Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1936-12-09 / 49. szám

Közszállítási tanács felállítását javasolták a NÉP közmunka-ankétjén

Vita az irreálitás megállapítása körül

A Nemzeti Egység Pártja Fővárosi Szervezete csütörtökön tartotta második vitaestjét a közszállí- j tások kérdésében. Zsitvay Tibor elnökölt az ankéten, amelyen a törvényhatósági bizottsági tagok és az ipari érdekeltségek köréből sokan jelentek meg.

Magyar Bertalan, az QMKE társelnöke volt az j első előadó, aiki részletesen foglalkozott a közszállí- j tások kiírása és odaítélése körül felmerült pana- : sakkal és az anomáliák megszüntetésére közszállí- ! tási tanács felállítását javasolta. Ez a tanács | igénybovehetnó a különböző illetékes fórumok, vala- j mint szakemberek segítségét, felállítása nem ütközne ; nehézségbe és működése nem volna nehézkes. A pá- | lyázati kiírások és az odaítélések a tanács égisze j alatt közmegelégedésre történnének meg. Hosszasan j foglalkozott az árrombolás megakadályozásával. A I kirívóan ölesé árajánlatok csak a tanács véleménye alapján lennének elfogadhatók. Ezzel megállapíthatnának az irreális árak, de másrészről megállapíttatnának az esetlegeden felmerült olyan okok, amelyek a legolcsóbb árak realitáslát is igazolhatják.

várja ettől az ankéttől a teljes megoldást, de reméli a kirívó esetek megszüntetését és azt, hogy legalább a puszta szemlélet alapján, számítások nélkül is megállapítható árrombolás letörhető legyen. A közszállítási tanáccsal és az érdekképviseleteknek minden részletbe való bevonásával nem lehet segíteni. A főváros kiváló mérnöki kara el 'tudja intézni '.az irreálítás megállapításának kérdését, a közszállítási tanács és érdekképviseleti beleszólás nélkül is, csak fel kell ezt a mérnöki kart bátorítani arra, kog-y

nyíltan és kímélet nélkül állapítsa meg az irreálí- tá8t.

Grenyó Bertalan, a frontharcosok közszállítási ügyeinek egyik vezetője Pártolta azt a tervet, hogy a közszállítások elbírálásában az ipartestületek képvieslői is résztvegyenek.

Hoór-Tempis Mór műegyetemi tanár, aki az első ankéten nagyszabású előadást tartott, ismételten hangoztatta a helyes kiírások fontosságát. Nézete szerint a közszállítási tanács felállítása helyénvaló terv, mert sem a polgármester, sem a műszaki polgármester nem tud dönteni a mai előrehaladott és szerteágazó technika világában minden szempontból a pályázatok tömegében.

Deményi Aladár dr. törvényhatósági bizottsági tag szólalt fel ezután. Kijelentette, hogy maga is szükségesnek tartja a közszállítási tanács felállítását. Ennek a testületnek kellene bemutatni minden pályázati kiírást, amelyre azonnal megtenné megjegyzéseit. Ha irreális ajánlatot adnának he, a tanácsnak módjában lenne azt azonnal felülvizsgálni. Fontos azonban, hogy az ajánlattevőt is hallgassák meg, mert esetleg olyan magyarázatot tud adni pályázatáról, amelynek alapján megállapítható, hogy az ajánlat nem irreális, de mégis olcsó és ebben az esetben neki kell kiadni a munkát.

Végül Zsitvay Tibor dr. zárta be a tanácskozást. Köszönetét mondott az előadóknak és a felszólalóknak, akik szaktudásukkal nagy mértékben tisztázták a kérdést és közelebb vitték a fővárost és az ipart egyformán érdeklő, nagy problémát a rendezés lehetőségeihez.

Nem szereti a szenzációkat

a Berlini Viktória Biztosító, azért nem jelenti fel a sikkasztókat

Dorner Gyula törvényhatósági bizottsági tag volt a következő előadó. A közszállítások lebonyolítása — hansúlyozta — elsősorban a kiírás helyességétől függ. A Közszállítási szabályzat a kiírás kellékeit helyesen írja elő, de a szabályokat gyakran nem tartják be. Ennek egyik oka, hogy a fővárosnál nincsenek meg a meg-felelő eszközök: a szabványosítási és a kiírási minták, a másik ok, hogy nem megfelelő a felülvizsgáltat. Szükségesnek tartja a régi műszaki számvevőség életrehívását és szükségesnek az egységes műszaki vezetést, amely éppen a félülvizgálatokba folyhatna he a maga tekintélyével. Ezután az irreális ajánlatok kérdésével foglakozott. Rendkívül nehéz probléma ez, amelynek elei öntésére az árelemzés és árnyilvántartás egész komplexumát igénybe kellene venni. Külön hivatalos szervnek kellene ezt végezni a fővárosnál, mert az állami árelemező bizottság igénybevétele túlnehóz- kes.

Vágvecsei Wellisch Andor törvnéyba tósági bizottsági tag szerint a hiba nem a szabályzatban van, hanem abban a körülményben, hogy nincs munka. Bégen, amikor a magángazdálkodás látta el a vállalkozást, a kisiparosság* alig pályázott fővárosi közmunkára és akkor nem is adtak be irreális ajánlatokat. Hangoztatta, hogy a sokat emlegetett re- áli'tás a protekció nyitott kapuja és helytelenítette azít az eljárást, amely szerint valamely ajánlatnál egyetlen tétel irreális volta miatt kedvezőtlenül döntik el az egész ajánlatot. Egyedüli ellenszere az irreális ajánlatok lehetőségének, ha a kiírás reális, ha ezt felelősség mellett, mindenre kiterjedő részletességgel csinálják meg. A közszállí tási tanács csak kirívó eseteknél igénybevehető felebbe- zési fórum lehetne. Az előbbi előadásban említett műszaki legfőbb vezető, a műszaki alpolgármesteri állás megteremtéséért teljes lélekkel küzd, de ezt a problémát a műszaki alpolgármester sem tudja megoldani.

Kosztandy István az iparosság nevében helyesli a kőszállítási tanács felállításának gondolatát. Hangoztatja, hogy nem a szabályrendeletben, hanem a kiírás és az odaítélés körül van a. hiba.

Kovacsek Ferenc, a kőművesmesterek ipartestü- letónek elnöke, a közszállítási tanács felállítását abban az esetben tartja célravezetőnek, ha abban kellőképpen képviselve vannak az érdekképviseletek is. Maga az iparosság dönti majd el legmegbízhatóbban a realitás kérdését.

Katona János törvényhatósági bizottsági tag az Építőmesterek Egyesülete és a Vili. kerületi iparosság nevében köszönetét mondott Zsitvay Tibornak és az előadóknak azért a szolgálatukért, amelyet a közmunkák kérdésének tisztázása érdekében tettek. Nem

ZubovEts István,

nói és férfi bőrkabát készítő

‘ BUDAPEST, KÁROLY KIRÁLY-ÚT 13.

I (Ledermann udvar.) TELEFON : 1-381-08.

'oto'Vc' ÁRBAN olcsóságával, MINŐSÉGBEN f ? i f °+ kiválóságával VEZET :------------WNÉ

METH ISTOÄN ÉS 1

Törr. védve EJső Magyar aszíaEos;

ÍRSA

ácgyá

1-293-11

*

Budapest, VI., Szondy-u. 55. Tol

A Fővárosi Hírlapban megemlékeztünk róla, hogy a nyár végén a biztosítási szakkörök élénk figyelemmel kísérték azokat a vizsgálatokat, amelyeket a Berlini Viktória Biztosító budapesti telepén folytatott a berlini anyaintézet. A vizsgálatok megindítására az a feljelentés adott impulzust, amelyet Skuts Béla, a budapesti telep ügynöki karanak vezetője intézett a társaság berlini igazgatóságához. Előbb Bergenroth főrevizor-igazgató, majd Schütz dr. jogügyi osztályfőnök, berlini kiküldöttek vizsgálták felül a budapesti telep ügymenetét és tapasztalataikról jelentést tettek a berlini központnak. Már a nyár folyamán szó esett a budapesti fiók vezetésének reorganizációjáról, amely most bekövetkezett. Rózsa Rezső, a budapesti fiók igazgatója, akinek szerződése az év végével lejár, távozik a fiók éléről. Utóda Futó Dezső, a Hazai Általános Biztosító igazgatója lesz. Az igazgató távozásán kívül a budapesti fiók vezetésében egyéb személyi változások is várhatók. Ezzel a rendcsinálással azonban még korántsem fejeződött be a Viktoria biztosító botránykrónikája. Az elbocsátott alkalmazottak a polgár’i perek egész légiójával támadták meg a vállalatot és e perekben különösen Rózsa Rezső ügyvezető-igazgató üzleti gesztióját kifogásolják. Ebben a pilanatban nem kevesebb, mint 16 per folyik a polgári bíróság előtt, de figyelemreméltó, hogy a polgári pereskedés hullámai átcsapnak a személyeskedés büntetőjogi területére is.

Az elmúlt hét péntekjén Felvinczy Háry József büntető-járásbíró előtt Rózsa Rezső, a Viktoria Biztosító ügyvezető-igazgatója állott vádlottként. Skuts Béla, a biztosítótársaság volt főtisztviselője becsület- sértés és rágalmazás címén jelentette fel Rózsa Rezső igazgatót és panaszában elmondja, hogy az ügyvezető-igazgató őt többek jelenlétében a következő becsületsértő, rágalmazó kijelentésekkel illette:

„Vigyáztam arra, nehogy Braun Imre belekerüljön a Skuts szobájában levő svindler ügynök-banda karmai közé.“ „Kifosztotta és berántotta Rosenberg Györgyöt.“ „Nincs egy egyenes lépése, ki fogom rúgni ezt az elvetemült csalót.“

A tárgyalás megnyitása után a személyazonossági adatok felvétele során Rózsa kijelentette, hogy még ma is a Berlini Viktoria ügyvezető-igazgatója.

— Nem vagyok bűnös, — kezdte védekezését. — Tagadom, hogy ilyen kifejezésekkel illettem volna Skuts Bélát. Már nevelésemnél és társadalmi állásomnál fogva sem beszélhettem ilyen modorban.

Ezután részletesen elmondotta, hogy Shutsnak felmondott, aki beperelte a vállalatot, majd rátértek arra, hogyan keletkezett a rágalmazási ügy?

— Frank Géza dr. egy alkalommal felkeresett, hogy sógorát, Braun Imréi; alkalmazzam. Frank elmondotta, hogy Braunnak tízezer pengője van, amit óvadék címén lefizetne a vállalat pénztárába. Tényleg alkalmaztam is Braunt, aki megkezdte működését. Egy beszélgetés alkalmával, amikor Braun azzal a kéréssel jött hozzám, hogy pénzre van szüksége, óvtam a Skuts szobájában dolgozó ügynöktársaságtól, mert azok engem súlyosan becsaptak. Közel hetvenezer pengőmbe kerültek azok a manipulációk, amelyeket Skuts társai okoztak nekem. Braunt figyelmeztettem, hogy csak egyéni üzleteket kössön, ezzel csak a javát szolgáltam, mert nem akartam, hogy az ő pénze is odavesszen. Később nézeteltérések merültek fel, Braun visszakövetelte pénzét, majd meglátogatott Frank dr. is, aki azzal fenyegetett, hogy ha nem fizetem vissza Braun óvadékát, a rendőrség segítségét veszi igénybe.

_ Ekkor sem használt sértő kijelentéseket Skuts

el

len? — kérdezte a bíró.

— Nekem erre semmi szükségem nem volt, ha meg akartam volna szabadulni Skutstól, barmikor

elbocsájthattam volna, miután alárendeltem volt. Egyébként még ma is adósom 10.000 pengővel.

Ezután kérte a valóság bizonyításának megengedését, az indítványt Hubert Gusztáv dr. védő terjesztette elő. Fekete Zoltán dr. a főmagánvádló jogi képviselője ellenezte a valóság bizonyítását. A bíróság egyelőre nem is rendelte el. Előbb ki fogja hallgatni a vád tanúit, azután dönt a bizonyítás kérdésében. Általános derültséget keltett a tárgyalás berekesztése előtt a vezérigazgató bejelentése, aki ezeket mondotta:

— Ők sikkasztottak és én kerülők a vádlottak padjára.

— Miért nem jelentette fel a sikkasztókat? —- kérdezte a bíró.

— Mi nem csinálunk szenzációkat — válaszolta Rózsa.

A következő tárgyaláson fog kiderülni: hasz- nálta-e a vezérigazgató alantasával szemben a súlyosan rágalmazó kifejezéseket?

Áruházi adó bevezetése és a tömegfiókok eiburlánozásának

megrendszahályozása

A Fűszerkexesfcedők Országos Egyesülete Tóth Gábor törvényhatósági bizottsági tag, ügyvezető társelnök vezetésével küldöltse gileg kereste fel Bornemisza Géza kereskedelemügyi minisztert, akitől az élelmiszerkereskedelem több sérelmének orvoslását kérte. Köszönettel adóztak a miniszterek az áruházi rendelet kiadásáért, amelynek kiegészítéséül az áruházak üzletpolitikájának me gren dszabályo-zását és az áruházi adó behozatalát kívánták. Kérték továbbá a tömegfiókok és a gyári det-ailüzletek versenyének me gr endszabdly ozását, továbbá a képesítés behozatalát, a teljes vasárnapi munkaszünet elrendelését, valamint a még forgalmiadéval terhelt egyes árucikkeknek fázisadó alá vonását.

Bornemisza Géza kereskedelemügyi miniszter megnyugtató kijelentést tett az áruházi adó mielőbbi behozatalára nézve, majd kijelentette, hogy az adózás tekintetében a tömegfiókokat iß vizsgálat alá veszik, ment ennek a kérdésnek rendezését külön adózási rendszer behoztalával tartja megoldhatónak. A gyári detailüzletek versenyére vonatkozó panaszokat, amelyek ezerint a gyári detailárúsítás az üzleti etikába ütközik, mindenben osztotta a miniszter.

Hasonló megnyugtató kijelentéseket tett a miniszter a küldöttség által felsorolt többi sérelem orvoslására vonatkozólag is.

A Magyar Tógazdaság-ok Rt. mérlege és export- kontingense. A Magyar Tógazdaságok Rt. nemrégiben tartotta évi rendes közgyűlését. A vállalat

1.071.000 pengő részvénytőke, 2,743.000 pengőt kitevő értékcsökkenési, valamint 137.000 pengő háramlási tartalékalap mellett 18.27Í pengő nyereséggel zárta mérlegét. A vállalat objektumai közül kiemelkednek a tógazdaságok 3.62 millió pengőt kitevő értékkel. A pénztárkészlet és a bankkövetelések összege

468.000 pengő. A vállalat több mint 5.52 millió pengőt követel adósaitól, ezzel szemben banktartozása 3.48 millió pengő, egyéb hitelezőinek pedig 2.4 millió pengővel tartozik. —* Értesülésünk szerint halnagykereskedői szakkörökben meglehetős idegességgel értesültek arról, hogy a Külkereskedelmi Hivatal a