Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-11-04 / 44. szám
10 w TTmr/rr* Budapest, 1930 november 4. m— st aa— az egyenlőtlen versenyfeltételeket megszüntesse és az áruházakat elért óriási forgalmuknak megfelelő arányban a közteherviselés szolgálatába állítsa. — Ezt a kívánságot senkisem veheti rossznéven, aki tudja, hogy egyes nagyáruházak 80—100 egyéni kereskedő cég együttes forgalmának megfelelő összforgalmat bonyolítanak le, adóalapjuk azonban nem több 4—5 egyéni cég adóalapjának összegénél. Amikor tehát az egyéni cégek tulajdonosainak a mai nehéz időkben is kötelességükké tesszük, hogy a köztelkekben arányos részt jajszó nélkül viseljenek, joggal megkívánhatjuk az áruházaktól is, hogy legalább annyi közterhet vállaljanak, amennyi őket tényleges forgalmuk és elért nagy bevételük arányában megilleti. — A most megjelenő áruházi rendelettel kapcsolatban rendelkezés fog történni abban a tekintetben is, hogy az áruházak alkalmazottainak minimális munkabére szabályoztassék. Ez is egy rendkívül fontos szociális szempont, ami egy egész sereg kisegzisztenciának a létérdekét érinti és emellett, kiegyenlítő hatással lesz a túlnagy verseny feltételeinek szabályozására is. Mindent összevéve: a mostani áruházi rendelettel, mint az áruházi verseny megrendszabályozásának első lépésével a kereskedők meg lehetnek elégedve, az áruházak pedig kénytelenek lesznek üzleti gesztióikban a szelíd verseny normális keretei közé beleilleszkedni. * Az áruházi túltengésnek és mindannak a veszedelemnek, amely ebből egyre fokozottabb mértékben kibontakozott, egyik első felismerője a Fűszerkereskedők Országos Egyesülete volt, amely sokáig magára hagyotton folytatta küzdelmét és mind máig, amikor már az érdekeltségek egész sora szállt sorompóba a kereskedelemre és kisiparra nehezedő verseny ellen, lankadatlan buzgalommal folytatta nehéz harcát. Ennek a küzdelemnek élén áll évek hosszú sora óta Téfts SáÍD®s* törvényhatósági bizottsági tag, a Fűszerkereskedők Országos Egyesületének ügyvezető társelnöke, aki most, a rendelet megjelenése alkalmából a következőkben fejtette ki előttünk az érdekeltségek álláspontját: — A kereskedelemügyi miniszter úr tetterejére és közismert gyors elhatározó képességére vall, hogy néhány nappal azután, hogy a kereskedelemügyi tárca vezetését átvette, már ki is adta a régen ígért és még régebben várt áruházi rendeletét. Amikor ezért a legteljesebb elismeréssel vagyunk iránta, másrészről meg kell állapítanom, hogy a rendelet az érdekeltekben nem kellett osztatlan örömet. A remény az volt, hogy a már meglévő rendelettervezetbe felvétetnek az érdekeltségek kívánságai, e helyett azonban enyhítések történtek azokon a rendszabályokon, amelyek az áruházak versenyét megfékezni lettek volnü hivatottak. Az érdekképviseletek a rendelet kiadása előtt még egy ankétet vái-- tak, amelyen érdekeik fokozottabb védelmét szerették volna érvényesíteni. — Most, amikor a rendelet szövege nyilvánosságra került, az érdekeltségek nyomban tanácskozásra gyűltek és megállapították, hogy a rendelet után, amely tagadhatatlan eredményeket is hoz, a harcot tovább kell folytatni. Az értekezleten nem az áruházak létezése ellen történt állásfoglalás és a további harc sem ez ellen irányul, hanem az áruházak üzletpolitikája ellen, amely a tisztességes kereskedő üzleti elveivel gyakran nem egyeztethető össze. ügy érzik az érdekeltségek, hogy a küzdelem, amely tisztességes üzleti elvekért folyik, nem ütközhetik akadályokba és hogy ez minél hatékonyabban és rendszeresebben történhessék meg, az a vélemény alakult ki, hogy ebből a célból blokkot kell alakítani. — Ennek a blokkank feladata az lesz, hogy ne csak az áruházak üzletpolitikáját ellenőrizze, hanem a gyári detailüzletekét, a tömegfiókokét, sőt egyes nagyobb olyan detailüzletekét is, amelyeknek az üzletpolitikája az áruházakéval azonos. Ebben a harcban nem lehet a kereskedelem szabadságát ellenérvként hangoztatni és a szerzett jogokat villogtatni, itt csupán a kereskedelmi tisztességről van szó. A blokk vezetői sorába óhajtják állítani az áruházi harcban szemben állókat is és legjobban szeretnék az elnöki székben látni Éber Antalt, a Kamara elnökét, aki a tisztességtelen verseny elleni küzdelem kongresszusának elnöke is volt. A blokk vezetőségében óhajtjuk látni mindazokat, akiknek az áruházak elleni küzdelem talán nem volt ínyükre, de a kereskedői tisztességért folyó harcban minden kétségen kívül részt fognak venni. Mi majd a közkatonák leszünk, de meg fogjuk mutatni, hogy hol kell erélyesen, sőt a helyzethez mérten drasztikusan is közbelépni. Elvárjuk az érdekképviseletek minden vezetőjétől és funkcionáriusától, hogy amikor a létérdekünkről van szó. síkra fognak azért szállni. — Tisztességes üzletpolitikát, tisztességes árakat követelünk és követeljük, hogy a kereskedelem vezérei álljanak mellénk akkor, amikor arra törekszünk, hogy a nagytőke a fiókok tömegével ne seperje el a tisztes kereskedelmet. A kormány se nézheti közömbösen, hogy kenyér i nélkül maradjanak a kiskereskedők és kisiparosok, ! már csak azért sem, mert ezek adójára jobban számíthatnak, mint az adózás terén kedvezőbb helyzetben levő részvénytársaságokéra. — Élni akarunk becsülettel, jó magyarok akarunk maradni és nem tűrjük, hogy belőlünk proletárokat csináljon a mohó nagytőke. Ennek megakadályozása nemzeti feladat is. És ha a földreformnál minél több kismebert akarnak földhöz juttatni, a kiskereskedő és kisiparos tömegek fennmaradását is elő kell segíteni. Erre a harcra hívjuk fel az illetékeseket és ha ebben a harcunkban is csak a koreskedelem szabadságáról beszélnek és nem akarják meghallgatni sokezer kiskereskedő és kisiparos sürgető kívánságát, akkor el kell jönni egy olyan időnek, amely a lenni vagy nem lenni kérdését teríti elénk. — Harcunkban megnyugvás számunkra, hogy ma már mellettünk áll az egész érdekeltség, amely végre teljességgel felismerte a kereskedelmet romlással fenyegető veszedelmet. Valamikor a fűszerkereskedők magukban álltak a porondon küzdelmükben és a sajtóban ösztönzést egyedül a Fővárosi Hírlap lelkes támogatásában találtak, amely az évek hosszú során át kitartott a cél mellett, mindmáig, amikor az első lépés megtörtént a javulás útján. ' *■& A rendelet megjelenése alkalmából pénteken &\ Baross Szövetség helyiségében az érdekeltség vezető egyesületei tanácskozást tartottak, amelyen elhatározták, hogy áruházi különadó bevezetését kérik a pénzügyminisztertől. Az erre vonatkozó felterjesztés elkészítésére a Baross Szövetséget kérlek fel. A felterjesztés már el is készült és kedden este került az érdekeltségek újabb értekezletén bemutatásra. Baranvay LIpőt a Hesnzetl Bank eszérisazsafőla, Quandt Richárd iaasSatóheiyetSes A minap tartotta a Magyar Nemzeti Bank főtanácsa ülését, amelyen Imrédy Béla dr. elnök kegye- letes szavakkal hódolt Gömbös Gyula emlékezetének, majd rámutatott arra a súlyos veszteségre, amely az intézetet nagyérdemű vezérigazgatóhelyettesének, Lenk Adolfnak elhunytéval érte. A főtanácsos ezek után Baranyay Lipót dr. kincss tár.i főtanácsos, igazgatót, a bankosztály vezetőjét vezérigazgatóvá, Quandt Richard főfelügyelőt pedig igazgatóhelyettessé nevezte ki. Ugyanekkor Quandt Richárd igazgatóhelyettest megbízta a bankosztály vezetésével. Ez a két kinevezés osztatlan megelégedést keltett mindenfelé, mert azt jelenti, hogy a fiatal tehetségek immár utat törnek maguknak a nemes tradíciók közgazdasági fellegvárába a Magyar Nemzeti Bankba is. Baranyay Lipót dr. fiatalon, 42 esztendős korában került magas pozíciójába. Alig nyolc esztendeje, hogy a P. K.-tól átkerült az intézethez, ahol Imrédy Béla vett tudomást különböző nemzetközi tárgyalásokon Baranyay Lipót kiváló képességeiről. Quandt Richárd szintén a P. K.-tól került a Jegy intézethez és ugyancsak külföldi tárgyalásokon bizonyította be rátermettségét, hogy a nemzet bankjánál vezető állást töltsön be. Két kiválóan tehetséges fiatalember szorgalmas munkával megérdemelt érvényesülése ez a két kinevezés, amelyhez érdekességként hozzáfűzhetjük, hogy Quandt Richárd fontos hivatalos tárgyalás közbén, Genfben értesült előléptetéséről. Gergely Tódor kitüntetése. A kormányzó a miniszterelnök előterjesztésére Gergely Tódor m. kir. gazdasági főtanácsnok, az Első Magyar Általános Biztosító Társaság vezérigazgatójának az intézetnél öt évtizeden át kifejtett igen értékes szolgálatai elismeréséül a magyar érdemrend középkeresztjéhez a csillagot adományozta. Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaság. A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaság pénteken tartotta Biró Pál elnöklete alatt 55. rendes évi közgyűlését, amely az 1935/36. üzletóv zárszámadásait, valamint az ezzel összefüggő összes javaslatokat egyhangúlag elfogadta és úgy az igazgatóság, mint a felügyelőbizottság részére a felmentvényt megadta. A részvényenkénti p í.— osztalék november hó 2-tól kezdve kerül kiűzetésre. A Nasici közgyűlése. Az Union des usines et des exploitations Forestiéres de Nasic, Génévé, október 29-én Genfben tartotta meg évi rendes közgyűlését. A mérleg 142.246.26 svájci frank nyereséget mutatott ki, ami új számlára vittetett át. Az OMTK közgyűlése. Az Országos Magyar Tejszövetkezeti Központ csütörtökön tartotta meg évi rendes közgyűlését, miután a cégbíróság a június 13-án megtartott közgyűlést alaki hiba miatt —• mert a közgyűlés a meghívástól számított 8 nap helyett 7 nap múlva volt megtartva — megsemmisítette. Schandl Károly dr. elnök, my. földmívelésügyi államtitkár elnöki megnyitó beszéde után az igazgatóság előterjesztette a mérleg- és eredményszám- iát, valamint az igazgatóság és felügyelőbizottság jelentését, melyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. Schandl Károly elnök zárószavábán örömmel állapítja meg, hogy a közgyűlés egyhangúlag, osztatlan szeretettel és meg nem rendült bizalommal viseltetik az OMTK vezetősége és Düsing Miksa vezérigazgató személye iránt és ebben úgy ő, mint az egész igazgatóság is szolidárisak a közgyűlés tagjaival. A közgyűlés ezután megválasztotta az új igazgatósági és felügyelőbizottsági tagokat. Jelentékeny jövedelemszaporuiat a NikotexnéL A Nikotex rt. 1935—86. üzletévi mérlege a vállalat forgalmának és nyereségének emelkedéséről számol be. A gyártási jövedelem az előző évi 361.949 pengőről 442.66S pengőre emelkedett, míg a tisztanyeresége 500.000 pengő alaptőke melletti 65.449 pengő volt. Leírásokról a vállalat 31.194 pengőt fordított. I ^ Az Óbudai Fehérítő", Festő- és Imprcgnálógyár Rt. most tette közzé a múlt évi mérlegét, amely a vállalat újabb, jelentős fejlődéséről számol be. A vállalat 400 ezer pengő alaptőke mellett 64.069 P tiszta nyereséget ért el, ami több, mint 16%-os eredmény. íaaasHBaaMB Modernizálják a Rudast. A Rudas-fürdő átépítése és modernizálása a közeli napokban megkez~ dödik. A kőművesmunkák és tatarozási munkák elvégzésére Makovszky László építészvállalkozó kapott megbízást. A, Rudas'fürdő épületéi tatarozzák és ugyanakkor tíz új juventus-kádfürdőt rendeznek be*. ISeérlzezzelt ajánlatott Újpesten, a kassaiuíi bérliáz tatarozás! munkáira pályázták: Építőipar szöv. 10.1GO, Braun Lajos 11.069,. Egri Bálint 11.550, Barát 11.639, Almási Zsigmondi 11.641, Szabó István 11.751, Erdélyi Náthán 12.575, Kara János. 13.279, Tőke György 13.347, Beszédes József 13.519, Urbán Konrád 13.609, Bagi Gyula 13.520, Wagner Lajos 13.710, Manga Gyula 13.860, Wittner Jenő 13.943, Csillag és Nagy 14.209, Grenyo Bertalan 14.511, Jámbor János 14.720, Nagy Károly 14.802, Fülöp Ferenc 15.529, Gloek Imre 15.625,. Juhász József 17.772 pengővel. A Kerepesi-uti menhely kazánházának átalakításával kapcsolatos kőművesmunkára pályáztak: Réhling Alajos 3741, Paulheim és Weininger 3823, Beszédes József 4022, Rüzicska Béla 4133, Pruseha József 3747, Kochenburgar Károly 4738, Horesnyi József 5555 pengővel. Ugyanott ácsmunkára pályáztak: Érti József 1776, Eckhardt István 1830, HeLLebrándt Ödön 1873,Sramó István 1979, Kurtán Gyula 2104, Kara János 2167, Hartmann József 2288, Takács József 3060, Aschenbrenner János 3305, Sziivos- László 351)7 pengővel. A Piillangó-u. menhely tetőfedő munkáira pályáztak: Dani János 6000, Juhász József 6020, Spur János 6420,. Sense! János 6640, Urbancsek József 7320. Urbancsek Rezső 7420 pengő ved. A Rudasfürdő átalakításával kapcsolatos üveges munkára pályáztak: Bukova Lajos 10.100, Schneider és Társa 10,100, Szittner Ferenc 10.450, Braun Sándor 10.750, Weiss Gyula 31.100 pengővel. A Fő-utcai Flórián-kápolnán kivitelre kerülő kőműves munkára pályáztak; Boros János 10.669, Rácz Márton 10.726, Relnisch és Wohl 11.627, Makovszky László 16.964 pengővel. A XIV. kerületi elöljáróság felvonó-szerelési munkáira pályáztak; Hanlovits és Horváth 7449, Sere és Társa 7839, Posselt Gyula. 7915, Haverland Antal. 7924, Freissler Antal 7994, Wertheim és Társa 8370 pengővel. 10.330 m. féllenipamutvászon. 21.730 in. cérnázott pa- mntvászon, 20.400 m. pamutfisztián, 4550 m. molino szállítására pályáztak: Magyar Pamutipar 63.206, Budakalászi Textilművok 72.517, Goldberger 90.653, Freudiger R.-t. Mózes 6608, Gráf-féle textilgyár 92.010. Unió textilművek 25.303, M. Kender-, Len- és Juta-ipar 68.2401, Kis pesti T-extilgyár 40.781, Wein és Társa 7080, Linum Taue- siig 67.43S pengővel. 2698 q. széna, 1680 q. rozs, 1600 q. búza, 250 q. zab szállítására pályáztak: Ehren tál és Kiss 14.768, Schreier- Béla 4575, Klein Lajos 15.262, Glá-z Béla 5808, Böhm Arnold 4675 pengővel. Vf versenytárgyalási Jc lírásait 209 drb asztali tűzhely szállítására a Ceglédi-úiti szükség Iáik ás ok részére. Pályázni lehet november 13-án d. e. 10 óráig a magasépítési ügyosztályon. Horganylemezek szállítására az üzemek részére. Pályázni Lőhet november 16-án d. e. 10 óráig a városgazdasági ügyosztályon. Palafedő-, bádogos-, ácsmunkákra a Gubacsi-úti szükséglakásoknál. Pályázni lehet november 10*-én d. e. 10 óráig a magasépítési ügyosztályon. A BESZKÁRT Dráva-utcai áramátalakító állomásának építési munkálataira. Pályázni lehet november 16-án d.' e. 11 óráig. Akácfa-utca 16. in. em. 31.. A szerkesztésért és kiadásért felelős: BACSÓ EMIL Kiadja: FŐVÁROSI HÍRLAP lapkiadóvállalat Nyomatott a Budapesti Hírlap nyomdájában Felelős vezető: NEDECZKY LÁSZLÓ igazgató Budapest, V., Visográdi-u. 67. Telefon: 2—924:—63. SALGÓTARJÁNI HÖSZÉNDANYA R.T. Épltőanyaglpara « Budapest, V-, Sas-utca 25. »ám Telefoni 1-252-84, 1-108-58. Cementgyár t Lábatlanban .............évi tolj. kép. 18.000 v. Mé szgy Arak l Lábatlanban.............„ „ „ 6.000 „ Do rogon.................... „ „ S.000 „ Té glagyAralt i Burta-UJlak, Kőbánya, Nyergesojfaln évi tolj. kép. 10,000.000 árt. Cserépgyár i Bnda-UJlak „ „ „ 8,000.000 árt.
