Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1936-07-15 / 28-29. szám

Budapest, 1538 július 16. 9 ^ovríko^l^I^Lijp ¥eijeszkednek az áruházak, hogy meg­előzzék a megrendszabályozó rendeled Azoknak a harcos cikkeknek sorában, amelyeket az áruházak, tömegflókok éa gyári detailtizlotek túl­tengő versenye miatt veszélyeztetett kereskedelem érdekében a Fővárosi Hírlap lankadatlan kitartás­sal ir, legutóbb arról a küldöttségjárásról emlékez­tünk meg, amelynek keretében a Fűszer kereskedők Országos Egyesülete Zsitvay Tibort, a NÉP fővá­rosi szervezetének elnökét kérte fel a kereskedelem támogatására. Ebből az alkalomból az egyesület hivatalos közlönye, a Fűszer kereskedők Lapja a kö­vetkezőket írja: — A küldöttség járásról, amelyet Tóth Gábor fő­városi bizottsági tag és Jancsó Lajos egyesületi ál­éi nők vezettek, hosszabb cikkben számol be a Fővá­rosi Hírlap, a Nemzeti Egység Pártjához közelálló várospolitikai hetilap. A cikk kiemeli, hogy a Fű­szer kereskedők Országos Egyesülete az áruházak megwndszubályozásának legrégibb és sokáig egyet­lent harcosa volt és leszögezi Zsitvay Tibor ígéretét, amely szerint a nehéz helyzetben lévő kiskereske­delmi társadalom segítségére fog sietni, annál in­kább, mert igazságügyimülszt$r korában is az volt az igyekezete, hogy törvényalkotásokkal könnyít­sen a kisemberek helyzetén. Ez a hajlandósága nem változott meg ma sem, — Megjegyezzük — mondja a továbbiakban a Fűszerkereskedők Lapja —, hogy a Fővárosi Hírlap eddig is már nagyon sok cikkében tette szóvá az áruházi kérdést és pedig az áruházaknak mohó ver­senye folytán legjobban sújtott fűszerkereskedők érdekében mindenkor az áruházak élelmiszerárusí­tásának teljes eltiltása mellett szállt síkra. A Fő­városi Hírlapnak ezt a határozott és valljuk meg: a magyar sajtóban szinte páratlan áruházellenes állásfoglalását az érdekelt kereskedelem minden ré­tege elismeréssel és köszönet kű fogadja. * Amíg a kereskedő- ós kézmüiparos-társadalom az áruházak és tömeg-fióküzletek törvényes megrend- szabályozását sürgeti, maguk az áruházak, immár joggal tartva attól, hogy ez a megrendszabályozás végre be is fog következni, sietve terjeszkednek, hogy szerzett jogokra hivatkozva, kész helyzetet teremtsenek arra az időre, amikor a törvényes ren­delkezések életbe lépnek. ' Ixízas készülődések folynak ennek az úgyneve­zett szerzett jogruik bebiztosítására, Az egyik áru­ház már nem elégszik meg azzal, hogy élelmiszer- osztályt állított fel. hanem ezt az üzletkörét külön gyümölcsosztály felállításával parcellázza, Egyre- másra nagyobbítjdk a büffé-üzemeket és mind na­gyobb mértékben folytatják az utcán át való árusítást is. A spekulációs nagytőke mindent elkövet, hogy a kiskereskedelmet feleslegessé tegye és arra szá­mít, hogy ezeket a terjeszkedéseket majd érintetle­nül hagyja a törvényes rendelet. Nagyarányú terjeszkedési műveletet folytat a Baross-téri Filléres Divatház, amelyet néhány év­vel ezelőtt alapított Ungár Ernő fiatal kereskedő. Az áruház, amely már kiterjeszkedett a Roítenbil- ler-utca és Munkáosy-utca által határolt épülettömb pincelabirintusába is, most újból terjeszkedik. Be­építi az udvart is és így az árusító terület 1100 négyzetméterrel növekedik. A túlzsúfoltság képét mutatja ez a mindefelé beékelődő divatház és jog­gal felkelti a gondolatot, hogy vájjon a tűzbizton­ság szempontjából mit jelent ez á meg nem álló terjeszkedés. Száznyolcvanezer em­bernek ad kenyeret a Magyar textilipar A Magyar Textil gyáros ok Országos Egyesülete Buday-Ooldberger Leó dr. elnöklete alatt tartotta 42. évi rendes közgyűlését. Buday-Ooldberger Leó dr. megnyitó beszédében rámutatott a magyar tex­tilipar nagy közgazdasági jelentőségére, különösen pénzügyi és szociális szempontból. Az elmúlt évben különböző textil-nyersanyagokért, félgyártmányok­ért és készárukért 79.3 millió pengőt fizettünk a kül­földnek. Ha textilipari fejlődésünk az 1925. évi színvonalon megállt volna, ez az összeg 216 millió pengőt tett volna ki, vagyis textiláruszükségletünk fedezése érdekében évente 165 millió P-vel több de­vizára volna szükségünk. Textilipari kivitelünk 1935-ben elérte a 21 és fél millió pengőt, amiből kb. 10 millió pengő értékű deviza volt szabadon konver­tálható. Az exportkassza révén a textilipar kivitele exkliring országokba a folyó év folyamán előrelát­A Budapesti Kisipari Hitelintézet nagy érdek­lődés mellett tartotta meg idei közgyűlését Oirardi Tibor elnöklésével. Dr. Szél' Jenő vezérigazgató ter­jesztette elő az évi jeleijtésh amely szerint az in­tézet a múlt évben 4049 tételben 1.395.915 P újabb kölesönt folyósított, ami 1096 tételtöbblettel 1.5 mil­lió pengő összegű emelkedést jelent az előző üzlet­évhez képes\ A jelentéssel kapcsolatos felszólalások során Babarczy István báró tanácsnok a főrészvé­nyes székesfőváros részéről örömmel állapította meg, hogy az intézet hivatása magaslatán áll és működéséért a legnagyobb elismerés illeti meg. In­dítványára a közgyűlés köszönetét fejezte ki az intézet vezetősége, tiszfviselö‘ kara, elsősorban Szél Jenő dr. vezérigazgató értéltes tevékenységéért. A közgyűlés ezután megválasztotta az intézet igaz­gatósági tagjaivá Girardi Tibort, Hubert Vilmost, Eresz Károly dr.-t, Ilovszky Jánost, Lajtha Rezsőt, Munkácsy Gyulát és Szilágyi Antalt. A felügyelő- bizottság tagjai lettek: Ascher István. Jakab Já­nos, Rendek Gyula dr. és Tábory János. Az igazga- gatóság elnökévé Girardi Tibort, alelnökévé Ilovszky Jámost választották meg. hatólag kb. 6 millió pengővel fog emelkedni■ míg az ipar nem esdevéza-szükség le te csökkenni fog, úgy hogy a folyó évben a textilipar a magú nemesde- mza-szükségletének már kb. a felét fogja a saját produkciójával előteremteni. A háború után a magyar textilipar kereken 16.000 munkást foglalkoztatott, ma ez a létszám 55—56.000 között mozog, amihez még járul kb. 1— 5000 tisztviselő. Ez azt jelenti, hogy a textiliparhoz ma már minimálisan 180.000 ember existenciája fűződik áz országban és a textilipar fejlődése a háború óta kb. 120.000 új existenciának adott kenyeret. A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó be­széd után a közgyűlés egyhangúlag elfogadta az egyesület működéséről szóló jelentést és Fái Géza indítvány ára köszönetét szavazott úgy a vezetőség­nek, mint Schiller Ottó dr. főtitkárnak és a tiszti­karnak eredményes munkásságukért. Az alapsza- bá-lyezerü választások során a Wimmer Fülöp ha­lála óta betöltetlen alelnöki állásra a közgyűlés egyhangúlag Dischka Győző dr.-t, a csepeli posztó­gyár igazgatóját választotta meg. Ezután a jövő évre, mint .soros elnök, Szúr day Róbert vette át az elnöki széket, aki székfoglaló beszédében hangsú­lyozta, hogy bár a világpolitikai és ezzel kapcsolat­ban a világgazdasági helyzet rendkívül súlyos, min­den reményünk megvan arra, hogy a magyar köz­gazdaság ezekben a válságos időkben is életképes­nek fog bizonyaim. UH art IR 06 ÉPSZALAG VEZÉRKÉPVISELET Sialla Lajos Budapest, V., V: ;v. \$)m,ps császar-út £2. . , , A Magyar-Francia Biztosító megnyugtató mér­lege. Az orszá,g egyik legjobb nevű intézete a Ma gyar-Francia Biztosító Rt. július 16-ra hívta össze 56-ik rendes évi közgyűlését. A mérleg adatai sze­rint az intézet összes bevételei emelkedést mutatnak. Az elemi állomány 5 százalékos emolkedésről szá- bol be, míg . az életállomány 60 millióról 67 millióra emelkedett, ami több mint tíz százalékos többletre vall. Ez természetesen annak tulajdonítható, hogy a Magyar-Francia az elmúlt esztendőben is teljes mér­tékben és pontosan tett eleget kárfizetési kötelezett­ségeinek, ami a közönség bizalmát nagy mértékben fokozta. így például az elemi üzletágazatokban kö­zel kétmillió pengőt fizetett ki és az intézet mobili­tását jellemzi az elhelyezett kétmillió pengős bank­betét. Tekintve, hegy a PMntx-ügyből kifolyólag a Magyar-Franciára körülbelül évi 150.000 pengő bárul, értesülésünk szerint az igazgatóság azt javasolja a közgyűlésen, bogy a társaság ne fizessen osztalékot. Urikány-Zsilvölgyi Magyar Kőszénbánya Rt. közgyűlése az 1935. üzletévr© szóló osztalékot rész­részvényenként 2.50 P-ben állapította meg. A rész­vények 45 .számú szelvénye ai Hitelbanknál kerül beváltásra. Magyar Kender-, Len- és Jutaipar Rt. közgyű­lése megállapította 1935. mérlegét, amely az érték- csökkenési tartalékalapnak 400.000 P-veli javadalma­zása után 92.157.52 P nyereséget tüntet fel. A nyere­ség az 1936. üzletév számlájára vezettetik át. Az 1935-ben eszközölt nagyszabású átszervezési munkák befejezést nyertek és a mérlegben elszámoltattak; hatásuk üzemracionalizálási, illetőleg rentabilitási szempontokból az 1936. üzletévben már mutatkozni fog. A vállalat nyersanyagszállítójával, főhitelező- jével, a Ralli Brothers Ltd. londoni céggel angol font tartozásának rendezése tekintetében megegye­zést létesített, amellyel kapcsolatban a londoni cég a vállalatnál részvényórdekeltséget vállalt. Az át­vett részvényérdekeltséggel a Ralli Brothers Ltd. bekapcsolódott az Angol-Magyar Bank vezetése alatt állá réezvénycsoportba. Az igazgatóság új tag jai: Kálmán Henrik. Márkus Andor, Heinrich Antal. A Fonclére felvilágosítást ad a Phönix biztosí­tottjainak. A Pbőnix-élotbiztosítási felek érdekében a vonatkozó rendeletekkel kapcsolatban a Fonciérv Általános Biztos tó Intézet, központi irodahelyisé­geiben (V., Sas-u. 10.) speciális információs szolgála­tot létesített, amely az érdekelt feleknek szóbeli­leg, levélileg vagy telefonon (1-272-33 sorozat) tel jesen díjmentesen szolgál felvilágosítással. A Bauxit Trust A G. Zürich igazgatósága meg állapította 1935. évi január 31-ével lezárt mérlegét. A tiszta nyereség 80d.439.32 svájci frankot (az előző üzletévben 299.617.20 svájci frank) tesz ki. Ez a nye­reség lehetővé tenné, hogy a társaság részvényen­ként 3 svájci frank (az előző üzletévben 1.20 svájci frank) osztalékot fizessem. Tekintettel azonban a fennálló transzfernehézségekre, az igazgatóság az e hó 9-i közgyűlésnek indítványozni fogja, hogy a társaság 702.127.60 svájci frankot külön tartalék- alapba helyezzen. Ez a tartalék annak idején kizáró­lag a 12. számú osztalékszelvénynek drb-onként S svájci frankival való beváltására lesz fordítható. VAJDA LAJOS mű- és ércöntű PB8T8ZBNTERZ8SBET, PRANGKPÁN-UTCA 118. TBLEPON: 1-476-69. ECKHUÜDT ISTVÁN ácsmester, építési vállalkozó BUDAPEST, VII-, NEFELEJTSU. 38. TELBFONSZÁIUi 1-323-8 7. Kálmán DISZMÜ- BÁDOGOS, GÁZ- és VÍZVE­ZETÉK SZERELÉSI VÁLLALKOZÓ Budapest, VIII., Jóamef-körút 69. (Pál-utcz 6—8.) Tel.; 1-3X4-16, Ppeciália hőszigetelő lemezburkolatok készítője. UTHENGERLEST vállal WOLF ERNŐ BUDAPEST, X!., HORTHY MiKLÓS-ÚT M9. — Telefon: 2-599-68 Boton, makadám, aszfalt ^elvágásához vegyen BÉRKOMPRESSORT W A 1 oki. gépészmérnök, LtK&E%,r% vLiiil/ kompressor-bórbeadó Budapest., XI., Szüret-utca 5—7. Tel.t 2-592-96. 7issstítórongy és T&xctélípMlladléte 2cfF. RudapQSt, KW., Francia-úi 46 Tisztüórongyok legjobb kivitelben! Ttitfon: s-mrs MIKES és BRAUN 0PTIKAI C,KKKK NAGYBANI RAKTARA Magyar gyártmányú TITÁíí-hőmérők vezérképviselete. BUDAPE8T, VI., PODMANICZKY-ÜTCA 27. 8Z. (Teréz-körút sarok.) Telefonszám : 1—282—49. PITIK JÁNOS épületbádogos munkák vállalata BySftPiST, VB., d-UYCa 14. sz. Telefonszám: 1-188-81 és 2-920-75. p ; I LAPOSA ANDRAS ■a na., épül fj-X \M\ Mi ! VIII., Kálvária-tár 13. Telefon; 1-374-57. j Mosókonyha- berendezések, hordók nagy váiass- _____j tékban. javítások olcsón. KÁ DARMESTER MÓCZÁR GÁBOR egészségügyi berendezést tervező és kivitelező mérnöki irodája Budapest, Vili., ftfagdoína-u. 4. Telelőnt 1-485-47 OYOBfi sím asztalosfa-ielep Budapest, XIV., Vezér-utca 125. (68-as rillamos Tégálloaáiaál Telefon : 2-966-83. Posta takarékpénztári csekkszámla: 6906 A Első Magyar Beépíthető kismotor üzem Jó, KOVÁCS IÄN0S Budapest, X!., Fadrusz-utca 2. — Telefon ; 2-693-26

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom