Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-06-02 / 22. szám
Budapest, 1937 június 2. 3 A belügyminiszter és a főváros Széli József belügyminisztert, amikor tárcája vezetését átvette, a magyar politika partjainak, az egész országnak, és Elsősorban a székesfőváros polgárságának olyan bizalma fogadta, amilyennel eddig kevés kormányfőm dicsekedhetett. Bel ügyminiszteri működésének megkezdését ugyanis egészen kivételes, tiszteletreméltó hírnév előzte meg. Széli Józsefnek nemcsak nagyszerű közigazgatási, de szép hírói múltja is van. A magyar joglábzélet minden területén megszerezte tehát azt a megbecsülést, amely módfelett alkalmas arra, hogy mint belügyminiszter a legeredményesebben működhessen. Most azután elhangzott Széli József első parlamenti beszéde. A költeégvetéte tárgyalása közben a belügyi tárcánál mondta el nagyszabású expozéját, amely igazolt mindlen olyan reményt, amelyet a politika, az ország és a székesfőváros lakossága az ő tehetségéibe, működésének sikerébe, egyéni kvalitásainak rendkívüliségébe, országotehírű erélyébe és rendfenntartó. megingathatatlan törekvésébe vetett. Ezenkívül azonban a székesfőváros lakosságának egyébként is megelégedéssel, meg - nyugvással, szleretettel és hálával! kellett fogadnia a belügyminiszter beszédének azokat a részeit, amelyekben a székesfőváros ügyeivel foglalkozott. Első pillanatra meg kellett állapítania mindenkinek, hogy Széli József belügyminiszter szeretettel viseltetik a főváros ügyei iránt, de a szereteten túl megvan a tudása és érzéke ahhoz, hogy a városkrományzás kérdéseit a legtökéletesebb igazságossággal, szeretetteljes megértéssel és tárgyismerettel kezelje. Több ponton érintette a székesfőváros életkérdéseit, de talán legfontosabb az. hogy fölvetette a kérdést, vájjon nem volna-e okos, célravezető és eredményes, ha azt a törvény- hatósági tanácsot, amely nem bukott meg, Cí,ak fölöslegesnek ítéltetett, újra feltámasztanák. A belügyminiszter nem foglalt állást ebben a kérdésben, de magából ennek a kérdésnek felvetéséből megéheztük, hogy a legnagyobb szeretettel foglalkozik a székesfőváros ügyeivel. Láttuk, hogy nem a mindenáron való újítás vágya vezeti, hanem a főváros életlehetőségeinek kutatása köziben merült föl előtte az a kérdés, amelyet ma még senki objektiven eldönteni nem tud. De mindenki gondolkozik rajta. Mindenki kérdi, nem volt-e jobb úgy, mint így. Aki a főváros ügyeit szeretettel kezeli. a iegnagyobb hálával fogadja a belügyminiszternek ezt a mérlegelését, amely — ismerve az ő rendkívüli lelkiismeretesséigét, közigazgatási tudását, — bizonyára úgy fog eldőlni, ahogy a közérdek követeli. Széli József belügyminiszter expozéja tehát Budapest székesfőváros számiára rendkívül értékes volt. mert minden budapesti polgár megérezhette belőle, hogy ez az a belügyminiszter, aki törődik és bölcsen, okosan lelkiismeretesen törődik a magyar székesfővfáros jövendőjének biztosításával. VIES.2S™ Nasy árammegtakarltás! Nagyobb fény! (pljpOMOIl HENRIK-féle WH ki I Uf lénytechnikai-, viiiamossági- és műszaki vállalat K. F. T. BUDAPEST,VII.,'WESSEkÉNYI-U.59. lámpatestekkel Telelőn: 1-414-7G. ! Lorenz Károly és Falusy Jánrs szobrász és miíköüzem KB V., Thököly-út 133.Tel. 2-977-52 • őfDCE-U ÉS GC4TZ Cement árugyár. Rekord hő- és hangszigetelőgyár. Épületfa és építési anyag nagykereskedése P£STSZENT£RZSÉBET Iparosi leralcata V., Tátra-utca 6. az. alatt (Lipót-körútnál). — Telefon: 124-153 ma már európai hírű Fedsii gyógymedencék, ivócsarnok, inhalafiórium, strandfürdő. Páratlannl eredményes fürdő- ivó- és kelélegzőkurák. A fürdőt Hajdúszoboszló 73 és 78°-os sós-, jódos-, bró- mos és hidrocarbonatos hévvízei táplálják. 3.000 liter íorróvíz percenként. Magyar és németnyelvű ismertetővel készséggel szolgál a fürdő Igazgatósága. Elsimulnak az ellentétek Pestkörnyék és a főváros között Fontos tárgyalások a beliigy- és iparügyi minisztériumban a városrendezési törvény küszöbön állé életbeléptetéséről Öt pestkörnyéki polgármester nyilatkozik a Fővárosi Hírlapban a Közmunkatanács úl hatásköréről A -városrendezésről és építésügyiről szálé új törvény már megjelent az Országos Törvénytárban, de még nem; lépett érvényre. A törvény záradéka szerint ugyanis a hatálybalépés időpontját a belügyminiszter és az iparügyi miniszter egyetértőig állapítja meg, ami a legközelebbi időben megtörténik. A törvénnyel új korszaka kezdődik a pestkörnyéki városoknak és községeknek, amelyek városrendezési és. városfejlesztési téren a Közmunkatanács hatáskörébe kerülnek. Sok trégen vajúdó kérdés jut majd egységes elbírálás alá és megoldásra a törvénnyel, amely üdvös (hatása mellett új feladatok elé állítja az érdekelt városokat. Minden városnak meg kell állapítania a város- fejlesztési tervét, előbb általánosságban, majd részletesen. Ennek érdekében meg kell határoznia a városias kialakításra szánt (területet, el kell végeznie a város felmérését és teleknyilvántartást kell vezetnie. Az általános rendezési tervet hat év alatt készítik el, a részletes rendezési tervet pedig az általános rendezési terv jóváhagyása uttán állapítják meg, még pedig a már beépített területre két év . alatt. A városias kialakításra szánt területet, továbbá az általános és részletes rendezési tervet a Közmunkatanács állapítja meg, a két előbbit a képviselőtestület, a részletes rendezési 'tervet pedig városoknál a polgármester, községeknél a képviselőtestület meghallgatása uttán. A Közmunkatanács ezenkívül a pestkörnyéki városoknak és községeknek másodfokú építésügyi hatósága lesz. A kiterjesztett hatáskörrel együtt a Pestkörnyékre vonatkozó ügyekben a Közmunkatanács mint teestület is bővül, amennyiben Pestvármegye által választott kilenc taggal egészül ki. A törvény rendkívül fontos új hatáskört ruház a Közmunkatanácsra, amely közvetlenül ésí közvetve igen sok vonatkozásban folyik be ezután Pestkörnyék életébe és jövendő (kialakulásába. Erről az új feladatról kérdést intéztünk Bessenyey Zénó dr.-hoz a Közmunkatanács elnökéhez, aki a Fővárosi Hírlap munkatársának a következőket mondta: — A feladat, amelyet a városrendezési és építésügyi törvény a pestkörnyéki városokat és községeket illetőleg a Közmunkák Tanácsára ruház, rendkívül nagy terjedelmű, nagy fontosságú és ma még szinte beláthatatlan jelentőségű. A fővárost környező közületek életében kétségtelenül mélyreható változásokat fog előidézni, amelyek a szoros kapcsolatok révén kihatnak a székes- fővárosra is. — A részletekről még nincs módomban nyilatkozni, mert még nem jelent meg a törvény végrehajtási utasítása. Mielőtt ez megtörténne, azaz mielőtt a törvényben nyert felhatalmazás alapján a belügyminiszter és a munkaügyi miniszter a törvényt életbelépteti, még több- rendbeli elhatározásokra és intézkedések megtételére van szükség, ezekről most folynak a beható tárgyalások. — Annyi azonban bizonyos, hogy ezzel a törvénnyel a Pestkörnyéknek sok, régen hangoztatott kívánsága teljesül és ezért bizonyára örömmel üdvözlik az összes érdekelt városok és községek. Alkalmas a törvény arra is, hogy eltüntessen a főváros és környéke életéből sok olyan körülményt, amelyet súrlódási felületnek szokás nevezni. Magam részéről csak annyit mondhatok ebben a pillanatban, amit a Közmunkatanács élén eddigi működésemmel is elárultam, hogy a legkevésbbé sem vagyok barátja a súrlódási felületeknek és bízom benne, hogy ezen az új működési területen is a harmónia jegyében dolgozhatok és közm^nkálkodhatom albhan is, hogy ezt a harmóniát a főváros és a vele annyi érdekszállal összefűzött környék között is minél nagyobb mérvben megteremthessem. Bessenyey Zénó kijelentéseinek biztató visszhangja az az öt nyilatkozat, amelyet a1 pestkörnyéki városok polgármesterei tettek, akiket a Fővárosi Hírlap ebben a n agyion tosságú ügyben megkérdezett. Beszéltünk Cilikén Béla tir.-ral, Pes tszen tér zsebet polgármesterével, aki a következőket mondotta: — Abban a régen vajúdó állapotban, amelyben a főváros' és a környék egymással szemben van, kellett valaminek történnie. A közmunkatanács hatáskörének kitelj esztése az első lépés az ellentétek megszűntetésére. Egész Európáiban egyedül álltunk elszigeteltségünkben. Minden világváros már régen rendezte a környéken virágzó testvérvárosok és községek egymáshoz való viszonyát, csak mi nem intéztük el egymással & jogi kérdéseket. A kibontakozás tehát megkezdődött, most már csak az a kérdés, hogy milyen tartalmat tudunk adni a Közműn ka tanács működésének kiterjesztéséről szóló törvénynek, mert azt sem szabad elfelejteni, hogy ez a törvény csak kerettörvény, amelynek tartalmat éppen azoknak az energiája ad, akik felelős állásban hivatva vannak intézkedni. Éppen ezért bizakodunk a sikerben is, mert Bessenyei Zénó, a Közmunkatanács jelenlegi elnöke világlátott ember, széles látókörű és alkotásra hajlamos. Ha ugyanazzal az energiával lát hozzá Budapest környékének rendezéséhez, amellyel a főváros városrendezési problémáit bogozza, úgy abból nekünk, környékbeli lakosoknak csak hasznunk lehet. — Mindenekelőtt be kell vallanunk azt, hogy nagyon sok megoldásra váró problémánk van. Először is az összhangot kell megteremteni. Ez nem lesz nehéz, mert valamennyi illetékes tényező erre törekszik. Azután disztingválni kell Budapest közvetlen környéke és a távolabb eső környék között. Azok a közületek, amelyek határai közösek, egészen más kívánsággal lépnek fel egymással szemben, össze is forrtak egymással és valójában a főváros érdekeit mozdítják elő, míg a távolabbi községek csak hasznát látták Budapestnek, hiszen agrártermékeit itt könnyen értékesíthetik. A Közmunka- tanács céltudatos munkája össze fog forrasztani bennünket és kölcsönös jóindulattal a többi vitás kérdéseket is megoldjuk. Mo!nár József dr. Kispest polgármestere a következőképpen nyilatkozott: — Az új törvényes intézkedésnek kétségtelenül nagyon üdvös hatása lesz Kispest jövendő fejlődésére éa itt elsősorban közműveinkre, a víz-, villany-, gázellátásra, a csatornázásra és az úthálózatra gondolok. A városszabályozás kérdésében, arra való tekintettel, hogy Kispest teljesen beépített, — fájdalom, külhatár nélküli terület — kevesebb teendő szükségessége mutatkozik. Ezen a téren sok mindent elvégeztünk már, ami nem jelenti azt, hogy fejlődni még mindig nem lehet. — A Közmunkatanács hatáskörének kiterjesztésétől nagyon sokat várok, annál is inkább, mert az élen Bessenyey Zénó dr. áll, aki nagyvonalú, modern és minden tettében megértést kereső és találó férfiú, Szöts József dr. Rákospalota polgármestere így méltatta ezt a nagyjelentőségű törvényes intézkedést: — A legteljesebb örömmel tölt el, hogy a törvény által előírt vonatkozásban a Közmunkák Tanácsával mi is szoros együttműködésbe kerülünk. Remélem, hogy a Pesitkömyók mostoha sorsa ezzel megenyhül és értékes, hathatós képviseletre találnak. Sok megoldatlan problémánk van, amelyek sorában a legelsőrendű a csatornázás és vízvezeték kérdése. Ez régen vajúdó ügye Rákospalotának, amelynek képviselőtestülete legutóbb az én tervezetem alapján döntő elhatározás útjára lépett. Az elhatározástól a megvalósulásig vezető út egyenge- tésében igen jelentős szerepe lehet a Közmunka- tanácsnak és bízunk benne, hogy ezt a szerepét várakozásunknak megfelelően, méltóképen be is fogja tölteni. — Egyebekben meg kell említenem ezúttal azt a közismert tényt, hogy a Közmunkatanács a PestFischer Ferenc es Fischer Ágoston szobrászok XIV., Czobor-utca 6. Telefon: 2-977-20.
