Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1937-04-28 / 17. szám

Budapest, 1937 április 28. !2ow&osí7Zfía& 7 ■ IMI 11 Ml mu MII lin 9azDjmGiumsirö Kereskedők és iparosok élet­érdeke a pártmozgalomban Egységes, céltudatos szervezőmunka a kisexisztenciák érdekében A VII. kerületi pártszervezet kebelében nagy erővel l'olyik a szervezési munka, amelynek örven­detes előrehaladásáról tettek tanulságot a legutóbbi elnöki tanácsülésen előterjesztett elnöki bejelentések. Ezek során különösen kiemelte De Sgardelli Caesar pártelnök, hogy a szervezkedés, amely főképpen gazdasági kérdések körül mozog, a lakosság minden rétegére kiterjed. De mányi Aladár dr. törvényhatósági bizottsági tag, aki élénk részt vesz a VII. kerületi pátéletben, erről a szervezkedési munkáról a Fővárosi Hírlap munka­társának a következőket mondta: — örömmel hallottam az elnöki tanácsülésben is, hogy a VII. kerületben egysége« és céltudatos szervező munka folyik, amelynek egyik látható jede a tagoknak nagyszámban való megjelenése és lel­kes érdeklődése, valamint az a készség, amellyel maguk is tevékeny részt vesznek ebben a szervező munkában. — Hogy ez a szervező munka milyen keretek között mozog, azt a kerület struktúrája diktálja. A domináló szerepet ebben a kerületben a kereskedő- és iparos-társadalom tölti be és így a legnagyobb figyelemnek a kereskedői és iparos érdekek előbbrevitele felé kell fordulnia. Hogy ez milyen mértékben tör dént meg a kerületi pártszrevezet vezetősége részé­ről, annak bizonyságát szolgáltatják azok a kü­lönböző gazdasági szakosztályok, amelyeket a veze­tőség- egymásután felépített és amelyek fáradhatat­lan munkával dolgoznak a kerület polgársága és munkássága érdekében. Ez az igazi, nemes értelem­ben vett szervező munka legkevésbé sem merül ki a politizálásban, hanem tisztón a jogos gazdasági érdekeket tartja szem előtt. — A napirenden levő szakmai kérdések mellett az általános érdekű problémák sorába tartozik itt a a közszállítások kérdése, amelyet, mint ismeretes, a párt központi vezetősége is napirenden 'tart és amely kérdésben alkalmam volt a kispolgárság érdekében szót emelnem, éppen abból a szemszögből, amely a VII. kerületi párt- szervezetnek is irányelve. —1 Élénken foglalkoztatja ;a kerületi pártszer­vezetet a kisipari hitel kérdése is, amely ugyancsak egyik programpontja pártunknak, amint ez a költségvetés közgyűlési tárgyalásánál kifejezésre jutott és amely tárgyban legközelebb nagyon figyelemreméltó akció indul meg a pártban egy javaslat kapcsán. — A Nemzeti Egység Fővárosi Pártjának kebe­lében most folyik az új pártalkotmány értelmében az átszervezés, amely a kerületekre is kihat. Ez mindenesetre alkalmas lesz arra, hogy a kerületi munkát még eredményesebbé tegye. Az alkotmányos alapelveken felépülő szabályzat természetesen elő­segíti a VII. kerületi pártszervezet munkáját is. az ideális szerveiakedés szelleme azonban itt már most is teljes mértékben kialakult, s az új szabályok csak megerősítik majd a közérdek jegyében példa- adóan folyó tevékenységet. Petrovácz Gyula erélyes polgármesteri intézkedési sürget az áruházak rfűz- biztenságának megvizsgálására 4 debreceni áruházégés in lő és szomorú példája A Fővárosi Hírlapban esztendők óta hívjuk fel az illetékes hatóságok figyelmét nem csupán az áru­házak kereskedelemellenes működésére, hanem arra a veszedelemre is, amely egyes áruházak terjeszke­dése következtében ,tűzbiztonság szempontjából ta­pasztalható. Az áruházak egészségtelen fejlődésének néhány legkirívóbb kinövését némileg megnyirbálta a tavaly novemberben kiadott áruházi rendelet, az idén viszont a polgármester adott ki rendeletet, amely utasította az elöljáróságokat, mint elsőfokú iparhatóságokat, hogy a szokásos tavaszi tűzvizsgá- latok során különös figyelmet szenteljenek az áruhá­zaknak, amelyek számos szempontból aggályosak ebben a tekintetben. Reméljük, hogy az elöljárósá­gok tüzvizagálatának meglesz a kellő foganata, mert a Debrecenben történt sajnálatos és intő Példa egyszerre a magyar közvélemény em­lékébe idézte a Párisi Áruház harminc esz­tendővel ezelőtt történt szörnyű katasztró­fáját. Akkor is magánházban, bérházban, tehát nem áru­ház céljaira emelt épületben volt az a nagy áruház, amelynek tűzkatasztrófája örökké emlékezetes ma­rad. A mostani debreceni eset felkeltette Budapest törvényhatóságának figyelmét is erre az eléggé nem számontartott problémára, erre való tokintettel PeOováci Gyaa;a a közigazgatási bizottság ülésén a következő figye­lemreméltó szempontokat ajánlotta Szendy Károly polgármester figyelmébe: — Debrecenben a napokban leégett egy áruház, amely úgy készült, aho­gyan nálunk is készítik az áruházakat, tudniillik, hogy két és több házon keresztül a föld­szintet foglalja el az áruház és az emeleten lakások vannak. Kérem a polgármester urat, hogy szabály- rendeletileg úgy szabályozza az áruház-kérdést, hogy áruház csak oly épületben engedélyeztessék, amely kimondottan áruház céljaira épült és amely az áruházakra előírt fokozott tűzbiz­tonsági követelményeknek megfelel. — Nem szabad megengedni, hogy áruházak le­gyenek olyan épületekben, ahol az áruház fölött la­kások ‘vannak és nem szabad megengedni, hogy áru­ház épüljön úgy, hogy két vagy több háznak a tűz­falát. áttörik, amely tűzfal a tűz elszigetelését \van hivatva elősegíteni. Nem szabad megengedni azt sem, hogy a földszinten vízszintes irányban terjedjenek az áruházak, mint ahogyan a Rákóczi-úton és a Baross-téren látjuk. Ezek olyan tűzveszélyt rejtenek magukban, hogy a hatóságok nem vállalhatják magukra nézve ezért a felelősséget. Egy áruház csak akkor veszélytelen, ba egyenesen erre a célra épült és abszolúte tűzbiztos szerkezetű, benne polgári lakás egyáltalában nincs, tehát kizárólag csak az áruház célját szolgálja. Nem lehet azonban megengedni olyan áruházak létesíté­sét, ahol áttört tűzfalak, az áruház felett pedig laká­sok vannak. # Petrovácz Gyula felszólalásához valójában nincs semmi hozzáfűzni válónk. Ez a most idézett pár mondat tömören összefoglalja mindazokat a súlyos és bármikor veszedelmessé válható tűzbiztonsági hiányokat, amelyekre a Fővárosi Hírlap évek óta állandóan rámutatott. Ezek után azonban, azt hisz- szük, felesleges a további diskusszió: a debreceni sajnálatos eset mutatja, hogy elérkeztünk a tizenket­tedik órához, nem megbeszélésekre, hanem cseleke­detekre van szükség. Ez pedig a halóságok feladata. Ehrlich Miklós a Magyar Pamutipar igazgatója. Ehrlich Miklóst, aki eddig a Linum-Taussig li igazgatója volt, értesülésünk szerint a Magyar Pa­mutipar Rt. szerződtette igazgatóként. Ehrlich Mik­lós, a textilipar kiváló szakembere új pozíciójában most szélesebb körben érvényesítheti képességeit. Az Első Magyar Általános Biztosító Tár­saság szombaton tartotta évi rendes közgyűlé­sét, amely az 1936. évi nyereséget 388.7421)8 pengőben, az osztalékot pedig 15 pengőben állapította meg. A Községi Takarék közgyűlése. A Budapest Székesfőváros Községi Takarékpénztár április 30-án tartja évi rendes közgyűlését. Az intézőt és az érdekköréhez tartozó vállalatok 1936. évi mérlegét és az igazgatóság jelentését a főváros április 21-iki közgyűlése elfogadta. A Hungária Villamossági Rt. április 29-ón tartja évi rendes közgyűlését. A vállalat, melynek 12 millió pengő az alaptőkéje, leírásokra 916.000 pengőt fordított, kamatok címén 400.000 pengőt fize­tett ki. Természetesen a vlállalat még nem lukrativ teljesen, mert a nagy beruházások még nem hozhat­ták meg a kellő üzleti eredményt. — A Magyar—Cseh Iparbank Rt. igazgatósága folyó hó 24-én megtartott ülésén megállapította az 1936. üzlc'tév mérlegét, mely megfellelő tartalékolások után 71.893 P tiszta nyei-eséggel zárul. Az igazgató­ság folyó évi május lió 8-ra összehívott közgyűlésnek javasolni fogja, hogy ezen összeg részben leírásokra fordít tassék, részben új számlára vitessék elő. A Beck Miksa és József R. T. április 29-én tartja évi rendes közgyűlését. A vállalat 300 ezer pengő alaptőke mellett 47 ezer pengő tiszta nyeresé­get mutat ki. A vállalat mobilitását bizonyítja, hogy az árukészletek igen alacsonyan vannak felvéve. Az adósok 673 ezer pengővel szerepelnek. Sikeres idegenforgalmi propagandát indítottak a kereskedők. A Fővárosi Kereskedők Egyesülete Dán Leó elnökletével tartott ülésén elhatározta, hogy a külföldi összeköttetésekkel rendelkező kereskedők leveleikhez mellékelik azokat a nyomtatványokat, amelyek Budapestet, mint fürdővárost és mint a Duna királynőjét propagálják. Ennek az akciónak már szép eredménye mutatkozik, mert számos kül­földi vállalat közölte, hogy vezetősége a nyár folya­mán ellátogat Budapestre. Több felszólaló kívánsá­gára elhatározta a FÖVKE, hogy sürgős lépéseket tesz a kereskedői tulajdont megvédő törvényterve­zetnek napirendre tűzése érdekében. A Mávag kereskedelmi képviseletének új telepe és címe. Ama korábbi híradással kapcsolatban, hogy a Magyar Királyi Állami Vasgyárak Kereskedelmi Képviselete RT., most már a MÁVAG égisze alatt folytatja működésiét, arról értesülünk, hogy a kép­viselet — amely az autók és mezőgazdasági géip- gyártmányok kivitelével belföldön a MÁVAG összes többi gyártmányait forgalmazza — f. évi május hó 1-én a Vili., MUZEUM-KÖRUT 18. sz. alatt bérelt új irodahelyiségekbe költözik. Május 1-től tehát a képviselet új telefonszáma: 13-33-94, levél­címe pedig Budapest 4. Postafiók 263 lesz. Előadás a német részvénytörvényről. A Magyar Hites Könyvvizsgálók Egyesülete ankétja keretében Kuncz Ödön dr. egyetemi tanár az új német rész­vénytörvényről április 27-én, kedden előadást tartott a Pázmány Péter Tudományegyetem kupolater­mében. A Első Magyar Beépíthető kismotor üzem KOVÁCS JÁNOS Budapest, X!., Fadrusz-utca 2. — Telefon ; 2-693-26 H0FBAUER iS PIAZZA ÉPÍTŐMESTEREK telep iroda VI., BÉKE-TÉR 5. VI., SZSGEDS-ÜT 50/B. TELEFON: 29-00-34 HESZ LAJOS BUDAPEST, U LÓGODI-U. 9. építőmester Telefon: 1—603—21. customs ALAPÍTASZ ÉV 1876. - tlérnökt iroda és építési vállalat ipari berendezés részére. — <3yárkéményépfiés, Gőzkazánbefalazás, Ipari kemencék építése és tervezése. Büdösed, K Plddoc-uUa 19. TELEFON: t—120—07. BIEHN JÁNOS R.-T. BUDAPEST, V., ALKOTMÁNY-U. 21. tel, 1-153-50. ÚTBURKOLATOK: Öntött és hengerelt aszfaltból. Kátrányos és bitumenes kezelések. Olajos portalanítás. TETŐFEDÉS: facement-, préseltkavics-, fedéllemezíeíők. SZIGETELÉS: nedvesség- és talajvíz ellen, falak, padlók, erkélyek és lapos tetőkön Gyártmányok : Aszfalt és kátrányos fedéllemez, szi­getelőlemezek, körlemez, kátrány, szurok, facoment, bitumen, aszfalt ragacs, útépítő-kátrány, porkátrány, kátrányolaj, karbolineum, gyümölcsfa-karbolineum, kátrány-paraffin, kocsikenőcs gépzsir.

Next

/
Oldalképek
Tartalom