Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-05-05 / 18. szám
6 Budapest, 1937 május 5. ^mwas/J^^p Kedvező a főváros zárszámadása, de gyenge a BSzKRT mérlege Deficites a HÉV, a BUR, a földalatti és a fogaskerekű — Reorganizálás! tervek és prolongált részvénytöketörlesztés A székesfőváros közlekedési vállalatai most készültek el az 1936. évi gazdálkodásukról szóló jelentésükkel és záró számadásukkal. A jelentésekben sok érdekeség van és bár ezek a vállalati zái'ószámadások csak akkor értékelhetők minden vonatkozásban, ha már ismeretessé válik a községi háztartás multévi eredményeit jelző kimutatás is, mégis kívánatos azoknak a nagyközönséggel való megismertetése. A Budapesti Helyiérdekű Vasutak, a székesfőváros legfiatalabb vállalata, az elmúlt esztendőben továbbra is veszteséggel dolgozott. Ennek oka egy- j részt a régi terhek nagyságában, másrészt abban rejlik, hogy a kocsipark és a többi műszaki felszerelés tekintélyes részében elavult, minek folytán a rentábilis gazdálkodás rendkívül megnehezül. Éppen ezeknek a szempontoknak figyelembevételével azzal a javaslattal fordult a HÉV igazgatósága a kereskedelemügyi miniszterhez, hogy járuljon hozzá ahhoz, hogy a veszteséges üzletmenetre való tekintettel a részvények kisorsolását öt évre felfüggeszthessék. Ehhez az óhajhoz a vállalat helyzetének gondos mérlegelése után Bornemisza Géza kereskedelem- és iparügyi miniszter elvileg hozzá is járult lés így 1941-ig részvénytöketörlesztés címen semminemű kiadás sem fogja terhelni a vállalatot. Ezenkívül a teljes reorganizálás érdekében kihatásaiban messzemenő terveket készített a vállalat vezetősége. Tíz esztendőre előre megállapította beruházási programját, amely kiterjed úgyszólván az egész műszaki felszerelés megújítására. Legelső teendőjének a vágányhálózat gyökeres kijavítását, az áramátalakító állomások modern felszerelését, az agyonstrapált járművek elkopott alkatrészeinek pótlását tekinti a HÉV kötelességének, gondoskodik azonban arról is, hogy sor kerüljön a Zugló közönsége által régóta kívánt pestújhelyi ífÉF-vonalnak a BSzKRT Erzsébet-királyné-úti relációjával való összekapcsolására. Tervbevették új motoros kocsik beszerzését és autóbuszok vásárlását is. A tíz esztendőre megállapított munkaprogramm lebonyolításához természetesen többmillió pengőre rúgó hatalmas összegekre van szükség. A vállalat, amelynek vesztesége az 1930. évben 966.U6 pengő volt, egyelőre nem is gondolhat arra, hogy saját tőkéinek igénybevételével fedezze a felmerülő rendkívüli szükségleteket, éppen ezért a községi háztartás segítségét kéri abban az irányban, hogy megfelelő hosszúlejáratú amortizációs kölcsönt biztosítsanak számára. A deficites HÉV mellé kell sorolni a BSzKRT leányvállalatait is. A régi BUR-yasut vesztesége 100.697 pengő, a Ferenc József Földalatti Vasúté 61.166 pengő, a Sikló vesztesége 12.767 pengő, a Svábhegyi Fogaskerekű Vasút vesztesége pedig 179.527 pengőt tett ki az elmúlt esztendőben. A záró- számadáshoz fűzött jelentések szerint a Fogaskerekű bevételcsökkenésének az utaslétszám 23 százalékos csökkenése az oka, ami viszont azért állott elő, mert az elmúlt télen az esős időjárás következtében a téli sportoknak úgyszólván még a lehetősége is megszűnt. Örvendetes képet mutat az Autóbuszüzem 1936. évi üzleti eredménye. Az autóbuszrelációk hálózaHANNAU1R ISTVÁN központi fűtés-, víz-, gázszerelő és bádogos Budapest, I., Enyedf-u. 8 — Tel.: 1-528-98 STRAUB U. FESTÉKÜZLETE Budapest, IV., Eskü-tér 3. FESTÉK, LAKK, KENCE, STB. Alapítva Időkben. Telelőn : 1 884—26, FROMMER JENŐ épület-, mű- és tüzhelylakatos mester Vili., József-körút 69. ii VII., Murányi-utca 42. Bejárat a Pál-utcai oldal II Dembinszky-utca sarok TELEFON : 1—390—78. || TELEFON: 1—3C0—31 Turner István Dombortérképészete és modell-müterme Budapest, V., Tisza-utca 11. Telefon: 2-919-46. Bér marni Miksa oki. mérnök-vállalkozó jP Budapest, VI., Lövöldetér 4. Telefon: 1-222-18. tának tervszerű bővítése és a keresztülvitt viteldíjemelés az 1935. évi zárószámadási eredményhez képest 5 százalékos emelkedést mutatott. A közönség egyre jobban megkedveli a nagyvárosnak ezt a gyors és modern közlekedési alkalmatosságát és a BSzKRT erősen bízik is abban, hogy ezt a népszerű- i séget a jövőben jelentékenyen fokozni lehet. Magának a Beszkártnak zárószámadása már nem mutat ilyen kedvező eredményeket. A keresztülvitt tarifaemelés a multév második felében 2.8 százalékos bevételi többletet eredményezett, ami nagyjából megfelel azoknak a számításoknak, amelyeket a tarifaemelést megelőző időben elvégeztek. Hogy az emelkedés nem volt jelentékenyebb, annak elsősorban az a magyarázata, hogy az utazóközönség egyéni lcresetei továbbra is csökkenő irányzatot mutattak és így az utaslétszám nem emelkedett. A BSzKRT az 1935. íévhez viszonyítva, a múlt esztendőben 1.6 százalékkal csökkentette a kocsi- kilométerek számát. Ezen a réven az egy kocsikilométerre eső bevétel 59.6 fillérre emelkedett. A zárószámadás adatai szerint A BSzKRT-nak 1936-ban 56,102.545 pengő bevétele és 56,038.032 pengő kiadása volt, vagyis az év 64.453 pengő felesleggel zárult. A bevételből 46,422.099 pengő a személyszállítás jövedelme volt, ami 1,340.230 pengővel több, mint amennyi 1935-ben ezen a címen befolyt. Sebő Béla főszámvevő most végzi az utolsó simításokat a községi háztartás és az egyes üzemek zárószámadásain. Részletesen referált már a polgár- mestei’nek a várható eredményekről és bár a nyilvánossággal azokat még nem közölték, annyi máris megállapítható, hogy a mull esztendőben is teljes mértékben érvényesült az az óvatos gazdasági politika, amely annyira jellemző Szendy Károlyra és közvetlen munkatársaira és ennek eredményeként a közeli napokban nyilvánosságra kerülő zárószámadás igen kedvező eredményekről fog beszámolni Budapest népének. Tartozik-e a Palatínus-szálló kárlyaszalonja helyet biztosítani a kártyázni akaró vendégeknek? A bíróság a bérlőt keresetével elutasította Érdekes per keletkezett a margitszigeti Palatínus Park rt. és Nagy Gerő nevű budapesti vállalkozó között. Nagy Gerő 2180 pengőre perelte a Palatínust az I—III. kerületi járásbíróságon azon a elmen, hogy a Palatínus Park rt. szerződésszegést követett el vele szemben. Nagy Gerő ugyanis a Palatínus Szabó Árpád nevű ügyvezető igazgatójával olyan megállapodást létesített, amely szerint Szabó megengedi, hogy Nagy Gerő kártyaszdlónt tartson a Palatínus szálloda helyiségében, vagyis hogy kártyázó vendégeket hívjon meg, akik részére — az esetben, ha fogyasztanak — a szükséges asztalokat és székeket ellenszolgáltatás nélkül rendelkezésre bocsátják. Abban állapodtak meg, hogy az időjárástól függően a szálloda terraszán, vag-y a szálló belső helyiségeiben szorítanak helyet Nagy Gerő vendégeinek. Nagy Gerő keresetéből kitűnik, hogy vendégei nem kaptak helyet a szállodában. A Palatínus arra hivatkozott, hogy csak akkor tud asztalokat és székeket adni a kártyázó társaságoknak, ha van hely, mert Nagy Gerő meghívottait egyszerű vendégeknek tekinti. Ezek után indult meg a kártérítési per, amelynek során a törvényszék megállapította, hogy a Palatínus kártérítési kötelezettséggel tartozik, mert nem adott helyet a kártyázó vendégeknek. Az ítélet ellen a Palatínus Rt. feliilvizsgátati kérelemmel élt, mire a Tábla végítéletében elutasította Nagy Gerőt keresetével azzal az indokolással, hogy a Palatínus csak akkor tartozna kártérítéssel, ha súlyosan és gondatlanul megakadályozta volna a kártyázó vendégek helyfoglalását. Ez azonban nem történt meg, mert mindössze az derült ki a per során, hogy a vendégek több alkalommal nem tudtak játszani, mert vagy hideg volt a terraszon, vagy a zárt helyiségben nem volt megfelelő hely. A Tábla hivatkozik a társaságbeli hölgyeik és urak vallomásaira. Özv. Tordái Jenőné, Fröhlich Ernő, Engl Gyű lánc, dr. Pásztor Tamás, Vogronits Margit, sőt maga Nagy Gerő is azt adták elő, hogy a zárt helyiség zsúfolt volt, amikor nem kaptak helyet. A Palatinus-Park többek között arra is hivatkozott, hogy Nagy Gerő követelését nem részesíthetik bírói jogsegélyben, mert az kártyajátékra- vonatkozik. A Tábla ítéletében megállapítja, hogy itt nem. tilos kártyajátékról és nem is játékból eredő követelésről van szó. Megengedett kártyajáték folytatására szabad helyiséget rendelkezésre bocsájta-ni, tehát az ilyen természetű megállapodás érvényes lehelne. A keresetet tehát más okból kellett elutasítani. Budapest a frontharcosokért A főváros legutóbbi közgyűlése indítványt fogadott el, amely szerint halaszthatatlanul szükségednek tartja, hogy a kormány az 1914—1!918. évi világháborúban részitvett frontharcosok erkölcsi és szociális megbecsülését célzó frontharcos-törvényjavaslatot még az országgyűlés berekesztése előtt a képviselőház elé terjessze. A közgyűlési határozatról Kertész Elemér törvényhatósági bizottsági tag, az Országos Frontharcos Szövetség ügyvezető alelnöke, aki az indítványt benyújtotta, a következőképpen nyilatkozott: — A világháború lezajlása óta közel két évtized telt el és ezalatt kormányok jöttek és kormányok tűntek el és szomorúan kell megállapítani, hogy a világháborús frontharcosoknak kétségtelenül igazságos és nemzeti vonatkozásban a jövőre is kihatással lévő sérelmeivel, kérésüknek intézményes megoldásával többé-kevésbbé csak ígéret alakjában foglalkoztak az arra illetékesek. Elismerés illeti a jelenlegi kormányt, elsősorban Darányi Kálmán minisztei elnököt és Rőder Vilmos honvé'delmi minisztert, aki Kozma Miklós volt belügyminiszter határozott és férfias kijelentései után ezzel a kérdéssel újabban komoly formában foglalkozott. —' Hitem és meggyőződésem, hogy a frontharcos-törvény most végre a jelenlegi kormány előmunkálatainak befejezése után a törvényhozás elé kerül és végre annyi meddő és elkeseredett várakozás után a világháború magyar frontharcosai is háborús szenvedéseik elismeréseként érezni fogják a nemzetnek, az államnak, és az államhatalmat megszemélyesítő kormánynak elismerését. A megalkotandó és régen várt frontharcos-törvénynek kell módot nyújtania nem csak állami, hanem úgy fővárosi, tehát közületi és magángazdasági vonatkozásban is arra, hogy megszűnjék az a visz- szá,s helyzet, hogy azok, akik a legnehezebb és legszebb hazafias szolgálatot, tehát fegyveres szolgálatot teljesítettek, hátrányosabb helyzetben éljenek tovább is, mint azok, akik a háborús idők alatt kétségtelenül nehéz, de mégis nyugalmasabb viszonyok között idehaza végezték munkájukat. — A főváros törvényhatósági bizottsága feltétlenül a nemzet összessége érdekében cselekedett akkor, amikor nyomatékosan felhívta a kormány és törvényhozás figyelmét azokra a mélységes etikai és szociális nemzetvédelmi okokra, amelyek indokolttá teszik, hogy a frontharcos-törvénynői egyszer már necsak mint ígéretről, hanem mint megvalósult tényről beszélhessenek, úgy a trianoni határokon innen, mint túl. —■ Köszönetét mondok a székesfőváros törvény- hatósági bizottságának, hogy indítványomra kimondta a sürgősséget és ennek alapján lehetővé tette, hogy azt még a legutóbbi közgyűlés kapcsán megindokolhattam és előterjeszthettem. HAAS EMIL HAÁS LÍPÓT F1Á FAKERESKEDÉS Mindennemű fenyőfák és BUDAPEST, V., DSÚVA-UTCA lé rudak, londinák s\b., stb.) T^Ll:rON: 2-92/-43 ■ Beton, roakadám, aszfalt felvágásához vegyen BÉnit®f«iPRESSO»T LISKA JENŐ Budapest« XI* Sallrel-utcn S—7. old. gépészmérnök, kompressor-bérbeadó Tel.i 2-502-00. WSHART FEUmC építész-építőmester BUDAPEST, XIV* Columbus-utca 38. TELEFON: 8-969-08. KECSE NAGY SÁNDíFh Építés! vállalkozó, ácsmester Budapest, X* Kereszturí-át 8. Telefon: 1—424—97 * ZSÉDELY KÁROLY épélI®6műSakaS©s, t&zh@Ey Részitő és auEegérc'negeszS© Budapest, I., Márvány-utca 38. sz. Tel.: 1-572-64. Elvállal mindennemű épületmunkák, rácsok, díszkapuit, fazonablakok stb. készítését, úgyszintén mindenféle javításokat. SCHNEIDER JÁNOS Belső-berendező^épiUetasztalo^ru-üzeme BUDAPEST, Vili., KISFAL ÜDY-UTCA 8. ALAPfTÁSI ÉV 1907. - TELEFON : 1—346—16 ifj. Tóth Ferenc és Jahoda János fém-, alumínium- és k oki 11 a-önt ő de Budapest, VI., Béke-tér 9. Telefon: 2-91512
