulttá teszi a kérdést az, hogy a főváros területén fogyasztásra kerülő természetes jég nagyobbrésze a soroksári Dunaágból származik, ami a főváros területén kívül fekszik. A rákosi jég eltiltásával egyidejűleg tehát feltétlenül a. soroksári jég behozatalát is el kellene tiltani, annál is inkább, mert azt nemcsak ipari hűtés céljaira (ú. n. „korlátolt forgalom“), hanem élelmiszerek hűtésére is felhasználják. A nagyközönség — nem ismerve a természetes jég szeny- nyezett voltát — szívesen használja és nincs tudatában a természetes jég és műjég közötti nagy higiéniai különbségnek. A tudós társaságban általános helyesléssel fogadom tudományos megállapítások bizonyára hozzájárulnák ahhoz, hogy ebben a kérdésben végre radikális intézkedés történik és a főváros közönsége megszabadul a természetes jég veszedelmétől. í Fenyves le akar menni a pincébe, de nem engedik Az áruházak mohó terjeszkedési vágyát az áruházi rendelet sem tudta megfékezni. A kereskedők tömegei, akik évek hosszú sora óta eredménytelenül harcolnak a mindent elnyelő hatalmasságok ellen, megdöbbenve nézik ezt a lankadatlan mohóságot, amely nemrégen a közigazgatási bizottságot is foglalkoztatta, amikor Petrovácz Gyula a debreceni áruházi tűzkatasztrófa alkalmából az áttört tűzfalakra, a szomszéd házakba való átnyomulás veszedelemére mutatott, rá. Ebbe a gátat nem ismerő terjeszkedési iramba most új változatot hozott be a Fenyves-áruház. A Kálvin-téri iizlehházból, amelynek fennállási engedélye 1941-ben lejár, nem tudja csápjait kinyújtani tovább sem balra, sem jobbra, így más út nem lévén, a föld alá• próbál terjeszkedni. A fővároshoz beadványt intézett, amelyben arra kért engedélyt, hogy az üzletház pincéjét is áruházihelyiségekké alakítsa át. A meglepetést keltő kérelemnxehfoglaiközott a. főváros magánópí- tési bizottsága, amely azt elutasította. Erélyesen tiltakozik a pincének áruházi helyiséggé való átépítése ellen a tűzoltóparancsnokság, amely felette tűzveszélyesnek tartja a tervet. A [Fenyves-áruház tehát nem mehet le a pincébe is, de ha esetleg úgy fordult volna, hogy kérelmét teljesítik, bizonyára nem állt volna meg a terjeszkedésben a földgolyó közepéig. A biztosítók munkája az elmúlt eszteudőben. Az elmúlt héten tartotta teljes ülését a BIOSZ, amikor is Gergely Tódor, a szövetség elnöke részletesen beszámolt a biztosítóknak az elmúlt esztendőben végzett munkájáról. A Phönix válsága miatt nehéz esztendeje volt a biztosítási szakmának, de ez a szerencsétlen eset átmenetinek bizonyult csupán és egyáltalán nem tudta megrendíteni a magyar biztosítási intézmény szilárd alapjait. Gergely Tódor ezután megemlékezett a biztosítók állami felügyeletének küszöbön álló reformjáról, kiemelve, hogy a kormányzat célkitűzéseit teljes mértékben honorálja a biztosító társaságok összessége. Végül Kutasi Elemér dr., a BIOSZ igazgatója terjesztette elő a jelentést és a zárszámadásokat, amelyket a teljes ülés egyhangúlag tudomásul vett. Június 25-én lesz a BESZKÁRT közgyűlése. A Budapest Székesfővárosi Közlekedési Bt. az 1936. üzleti évre vonatkozó rendes közgyűlését június 25-én, pénteken délelőtt tíz órakor tartja meg. A közgyűlésen tárgyalásra kerüli az igazgatóság és a felügyelőbizottság jelentése, az 1936. évi mérleg megállapítása és a zárószámadás jóváhagyása. A közgyűlésen megválasztják a BSzKRt. igazgatóságát és felügyelőbizottságát is. Lipcséből Londonba helyeződött át a szőrme világpiaca. A Magyar Szűcsmesterek és Szőrmekereskedők Országos Egyesülete fölterjesztét intézett a kereskedelemügyi miniszterhez és arra való hivatkozással, hogy a szőrme világpiaca Lipcséből Londonba helyeződött át és így a szőrme csak a nemes- valütájú Londonból importálható, arrra kéri a minisztert, hogy tartson fenn a rendelkezésre álló nemes devizákból méltányos hányadot a hazai szűcsipar és szőrmekereskedelem részére A piaci iparcikkárusok és az őstermelők. A KÉKOSZ piaci és vásári iparcikkárus szakosztálya népes taggyűlésen foglalkozott a piaci kisegziszten- ciák aktuális panaszaival, sérelmeivel és kívánságaival. A taggyűlésen szóbakerült a Lehel-téri piac biztosításának kérdése, valamint ennek kapcsán a legutóbb engedélyezett, illetőleg újabb piacókra ki- terjiesztett őstermelői árusítás engedélyezése, amit a piaci iparcibkárusok nagy örömmel vettek tudomásul, mert természetszerűleg az őstermelőknek a piacokra való beengedése folytán emelkedik a vásárlóközönség száma és így az iparcikkárusok forgalmának a növekedése is várható. A Magyar Pamutipar Rt. igazgatósága folyó hó 11-én tartott ülésén elhatározta, hogy ia közgyűlésnek javasolni fogja az értékcsökkenési tartalékalapnak 1,032.558 pengővel1 (1935-ben 646.582 P) való javadalmazása után megállapított 413.836 P (1935-ben 389.766 P) nyereségből részvényenként 4 P osztaléknak 1937 június 26-ától kezdve való kifizetését. A szelvények a Magyar Általános Hitelbank, Budapest, pénztáriár uál kerülnek beváltásiba. ÖRÖKLAKÁSOK az Űj-Lipótvárosban, közvetlen a Lipót-körút mellett, a gyönyörű Lipótvárosi Parknál, Hollán-u. 33. és Hollán-u. 36. alatti 5 és 6 emeletes luxuspalotákban 1—2 és S-szobás hallosak, központi fűtés, melegvízszolgáltatással, 25 éves adómentességgel O Minden lakás önálló telekkönyvi tulajdon, bérbeadás esetén 9% jövedelmezőség. Pozsony i- űt 49. Hétemeletes öröklakás palotánkban még kapható 1 darab 2-szoba hallos és 1 darab l-szoba hallos öröklakás. Érdeklődni: Hollán-utca S3 öröklakás iroda, vagy telefonon 2-933-48 és 2-902-37. — Vasárnap is. LAKÁSOK
