Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1937-06-02 / 22. szám

Budapest, 1937 júuius 2. IU»HimiMU.U»MI W.^.|.«VTBTprfl 5 ZSITVAY TIBOR az ipari zártszámról és a költségvetési leiratról, amelyet indítványára levettek m közgyűlés napirendiéről A június 2-iki közgyűlés előkészítésére Karafiálh Jenő dr. főpolgármester elnöklésével megtartott pártközi értekezlet megállapodása alapján két fontos ügy tárgyalását levették a napirendről. A belügy­miniszternek az 1937-iki költségvetést módosító le­írnia, továbbá hét iparágban a záriszámot megálla­pító szabályrendelet alkotására vonatkozó előter­jesztés a két közgyűlési tárgy, amelynek a napi­rendről való levétele Zsitvay Tibor dr. indítványára történt, A belügyminiszteri leirat napirendre tűzésével kapcsolatban a polgármester azt az előterjesztést tette, hogy a közgyűlés ismételje meg a főváros for­gat miadó-részesedése felemelésének kívánságát, amit a főváros nehéz anyagi helyzete indokol. A pártközi konferencia döntése értelmében az ügy csak rövid időre kerül le a napirendről, mert —- éppen az indítványt tevő Zsitvay Tibor kíván­ságára — még a nyári szünet előtt letárgyalja a törvényhatósági bizottság. Az ipari zártszámra vonatkozó szabályrendelet- tervezet az új ipartörvénynovella alapján készült. A novella értelmében az illetékes miniszter rende­lettel jelöli ki azokat az engedélyhez kötött iparo­kat, amelyek gyakorlására kiadható iparengedélyek számát az alkotandó szabályrendeletben előre meg lehet határozni, vagy számszerű meghatározás nél­kül az iparengedély kiadását a szabályrendeletben attól lehet függővé tenni, hogy az illető községben, Budapesten az illető kerületben fennáll-e a szüksége annak, hogy azokon felül, akik azt az ipart ott gya­korolják, arra mások is engedélyt kapjanak. Budapesten a korlátozás alá helyezhető iparok egy része tekintetében már korábbi szabályrendele­tek határozzák meg a kiadható iparengedélyek szá­mát, míg1 az ipartörvénynovella rendelkezése alá eső tizenhárom olyan iparág van, amelyre a korlátozá­sok ezidőszerint nem alkalmazhatók. A főváros a korlátozások esetleges szükségessége tekintetében meghallgatta az érdekelt szakmákat, amelyek közül a féregirtó vállalatok á kiadható iparengedélyek számának meghatározását, « szállodás-, a vendéglős-, a kávésivar, a pénzkölcsönközvetítők, a lőfegyver- kereskedők és a gépjárművállalatok érdekképvise­letei a szükségvizsgálat kötelezővé tételének kimon­dását kérték. A többi érdekképviselet a korlátozás egyik formáját sem kívánta. Ennek alapján készült a szabályrendeletterve­zet, amely erre a hét iparágra nézve az iparenge­délyek további kiadását az ipartörvénynovellában körülírt fennálló szükségességtől teszi függővé és amely most lekerült a közgyűlés napirendjéről. A pártközi konferencia után a Fővárosi Hírlap munkatársa kérdést intézett Isitvay ¥tír.-hoz, a Nemzeti Egység Fővárosi Pártja elnökéhez. ; hogy milyen indokok késztették két indítványának \ megtételére. Válasza a következő volt: — Vannak bizonyos megítélések, amelyek aggodalmakat táplálnak az egyes ipa­roknál a kiadható iparengedélyek ter­vezett korlátozása tekintetében. I Ezek az aggodalmak arra késztettek, hogy ja- i vaslatot terjesszek elő, arra nézve, hogy a kér- ; dés ezúttal vétessék le a közgyűlés napirendjé- I ről. Remélem, hogy a törvényhatósági bizott- ! ság kellő megfontolás után, kellő mérséklettel I és az ipar szabadságának 'megvédésével tár- ) gyalhat majd le egy másik javaslatot. Jelen- i légi formájában a javaslat nem alkalmas arra, | hogy a közönségben megnyugvást keltsen. I Ezért indítványoztam az ügynek a közgyűlés I napirendjéről való levélttslét. amihez a poligár- I mester hozzá is járult. — _ A másik kérdésben, amelynek a napi- i rendről való levétele megtörtént, ; # a belügyminiszteri leirat ügyében vég­leges álláspont még nem alakult ki, \ ezért terjesztettem elő indítványomat. A kor- | mánypárt a belügyminiszter úr leiratát tudo- \ másul veszi, de ki kell jelentenem azt is, hogy • szó nélkül nem vehetjük tudomásul. A nyári | szünet előtti utolsó közgyűlésen, amikor ez az l ügy ismét napirendre kerül, majd alkalmat j találunk arra, hogy álláspontunkat kifejezésre | juttassuk. A belügyminiszteri leiratnak későbbre halasztott j tárgyalása, mint más oldalról értesülünk, alkalmat | ad arra, hogy befejeződjenek azok a tanácskozások, í amelyek a belügyminiszter és a Nemzeti Egység | Fővárosi Pártjának vezetősége között megindultak ' és amelyek a függő pénzügyi kérdésekben a kor- I mány és a főváros között végleges megegyezésre i fognak vezetni. Keserű és iermális forrásvisoinK Kihasználásával versenyre - heiünK Karlsbadáal Pávai Vájná Ferenc főgeológus Budapest földalatti kincseiről Amióta Budapest idegenforgalma egyik igen jelentékeny kereseti forrásává, vált a kereskedelem­nek és az iparnak, azóta fokozottabb g'onddal for­dultak az illetékes szervek Budapest-Fürdőváros tényleges megteremtése felé. Mindenki tisztában van azzal, hogy Budapest altalajának természeti kincsei még nincsenek abban a mértékben kihasz­nálva, amelyet a források jelentősége megérdemel, éppen ezért örömmel kell üdvözölni minden olyan j törekvést, amelyik a termális vizek minél szélesebb- j körű felhasználására irányul. A Fővárosi Hírlap munkatársainak alkalma, nyí- í lőtt arra, hogy beszélgetést folytasson Pávai-Vajms Ferenc ér. főgeológussal, aki köztudomás szerint egyik legkitűnőbb ismerője Budapest hidrológiai viszonyainak. A nyilatkozat így hangzik: — A szakértőnek éppen úgy, mint a laikusnak .őszintén meg kell állapítani, azt hogy Budapest- fiirdőváros megteremtésére nézve eddig csak félénk kísérletek történtek. Ezen segítenünk kell, mert ide­genforgalmunk állandósulása attól függ, milyen j mértékben tudjuk bekapcsolni természeti kincsein- : két és ezen a réven nemcsak a világjáró turistákat, í hanem a gyógyulást kereső betegek nagy tömegeit j is évről-évre visszatérően vendégeinkké teltessük, j Több terv hangzott el már arra nézve, hogy feltét- i lenül fel kell építeni a fürdő-kórházat és a kísér- j leti telepet, a gyakorlati megoldásra azonban eddig j többek között annlál az oknál fogva sem került sor, ! ínért nem tudtak megállapodni abban, melyik for- ráscsopoi't közvetlen közelében létesítsék a fürdő- kórházat és a fürdőügyi kísérleti állomást. Az én meggyőződésem szerint egészen mellékes szempont i az, hogy a fürdővárosban kinek van már kórháza ; és kinek lenne értékesítendő üres telke, mert a két közegészségügyi intézményt csak ott szabad megvalósítani, ahol valóban nagy gyógyhatású források vannak és ezek a források olyanok,, hogy vizüket változat- ; lan forrásban lehet a betegek gyógyhelyeihez eljut- : tatni. Erre feltétlenül szükség van azért, mert ha a iermális vizeket mélyről szivattyúzzák, akkor azok lehűlnek és eltűnnek a leghatásosabb légnemű alkatrészek, mint a rádium emanáció, és kénvegyü­letek és a szénsav. Budapest-FürdőVárosnak az az eminens érdeke, hogy a fürdőkórházat és a fürdő­ügyi kísérleti állomást a balneológiái szempontok­nak megfelelő olyan helyre építsék, ahol felszínre kiömlő, változatlan alkatrészekkel rendelkező forrá­sok buzognak fel — A fürdőváiros létrehozásánál azonban nem elég az, hogy csak a gyógyítási szempontokra le­gyünk figyelemmel, hanem végre fel kell használni a termális vizeket fűtésre is. A létesülő fürdőket és környéküket mindenképpen mentesíteni kell a füst és korom pusztításaitól és erre igen könnyen meg is van a lehetőség, mert hiszen ötven esztendeje tudatában vagyunk annak, hogy a lábunk alatt 74 fokos forró víz buzog és ezt a természeti adottságot, amely a világ leg­olcsóbb energiaforrását szolgáltatja, teljes mérték­ben ki kell aknáznunk. A fürdőváros kifejlesztése azonban csak akkor sikerülhet, ha valamennyi forrálskinesiinfcet ki­használjuk. Sürgősen tenni kell valamit abban az irány­ban, hogy a budai keserűvizeket jelentősé­gükhöz mérten tudjuk felhasználni, inert tagadhatatlanul az a helyzet, hogy a háború ennek a kiviteli cikkünknek világhírét tönkretette és Karlsbad versenye legázolt bennünket. A keserűvizeknek, termális és konyhasós vi­zeknek különböző arányú keverékével olyan ivókúra és fürdőhely lenne teremthető a bu­dai hegyek lábánál, amely nemcsak hogy versenyezhetne Karlsbaddal, hanem azt jelentékenyen felül is múlhatná. A fürdőváros-problémával kapcsolatban vannak azonban még egyéb óritálsi jelentőségű kérdések is. A karszt-viaek felhasználása tekintetében a főváros területén eddig- még kísérletek is alig történtek, pedig ez a vízféleség rendkívüli szolgálatokat téliét nemcsak az öntözésnél, hanem az ivóvízszükségle­teknél is. Elsősorban a budai karszt-vizekre gondo­lok, amelyek — amikor a hegyek lábánál itt-ott fel­színre törnek — rendesen több-kevesebb termális vízzel is keverednek, s ezért langyos hőfokúnk. Ilyen termális vízzel keveredő ka r szt-forrásolk a Császárfürdő előtti úgynevezett Malomtó, az Árpád- malom forrása, a csillaghegyi és a rómaifürdői for­rások. A karszt-vizet a budai hegyekben megállapí­tott 132 méteres tengerszínt feletti általános nívója alatt fúrással tárhatjuk fel és ebben az esetben már 17—18 fokos, sőt hidegebb hőmérsékletű víz féle­ségek hoz is juthatunk. Ezek a karszt-vizek keményebbek a szűrt Dana­víznél, de ivásra alkalmasak és attól semmi­képpen sem kell tartani, hogy szennyeződ­nek. Nem kell tartani azért, mert ezek a karszt-vizek 200—800 méter vastag kőzetszűrőn mennek át, itt pedig semmiféle fertőzés elő nem fordulhat. A sok. és jó. karszt-vízzel keverni lehetne a túlságosan lágy Dunavizet és a karszt-víz bekapcsolása lévén sohasem fenyegetne az a veszély, hogyha az egy helyre koncentrált vízmüvet valami baleset vagy hadi veszedelem érné, víz nélkül maradna az egész Város. — A karszt-vizek kérdése közelről érdekli a fürdőváros termál-fürdőit is, mert köztudomás sze­rint a termális fürdőknek, rengeteg bűtő- és köz- használati vízre van szükségük. Ezt a vizet ma a vízvezeték szolgáltatja és jelentékeny összegekkel terhelődik igénybevétele által a fürdő költségvetése. A. karszt-vizek feltárása 500 méterig terjedő fúrá­sokkal úgy történhetik meg, hogy felszálló vizet le­hetne. kapni és ez a víz évtizedekig tudná mentesí­teni 'a vízvezetéki hűtő- és közszükségleti víz igény- bevételétől. Rentábilisabbá lehetne tehát tenni egé­szen kicsiny költségekkel a többá-kevésbbé defici­tekkel küzdő gyógyfürdőket, ugyanekkor azonban elérhetővé válnék az is, hogy . a vízművek szolgál­tatása teljes hőségben jusson ivási és várostisztán­tartási célokra. Miért kell emelni a vízdiiakat Hz üs®reap®litikai bizottság jelentése a Mizmivekről Most készült el az üzempolitikai bizottságnak a Székesfőváros Vízmüveiről szóló jelentése, ame­lyet Zsitvay Tibor dr. elnök megküldött a Fővárosi Hírlapnak is. A jelentés javaslataival és mellékle­teivel niagyterjedelmű,' rendkívül 'tanulságos, a Vízművek életét minden vonatkozásban feltáró munka, amely újabb beigazolása az üzempolitikai bizottság működéséhez fűzött nagy várakozásnak és amely alkalmas arra, hogy a Vízművekkel kap­csolatos elhatározásoknak irányt mutasson. A jelentés egyes fejezeteiben kiterjed a víz ter­melésére, ennék keretében a Vízművek bővítésére, a környék vízellátására, a víznyerés különböző le­hetőségeire, a vízvezetéki víz elosztására és itt, a jövő tennivalói során a tízéves munkaprogramra, a Vízművek gépi berendezéseire. Majd következik a vízszolgáltatási szabályrendelet módosítása, ez­után a vagyoni és pénzügyi helyzet, végül az ügy­vitel szervezete. A mellékletek sorában van az új vízszolgáltatási szabályrendelet tervezete és az üzemi szabályzat tervezete. Minden egyes fejezet feltünteti a szakértők véleményét és utána az üzempolitikai bizottság javaslatát. A vagyoni és pénzügyi helyzetről szóló fejezet a Vízművek vagyoni állapotának ismertetése mel­lett felsorolja a közelmúltban végrehajtott újításo­kat és beruházásokat, valamint a tervezett beruhá­zások költségeit és itt tér rá arra a kérdésre, amely az egésiz közvéleményt a legjobban érdekli: a vízdíj-javaslatra. Az üzempolitikai bizottság az új beruházások­hoz szükséges évi 1,750.000 pengőnek fedezésére a vízszolgáltatás egységes díjának köbméterenkint 2 fillérrel, vagyis 18-ról 20 fillérre való emelését, a vízmérők használati díjának pedig mérőnkint évi 3 pengővel való felemelését javasolja. Harrer Ferenc dr. különvéleményt jelentett be, amely a jelentékeny többletbevételt nem eredmé­nyező, de a közönséget indokolatlanul megterhelő vízmérő-használati dívj felemelését szükségtelennek tartja. Éhez a különvéleményhez Vályi Lajos dr. is csatlakozott. Különvéleményt jelentett Gidró László dr. is, aki zónarendszer megállapítását ja­vasolja, a pesti oldalon 16—24, a budai oldalon 18—26, a budai magassági zónában 50 filléres köb- méterenkinti vízdíjjal, valamint javasolja, hogy minden fürdőszoba után havi 1 pengő pótdíj szá­rni ttassék fel. Az üzempolitikai bizottság jelentését azzal zárja, hogy a Vízművek központi igazgatásának mai elhelyezkedésére, az anyagbeszerzésre, anyag- kezelésre, ,a. Közszállítási Szabályzat hatályossá­gára, az albalma'zotta'k helyzetére és ezzel kapcso­latban a státusrendezésrc' vonatkozó kérdésekre az Elektromosművek és Gázművek hasonló kérdései­vel együttesen ad majd véleményt. HOLLAY JÁNOS ÉPÍTŐMESTER Iroda: III., Selmeci-utca 23. — Tel.: 1-632-61 Lakás: III., San Marco-u. 31. — Tel.: 1-629-27

Next

/
Oldalképek
Tartalom