Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-04-14 / 15. szám
HusxonQatoüik évfolyum esi, 1937 április 14 25. szám. T— ................... El őfflstléil ári MÉSZ ÉVRE................24 PENGŐ FÉ LÉVRE.......................12 PENGŐ EG YES SZÁM ARA: 50 FILLÉR FELELŐS SZERKESZTŐI DACSÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Ssark«>xtői6g ás kiadóhivatalt BUDAPEST, VI., ANDRASSY-ÚT 80l ÉnmlUák az összes IBUSz-pavfüonokbaa TaleVoni 1-137-15 - Postacsekki 40.Szendy Károly polgármester nyilatkozik a Fővárosi Hírlapban az idegenforgalmi tevékenység új iránytűiről, a világvárosi fejlődés legközelebbi feladatairól Széii József Kozma Miklósnak a belügyminiszteri székből való távozóba óta a belügyminisztérium ügyeit ideiglenesen maga Darányi Kálmán miniszterelnök vezette. A pár hónap alatt, amíg a miniszterelnök állott a beliigyek élén, nagyobb esemény, amely a székesfővárost érintette volna, nem igen történt, de meg kell állapítanunk azt, hogy Darányi Kálmán minden egyes alkalommal, amikor erre módja és alkalma adódott, jóindulattal, szeretettel és bölcsességgel kezelte a főváros ügyeit. Elsősorban azzal adta kifejezését ennek a jóindulatának, hogy a főpolgármesteri székbe való kinevezésre azt a Karafiáth Jenőt terjesztette a kormányzó elé, akinek Budapest iránt való szeretete és a fővárosért való munkásságának értéke valamennyiünk előtt a legteljesebb megbecsülést érdemli. Darányi Kálmán bel- ügyminisztersége alatt történt meg a székes- főváros költségvetésének kormányhatósági jóváhagyása is és azokból a kritikákból, amelyeket a költségvetéshez fűzött, ismét csak a főváros iránt való nagy jóindulata derült ki, ami egyszersmind bizonyítéka annak is, hogy az egész magyar kormány féltő gonddal vigyáz Magyarország szemefényére, Budapestre. Szombaton azután a kormányzó legmagasabb elhatározásával belügyminiszterré Széli Józsefet, a közigazgatási bíróság másodelnökét nevezte ki. Sohasem lehetett a székesfővárosra nézve közömbös a belügyminiszter személye. Örömmel kell üdvözölni tehát a magyar közigazgatás legkiválóbb szakértőjét a belügyminiszteri székben, de egyben örülni kell annak is, hogy igazságos és erélyes férfiú, nemes jellem, a szociális gondoskodás iránt mélyen érző egyéniség került a belügyminisztérium élére és lett így a székesfőváros ügyei legfőbb felügyeleti hatóságának vezetője. Széli József pályafutását olvasva és ismerve, a legnagyobb bizalommal kell tekinteni működése elé, hiszen számtalanszor óriási hatalom, rendkívüli nagy területek adminisztrációja futott össze erős kezében. Az új belügyminiszternek azonban erős kezén kívül mesz- szelátó szeme, éles esze, tapasztalatokon edzett bölcsesége, családi tradíciókban gyökeredző rátermettsége és az élet iskolájában szerzett igazságérzete is van. Álljunk meg egy pillanatra a családi tradíciókból eredő rátermettségnél. Mert Széli Józsefnél ez nem legenda, nem babona és nem is előítélet. Nem kicsinyíti érdemeit és értékét sem, ha elmondjuk róla, hogy édesatyja Magyarország egyik legnagyobb közgazdasági szakértője, Széli Ignác államtitkár volt. Nagybátyja pedig a legnagyobb magyar miniszter- elnökök és legnagyobb magyar belügyminiszterek egyike, az a Széli Kálmán, akinek bölcsessége, politikai tapintata, hatalmas szervező ereje, az oíjszág érdekében itthon és a közösügyes Ausztriáiban elért rendkívüli eredményei a legeseményesebb lapjait töltötték meg a magyar politika történetének. Amint Magyarország miniszterelnökének, úgy Budapest lakosságának is meggyőződése, hogy az ríj magyar belügyminiszter ezeknek a nagyszerű családi tradícióknak méltó továbbfejlesztője lesz. Maga, Széli József számtalan nagyarányú megbízatásában, hatalmas működési körében adta tanúbizonyságát annak, hogy kivételes adminisztrációs tudása, bölcsessége és szociális érzése predesztinálják arra, hogy a modern - időkJdváló államférfin legyen. Akkor, amikor a székesfőváros fölött is a felügyeleti hatóság szerepét tölti be, bennünket legeksősorbian az nyugtat meg, hogy eddigi munkásságán, a nagyszerű szervező erőn és erős kézen kívül leginkább szociális gondoskodása éreztette hatását. Hiszen annak a Széli Kálmánnak unokaöccse ő, aki miniszterelnöksége idején a legelső és legdöntőbb jelentőségű lépést tette meg a gyermekvédelem terén és millió és millió magyar gyermeket mentett meg a nemzet számára. Ezt a tradíciót olyan kivételes tehetség, mint Széli József, csak folytathatja és növelheti. Már láttuk is ebben a szerepben, mert főispánsága és kormánybiztossága idején Az elmúlt hét városházi szenzációja kétségkívül az a hatalmas, 153 oldalas előterjesztés volt, amelyet Lamotte Károly dr. alpolgármester irányítása mellett a városgazdasági ügyosztály, élén Kovács- házy Vilmos tanácsnokkal készített el. Ez a széles és átfogó tanulmány, — amelyet egyébként bő kivonatban hetekkel ezelőtt a sajtóban elsőnek ismertettünk meg a Fővárosi Hírlapban, — nem csupán a törvényhatósági bizottság tagjait érdekli, hanem számot tarthat a nagyközönség általános érdeklődésére is, mert a benne felölelt problémák részletes programba foglalják a székesfőváros legközelebbi idegenforgalmi tevékenységét, a fürdők fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket és a Tabánban felépíteni szándékolt gyógyszálló létesítésének valamennyi körülményét. A polgármesternek ezt a tanulmányt Lamotte Károly alpolgármester terjesztette elő, aki tudvalevőleg már hosszabb idő óta hangoztatta, hogy amennyiben tényleg meg akarjuk valósítani Budapest fürdővárost, akkor elsősorban szembe kell néznünk ezzel a problémával és meg kell állapítani, hogy a leendő fürdővárosból mennyi van már meg, mit használhatunk, mit fejleszthetünk tovább, főleg pedig milyen áldozatokra van szükség, hogy ez a gondolat megvalósuljon. Ennek az elgondolásnak jegyében készült el ez az előterjesztés, amely bizony leplezetlen őszinteséggel mutat rá a fürdőváros-létesítés számos súlyos áldozatot követelő vonakozására, elsősorban pedig arra, hogy meglévő fürdőink miért nem jövedelmezők. A Fővárosi Hírlap munkatársa SZENDY KÁROLY pol gár mesterhez fordult és tőle kért felvilágosítást arra, hogy milyen okok érlelték meg a város vezetőségében a nagyszabású előterjesztés elkészítését és az autonómia szerveinek való bemutatását. — Mint az köztudomású, — mondta a polgármester, — a székesfőváros hivatalos vezetősége hosszú idő óta állandó érdeklődést tanúsít a Budapest tulajdonában lévő, gyógyhatásúkban páratlan források és fürdők megfelelő kihasználása iránt. Az utóbbi észténdők folyamán örvendetesen felénk fordult a világ érdeklődése és napról-napra jobban éreztük, hogy az, idegenforgalom állandósítása érdekében mindent meg kell tennünk, mert ezen a réven nómesak a székesfővárosi, hanem a vidéki magyar polgárság is jelentékeny jövedelmekhez juthat. Megállapított dolog, hogy az idegenforgalom olyan anyagi forrásokat nyitott meg Budapest és vele együtt Magyar- ország előtt, amelyek jövedelmezősége éppen a gazdasági elzárkózottság most folyó esztendeiben szinte fel sem mérhető jelentőségű. A székesfőváros idegenforgalmi hivatalának felállításával már határozottan dokumentálta az idegenforgalmi ügyekben! rejlő lehetőségek jelentőségét és ha eddig a mostoha gazdasági hatalmas sikereket ért el szociálpolitikájával, legelsősorban a tokaji hegyvidék lakosságának megsegítésével, valamint az egri normának Zemplén vármegyében való bevezetésevei. Van azután a Széli-családnak még egy páratlanul nagy erénye, amelyre ma olyan nagy szüksége van az országnak és amely olyan erőteljesen illeszkedik bele Darányi Kálmán kormányának egész politikai célkitűzésébe. Ez a nagy erény pedig a meg nem alkuvó, az önfeláldozásig tökéletes alkotmányviszonyok meg is akadályozták abban, hogy egyrészt meglévő fürdőintézményeit jelentékenyen kibővíthesse, másrészt a Budapest> Fürdőváros név alatt összefoglalt elképzeléseket valóra válthassa, most már úgy érzi, hogy elérkezett a huszonnegyedik óráig, amikor a cselekvéssel nem várhat tovább. Modernizálni kell — Idegenforgalmi propagandánk eddig főként a nyugati államokban zajlott le, minthogy azonban statisztikák bizonyítják hogy az idegenforgalom a keletről is jelentősebb gyarapodásra számíthat, feltétlenül sort kell ' kerítenünk arra, hogy természeti kincseinkre megfelelő formában felhívjuk cd balkáni és a távolabbi keleten fekvő országok érdeklődőinek figyelmét is. Tervbevettük éppen ezért, hogy a kitűnően bevált bécsi idegenforgalmi irodánk mintájára más nagy metropolisokban is új propagandairodákat létesítünk, emellett azonban fokozott súlyt kívánunk helyezni idegenforgalmi szezonunk legfőbb eseményének, o Szent István-hét programjának gazdagítására is. Az a körülmény, hogy az utóbbi időben újból tapasztaljuk ,a magántőke érdeklődését a fürdőépítések terén, feljogosít annak a véleménynek nyilvánítására, hogy a székes- főváros jövő fejlődése érdekében minden eszközzel elő kell mozdítanunk a fürdőfejlesztést és vele együtt új, modern szállodák építését. Nem akarom, hogy félreértsenek, éppen ezért nyomatékosan hangsúlyozom, hogy a szakemberek véleménye által alátámasztott meggyőződésem szerint nincsen egyelőre szükség arra, hogy Budapesten új fürdők létesüljenek, de igenis szükség van arra, hogy a meglévő gyógyfürdőket modernizálják, hogy azok minden igénynek megfelelő módon álljanak a látogatók rendelkezésére. Belterjes városfejlődés — Természetesen nemcsak a fürdőépítkezés terén törekszünk arra, hogy székesfővárosunkat tovább vigyük a modern nagyvárosias fejlődés útján. Hála a Fővárosi Közmunkák Tanácsa nagyvonalú intézkedéseinek, most már odáig jutottunk, hogy úgyszólván a legközvetlenebb jövőben gyökeresen felújíthatjuk a székesfőváros területének legelavultabb belső részeit. Az a körülmény, hogy a pénzügyminiszter űr nagy megértéssel éppen a legutóbbi napokban döntött az adókedvezmények ügyében, jelentékenyen előmozdítja a városépítést és városfejlesztést. A ^ rendkívüli házadómentesség évek óta serkentő eszköznek bizonyult az, építtetni szándékozók számára és bár mindig nagy jelentősége volt, talán sohep- sem volt akkora, mint éppen^ most, amikor_ a Madách Imre-sugárút megnyitása révén egész tisztelet. Ezt láttuk Magyarorszag nagy miniszterelnökénél, Széli Kálmánnál, amikor az ország kormányrúdja mellé állott, a jog, törvény is igazság szentháromságát hirdette. És ezt látta Széli József édesatyjánál. Széli Ignác- nái, aki a Darabont-korszak elkövetkezésével otthagyta az államtitkári széket. Ezek a fényes példák állanak Széli József, a belügyminiszter és az államférfi előtt, aki bizonyára szent és sérthetetlen hagyományoknak tekinti ezeket a maga számára.
