Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-06-09 / 23. szám
Budapest, 1937 június 9. 5 VokS&sITíieíöp Legjelentősebb fejezetéhez jutott a városfelmérés hatalmas munkája fi iegköze!e!?fií közgyűlésen szabályrendelete! alkotnak a telekhatárok állandó megjelöléséről Elitésziiíf Budapest új SQOS-es térképe Budapest új fölmérése, az a rendkívüli fontosságú és hatalmas méretű munka, aiin&ly immár ötödik éve folyik és amelyet a befejezésig még évek során át folytatnak, új fejezethez jutott: az eddigi alapvető munkák után megkezdődik a részletes felmérés. Ezt a műveletet a birtokluHúirok megjelölésétiek és állandósításának kell megelőznie, amelynek keresztülvitele céljából szabály rendeletet kell alkotni. Ennek a szabályrendeletnek tervezetét, amely szerint az ingatlantulajdonosok a székesfőváros területén fekvő telkek] határait látható módon kötelesek hivatalos ellenőrzés mellett megjelölni. Szendy Károly polgármester legközélebb a közgyűlés elé terjeszti. Hogy a főváros felmérése idáig eljutott és hogy biztató tempóban halad tovább, az annak a minden j nehézséget loküzdő, kitartó munkának köszönhető, , amellyel Kempelen Ágoston tanácsnok ezt a nagy | feladatot elsőrendű programjává tette és megoldását erélyes kézzel viszi keresztül. Amikor 1932-ben a városrendezési és magánépítési ügyosztály vezetését átvette, legelső teendőjének tartotta az új felmérés megkezdését éis nyomban hozzá is látott a nagy munkához, amelyben azután hathatós! támogatóm talált Szendy Károly polgármesterben, aki mindent elkövetett, hogy a felméréshez szükséges anyagi eszközök rendelkezésre álljanak. Új elvek szerint készül az új felmérés A telekhatár megjelölése a város külső részein fagyálló, kellő szilárdságú terméskövekkel vagy betonoszlopokkal, ahol epdig építmények vannak, a falba eresztett fémcsapokkal történik. Ennek keresztülvitelére szabályrendelet készül. A részletes fölmérés másik előmunkálata, az új, 5000-es átnézeti térkép kiadása folyamatban van. Az új térkép felöleli mindazokat a telekkönyvi változásokat, amelyek a mai napig a főváros területén történtek, valamint a hatóságok által még jóvá nem hagyott, de a mai állapotot feltüntető létesítményeket, parkokat és közműveket is. Ez az átnézeti térkép nemcsak segédeszköze lesz a városmérésnek, hanem kisegítő eszközül fog szolgálni az új mérési eredmények közzétételéig, tekintve, hogy a főváros régi, 5000-es térképe már annyira elavult állapotban van, hogy úgyszólván alig használható. Erre a térképre a hatóságok és intézmények egész sorának, telekkérdésekkel foglalkozó szakembereknek, nagy szükségük van és így bizonyára örömmel fogadja mindenki a tényt, hogy még ebben az évben kiadásra kerül. A városfelmérés nagy munkáján, a városrendezési és magánépítési ügyosztály kebelében, Kempc- len Ágoston tanácsnok legfőbb vezetést mellett egészen külön mérnök-csoport dolgozik, amelynek élén Becske Kálmán műszaki főtanácsos áll. A főváros maga. 20 mérnökkel és 30 munkással dolgozik, ezenkívül 10 vállalkozó mérnök 30 mérnökkel és 100 munkással vesz részt a felmérés munkájában. Hatóságok és üzemek értekezlete a városházán Á legutóbbi napokban a részletes felmérés kérdésének előkészítésére a városrendezési ügyosztályban értekezlet volt, amelyen Kempelen Ágoston tanácsnok elnöklésével résztvebtek a különböző hatóságok, hivatalok, üzemek képviselői is, akiknek módot adnak arra, hogy speciális szempontjaikat megismertessék a felmérés vezetőségével. Mintán az összes szükséges előmunkálatok' a legközelebbi időben befejezést nyernek, kívánatos, hogy a részletes felmérés még a. nyár folyamán megkezdhető legyen. Az általános közérdek mellett sürgeti ezt Óbuda küszöbön átló rendezése, miután a fölmérés, igen helyes elgondolással, éppen Óbuda területén indul meg. Rendezik a Víziváros beltéri étéi: kiindulópont a Széna-tér A városfelmérés, illetve az általa szolgáltatott adatok és munkarészek adják a főváros műszaki közigazgatásának alapjait, nemkülönben alapul szolgálnak az ingatlanok birtoklásához és azok telekkönyvi nyilvántartásához. Ezzel szemben Budapest régi felmérése, amelynek alapján kénytelen dolgozni ma is a főváros műszaki közigazgatása, Pest, Buda és Óbuda egyesítése előtt történt az 1867—74. években. Igazán felesleges mondani, hogy ez a felmérés a mai Budapestnek s a mai követelményeknek már egyáltalában nem felel meg. Egyebektől eltekintve^ az akkoriban megkívánt pontosságnál már jóval többet követel a főváros mai fejlettségi foka, azonkívül a légi felmérés adatai már csak az úgynevezett üvegszelvényeken találhatók. Ezek az üvegszelvényck már nagyon elhasználódtak, némely részekben mar teljesen elkoptak, egyes szelvények pedig az idők folyamán eltörtek. A városfelmérés adatait nem szabad egyetlenegy térképen megőrizni, mint ez a régi üvegszelvényeken történt, éppen ezért az új városfelmé- rést numerikus alapon viszik keresztül, úgy hogy minden birtokhatár-törési pont és minden olyan pont, amelynek rögzítése bármely célból szükséges, koordinátákkal legyen meghatározva. Ilyen módon, a megőrzött adatok maradandóak, a koordináták alapján bármely kitűzés helyreigazítása a helyszínre bármikor átvihető, területmeghatározások, tervezésiek és birtokmegosztásokl legpontosabban elvégezhetők és a kitűzés után sem merülhetnek fel területeltérések. Üj elvek szerint kellett végezni a magassági adatok meghatározását is, olyan részletességgel, hogy a már beépített, tehát rendezett területeken a közterületekről és a birtokhatár vonaláról, a be nem épített, tehát még rendezés előtt álló részeknél pedig az egész területről helyes, rétegvonalas topográfiai képet lehessen nyernyi. A mai követelményeknek megfelelő felmérés 1933-ban -indult meg. A munka első fázisa az I., II., III. és IV. háromszögelési hálózatok kifejlesztése és pontjainak állandósítása volt, ami 1934-ben befejezést nyert. Ezután következett a magasság felméréséhez szükséges alapponthálózat elkészítése és pontjainak állandósítása. A következő lépés a részletmérés előkészítéséhez szükséges sokszögelési hálózat kifejlesztése, amelyet egyelőre ott "készítenek el, ahol a befejező munka, a részletes felmérés a legközelebbi időben megindul. fi részletes városmérést Úhudán kezdik A mérés sorrendjének egyedüli helyes módjául fiz mutatkozik, ha azt kerületenkint. hajtják végre, mert így a legkönnyebb beleilleszteni a mérési eredményeket a meglévő nyilvántartásokba. Ebből az elvből .kiindulva, az az elhatározás alakult ki, ha a részletméréseket a főváros a III. kerületben kezdi meg, még pedig éppen azért ebben a kerületben, mert az óbudai híd megépítésével kapcsolatban Óbudán nagy változásokat fog előidézni a város- rendezés, amelynek nélkülözhetetlen alapja a felmérés. De azért is eset a választás Óbudára, mert ez a kerület a mérési területeknek olyan változatos alakját adja, hogy ezáltal kitűnő tanulságot nyújt. Ha kellő, a mainál mintegy kétszeres anyagi erő áll rendelkezésre, akkor az óbudai felmérés 1930 végéig elvégezhető. A részletmérések két előmunkálata: a birtok- határok megjelölése s egy új 5000-es átnézeti térkép kiadása. _ A II. kerület városrendezési terveinek megvalósítása a legközlebbi jövőben ismét hatalmas lépésekkel halad előre. Eddig a fősúlyt a Vízivárosban a Fő-utca és közvetlen környékének rendezési terveire fordították, minthogy azonban ezek a tervek most már teljesen elkészültek, a városrenae- zási ügyosztály mérnöki személyzete sort kerített a kerület belsőbb részeinek szabályozási terveibe is. A városrendező tevékenység rendkívül sok nehézséggel találkozik a Vízivárosban, aminek az a magyarázata, hogy a Margit-körutról nyíló keskeny utcácskákban szinte teljesen sértetlenül maradt fenn Buda századok előtti képe és ezekben az utcákban úgyszólván csupa apró földszintes, száz—százötven esztendővel ezelőtt épített családi házacska van. Egyelőre nem is gondolnak arra, bogy a városnak ebben a részében nagy obbarányú. kisajátítások keresztülvitelével gondoskodjanak szélesebb útvonalak megteremtéséről, arra azonban feltétlenül sort akarnak keríteni, hogy a régi városrész közvetlen közelében lévő hatalmas méretű Széna-teret a modern városrendezés követelményeinek fgyelemibevételével szabályozzák. A napokban már helyszíni szemle is volt a Széna-téren, amelyen nemcsak a városrendezési A közönség kiszolgálására az Elektromosművek irodát állít a Belvárosban Az üzempolitikai bizottság elgondolása teremtette meg az Elektromos Művek V. kerületi irodáját, melyet a honvéd-utcai „Elektromos házban“ helyeztek el, ahol eddig az Elektromos Művek bejelentő hivatala működött és ahol elektromos propaganda- kiállítás volt. Február eleje óta működik ez a legelső kerületi iroda, amelynek kísérleti jellege volt. Rövid fennállás óta azonban messzire túljutott a kísérleti stádiumon és a közönséggel való közvetlen kapcsolatban olyan nagy sikert ért el, hogy most már ennek az irodának nagyarányú kiterjesz' tésével foglalkoznak. Mint a Fővárosi Hírlap illetékes helyen értesül, a V. kerületi irodát legközelebb kiköltöztetik a forgalomtól meglehetősen elszigetelt honvédutcai helyiségekből és a legerősebb forgalom gócpontjában, a Belvárosban helyezik el és most már nemcsak az V. kerületi közönség szolgálatába állítják, amire ösztönzést adott az a körülmény is, hogy a honvéd-utcai irodát, ha egyébért nem, hát tanácsadás céljából más kerületek közönsége is sűrűn felkeresi. Az a terv, hogy ez az új elektromos iroda ellátja az egész belvárosi szolgálatot, azonkívül rendelkezésére áll továbbra is az V. kerületnek és a működés területe kiterjed az összes környező kerületeknek arra a részére, amelyet a Nagykörút és a Duna határol. Az iroda működési körébe tartozik a bejelentés, a számlázás, a behajtás, a mérőszerelés, a háziberendezések felülvizsgálata, a mérődíj- és óvadékvisszatérítés és a tanácsadás, úgy szakemberek, mint a közönség részére. ügyosztály kiküldöttei, hanem egyéb szakhivatalok képviselői is résztvettek. A kialakult felfogás szerint. már az ősszel sor kerül arra, hogy a ma hosszan elnyúló piaci részt kisebb helyre tömörítsék és az így felszabaduló területeket a székesfővárosi kertészet parkosítsa. Előreláthatóan szükség lesz arra is, hogy a közlekedési szempontok és a közlekedés biztonságának érdekében áthelyezzék a Széna-téren lévő autobuszvégállomást, sőt eltolják helyéről a Beszkárt-vágányzatot is. Eredetileg azt vették tervbe, hogy az utóbbi években jól bevált gyakorlat szerint az egész Margitsköruton a középre helyezik a villamosvágányokat, minthogy azonban a Beszkárt anyagi helyzete jelenleg nem engedi meg ennek a nagyon tekintélyes összegeket kívánó műveletnek eszközlését, egyelőre azt a megoldást fogják választani, hogy a vágányokat csak a régi Szent János kórház épületétől a Széli Kálmán-térig terjedő szakaszon helyezik át és kapcsolják be közvetlenül a Széli Kálmár-tér közepén lévő hurokvágányba. — Vagyis — mondták nekünk — egy helyen kap meg a közönség mindent, nem kell emeleteket járnia, legfeljebb egyik íróasztaltól a másikig kell elmennie, ha egyszerre több elintézendő ügye van. A közönség kiszolgálásán kívül, amely nemcsak a bejelentések, panaszok és igénylések elintézésében, hanem a helyszíni munkák és vizsgálatok azonnali lebonyolításában is megnyilvánul, az iroda lényegesen egyszerűsíti az eljárást is és a racionalizálás jegyében igen lényeges költségmegtakarítást jelent az Elektromos Művek számára. Ezen kívül ez az iroda még egy rendkívül fontos feladatot fog megoldani, amelynek alapjait a honvéd-utcai iroda máris lefektette: a házak vezetékeinek és elektromos berendezéseinek rajzban való lajstromozását. Ez eddig is megvolt, az idők folyamán azonban a fogyasztók nagymértékű szaporodása következtében hiányossá vált, másrészről pedig elavult. Nem csekély fontosságú dolog, hogy a házakban alkalmazott elektromos hálózatok és berendezések rajza a mai helyzetnek megfelelően elkészüljön és alapjául szolgáljon sok minden egyéb mellett a tűz- és életvédelmi ellenőrzésnek. MADÁCH IMRE SUGÁRÚT kiépítése folytán a Károly király-út 15. bz. házban 9 2 év óla fennálló kötél-, zsineg-, ponyva- és sporlérulizEetemet szembe IV., GERLÓCZY UCCA 11. számú házba helyeztem ál. HAUSCHILD ALBERT ezelőtt NEDELKÓ SÁNDOR Telefon: 1—815—72. Hátizsák, Bllelszerelés éa horgászati cikkeket nálam nagyon olcsón vásárolhat.
