Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-06-02 / 22. szám
Budapest, 1937 júuius 2. IU»HimiMU.U»MI W.^.|.«VTBTprfl 5 ZSITVAY TIBOR az ipari zártszámról és a költségvetési leiratról, amelyet indítványára levettek m közgyűlés napirendiéről A június 2-iki közgyűlés előkészítésére Karafiálh Jenő dr. főpolgármester elnöklésével megtartott pártközi értekezlet megállapodása alapján két fontos ügy tárgyalását levették a napirendről. A belügyminiszternek az 1937-iki költségvetést módosító leírnia, továbbá hét iparágban a záriszámot megállapító szabályrendelet alkotására vonatkozó előterjesztés a két közgyűlési tárgy, amelynek a napirendről való levétele Zsitvay Tibor dr. indítványára történt, A belügyminiszteri leirat napirendre tűzésével kapcsolatban a polgármester azt az előterjesztést tette, hogy a közgyűlés ismételje meg a főváros forgat miadó-részesedése felemelésének kívánságát, amit a főváros nehéz anyagi helyzete indokol. A pártközi konferencia döntése értelmében az ügy csak rövid időre kerül le a napirendről, mert —- éppen az indítványt tevő Zsitvay Tibor kívánságára — még a nyári szünet előtt letárgyalja a törvényhatósági bizottság. Az ipari zártszámra vonatkozó szabályrendelet- tervezet az új ipartörvénynovella alapján készült. A novella értelmében az illetékes miniszter rendelettel jelöli ki azokat az engedélyhez kötött iparokat, amelyek gyakorlására kiadható iparengedélyek számát az alkotandó szabályrendeletben előre meg lehet határozni, vagy számszerű meghatározás nélkül az iparengedély kiadását a szabályrendeletben attól lehet függővé tenni, hogy az illető községben, Budapesten az illető kerületben fennáll-e a szüksége annak, hogy azokon felül, akik azt az ipart ott gyakorolják, arra mások is engedélyt kapjanak. Budapesten a korlátozás alá helyezhető iparok egy része tekintetében már korábbi szabályrendeletek határozzák meg a kiadható iparengedélyek számát, míg1 az ipartörvénynovella rendelkezése alá eső tizenhárom olyan iparág van, amelyre a korlátozások ezidőszerint nem alkalmazhatók. A főváros a korlátozások esetleges szükségessége tekintetében meghallgatta az érdekelt szakmákat, amelyek közül a féregirtó vállalatok á kiadható iparengedélyek számának meghatározását, « szállodás-, a vendéglős-, a kávésivar, a pénzkölcsönközvetítők, a lőfegyver- kereskedők és a gépjárművállalatok érdekképviseletei a szükségvizsgálat kötelezővé tételének kimondását kérték. A többi érdekképviselet a korlátozás egyik formáját sem kívánta. Ennek alapján készült a szabályrendelettervezet, amely erre a hét iparágra nézve az iparengedélyek további kiadását az ipartörvénynovellában körülírt fennálló szükségességtől teszi függővé és amely most lekerült a közgyűlés napirendjéről. A pártközi konferencia után a Fővárosi Hírlap munkatársa kérdést intézett Isitvay ¥tír.-hoz, a Nemzeti Egység Fővárosi Pártja elnökéhez. ; hogy milyen indokok késztették két indítványának \ megtételére. Válasza a következő volt: — Vannak bizonyos megítélések, amelyek aggodalmakat táplálnak az egyes iparoknál a kiadható iparengedélyek tervezett korlátozása tekintetében. I Ezek az aggodalmak arra késztettek, hogy ja- i vaslatot terjesszek elő, arra nézve, hogy a kér- ; dés ezúttal vétessék le a közgyűlés napirendjé- I ről. Remélem, hogy a törvényhatósági bizott- ! ság kellő megfontolás után, kellő mérséklettel I és az ipar szabadságának 'megvédésével tár- ) gyalhat majd le egy másik javaslatot. Jelen- i légi formájában a javaslat nem alkalmas arra, | hogy a közönségben megnyugvást keltsen. I Ezért indítványoztam az ügynek a közgyűlés I napirendjéről való levélttslét. amihez a poligár- I mester hozzá is járult. — _ A másik kérdésben, amelynek a napi- i rendről való levétele megtörtént, ; # a belügyminiszteri leirat ügyében végleges álláspont még nem alakult ki, \ ezért terjesztettem elő indítványomat. A kor- | mánypárt a belügyminiszter úr leiratát tudo- \ másul veszi, de ki kell jelentenem azt is, hogy • szó nélkül nem vehetjük tudomásul. A nyári | szünet előtti utolsó közgyűlésen, amikor ez az l ügy ismét napirendre kerül, majd alkalmat j találunk arra, hogy álláspontunkat kifejezésre | juttassuk. A belügyminiszteri leiratnak későbbre halasztott j tárgyalása, mint más oldalról értesülünk, alkalmat | ad arra, hogy befejeződjenek azok a tanácskozások, í amelyek a belügyminiszter és a Nemzeti Egység | Fővárosi Pártjának vezetősége között megindultak ' és amelyek a függő pénzügyi kérdésekben a kor- I mány és a főváros között végleges megegyezésre i fognak vezetni. Keserű és iermális forrásvisoinK Kihasználásával versenyre - heiünK Karlsbadáal Pávai Vájná Ferenc főgeológus Budapest földalatti kincseiről Amióta Budapest idegenforgalma egyik igen jelentékeny kereseti forrásává, vált a kereskedelemnek és az iparnak, azóta fokozottabb g'onddal fordultak az illetékes szervek Budapest-Fürdőváros tényleges megteremtése felé. Mindenki tisztában van azzal, hogy Budapest altalajának természeti kincsei még nincsenek abban a mértékben kihasználva, amelyet a források jelentősége megérdemel, éppen ezért örömmel kell üdvözölni minden olyan j törekvést, amelyik a termális vizek minél szélesebb- j körű felhasználására irányul. A Fővárosi Hírlap munkatársainak alkalma, nyí- í lőtt arra, hogy beszélgetést folytasson Pávai-Vajms Ferenc ér. főgeológussal, aki köztudomás szerint egyik legkitűnőbb ismerője Budapest hidrológiai viszonyainak. A nyilatkozat így hangzik: — A szakértőnek éppen úgy, mint a laikusnak .őszintén meg kell állapítani, azt hogy Budapest- fiirdőváros megteremtésére nézve eddig csak félénk kísérletek történtek. Ezen segítenünk kell, mert idegenforgalmunk állandósulása attól függ, milyen j mértékben tudjuk bekapcsolni természeti kincsein- : két és ezen a réven nemcsak a világjáró turistákat, í hanem a gyógyulást kereső betegek nagy tömegeit j is évről-évre visszatérően vendégeinkké teltessük, j Több terv hangzott el már arra nézve, hogy feltét- i lenül fel kell építeni a fürdő-kórházat és a kísér- j leti telepet, a gyakorlati megoldásra azonban eddig j többek között annlál az oknál fogva sem került sor, ! ínért nem tudtak megállapodni abban, melyik for- ráscsopoi't közvetlen közelében létesítsék a fürdő- kórházat és a fürdőügyi kísérleti állomást. Az én meggyőződésem szerint egészen mellékes szempont i az, hogy a fürdővárosban kinek van már kórháza ; és kinek lenne értékesítendő üres telke, mert a két közegészségügyi intézményt csak ott szabad megvalósítani, ahol valóban nagy gyógyhatású források vannak és ezek a források olyanok,, hogy vizüket változat- ; lan forrásban lehet a betegek gyógyhelyeihez eljut- : tatni. Erre feltétlenül szükség van azért, mert ha a iermális vizeket mélyről szivattyúzzák, akkor azok lehűlnek és eltűnnek a leghatásosabb légnemű alkatrészek, mint a rádium emanáció, és kénvegyületek és a szénsav. Budapest-FürdőVárosnak az az eminens érdeke, hogy a fürdőkórházat és a fürdőügyi kísérleti állomást a balneológiái szempontoknak megfelelő olyan helyre építsék, ahol felszínre kiömlő, változatlan alkatrészekkel rendelkező források buzognak fel — A fürdőváiros létrehozásánál azonban nem elég az, hogy csak a gyógyítási szempontokra legyünk figyelemmel, hanem végre fel kell használni a termális vizeket fűtésre is. A létesülő fürdőket és környéküket mindenképpen mentesíteni kell a füst és korom pusztításaitól és erre igen könnyen meg is van a lehetőség, mert hiszen ötven esztendeje tudatában vagyunk annak, hogy a lábunk alatt 74 fokos forró víz buzog és ezt a természeti adottságot, amely a világ legolcsóbb energiaforrását szolgáltatja, teljes mértékben ki kell aknáznunk. A fürdőváros kifejlesztése azonban csak akkor sikerülhet, ha valamennyi forrálskinesiinfcet kihasználjuk. Sürgősen tenni kell valamit abban az irányban, hogy a budai keserűvizeket jelentőségükhöz mérten tudjuk felhasználni, inert tagadhatatlanul az a helyzet, hogy a háború ennek a kiviteli cikkünknek világhírét tönkretette és Karlsbad versenye legázolt bennünket. A keserűvizeknek, termális és konyhasós vizeknek különböző arányú keverékével olyan ivókúra és fürdőhely lenne teremthető a budai hegyek lábánál, amely nemcsak hogy versenyezhetne Karlsbaddal, hanem azt jelentékenyen felül is múlhatná. A fürdőváros-problémával kapcsolatban vannak azonban még egyéb óritálsi jelentőségű kérdések is. A karszt-viaek felhasználása tekintetében a főváros területén eddig- még kísérletek is alig történtek, pedig ez a vízféleség rendkívüli szolgálatokat téliét nemcsak az öntözésnél, hanem az ivóvízszükségleteknél is. Elsősorban a budai karszt-vizekre gondolok, amelyek — amikor a hegyek lábánál itt-ott felszínre törnek — rendesen több-kevesebb termális vízzel is keverednek, s ezért langyos hőfokúnk. Ilyen termális vízzel keveredő ka r szt-forrásolk a Császárfürdő előtti úgynevezett Malomtó, az Árpád- malom forrása, a csillaghegyi és a rómaifürdői források. A karszt-vizet a budai hegyekben megállapított 132 méteres tengerszínt feletti általános nívója alatt fúrással tárhatjuk fel és ebben az esetben már 17—18 fokos, sőt hidegebb hőmérsékletű víz féleségek hoz is juthatunk. Ezek a karszt-vizek keményebbek a szűrt Danavíznél, de ivásra alkalmasak és attól semmiképpen sem kell tartani, hogy szennyeződnek. Nem kell tartani azért, mert ezek a karszt-vizek 200—800 méter vastag kőzetszűrőn mennek át, itt pedig semmiféle fertőzés elő nem fordulhat. A sok. és jó. karszt-vízzel keverni lehetne a túlságosan lágy Dunavizet és a karszt-víz bekapcsolása lévén sohasem fenyegetne az a veszély, hogyha az egy helyre koncentrált vízmüvet valami baleset vagy hadi veszedelem érné, víz nélkül maradna az egész Város. — A karszt-vizek kérdése közelről érdekli a fürdőváros termál-fürdőit is, mert köztudomás szerint a termális fürdőknek, rengeteg bűtő- és köz- használati vízre van szükségük. Ezt a vizet ma a vízvezeték szolgáltatja és jelentékeny összegekkel terhelődik igénybevétele által a fürdő költségvetése. A. karszt-vizek feltárása 500 méterig terjedő fúrásokkal úgy történhetik meg, hogy felszálló vizet lehetne. kapni és ez a víz évtizedekig tudná mentesíteni 'a vízvezetéki hűtő- és közszükségleti víz igény- bevételétől. Rentábilisabbá lehetne tehát tenni egészen kicsiny költségekkel a többá-kevésbbé deficitekkel küzdő gyógyfürdőket, ugyanekkor azonban elérhetővé válnék az is, hogy . a vízművek szolgáltatása teljes hőségben jusson ivási és várostisztántartási célokra. Miért kell emelni a vízdiiakat Hz üs®reap®litikai bizottság jelentése a Mizmivekről Most készült el az üzempolitikai bizottságnak a Székesfőváros Vízmüveiről szóló jelentése, amelyet Zsitvay Tibor dr. elnök megküldött a Fővárosi Hírlapnak is. A jelentés javaslataival és mellékleteivel niagyterjedelmű,' rendkívül 'tanulságos, a Vízművek életét minden vonatkozásban feltáró munka, amely újabb beigazolása az üzempolitikai bizottság működéséhez fűzött nagy várakozásnak és amely alkalmas arra, hogy a Vízművekkel kapcsolatos elhatározásoknak irányt mutasson. A jelentés egyes fejezeteiben kiterjed a víz termelésére, ennék keretében a Vízművek bővítésére, a környék vízellátására, a víznyerés különböző lehetőségeire, a vízvezetéki víz elosztására és itt, a jövő tennivalói során a tízéves munkaprogramra, a Vízművek gépi berendezéseire. Majd következik a vízszolgáltatási szabályrendelet módosítása, ezután a vagyoni és pénzügyi helyzet, végül az ügyvitel szervezete. A mellékletek sorában van az új vízszolgáltatási szabályrendelet tervezete és az üzemi szabályzat tervezete. Minden egyes fejezet feltünteti a szakértők véleményét és utána az üzempolitikai bizottság javaslatát. A vagyoni és pénzügyi helyzetről szóló fejezet a Vízművek vagyoni állapotának ismertetése mellett felsorolja a közelmúltban végrehajtott újításokat és beruházásokat, valamint a tervezett beruházások költségeit és itt tér rá arra a kérdésre, amely az egésiz közvéleményt a legjobban érdekli: a vízdíj-javaslatra. Az üzempolitikai bizottság az új beruházásokhoz szükséges évi 1,750.000 pengőnek fedezésére a vízszolgáltatás egységes díjának köbméterenkint 2 fillérrel, vagyis 18-ról 20 fillérre való emelését, a vízmérők használati díjának pedig mérőnkint évi 3 pengővel való felemelését javasolja. Harrer Ferenc dr. különvéleményt jelentett be, amely a jelentékeny többletbevételt nem eredményező, de a közönséget indokolatlanul megterhelő vízmérő-használati dívj felemelését szükségtelennek tartja. Éhez a különvéleményhez Vályi Lajos dr. is csatlakozott. Különvéleményt jelentett Gidró László dr. is, aki zónarendszer megállapítását javasolja, a pesti oldalon 16—24, a budai oldalon 18—26, a budai magassági zónában 50 filléres köb- méterenkinti vízdíjjal, valamint javasolja, hogy minden fürdőszoba után havi 1 pengő pótdíj szárni ttassék fel. Az üzempolitikai bizottság jelentését azzal zárja, hogy a Vízművek központi igazgatásának mai elhelyezkedésére, az anyagbeszerzésre, anyag- kezelésre, ,a. Közszállítási Szabályzat hatályosságára, az albalma'zotta'k helyzetére és ezzel kapcsolatban a státusrendezésrc' vonatkozó kérdésekre az Elektromosművek és Gázművek hasonló kérdéseivel együttesen ad majd véleményt. HOLLAY JÁNOS ÉPÍTŐMESTER Iroda: III., Selmeci-utca 23. — Tel.: 1-632-61 Lakás: III., San Marco-u. 31. — Tel.: 1-629-27
