Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-05-12 / 19-20. szám
Budapest, 1937 május 12. ^omkosllíi^ip 5 „Nyugodt lehet Budapest közönsége: vigyázunk “ Új helyiségében fokozott tempóval dolgozik az Élelmiszer Kihágást Bíróság A IV. kerületi Élelmiszerhamisítási Központi Kendőt'bíróság új hajl-éödba költözött. Goszieth Ernő dir- ibanácanok, a IV. kerületi elöljáróság- vezetője Szendy Káréi y polgármester meghatalmazásából új hajlók után nézett, hogy a főváros egyik legfontosabb szervét, a rendőri büntetőbíróságot emberileg lakható helyiségbe költöztethesse átA Váci-utca 65. sz. bérház kapuján már hatalmas, mástfélméteres zománctábla, jelzi: Budapest Székesfőváros Élelmiszer Kihágási Büntetőbíróság IV. kerületi Elöljáró, mint rendőri büntetőbíró. A folyosóikon példás tisztaság, az emeleteken mindenütt 'tábláik jelzik, hogy milyen hivatalok működnek a helyiségekben. A főváros élelmezésének rendjére megfelelő segédszemélyzettel és jegyzőkkel több rendőrbíró ügyel, akik között Kiss Zoltán dr- tanácsjegyző a rangidős, mellette Debreczeny Géza dr-, Drégely László dr., Kutassy János dr. fogalmazók működnek, mint rendőrbírúk. Látogatásunkkor nem volt túlságos mértékben nagy iaz ügyforgalom, de a tömegnapokon szinte hihetett énül mozgalmas itt az élet- Egy-egy híró elé hatvan-hetven gyanúsított kerül. A bíróik a kora reggeli óráiktól kezdve a késő délutáni órákig, szinte pihenés nélkül tárgyalják az ügyeket. Hogy milyen óriási feladatot ró a PeudőrMrákra Budapest tizeunnégy kerületének összegyűlt anyaga, arra jellemző, hogy a most elkészült statisztikák szerint az elmúlt évben mintegy 50.000 feljelentést intéztek el. Ezekből a kihágási ügyekből egyetlen restancia sem maradt, legnagyobb részben ítélettel fejeződtek be az ügyek. A kiadott Utasítások szerint minden büntető rendőibíró a hét két napján tart tárgyalást, ilyenkor 150—160 idézést küldenek ki. Jellemző a szigorra, hogy csak a legritkábban fordul elő, hogy a gyanúsítottak távol maradnak a tárgyalásrólBeszéltünk Kiss Zoltán dr. tanácsjegyzővel. aki a központi Élelmiszer Kihágási Bíróság ügyeiről a következő felvilágosítást adta a Fővárosi Hírlapnak: — A legnagyobb hálával fogadtuk, hogy végre emberséges hajlékot kaptunk, ahol fokozott kedvvel és ambícióval Végezzük feladatunkat. Ami az Élelmiszer Kihágási Bíróság elmúlt esztendejét illeti, feltétlen javuló tendencia mutatkozik. — Ha egyes kirívó esetek az ólelmiszerhamisí tás terén még előfordulnak — amelyek néha cmberáldo- zaitot is követelnek — ezek inkább kivételnek mondhatók: a helyzet az, hogy Budapest székesfőváros közönsége teljesen nyugodt lehet, vigyázunk egészségére és ott, ahol hibát látunk, vagy szándékos rosszindulatot, nem ismerünk kíméletet és drákói szigorral járunk ellem látja kárát. Az oka pedig az, hogy a vásárló- közönség kapva kap az olcsóbb hús után és megfeledkezik arról, hogy milyen súlyos veszélyeket rejt magában a csempészett hús megvásárlása. Ilyen bélyegezetlen hús természetesen nem kerül a kereskedők pultjaira. Ismétlem: ezt csupán közvetlenül a csempésztől szerzik be a könnyelmű háziasszonyok. Általános megnyugvást keltett a székesfőváros közönsége előtt az 1936. év községi gazdálkodásáról szóló zárószámadás, amelyet a polgármester a legutóbbi napokban hozott nyilvánosságra. Megállapítható ebből a hatalmas és a fővárosi igazgatás valamennyi ágazatába kiterjedő elaborá tűmből, hogy Budapest gazdálkodása a legmesszebbmenő igényeket is kielégítette és az a sok fáradság, amelyet Szendy Károly polgármester és közvetlen munkatársai a főváros gazdasági ügyeinek rendben- tartásáüa fordítottak, nemcsak hogy nem volt hiábavaló, hanem tekintélyes megtakarításokra vezetett. Az az egyetlen körülmény, hogy az 1936. év folyamán az amúgy is meglehetősen szűkösen előirányzott kiadásokkal szemben 8,125.000 pengő megtakarítás volt elérhető, bizonyítékot szolgáltat arra. hogy a székesfőváros pénzügyi vezetése a legkitűnőbb kezekben van. A kiadások összege 148.56 millió pengőt, a bevételek összege 149,87 millió pengőt t-e-tt ki, a bevétel tehát 1.31 millió pengővel több volt a kiadásnál. Ezt a pénzügyi egyensúlyt különböző eszközök igénybevételével tartotta fenn a városházi ’adminisztráció, ezek közül a legjelentékenyebbek a kiadási tételek ötszázalékos zárolása, a kiadások havi elosztása és az adminisztráció minden ágazatánál alkalmazott fokozottabb pénzügyi ellenőrzés volt. Rendkívül ügyel a polgármester arra, hogy a szükségszerű megtakarítások ne érintsék súlyosan a szociális szempontokat. Ez a magyarázata annak,, hogy míg a dologi kiadásoknál ötmilliónál nagyobb mey- takarítás mutatkozik, a személyi vonatkozású kiadási előirányzat mindössze egymillió pengő megtakarítást jelenteit. A további kétmillió pengőt a rendkívüli kiadásoknál sikerült megtakarítani és mindezekkel elérték azt, hogy a költségvetés realitásához semmiféle kétség sem fér. 1936-ban a főváros budgetje a bevételi oldalon csak 756.000 pengővel Érdekes felvilágosításit kaptunk a Piackutató Intézet felállítására vonatkozólag is. — A polgármesteri hivatal a Közélelmezési Bizottság javaslatára kiutalt hatvanezer pengőt ennek a kétségtelenül nagyjelentőségű Intézménynek a felállítására, amelynek a tudományos munkáktól eltekintve, az lesz a célja, hogy az árakat nivellálja és kíméletlenül üldözze a lánckereskedelmet, amely az élelmiszerkereskedelemben még mindig jelentős szerephez jut. — A Piackutató Intézet ez év őszén minden bizonnyal megkezdi ■működését és akkor nem lesznek olyan kirívó jelenségek, mint. a jelenben, amikor előfordul, hogy valamely élelmiszer ára Budán a felével többe kerül, mint például a Ferencvárosban. — Zalányi Andor dr. élelmezési főtiszt olabo- rátumot dolgozott ki a Piackutató Intézet felállítására. Terveit most tanulmányozzák, az előjelek szerint sok olyan ötletet vetett fel, amely Budapest polgárainak használ fogja szolgálni. irányzott elő kevesebbet a tényleges bevételi, eredménynél, ami önmagában is igazolja, hogy minden tekintetben mérlegelték ai realitás lehetőségeit. Az elmúlt esztendő hasznos beruházásai ismét nagymértékben lendítették előre a főváros ipari és közgazdasági életét és az, hogy a kölcsönpénzekből 12,755-000 pengőt sikerült a polgármesternek hasznos beruházási célokra igénybe venni, mindenképpen megbecsülendő eredmény- Rendkívül érdekes fejezete a zárószámadásnak az, amely a székesfővárosi közüzemek gazdasági ered. menyeiről számol be és rámutat arra, hogy a közüzemek milyen hatalmas mértékben mozdították elő a közület gazdálkodását. 25.590.000 pengő folyt be a különböző fővárosi üzemektől hozzájárulás címén a községi háztartáshoz és ezzel a hatalmas összeggel sikerült elkerülni azt, hogy új adónemeket legyenek kénytelenek bevezetni. A községi háztartásnak az 1936. évben 148,832.000 pengő kiadása volt, az üzemek pedig 107,227-000 pengő kiadást fedeztek. Örvendetes ellőhaladás mutatkozik a zárószámadások adatai szerint azon a téren, hogy a fővárosnak az üzemekbe fektetett vagyona hogyan gyümölcsözik- Általában megálllapítható, hogy ez a vagyon öl százalékkal kamatozik, ami a jelenlegi viszonyok figyelembevételével hangsúlyozva az üzemek által követett szociális szempontokat is, teljes megalégedésre szolgál• A zárószámiad ás részletes képet ad Budapest vagyoni helyzetéről is. A múlt évekhez viszonyítva ezen a téren úgyszólván semmiféle változás sem mutatkozik, mert Budapest bruttó vagyona másfél- milliárd pengő, az összes fennálló terhek 666 millió pengőt, a tiszta vagyon pedig 870 millió pengői tesz ki. A főváros vagyontárgyainak értékelése a legóvatosabb és legreálisabb becslések alapján történt, szó sem lehet tehát arról, hogy ezen a téren a legcsekélyebb mértékben is meglepetések érhessék a közületet. —bb—a—R——» ------------Ny olcmilliós megtakarítás a nagyarányú beruházások és a szociális szempontok megóvása mellett Hz üzemek tavaly 25 millióval járultak hozzá a városi gazdálkodáshoz Kiss Zoltán tanácsjegyző ezután egyenkint ismertette előttünk az egyes szakmák helyzetét. rí tejfronton — mondotta — teljesen kielégítők az állapotok. A harc a mii imánk ellen — akik a legtöbb munkát okozták nekünk — a mi győzelmünkkel, végződött. Pár évvel ezelőtt még mindennap akadt magas százalékkal vizezett tej a piacon, ma már sok, ha egy évben tíz ilyen eset előfordul. Saját bőrükön kellett tapasztalniuk, hogy ez nem mehet tovább. a súlyos büntetések észretérítették őket. De egyébként is igyekeztünk — a büntetésen felül — lelkűkre beszélni. Az egyszerű emberefc-nók megmagyaráztuk, hogy milyen hallatlan bűnt követnek el embertársaik ellen, amikor szenyezett, fertőzött — legtöbbször kútvizzel — öntötték fel a tejet, ügy látszik, ez hatott rájuk, mert most már ritkaságszámba megy az ilyen formájú tejhamisítás. — Sajnos,^ van kifogásolnivaló egyes nagyobb tejvállalatok áruiban is. Ezekkel szemben sem ismerünk kíméletet. Most is egy ismert tejvállalat ügyét bogozzuk, amely ellen rengeteg panasz merült fel. Az ilyen tejvállalatnak nincs létjogosultsága, és mi mindig megtesszük. előterjesztésünket, lm súlyos nndmztásokról vagy tudatos bűncselekményekről van szó: az iparjog megvonására. A húsfronton csak egy kifogásolható van, a tanácsjegyző szerint. — A csempészhús titkos utakon még mindig beszivárog a fővárosba. Ezt a mi nyelvünkön „feketevágás“-n'ak nevezzük, ami azt jelenti, hogy állatorvosi vizsgálat nélkül jut a hús a fogyasztóhoz. Ezt természetesen a hatóságok minden erejükkel igyekeznek megakadályozni, de még mindig elég gyakran fordul elő, hogy ilyen hús kerül a fogyasztó asztalára, amelynek a legális kereskedeLebontatja a főváros a szükséglakás- telepek fából emelt épületeit A belügyminisztei*nek a múlt évben kelt rendelkezése alapján a Budapest területén lévő állami összes szükséglakások fenntartásának gondja a fővárosra hárult. A kormány hatósági rendelkezés értelmében a szükséglakás-telepek átvétele most már esedékessé válik és a főváros meg is tett minden előkészületet arra, hogy ezt a feladatot megoldja. Ebből az alkalomból kérdést intéztünk az átvételt illetőleg Horony-Pálil Murái dr. tanácsnokhoz, a szociálpolitikai és közjótékonysági ügyosztály vezetőjéhez, aki a Fővárosi Hírlap munkatársának a következő felvilágosítást adta: — Az állami szükséglakás-telepek átvételével kapcsolatban a székesfőváros a VI. kerületi Madarász-utcai ^ kislakásos telepen kívül, amely 171 lakásból és üzlethelyiségből áll, 4412 lakást, illetve önálló bódét és üzlethelyiséget vesz át julius 1-én. A XI. ügyosztály kezelésébe kerül, mint kislakásos telep: a II. kér. Fő-utca 68. szám alatt 30, a IX., Vágóhíd-utcai jelepen 41, a IX., Gubacsi-úti telepen 79, a IX., Mária Valéria-tele- pen 1754, a Zita-telepen 580. a X., Auguszta- telepen 1615, a X., Kolozsvári-út 39. szám alatti telepen 14, a Bihari-úti telepen 56, a XI., Lenke- úti telepen 284 lakás, illetve üzlethelyiség. — A szükséglakások téglából emelt épületei aránylag jó állapotban vannak, a fából épült épületek gyökeres javításra szorulnak, ami a magas költségek miatt nem gazdaságos. A lakásokban való tartózkodás előbb-utóbb életveszélyek lesz, ezért ezek fokozatosan lebontásra kerülnek. Az átvétel után azonnal lebontatja, a főváros a II., Fő-utca 68. szám alatti, a X., Kolozsvári- út 39. szám alatti és a XI., Lenke-úti telepet. Tehát lebontás útján azonnal körülbelül 300 lakást szüntet meg a főváros, a fokozatosan lebontandó lakások száma 3300. — Az összes épületek fenntartási költsége az 1937. év második felére 101.800 pengő, az összes egyéb dologi kiadások összege pedig 97.000 pengő. Az állami szükséglakás-telepiek adómentesek voltak, tehát a főváros is kéri ezek részére az adómentesség megtartását. Ezeknek a lakásoknak a szegény lakosság részére való rendelkezésre bocsátása közsegély jellegű, a lakók által a lakások fejében fizetett összegek nem ^lakbérek, hanem használati díjnak tekintendők. — Mindezeket az elhatározásokat beható műszaki és pénzügyi eljárás előzte meg. Még meg kell oldani a július 1-én esedékes átvételig a személyi kérdéseket is. figyelemmel a szükséglakás-telepek eddigi vezetését és gondozását végző személyzetre.
