Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-06-02 / 22. szám
3oißß0snfilßMp Hatvan év Budapest gazdasági életéből í! főváros áruforgalmának alakulása grafikus képekben Fegyverkovácsolás zajától hangos a világ, de a szellem embereiben, a tudomány műhelyeiben új, termékenyítő erők működnek. A világháborút és az azt követő küzdelmes évek megpróbáltatásait még nem heverte ki sem ennek a feldarabolt országnak, sem fővárosának a lakossága, de a fáradt csügge- dést már bízó hit és a sötéten látók pesszimizmusát már a jövő boldogulás reménye váltja fel. Megnyugtatásnak és bátorításnak szánta Illye- falvi I. Lajos dr., a fővárosi Statisztikai Hivatal kitűnő igazgatója is azt a példátlanul álló munkáját, mely most került a nyilvánosság elé. Budapest töretlen gazdasági erejének meggyőző bizonyítékát kívánta adni benne. És olyan teljesítményt produkált, amely messze kimagaslik még a vezetése alatt álló méltán elismert hivatalnak az eddigi munkái közül is. Budapest áruforgalmát rajzolta meg Illyefalvi dr. De ez a rajz nem a szürke számok tengernyi tömegével mutatja be Magyarországnak és fővárosának a lábadozó gazdasági életét. Nem a számoszlopok végtelen seregével cáfolja azokat a divatos jelszavakat, amelyek ellentétet igyekeznek szitani a főváros és a vidék népessége között. Inkább úttörő módon, színes grafikus rajzokkal, statisztikai diagramokkal bizonyítja, hogy az ország és Budapest két olyan elválaszthatatlan gazdasági egység, amely csak egymást segítve és kiegészítve, közös küzdelemben, kölcsönös áldozatkészség árán vívhatja ki a szebb és boldogabb magyar jövőt. Három részből áll ez a grafikus kötet. Az első 18 grafikus oldal az áruforgalom áttekintését tárja a szemlélődő elé. Első fejezete történelmi visszapillantást ad az áruforgalom alakulásáról, a három testvérváros egyesülésének időpontjától napjainkig. Bemutatja 60 év távlatában az idők folyamán végbement átalakulásokat. Adatgörbéin itt évi'ől-évre figyelemmel kísérhetjük a főváros küzdelmes életének örvendetes és szomorú mozzanatait. Itt látjuk, hogy nőtt meg 1874-től 13.2 millió métermázsáról 1911-ig állandó emelkedéssel 86.7 millióra a felhozott áruk súlya és hogyan erősödött ezalatt 6 millióról 35 millió mázsára a fővárosból elszállított áruké. A vidék nyersanyagának, élelmiszer- feleslegének, bányászati termékeinek a fővárosba áramlását tüntetik fel itt a színes oszlopok és körök. És a főváros ipartelepeinek a gyártmányai, a felőrölt liszt, a gépek és vegyitermékek özönlenek itt vissza az országba. Ám a nagy fellendülést hamar derékbetöri a háború. 1919-ben az összeomlás és forradalmak évében a felhozatal 19.3 millióra — az elszállítás 8 millió mázsára esik vissza. A meginduló újjáépítőmunka eredményei hamarosan mutatkoznak és 1929-ben 75.6 milliós felhozatal és 19.5 millió mázsás kivitel közelíti meg a háború előtti évek csúcsait. Az újabb gazdasági válság átmeneti csökkenést okozott. Ebből a völgyből most van kiemelkedőben a gazdasági élet. 1934-ben 55.3 millió mázsás felhozatal és 12 millió mázsás kivitel bizonyítja, hogy csaknem megkétszereződött az 1920. évi áruforgalom. A grafikus képek bemutatják a áruforgalom alakulását a főbb termelési ágak szerint. És külön csoportosításban a vasúton és hajón történt szállítást ' is. Ami azért is érdekes, mert 60 év alatt a vasúti forgalom aránya a felhozatalnál 77.86 százalékról 79.88-ra nőtt, de az elszállításnál 78.01 százalékról 87.61-re emelkedett a dunai hajóforgalom nagyarányú visszaesése miatt. 1933-ban, amikor az összes közlekedési eszközök forgalmát megállapította lllyefalvi dr., akkor az tűnt ki, hogy az árufelhozatal 73%-át vasút, 12.5%-át hajó, 14.4%-át pedig egyéb jármű bonyolította le. A kötet második része 80 grafikus oldalon kimerítő részletezéssel 67 árucikk felhozatalát és forgalmát tárgyalja 15 árucsoportba foglalva. 1933-ra vonatkozóan olyan részletes a kimutatás, hogy mind I STRAUB U. FESTÉKÜZLETE Budapest, IV., Eskü-tér 3. FESTÉK, LAKK, KENCE, STB. Alapítva 1854-ben. Tele jón: 1—884—26. LEDNICZKY VEJE IÓDOS ANDOR TELEFON 1 - 399 - 36 LAKATOSIPARI ÉS REDŐNYGYÁRTÓ ÜZEME EUDAPEST, IX., TOMP.VU. 32. FREUD FRIGYES VI., Teréz-körút 19. Te’efon: 1-136-30. Csavarok vas- acél és sárgarézből, Witw. és milliméter menettel raktáron. Saját gyártmányú práclziós csavarok. ■a 67 árunál vármegyék és járások szerint is feltünteti az egyes áruk származási helyét. Ebből a részből megállapíthatjuk, hogy élőállatokból 987 ezer mázsa felhozatal volt és 128 ezer mázsával Békés megye áll az első helyen. Gabonaneműből 4 millió mázsa került a fővárosba és 690 ezer mázsával Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye vezet. Innen érkezett a legtöbb hüvelyes 74 ezer mázsa súlyban, a legtöbb húsárú (60 ezer mázsa), a legtöbb bor és bormust (469 ezer mázsa) és a legtöbb zöldség, zöldségfélék és gyümölcs is 916 ezer mázsa súlyban. De burgonyából már Szabolcs megyéé az elsőség, mert a Budapestre szállított 949 ezer mázsából 500.000 mázsa ebben a megyében termett. Tejből és tejáruból viszont Fejér megyéé az első hely. Az 1.6 millió mázsás felhozatalnak ugyanis több, mint a negyed része Fejér megyéből való. Az őstermelés termékeiből még a tűzifa érdemel figyelmet. Ebből 5.7 millió mázsa érkezett a fővárosba. A legtöbb, és pedig 961 ezer mázsa, Veszprém vármegyéből. A bányászat termékeiből a belföldi szén a legfontosabb. Ebből 16.2 millió mázsa érkezett. Csaknem a kétharmadrészét, 10.1 milliót Komárom— Esztergom megyében bányászták. Nyersvasból és ércből 257 ezer mázsa volt a felhozatal. És itt 94 ezer mázsával Borsód—Gömör—Kishont megye vezet. Kövekből és földekből 6.7 millió mázsát igényelt Budapest. A legtöbb, összesen 5.7 millió mázsa, Pest megyéből került fel. Az ipar termékeiből a vas- és fémipari termékek és gépek 975 ezer mázsával szerepelnek a főváros felhozatalában. Ezeknek több mint a fele részük, 550 ezer mázsa, Borsód—.Gömör—Kishont megyéből került fel. Kő-, föld-, agyag-, aszbeszt- és üvegipari termékekből kétszerannyi: 1.9 millió mázsa érkezett. A legtöbb, 717 ezer mázsa, Komárom—Esztergom megyéből. A faipar termékeiből már Somogy megyéé az első hely, bár 459 ezer mázsából csak 38 ezer jött innen. Viszont bőripari termékekből csak 100 ezer mázsa érkezett, de ennek több, mint a felerésze Pest megyéből származott. Ez a megye szállította a legtöbb textilárut is (250.000 mázsát), a legtöbb papl- rosipari terméket (425 ezer mázsát) és a vegyészeti ipar legtöbb termékét is (452 ezer mázsát).Innen jött a legtöbb élelmezési és élvezeti cikk is: 295 ezer mázsa súlyban. De itt közel került mellé Békés megye Itt 256 ezer mázsás felhozatalával. Különös figyelmet érdemelnek azok a grafikonok, amelyek távolságok szerint tüntetik fel a felhozott árukat. Itt elsősorban a burgonya tűnik fel, mert a felállított mennyiségnek közel a háromnegyed része, összesen 670 ezer mázsa, 200 kilóméternél is hosszabb utat tett meg, amíg a fővárosba érkezett. De 95 ezer mázsa hagymából is 82 százalék ily nagy távolságból érkezett. Még a friss káposztából is csak alig 4 százalékot szállítanak 100 kilométeren belüli körzetből. Élősertésből is 624 ezer mázsa jutott a fővárosba, de 583 ezer ebből 150 kilométernél messzebbről érkezett. És a szarvasmarháknak is a háromnegyedrészét ilyen nagy távolságból hozták. Tíz ilyen árut találtunk, összesen 2.7 millió mázsa súlyban, amelyből csak alig 15 százalék származott száz kilométernél közelebb eső vidékről. Ellenben több, mint 50 százalék 200 kilométernél messzebb fekvő állomásokról érkezett a főváros ellátására. A két grafikus rész kiegészítődére szolgál ennek az értékes kötetnek a harmadik része, ahol táblázatokba szedett statisztikai adatok ismertetik a grafikus képeket. A Kisipari Hitelintézet igazgatósági és felit gyelőbizottsági tagjainak javadalmazása. A Budapesti Kisipari Hitelintézet június első napjaiban tartja közgyűlését. Ezzel kapcsolatban a városházán lifiimót megállapítják a különböző tiszteletdíjakat, amelyek a következők: Az igazgatósági tagok havi tiszteletdíja 120 pengő, az alelnöké 180, az elnöké. pedig 240. A felügyelő bizottság tagjai évenkint 150 pengőt kapnak, az álelnök 225, az elnök pedig 300 pengőt kap. E díjazáson felül az igazgatóság és a fe 1 ügyelőbizottság tagjai semmiféle honoráriumban nem részesülhetnek. Paulay Sándor a Központi Tejesarnoknál. Élénk meglepetés keltett a tejszakmában, hogy a Budapesti Központi Tejcsarnok igazgatósága Molnár Ferenc vezérigazgató és Decknek Marcel ügyvezető igazgató javaslatára igazgatói minőségben a vállalathoz szerződtette Paulay Sándort. Paulay Sándor ezideig vidéken különböző szövetkezeteknél működött, így tehát kitűnő ismerője azoknak a feladatoknak, amelyek megoldására szerződtették. A FÖVKE közgyűlése a gyárak dctail-árusítása ellen. A Fővárosi Kereskedők Egyesülete Dán Leó oinöklésévol most tartotta meg 40. rendes évi közgyűlését. Az előterjesztett jelentések különösen a gyárvállalatok detail-árusitását kifogásolják, megállapítva azt a súlyos sérelmet, amelyet, a gyárak illetéktelen konkurrenciája jelent az amúgy is súlyos nehézségekkel küzdő kiskereskedelemnek. A közgyűlés végül is elfogadta a határozati javaslatot, amely a kereskedők egységes fellépését sürgeti a kérdés megoldására. Bakelit-üzemet létesít a NOVA. A Fővárosi Hir- lapban legutóbb jelentettük, hogy a NOVA rentábilis módon igyekszik tőkéit befektetni. Értesülésünk szerint Wolf Jenő elnök-vezérigazgató és Magyar Miklós igazgató fontos tanácskozások után abban állapodtak meg, hogy bakelitüzemet létesítenek. A bakelit tudvalévőién manapság a legnagyobb jövőjű technikai anyag. Révész Gyula megvált a Shell vezérigazgatóhelyettesi állásától. Érdekes személyi változás történt a közelmúltban a Shellnél. Az eddigi holyettes vezérigazgató, Révész Gyula megvált állásától, amelyet a Shell Uher Józse/ dr.-ral, az ismert szakemberrel töltött be. Értesülésünk szerint a közeljövőben újabb érdekes személyi változások is várhatók a Shellnél. A Salgó megvásárolta a görögkeleti egyházközség Petőü-téri telkét. A Fővárosi Hírlapban jelentettük, hogy tárgyalások indultak meg azirányban, hogy modern luxusszaUót építsenek a görögkeleti egyházközség Petőíi-téri telkén. Ezek a tárgyalások most egészen más irányba terelődtek, amennyiben a 450 öles telket a Salgótarjáni Köszenbunya most megvásárolta 800.000 pengőért, mégpedig azzal a céllal, hogy a Dunapartnak ezen a gyönyörű részén fényűzően tervezett modern bérpalotát építsen. A Gazdák Biztosító Szövetkezetének közgyűlése. Nagy érdeklődés mellett tartotta meg a Gazdak Biztosító Szövetkezete idei közgyűlését, amely az intézet fokozatos fejlődéséről számolt be. Ez a fejlődés kitűnik abból is, hogy dacára annak, hogy üzletrésztőkéje több mint 1.5 millió pengő, ami a ‘legnagyobb saját tőke az összes magyarországi biztosító intézetek közül, a szövetkezet tartalékai töub mint hatszorosát teszik ki az üzletrésztökének. A szövetkezet díjbevétele egyébként az elemi ágazatban a lefolyt évben 5.08 millió pengőről 5.54 millió pengőre emelkedett, míg az életbiztosítási ágazatban az 1936. évi díjbevétel 3.04 millió pengőről 4.73 millió pengőre szökött fel. Megjelent a Kallós-Kompasz 1937—38. évfolyamának első része. A Pesti Tőzsde kiadásában és Kallós János szerkesztésében most jelent meg tizenharmadik évfolyamában a Kallós-félé ,,Gazdasági, Pénzügyi és Tőzsdei Kompasz“ első része. Tartalmazza a kormányzóság, az országgyűlés, ■ a minisztériumok, a legfőbb állami számvevőszék, Budapest székesfőváros, az állami, községi és magánkötosönkibocsátások, a TÉBE, a Budapesti Áru- és Értéktőzsde, a Magyar Bankárok és Értékpapírkereskedők Országos Egyesülete, az Értéküzlet Egyezmény, az összes budapesti bankok és takarékpénztárak, a magánbankházak, a kamarák, a szakegyesületek és testületek, az Országos Társadalombiztosító Intézet és Magánalkalmazottak Biztosító Intézete, a budapesti szövetkezetek, a vidéki városok és vidéki pénzintézetek, a vidéki hitelszövetkezetek legújabb adatait az 1936. és 1937. évi mérlegekkel és az utolsó békeév aranymérlegével. A kompasz mind a négy kötetének ára csak 60 pengő. Megrendelhető a Pesti Tőzsde kiadóhivatalában, Budapest, VI., Anker-köz 2., I. 4. A „Szikra“ Magyar Gyujtógyárak Rt. igazgatósága a társaság ezévi rendes közgyűlését folyó évi június 10-re hívta egybe. A mérleg 356.208 P tiszta nyereséggel zárult, amely összegből az „A“ sorozatú részvények után 11.— (tizenegy) pengő osztalék kerül kifizetésre. Ugyanaznap tartja rendes közgyűlését a Magyar Általános Gyufaipari Rt. is. E társaság tiszta nyeresége 100.443 P, melyből részvényenként 9.— (kilenc) pengő osztalék fizettetik. MEGJELENT A „GAZDASÁG», PÉNZÜGYI ÉS TŐZSDEI KOMPASZ“ 1937—1938. évi évfolyamának első része kél kötetben TARTALMAZZA : az összes budapesti, vidéki bankok és bankházak, budapesti és vidéki szövetkezetek, minisztériumok, aTébe, a Budapesti Áru- és Értéktőzsde, Budapest székes- főváros és a vidéki városok stb. legújabb adatait. A közeljövőben megjelenő két kötettel együtt — amely az összes budapesti és vidéki Ipari, kereskedelmi, biztositó stb. vállalatok legújabb adatait fogja tartalmazni — négy kötetből fog áiiani a nagymérvben kibővített komplett kompasz Mind a négy köles ára egy ült 60 P Megrendelhető : a Pesti Tőzsde kiadóhivatalában Budapest, VI., Anker- köz 2. I. 4. Tel.: 122-096 és 12I-3S6
