Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-05-12 / 19-20. szám
Földcjázkufatás helyett laboratóriumot a hazai szenei elgázosi- fásának taiinimánfozására Szendy Károly polgármester nemzetgazdasági jelentőségű terve a belügyminiszter előtt A főváros költségvetésébe, állami kezdeményezésre, az utóbbi évek folyamán mindig beállítottak a földgázkutatás munkálatainak lebonyolítására szolgáló összegeket. Budapest területétől délre 1934 óla folynak a próbafúrások és bár a mérnökök egyes helyeken biztató jelenségeket- tapasztaltak, a mostanáig lebonyolított kutatás mégsem eredményezett számottevőbb mennyiségű földgázt. Ez a körülmény gondolkodóba ejtette a székesfőváros vezetőségét és részletes jelentést kórt a Budapestkörnyék altalajával ismerős geológus szakemberektől. A bizalmas átirat formájában beérkezett jelentések jőSimformSBt helyréi nyert értesülésünk szerint azt tartalmazzák, bogy .bár a lehetősége nincs kizárva nagyobb mennyiségű földgáz feltárásának, mégsem valószínű, hogy a legközelebbi jövőben erre sor kerülhessen. A földgázkutatás költséghányadát annakidején abban a megfontolásban vállalta magára a székes- főváros, hogy a felbukkanó gázmennyiségekkel tetemes százalékban ki tudja egészíteni a Gázművek által termelt mesterséges gáz szolgáltatását. Minthogy azóta jelentékeny mértékben előrehaladtak a Gázművek mérnökei által a magyar szénféleségek elgázosítására vonatkozó kutatások, most a főváros azt látná célszerűnek, hogy a költségvetésileg biztosított földgázkutatás céljaira szolgáló félmillió pengős összeget ezeknek a kísérleteknek elmélyítésére fordítsa. A közeljövőben a polgármester felterjesztést intéz a belügyminisztériumhoz és ebben rámutat arra, bogy a magyar szenek elgázosítására vonatkozó kísérletek már eddig is megfelelő eredményeket mutatnak, ennélfogva kívánatos lenne, ha a földgázkutatás helyett ezeknek a kísérleteknek erőteljesbb továbbfolytatása céljából a szóbanfargó 500.000 pengős összeget felhasználhatná. Szendy Károly polgármester berekesztette a Nemzetközt Vásárt Hétfőn este ünnepies formák között bezárultuk a városligeti vásárváros kapui. A berekesiatő aktusra érkezett előkelőségeket a Stefánia-úti főkapunál Eallósy István, a vásár igazgatója fogadta. Hét órakor érkezett meg Szendy Károly polgármester, a vásár elnöke, Éber Autal és Chorin Ferenc, a vásár ügy vezetőségének tagjai. Vértes Emil üg-y vezető alelnök Szendy Károlynak jelentést tett az idei vásár eredményeiről. Az 1600 kiállítót magában fog'laló Nemzetközi Vásárt 11 napon át 900.000 látogató kereste fel, akik között 80.000 volt a vidéki és 30.000 a külföldi. A világ mindéin részéből: Kínáiból, Tahitiból, Madagaszkárból és Mexikóból is érkeztek látogatók és vásárlók. Ezután kiosztották a pénzjutalmakat, amelyekét a GyOSz Chorin Ferenc javaslatára a zsűri döntése alapján ítélt oda a leg’ötletesebb munkákkal résztvevő kis- és liáziiparosoknak. Pacher Imre ezredes bejelentette, hogy a légoltalmi kiállításnak 130.000 látogatója volt. A bejelentéseik után Szendy Károly polgármester intézett beszédet a kiállítókhoz és mindazokhoz, akik a Vásár rendezésében résztvettek. Örömének adott- kifejezést, hogy a rengeteg munka és költség, amelyet ennek a vásárnak a felépítésére fordítottak, meghozta a maga eredményét. A vásár a munka ünnepe, a munka kiállítása, a munka megbecsülése volt. Az idei Nemzetközi Vásár megmutatta azt, hogy mit tudunk mi magyarok elérni akkor, ha egységes terv szerint dolgozunk, ha egy célra törekszünk és egymással páráiéi, egymást támogatva dolgozunk. Azzal a kívánsággal zárta be a Nemzetközi Vásárt, hogy még nagyobb munkakedvvel épüljiin fel a jövő esztendőben a vásárváros. Zajos éljenzés fogadta a polgármester beszédét, amelyet a vásár összes megafonjai közvetítettek, a rádió pedig viaszlemezre vett fel. Ezután hármas kürtszó harsant fel, megszólaltak a vásár harangjai, három ágyulöVéé dörrent és felzendült a Eákóczi- induló. Az 1937. évi Nemzetközi Vásár befejeződött. Nemzetgazdasági és a Székesfővárosi Gázművek anyagi szempontjából óriási jelentősége van a hazai szenek gáznyerés céljára való felhasználhatóságának, mert ezen a réven óriási összegeket lehet megtakarítani a széniinportnál. A Gázmüvek szakértő mérnökeinek megállapítása szerint Magyaroszágon több nagy szénbánya termékeiből lehetséges megfelelő műszaki eljárások keresztülvitele után a gázgyártás, ennélfogva számolni kell avval, hogy a külföldről behozott gáz- szónmennyiségek hatalmas százalékkal lesznek csökkenthetők. Éppen a kísérletek eddigi eredményes volta adta meg a polgármesternek azt a gondolatot, hogy a székesfővárosi nagyüzemek mellett mielőbb életre kell hívni a rendszeres ku- tató-iaboratóriuniot, amely a legmodernebb felszerelésekkel felfegyverkezve, bőségesen nyújtana lehetőséget az üzemtech- nika szempontjából vitathatatlan jelentőségű kísérletezésekre. Eddig is működtek ugyan az egyes nagyüzemek kebelében kisebb laboratóriumok, a rentabilitás azonban csak akkor mutatkoznék meg nagy arányokban, ha ezeknek a házi laboratóriumoknak pótlásaként egy széles hatáskörű központi laboratórium állandó munkássága tudná alátámasztani az üzemi gazdálkodást. A polgármester hajlandónak mutatkozik arra is, hogy a különböző nagyüzemek kötelékében szolgálatot teljesítő egyes mérnököket külföldi tanulmányútokra küldje ki, hogy a nyugati nagyvárosok hasonló célú tudományos intézeteiben búvárkodva megszerezzék a kellő tapasztalatokat és a külföldön használt speciális eljárásokkal tisztába jöjjenek. Egyelőre arról van szó, hogy a Gázművek és az Elektromosművek két-három olyan mérnökének teszik lehetővé a külföldi tanulmányutat, akik a tudományos kutatás terén már eddigi működésükkel is tanúbizonyságot tettek felkészültségűről és hiva- tottságukról. A tőzsde tanáesosválasztó közgyűlése. Minap tartotta köz-gyűlését Fleissig Sándor elnöklésérveli a tőzside és ezen, mint új alelnök először szerepelt Koós Zoltán dr. De ott volt a tőzsde egész vezetősége és a .tanács tagjai úgyszólván teljes számiban, közöttük Schober Béla, Stein Emil, Erney Károly, Műnk Péter, Feiner Alfréd, Darányi Béla, Pelleg- riny Félix, Stern Samu, Katona Zsigmond, Fischl Ignác, Wertheimer Adolf és még* mások. Fleissig Sándor elnöki megnyitója, majd Török Sándor tőzsdetag’ felszólalása után elfogadták az évi jelentést és megválasztották az új tőzsdetamáesosoikait, akik a következők Mitek: Lipthay Lajos dr,. a Községi Takarékpénztár kiváló és nagytudású vezérigazgatója, Szeben Dezső dr. és Fried Izsó. A Trust közgyűlése. A Részvénytársaság Villamos és Közlekedési Vállalatok Számára közgyűlése jóváhagyta az 1936. évi mérleget és elhatározta, hogy a részvények 8- számú osztalékszelvénye folyó év május 8-tól (kezdve 4 pengővel váltass ék be a Magyar Általános Hitelbanknál• A Nagybátonyi mérlege. A Nagybátony-Újlaki Egyesült Iparművek Rt. igazgatósága megállapította az 1936. évre vonatkozó zárszámadásokat, melyek az értékcsökkenési tartalék alapnak 300.000 pengővel való dotálása után 502.734 pengő 28 fillér nyereséget eredményeztek és az 1937 május 22-ére összehívandó közgyűlés elé azt a javaslatot terjeszti, hogy osztalék fejében 1 pengő 50 fillér fizettessék ki. Körtvőlyessy Antal utóda Körtvélyessy Ottó kender- és sodronykötélgyár (Budapest, Tompa-utca 8.) kiállítása nagy sikert aratott a Nemzetközi Vásáron. A többszörösen kitüntetett cég gyártmányai állandóan magukra vonták úgy belföldi műszaki körök, mint a külföldi vendégek figyelmét. Különösen a vidéki kommunitások képviselőinek érdeklődését kötötték le a kiváló gyártmányok, annál .inkább, mert köztudomású, hogy a vállalat a székesfőváros üzemeinek és intézményeinek bevált, állandó szállítója. STRAUB U. FESTÉKÜZLETE Budapest, IV., Eskü-tér 3. FESTÉK, LAKK, KENCE, STB. Alapítva 1858-ben. Telefon: 1—889—28, mm Megépítik a káposztásmegyeri gravitációs A Székesfőváros Vízmüvei hatalmas arányú fejlesztési programja keretében az egyik legnagyobb- szabású munka van soron. A káposztásmegyeri vízmű ikercsatornájának tartalékául -tervezett vasboton gravitációs csatorna megépítése. A közel másfélmillió pengős munkáról iiB@féíc©3 £t©Sy@ra a következő felvilágosítást kaptuk: — A káposztásmegyeri vízmű rendeltetésének csak akkor tud megfelelni, ha a vízmű-főtelepet az I. víztermelő- és átemelőteleppel, továbbá az utóbbit a II. víztermelő- és átemelőteleppel jelenleg összekötő kettős csatornaszelvényű, úgynevezett ikercsatorna a főtelepre irányított vízmennyiségeket, a székesfőváros előrelátható legnagyobb fogyasztásának teljes kielégítésére üzembiztosán letudja vezetni. Az ikercsatorna megépítése idején a vele szemben támasztott üzemi követelményeknek teljesen megfelelt, mert egyik szelvényének üzemben tartása esetén a másik szelvényt üzembiztos tartalékul lehetett felhasználni. Azóta azonban az ikercsatorna teljesítőképessége, anyaga és tartóssága tekintetében olyan jelenségek mutatkoztak, amelyek miatt az eredeti kettős feladatának már megfelelni nem tudna. Így előállott a székesfőváros üzembiztos vízellátása érdekében annak a szükí sége, hogy a jelenlegi ikercsatorna egyetlen csatornaként működjön. — Ebben a helyzetben azonban tartalékesatornáról kell gondoskodni. Ezt a célt lesz hivatva szolgálni a tervezett vasbeton gravitációs csatorna, amelynek megépítésére a Székesfőváros Vízmüvei versenytárgyalást hirdetett május 29-én délelőtt 10 órakor lejáró határidővel. — A vasbeton gravitációs csatorna mintegy 5800 méter hosszú lesz és 300.000 köbméter napi vízmennyiség levezetésére szolgál. Két szakaszra oszlik, amelyek közül a 2700 méter hosszú déli szakasz 2 méter belmóretü körszelvénnyel a főtelep és az I. átemelőtelcp között, a 3100 méter hosszú északi szakasz 1.80 méter belmórettel pedig az I. és II. átemelőtelepek között szolgál tartalékul. A csatornához építendő három j főműtárgy: egy-egy bujtató a Szilas-patakka! való keresztezés, valamint az ikercsatornával való keresztezés helyén és szivómedenee a főtelepen. — A csatorna és műtárgyaihoz szükséges területek Újpest határában, a váci országút és a Duna- part között fekszenek a Vízmüvek vódterüleitén, kivéve egy területsávon ahol szolgalmi jog alapján a Károlyi László gróf tulajdonában lévő Megyeri csárda udvarán kell áthaladnia a csatornáinak. Szociális és szakszerű szempontok az óbudai-út burkolásánál Lapunk legutóbbi számában közleményt hoztunk az óbudai útnak kockakővel való kiburkolásáról. Szakkörökből ezen cikkhez a következő megjegyzéseket fűzik: Az óbudai útszakasz burkolóanyagának megválasztását elsősorban az idegenforgalmi érdekek döntik el. Mindenütt a világon az a törekvés, hogy sima, hézagmentes utakat létesítsenek az autóforgalom számára és erre való tekintettel a meglevő kőutaikat is bevonják aszfalttal. Nemcsak az autóforgalom megkönnyítése, hanem — városi útról lévén szó — a zajtalanság és a porképződés megakadályozásnak szempontja ugyancsak hézagmentes burkolat létesítése mellet szól. Miután az óbudai útvonal a város belső területén vonni el, gyönyörű Dunapartunitnak mintegy szegélyezését adja, már szépészeti szempontból is a hézagmentes. világvárosias aszfaltburkolatot kell ott alkalmazni. Igen tetszetős jelszó a kőburkolatok mellett azzal az indokolással érvelni, hogy azok a legtartó- sabbak és fenntartási költségük a legkisebb. Nem vitaifcható, hogy a székesfőváros területén a kőutak igen jó szolgálatot tettek, nem szabad azonban szem elől téveszteni, hogy ezek létesítése óta a közlekedés természete lényegesen megváltozott. A vasia-broncsos társzekereket ma már a fúvott-gumis autók váltották fel és ezeknek az aszfaltburkolat épúgy ellenáll, mint a kő, megfordítva viszont: ezek a jármüvek jobban rongálódnak kőburkolaton, mint aszfalton. De emellett az előirányzott aszfaltburkolat oly szilárdra- van dimenzionálva, hogy a legnehezebb lófogatú teherforgalom lebonyolítására is alkalmas. A világvárosok legnagyobb forgalmú útai,