Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-01-13 / 2. szám
Érdekes indítvány a szociális segítés reformjáról A munkanélküliek helyzetének favítása a kiskereskedelem és kisipar támogatásával A Nemzeti Egység Pártja Fővárosi Szervezetében, ahol nemrégen tartották (inog a hözszdllitási ankétet, amelynek legfőb célja a kisipar támogatása volt, legközelebb nagyszabású tervezet kerül megvitatásra a Msipar és kiskereskedelem érdekében. A tervezetet indítvány formájában vitéz Hajnóczy Béla dr. törvényhatósági bizottsági tag kószál a közgyűléshez benyújtani, előbb azonban, megvitatás eáljá' bői, pártja elé terjeszti. Az indítvány céltudatos kereskedelmi és iparpolitikát kíván, összekapcsolva a szociális intézkedések reformjával, ami a legközelebbi költségvetésben olyan módon jutna kifejezésre, hogy azok a millióik, -amelyeket ma a főváros szociális segítésre fordít, az iparon és kereskedelmen keresztül jusson a imunkanélküiliekhez. Az indítványról megkérdeztük vitéz Hajnóczy Béla dr. törvényhatósági bizottsági tagot, aki a következő nyilatkozatot tette: — A főváros költségvetésében a kereskedelem, és ipar támogatása mindössze 3*00.000 pengővel ezerepei, azonban benne foglaltatik a. fedezet nélküli kisipari és kiskereskedelmi hitelakció kereteinek felemelésére pótlólag felvett 55.000 pengő is. Ha ezzel szembeállítjuk az ínségesek részére felvett lg millió pengőt, akkor meg kell állapítani, hogy itt feltétlenül elvi kérdések állanak egymással szemben. — Teljesen tudatában vagyok annak, hogy az ínségesek megsegítése mennyire fontos és szükséges, csak a módszerek megváltoztatását szeretném látni, A költségvetés tárgyalása alkalmával megszavaztam a fedezetnélküli kisipari és kiskereskedelmi hitelakció felemelésére az 55.000 pengőt, de sóikkal szívesebben szavaztam volna meg inkább 5 millió pengőt, mert a megsegítésnek nem az adomány a helyes módja, hanem a kisipar és kiskereskedelem olyan mérvű és irányú megsegítése, amely a vállalatokon keresztül a munkanélküli munkásság helyzetének javítását eredményezné. — A 12 millió pengő, amelyet a főváros a nyomor enyhítésére fordít, nem ezt a célt szolgálja. A 12 millió pengő úgy folyik el, hogy gazdasági életünk ezt észre sem veszi. Tegyük azonban fel, hogy ezt a 12 millió pengőt az ipar és kereskedelem kapná meg, mint amely összeg a közgazdasági tanok szerint ötször megfordulva teszi meg pályáját és ez azt jelenti, mintha 60 milliót vittünk volna a gazdasági életbe. De tegyük fel. hogy a 12 millió elveszne, mint ahogy úgy is elvész a nyomorgókon való segítésben, mégis azt eredményezné, hogy javakat kapnának, adóalanyok létesülnének és általában egészen biztos, hogy éppen az ipar és kereskedelem volna, az, amely a munkátlan tömegeket, a kenyér és foglalkozásnélküli munkáskezeket újból munkába állítaná. — Ez a vezérlő motívuma indítványomnak, amelyben arra fogom kérni a polgármester urait, hasson oda, hogy az ipari és kereskedelmi szakbizottság komoly ipari és kereskedelmi politikát kezdeményezhessen, még pedig úgy, hogy ezzel párhuzamosan a főváros egész szociális segítő programja megreformáltassék. — Indítványom lényegét, hízom benne, szívesen fogadja pártom, amelynek kebelében óhajtom a konkrét részleteket megvitatni. TM&widi&&etL felütuiz&gMfák cvz ámUá&akat A snőgöil ÁHzotaencia a/ác a Áüd&z&kteA Fővárosi Hírlap-ban az áruházak problémáival kapcsolatban évekkel ezelőtt elsőnek mutattunk rá arra a mindennél nagyobb veszedelemre, amely tűzvész esetén érheti a vásárló közönséget. Amikor hat-nyolc esztendővel ezelőtt egyes áruházak terjeszkedni kezdtek és nem áruház céljaira épült helyiségeiket fal áttörésekkel, emeletráépítésekkel és a legkülönbözőbb toldozgatásokkal, foltozgatásokkal kibővítették, rámutattunk azokra a szörnyű lehetőségekre, amelyek tűz esetén adódhatnak az ilyen zsúfolásig tömött helyiségekben. Ugyanekkor azonban akciót is indítottunk, hogy hatósági szakértők vizs- aáljuk felül az áruházakat tűzrendészen szempontból és ők állapítsák meg, hogy az áruházak építésüknél, a felhalmozott áruk minetnűségénél és elhelyezésénél, végül tűzoltóberendezésükméJ fogva százszázalékosan megfelelnek-e a biztonsági követelményeknek. örömmel és megelégedéssel jelenthetjük, hogy a Fővárosi Hírlap akciójának, mint minden esetében a közért folytatott harcainknak, most is sikere van, amennyiben a kerületi elöljáróságok, mint elsőfokú tűzrendészeti hatóságok az idén már programjukba vették az áruházak tűzrendészeti ellenőrzését is. Tudvalévőén ilyenkor, év elején, szokták az elöljáróságok összeállítani erre vonatkozó terveiket, amelyekben elsősorban az ipartelepek és általában a tűzveszélyes üzemek vizsgálatai szerepeltek. Nem tudjuk ebben a pillanatban, hogy a hatósági vizsgálatok milyen megállapításokra vezetnek, mindenesetre azonban emlékeztetünk a Párisi Áruház 30 év előtti borzalmas tűzkatasztrófájára, amely — azt hisszük — elég megrázó memento arraj hogy a hatóságok mindent elkövessenek: nehogy valaha az életben megismétlődhessék ilyen tömeg- katasztrófa. Mi a magunk részéről még hozzátehetjük azt a közismert tapasztalatot, amelyet ép a legutóbbi nagy ünnepek alkalmából is szerezhetett a közönségnek az a része, amely áruházakban szokott vásárolni. Köztudomású, hogy most is a karácsonyi ünnepek alkalmából egyes áruházaknál rendőri karhatalmat kellett igénybe venni az óriási emberforgalom szabályozására. Mindenki tapasztalhatta, hogy a zsúfolt áruházakból milyen lassúsággal és mekkora nehézségek közepette szivároghatott csak kifelé a tömeg. Elképzelni is borzalmas, hogy ez a forgalom mennyivel inkább megdermed, ha pánik, fejvesztettség vesz erőt az embereken. A hatósági tűzvizsgálatoknak tehát, amit előre is örömmel üdvözlünk, nyilván tekintettel kell lenniük arra a problémára is, hogy a mai budapesti nagy áruházak mennyiben alkalmasak a hirtelen kiürítésre és van-e annyi tágas, könnyen elérhető, tűzbiztos és füstmentesen használható vészkijáratuk, amennyi baj esetén is elegendő a bennlevők eltávolítására. * Az áruházi kérdéssel foglalkozó cikkeinkben sok mindenféle fonákságra mutattunk rá és nem egyszer ismertettük az áruházak egyes dömping-árainak kalkulációs rejtelmeit is. Ezek a kalkulációk elég gyak- rán bántok és az általános kereskedelmi érdekekbe ütközők még akkor is, ha egyébként nem lépik át a törvényes lehetőségek határait. De, különösen a múltban, előfordult néhány felháborító eset, amikor is az olcsó áraknak semmi egyéb magyarázatuk nem volt, mint az, hogy egyes áruházak hitelbe összevásároltak hatalmas készleteket, olcsón kiárusították, majd amikor már nem lehetett tovább folytatni a kétes kimenetelű játékot, egyszerűen kimondták a fizetésképtelenséget és kényszeregyességet kérlek maguk ellen. Ez természetesen a legelítélendőbb fajtája az áruházi spekulációnak, mert hiszen itt a tisztességtelen versenyen túlmenőn még a hifetüZŐk^közönséges megf Ex / BIM.Gr/; \ kái osításáról is szó van. Mindezeknek a megállapításainknak az ad aktualitást, hogy ép a napokban lett inzolvens 180.000 pengővel Bodó György, a Baross-léri Arucsaruok tulajdonosa. Bodó György, aki maga is kiskereskedő volt, mind- inkább áttért az áruházi jellegű árusításra és meg- alapította a Baross-téri Árucsarnokot. Mondani sem kell talán, hogy ez a legújabb áruházi kényszer- egyesség a legnagyobb felháborodást váltotta ki kiskereskedői körökben, mert hiszen csak természetes, hogy az a kiskereskedő, aki családtagjai bevonásával reggeltől késő estig keservesen dolgozik a napi megélhetésért, pontosan fizeti az őt az áruházaknál sokkal súlyosabban érintő adót, hitelezőinek podig annál kevésbé maradhat hosszabb ideig adósa, mert hiszen azon nyomban megáll az egész üzeme, — ez a kiskereskedő természetszerűen nem versenyezhet azzal az áruházzal, amely 180.000 pengőre egyszei'üen bejelenti az inzolvenciát. Szendy Károly polgármestert választják meg a Községi Takarók elnökévé. A Községi Takarék- pénztár elnöki állása Buzáth János ny. alpolgármester elhalálozásával megüresedett. Az intézet február havában tartandó közgyűlésén Szendy Károly polgármestert választják meg elnökké. Az elnöki tisztet régi gyakorlat szerint, amelyhez most a Községi Takarékpénztár visszatér, a főváros mindenkori polgármestere töltötte be és Buzáth Jánas annakidején csak Sipőcz Jenő polgár- mester határozott felkérésére vállalta az elnökséget. Bornemisza Géza mondja a serlcgbeszédet a Baross Szövetség vigadói bankettjén. A Baross Szövetség impozáns keretek között rendezi meg 1937. évi rendes közgyűlését. A XVIII. Baross-közgyűlés. amely a keresztény ipar és kereskedelem hatalmas seregszemléjének Ígérkezik, február 10-én kezdődik a Szövetség Bástya-utcai székhazában. Február hó 11-én és február hó 12-én a gazdasági kérdések megvitatására kongresszust hívnak egybe. Az ünnepi záróülés február hó li-én lesz a pesti Vigadóban. Ezen megjelennek a kormány tagjai, a politikai es gazdasági, valamint a társadalmi élet vezető egyéniségei. A záróülés után 2000 terítékes estebéd lesz, ugyancsak a Vigadóban. A Rausch Aladár-serleg- beszédet Bornemisza Géza ipari és kereskedelmi miniszter mondja. A bankok 1937. évi TÉBE-kvótája. A TÉBE most állapította meg a pénzintézetek 1937. évi költség- és bankári kvótáit. Az egyes bankok részesedése a következőképpen alakul: Kereskedelmi Bank 21.10 százalék, Hitelbank 17.95, Pesti Hazai Takarék 9.97, Angol-Magyar Bank 8.76, Leszámitolóbank 8.07, Olaszbank TAT, Magyar Altalanos Takarék 6.05, Moktar 4.72, Hazaibank 3.56, Belvárosi Takarék 2.13, Földhitelintézet 2.72, Credit Ans latit— Wiener Bankverein 2.70, Hermes 1.63, Ingatlanbank 1, Jelzáloghitelbank 0.50, Magyar-Csehtparbank 0.62, Központi Váltóüzlet, Magyar Általános Bank, Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzálogbankja 0.22—0.22, Nemzeti Takarék 0.28, Merkúr 0.11 százalék. Bérpalotát vett a Textilegyesület Nyugdíjpénztára. A napokban adta el hengerutcai házát a Magyar Texúlgyárosok Országos Egyesületének Nyugdíjpénztára, amely most ötemeletes bérpalotát vásárolt az Uj-Lipótváros legelőkelőbb részében, a Gyöngy-utcában. A nyugdíjpénztár 263.000 pengő vételárat fizetett a bérpalotáért. Központi székházat vásárol, vagy épít a MATEOSz. Hosszabb ideje tervezi már a MATEOSz, hogy irodáit, budapesti kirendeltségét és az ehhez kapcsolódó egyéb szerveket egy épületben csoportosítja. Ez a terv most a megvalósítás stádiumába jutott, amennyiben a MATEOSz vagy vásárlás útján szerzi meg az erre alkalmas épületet, vagy pedig megépíti azt. Ez az utóbbi megoldás annál inkább lehetséges, mert a központi székházban az irodákon kívül a budapesti tagok teherautóparkjának elhelyezéséről is gondoskodni kívánnak. A szék- házépítési terv mindenesetre a MATEOSz újabb fejlődését bizonyítja. Kik szállítanak textíliákat a fővárosnak. A fővárosi textilversenytárgyalások ügyében a napokban történt döntés. Az altisztek nyári ruházatának anyagát, 58.000 métert teljes egészében a Goldberger- konszern kapta meg 1.78 pengős egységáron. Goldberger ék ajánlata volt a legolcsóbb. Jelentékeny megbízást kapott köper szállítására a Magyar Pamutipar Rt., míg az anyagok másik részét a Budakalászi Textil Rt. szállítja. A Krausz—Moskovits Egyesült Ipartelepek Rt. KIX-ik rendes közgyűlését Moskovits Miklós dr. emok- Pözérigazgató elnöklete alatt 1936. december 31-en tar- X meg, mely az 1935-36. üzletóv» P 6^- (múlt <m p 5.50-nel szemben) őszit a Lék kifizetésit natarozta el» mii a részvények névértékű 6 százalékos kamatozásának felel meg. A szelvények 1937. február hó lsétől io°-va a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank főpénztáránál ■y Gróf Tisza István-utca 2.) és a részvenytareasagnai atttt Arriinvrilfrv-ut.ca 8.1 kerülnek beváltásra.
