Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1937-01-13 / 2. szám

Érdekes indítvány a szociális segítés reformjáról A munkanélküliek helyzetének favítása a kiskereskedelem és kisipar támogatásával A Nemzeti Egység Pártja Fővárosi Szervezeté­ben, ahol nemrégen tartották (inog a hözszdllitási ankétet, amelynek legfőb célja a kisipar támogatása volt, legközelebb nagyszabású tervezet kerül megvi­tatásra a Msipar és kiskereskedelem érdekében. A tervezetet indítvány formájában vitéz Hajnóczy Béla dr. törvényhatósági bizottsági tag kószál a közgyű­léshez benyújtani, előbb azonban, megvitatás eáljá' bői, pártja elé terjeszti. Az indítvány céltudatos kereskedelmi és iparpolitikát kíván, összekapcsolva a szociális intézkedések reformjával, ami a legköze­lebbi költségvetésben olyan módon jutna kifejezésre, hogy azok a millióik, -amelyeket ma a főváros szo­ciális segítésre fordít, az iparon és kereskedelmen keresztül jusson a imunkanélküiliekhez. Az indítvány­ról megkérdeztük vitéz Hajnóczy Béla dr. törvényhatósági bizottsági tagot, aki a következő nyilatkozatot tette: — A főváros költségvetésében a kereskedelem, és ipar támogatása mindössze 3*00.000 pengővel ezerepei, azonban benne foglaltatik a. fedezet nélküli kisipari és kiskereskedelmi hitelakció kereteinek felemelésére pótlólag felvett 55.000 pengő is. Ha ezzel szembeállít­juk az ínségesek részére felvett lg millió pengőt, akkor meg kell állapítani, hogy itt feltétlenül elvi kérdések állanak egymással szemben. — Teljesen tudatában vagyok annak, hogy az ínségesek megsegítése mennyire fontos és szükséges, csak a módszerek megváltoztatását szeretném látni, A költségvetés tárgyalása alkalmával megszavaztam a fedezetnélküli kisipari és kiskereskedelmi hitelakció felemelésére az 55.000 pengőt, de sóikkal szívesebben szavaztam volna meg inkább 5 millió pengőt, mert a megsegítésnek nem az adomány a helyes módja, hanem a kisipar és kiskereskedelem olyan mérvű és irányú megsegítése, amely a vállalatokon keresztül a munkanélküli munkásság helyze­tének javítását eredményezné. — A 12 millió pengő, amelyet a főváros a nyo­mor enyhítésére fordít, nem ezt a célt szolgálja. A 12 millió pengő úgy folyik el, hogy gazdasági éle­tünk ezt észre sem veszi. Tegyük azonban fel, hogy ezt a 12 millió pengőt az ipar és kereskedelem kapná meg, mint amely összeg a közgazdasági tanok sze­rint ötször megfordulva teszi meg pályáját és ez azt jelenti, mintha 60 milliót vittünk volna a gaz­dasági életbe. De tegyük fel. hogy a 12 millió el­veszne, mint ahogy úgy is elvész a nyomorgókon való segítésben, mégis azt eredményezné, hogy java­kat kapnának, adóalanyok létesülnének és általában egészen biztos, hogy éppen az ipar és kereskedelem volna, az, amely a munkátlan tömegeket, a kenyér és foglalkozásnélküli munkáskezeket újból munkába állítaná. — Ez a vezérlő motívuma indítványomnak, amelyben arra fogom kérni a polgármester urait, has­son oda, hogy az ipari és kereskedelmi szakbizottság ko­moly ipari és kereskedelmi politikát kezde­ményezhessen, még pedig úgy, hogy ezzel párhuzamosan a főváros egész szociális se­gítő programja megreformáltassék. — Indítványom lényegét, hízom benne, szívesen fogadja pártom, amelynek kebelében óhajtom a kon­krét részleteket megvitatni. TM&widi&&etL felütuiz&gMfák cvz ámUá&akat A snőgöil ÁHzotaencia a/ác a Áüd&z&kte­A Fővárosi Hírlap-ban az áruházak problémái­val kapcsolatban évekkel ezelőtt elsőnek mutattunk rá arra a mindennél nagyobb veszedelemre, amely tűzvész esetén érheti a vásárló közönséget. Amikor hat-nyolc esztendővel ezelőtt egyes áruházak terjesz­kedni kezdtek és nem áruház céljaira épült helyisé­geiket fal áttörésekkel, emeletráépítésekkel és a leg­különbözőbb toldozgatásokkal, foltozgatásokkal ki­bővítették, rámutattunk azokra a szörnyű lehetősé­gekre, amelyek tűz esetén adódhatnak az ilyen zsú­folásig tömött helyiségekben. Ugyanekkor azonban akciót is indítottunk, hogy hatósági szakértők vizs- aáljuk felül az áruházakat tűzrendészen szempontból és ők állapítsák meg, hogy az áruházak építésüknél, a felhalmozott áruk minetnűségénél és elhelyezésé­nél, végül tűzoltóberendezésükméJ fogva százszázalé­kosan megfelelnek-e a biztonsági követelményeknek. örömmel és megelégedéssel jelenthetjük, hogy a Fővárosi Hírlap akciójának, mint minden esetében a közért folytatott harcainknak, most is sikere van, amennyiben a kerületi elöljáróságok, mint elsőfokú tűzrendészeti ha­tóságok az idén már programjukba vették az áruházak tűzrendészeti ellenőrzését is. Tudvalévőén ilyenkor, év elején, szokták az elöl­járóságok összeállítani erre vonatkozó terveiket, amelyekben elsősorban az ipartelepek és általában a tűzveszélyes üzemek vizsgálatai szerepeltek. Nem tudjuk ebben a pillanatban, hogy a hatósági vizs­gálatok milyen megállapításokra vezetnek, minden­esetre azonban emlékeztetünk a Párisi Áruház 30 év előtti borzalmas tűzkatasztrófájára, amely — azt hisszük — elég megrázó memento arraj hogy a hatóságok mindent elkövessenek: nehogy valaha az életben megismétlődhessék ilyen tömeg- katasztrófa. Mi a magunk részéről még hozzá­tehetjük azt a közismert tapasztalatot, amelyet ép a legutóbbi nagy ünnepek alkalmából is szerezhetett a közönségnek az a része, amely áruházakban szo­kott vásárolni. Köztudomású, hogy most is a karácsonyi ünnepek alkalmából egyes áru­házaknál rendőri karhatalmat kellett igény­be venni az óriási emberforgalom szabályo­zására. Mindenki tapasztalhatta, hogy a zsúfolt áruházak­ból milyen lassúsággal és mekkora nehézségek köze­pette szivároghatott csak kifelé a tömeg. Elképzelni is borzalmas, hogy ez a forgalom mennyivel inkább megdermed, ha pánik, fejvesztettség vesz erőt az embereken. A hatósági tűzvizsgálatoknak tehát, amit előre is örömmel üdvözlünk, nyilván tekintettel kell lenniük arra a problémára is, hogy a mai budapesti nagy áruházak mennyiben alkalmasak a hirtelen kiürítésre és van-e annyi tágas, könnyen elérhető, tűzbiztos és füstmentesen használható vészkijáratuk, amennyi baj esetén is elegendő a bennlevők eltá­volítására. * Az áruházi kérdéssel foglalkozó cikkeinkben sok mindenféle fonákságra mutattunk rá és nem egyszer ismertettük az áruházak egyes dömping-árainak kal­kulációs rejtelmeit is. Ezek a kalkulációk elég gyak- rán bántok és az általános kereskedelmi érdekekbe ütközők még akkor is, ha egyébként nem lépik át a törvényes lehetőségek határait. De, különösen a múltban, előfordult néhány felháborító eset, amikor is az olcsó áraknak semmi egyéb magyaráza­tuk nem volt, mint az, hogy egyes áruházak hitelbe összevásároltak hatalmas készleteket, olcsón kiárusították, majd amikor már nem lehetett tovább folytatni a kétes kimenetelű játékot, egyszerűen kimondták a fizetéskép­telenséget és kényszeregyességet kérlek maguk ellen. Ez ter­mészetesen a legelítélendőbb fajtája az áruházi spekulációnak, mert hiszen itt a tisztességtelen ver­senyen túlmenőn még a hifetüZŐk^közönséges meg­f Ex / BIM.Gr/; \ kái osításáról is szó van. Mindezeknek a megállapí­tásainknak az ad aktualitást, hogy ép a napokban lett inzolvens 180.000 pengő­vel Bodó György, a Baross-léri Arucsaruok tulajdonosa. Bodó György, aki maga is kiskereskedő volt, mind- inkább áttért az áruházi jellegű árusításra és meg- alapította a Baross-téri Árucsarnokot. Mondani sem kell talán, hogy ez a legújabb áruházi kényszer- egyesség a legnagyobb felháborodást váltotta ki kis­kereskedői körökben, mert hiszen csak természetes, hogy az a kiskereskedő, aki családtagjai bevonásá­val reggeltől késő estig keservesen dolgozik a napi megélhetésért, pontosan fizeti az őt az áruházaknál sokkal súlyosabban érintő adót, hitelezőinek podig annál kevésbé maradhat hosszabb ideig adósa, mert hiszen azon nyomban megáll az egész üzeme, — ez a kiskereskedő természetszerűen nem versenyezhet azzal az áruházzal, amely 180.000 pengőre egyszei'üen bejelenti az inzolvenciát. Szendy Károly polgármestert választják meg a Községi Takarók elnökévé. A Községi Takarék- pénztár elnöki állása Buzáth János ny. alpolgár­mester elhalálozásával megüresedett. Az intézet február havában tartandó közgyűlésén Szendy Károly polgármestert választják meg elnökké. Az elnöki tisztet régi gyakorlat szerint, amelyhez most a Községi Takarékpénztár visszatér, a fő­város mindenkori polgármestere töltötte be és Buzáth Jánas annakidején csak Sipőcz Jenő polgár- mester határozott felkérésére vállalta az elnök­séget. Bornemisza Géza mondja a serlcgbeszédet a Baross Szövetség vigadói bankettjén. A Baross Szövetség impozáns keretek között rendezi meg 1937. évi rendes közgyűlését. A XVIII. Baross-közgyűlés. amely a keresztény ipar és kereskedelem hatalmas seregszemléjének Ígérkezik, február 10-én kezdődik a Szövetség Bástya-utcai székhazában. Február hó 11-én és február hó 12-én a gazdasági kérdések meg­vitatására kongresszust hívnak egybe. Az ünnepi záróülés február hó li-én lesz a pesti Vigadóban. Ezen megjelennek a kormány tagjai, a politikai es gazdasági, valamint a társadalmi élet vezető egyéni­ségei. A záróülés után 2000 terítékes estebéd lesz, ugyancsak a Vigadóban. A Rausch Aladár-serleg- beszédet Bornemisza Géza ipari és kereskedelmi mi­niszter mondja. A bankok 1937. évi TÉBE-kvótája. A TÉBE most állapította meg a pénzintézetek 1937. évi költség- és bankári kvótáit. Az egyes bankok részesedése a kö­vetkezőképpen alakul: Kereskedelmi Bank 21.10 szá­zalék, Hitelbank 17.95, Pesti Hazai Takarék 9.97, Angol-Magyar Bank 8.76, Leszámitolóbank 8.07, Olaszbank TAT, Magyar Altalanos Takarék 6.05, Moktar 4.72, Hazaibank 3.56, Belvárosi Takarék 2.13, Földhitelintézet 2.72, Credit Ans latit— Wiener Bank­verein 2.70, Hermes 1.63, Ingatlanbank 1, Jelzálog­hitelbank 0.50, Magyar-Csehtparbank 0.62, Központi Váltóüzlet, Magyar Általános Bank, Magyar Taka­rékpénztárak Központi Jelzálogbankja 0.22—0.22, Nemzeti Takarék 0.28, Merkúr 0.11 százalék. Bérpalotát vett a Textilegyesület Nyugdíjpénz­tára. A napokban adta el hengerutcai házát a Magyar Texúlgyárosok Országos Egyesületének Nyugdíjpénztára, amely most ötemeletes bérpalotát vásárolt az Uj-Lipótváros legelőkelőbb részében, a Gyöngy-utcában. A nyugdíjpénztár 263.000 pengő vé­telárat fizetett a bérpalotáért. Központi székházat vásárol, vagy épít a MATEOSz. Hosszabb ideje tervezi már a MATEOSz, hogy irodáit, budapesti kirendeltségét és az ehhez kapcsolódó egyéb szerveket egy épületben csoporto­sítja. Ez a terv most a megvalósítás stádiumába jutott, amennyiben a MATEOSz vagy vásárlás út­ján szerzi meg az erre alkalmas épületet, vagy pe­dig megépíti azt. Ez az utóbbi megoldás annál in­kább lehetséges, mert a központi székházban az irodákon kívül a budapesti tagok teherautóparkjá­nak elhelyezéséről is gondoskodni kívánnak. A szék- házépítési terv mindenesetre a MATEOSz újabb fej­lődését bizonyítja. Kik szállítanak textíliákat a fővárosnak. A fő­városi textilversenytárgyalások ügyében a napok­ban történt döntés. Az altisztek nyári ruházatának anyagát, 58.000 métert teljes egészében a Goldberger- konszern kapta meg 1.78 pengős egységáron. Gold­berger ék ajánlata volt a legolcsóbb. Jelentékeny megbízást kapott köper szállítására a Magyar Pa­mutipar Rt., míg az anyagok másik részét a Buda­kalászi Textil Rt. szállítja. A Krausz—Moskovits Egyesült Ipartelepek Rt. KIX-ik rendes közgyűlését Moskovits Miklós dr. emok- Pözérigazgató elnöklete alatt 1936. december 31-en tar- X meg, mely az 1935-36. üzletóv» P 6^- (múlt <m p 5.50-nel szemben) őszit a Lék kifizetésit natarozta el» mii a részvények névértékű 6 százalékos kamatozásá­nak felel meg. A szelvények 1937. február hó lsétől io°-va a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank főpénztáránál ■y Gróf Tisza István-utca 2.) és a részvenytareasagnai atttt Arriinvrilfrv-ut.ca 8.1 kerülnek beváltásra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom