Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-10-21 / 42. szám
jzomzcwjziízm* Budapest, 1936 október 21. Mosás színvonalon folyik o pénzügyi itizoMison o Költségvetés ultija KeddtőB—keddig Ahogy a pénzügyi bizottság meg-kezdte a múlt héten a főváros jövőévi gazdálkodásának kereteit meg’szabó költségvetés tárgyalását, nyomban az érdeklődés homlokterébe került a városháza. Ez természetes is, mert manapság nem minden bokorban terem 120 millió pengős munkaalkalom, aminek megteremtéséről a székesfőváros a jövő esztendőben is be akarja bizonyítani, hogy jól ismeri a modern idők legnagyobb tömegkatasztrófájának, a munka- nélküliségnek orvoslására szánt eszközöket. Mint minden esztendőben eddig, úgy az idén is igen magas színvonalú vita fejlődött ki már a budget általános tárgyalásánál is. El Lehet mondani, hogy valósággal leomlottak a pártok között a válaszfalak és a pénzügyi bizottság tagjai valameny- nyien szinte vetélkedtek abban, hogy városuk érdekében igazságos, becsületes kritikát gyakoroljanak. A vitát Csilléry András dr. felszólalása nyitotta meg és az általa beterjesztett családvédelmi vonatkozású javaslatok teljes helyesléssel találkoztak valamennyi bizottsági tagnál. Harrer Ferenc dr. rövidre összefogott beszédében megszívlelésre érdemes szempontokat sorakoztatott fel, ugyancsak teljes helyeslés mellett. Révész Mihály dr., a szociáldemokrata párt szónoka, aiz előtte szóló bizottsági tagok megállapításait helyeselve, szintén olyan beszédet mondott, amelynek minden szavából a főváros őszinte szeretete világolt ki. Deményi Aladár dr. tovább fejtegette azokat a konklúziókat, amelyeket a polgármester vont le a jövőre a folyó esztendő eredményeiből és eseményeiből, Müller Antal ismét a kisipar és kiskereskedelem hivatott védőjének bizonyult, Bródy Ernő dr. éles megvilágításba helyezte a lakosság széles rétegeit érintő anomáliákat, Ernszt Sándor feszült figyelemmel hallgatott beszédében filozofikus magasságokból vetítette az élet fényét a költségvetésre, Láng Lajos dr. a tőle megszokott alapossággal boncolgatta a budget előnyeit és hátrányait, Párkány Frigyes a kitűnő kereskedelmi jogász különleges nézőpontjából kiindulva adott gyakorlati vonatkozású tanácsokat, Temesváry László dr. mindössze párperces beszédében ismételten tannjelét adta annak a fölényes hozzáértésnek, amelynek az általános pénzügypolitikai szempontokat illetően birtokában van. Szőke Gyula dr. 16 esztendős fővárosi praxisának nyomdokain haladva ezúttal is sikerrel bizonyította, hogy a székesfőváros mintaszerű gazdálkodásánál legfeljebb a körülmények előnyösebb módon való megváltoztatására lehet szükség. A részletes vita ugyanolyan alapossággal folyt le, mint a költségvetés általános bírálata. Valamennyi párt bizottsági tagjai élénk részt kértek maguknak a kérdések megvitatásából. Az elnöki ügyosztály költségvetésénél Lázár Ferenc az unitárius egyház segélyösszeg'ének emelését kérte, Büchler József a státusrendezéssel kapcsolatos kérdések megoldása iránt érdeklődött, az együtt tárgyalt út- és csatornaépítési és városrendezési fejezet kapcsán Szőke Gyula a Lipótváros fokozottabb parkosítására tott javaslatot és a Belváros leromlott kövezet- viszonyainak javítását sürgette, újabb felszólalásában Büchler József a téglagyárak kitelepítését javasolta, Müller Antal nagy elismeréssel emlékezett meg a fővárosi kertészet tevékenységéről, Bródy Ernő a kertészeten kívül elismerést szavazott a köz- tisztasági hivatal vezetőségének. A IV. ügyosztály budgetvitájánál Bánóczy László a laktanyák adó- mentességét sürgette és a választási költségek megtérítését kívánta, az ipari ügyosztály fejezeténél Müller Antal elismeréssel emlékezett meg a Kisipari Hitelintézet körül történt polgármesteri intézkedé- sekrők A pénzügyi fejezetnél Láng Lajos a városi vámőrök körül tervbevett rendezési lehetőségek után érdeklődött, Peyer Károly pedig a fővárost egyre nagyobb mértékben sújtó állami terhek ellen tiltakozott. Bródy Ernő hasonló értelemben szólalt fel, egyben azonban erélyesen védelmezte a fővárost a környék részéről megnyilvánuló kívánságokkal szemben. A fővárosi kölcsönkötvények tulajdonosaiLEGJOBB LEGOLCSÓBB REDŐMÉSZÍTŐ ÉS KARBANTARTÓ VÁLLALAT SCHMIDT FRIGYES Villái: faredöny, vászonrolettái, zsaluzták és napellenzők készítését éa Javítását. Faredönyök karbantartását, Jótállás mellett. Bndupest, V1IIM VIg-utea ÍO. Telelőn: 1—888—88. SYSTEM ÁTÍRÓ ÉS KÖNYVELÉSI RENDSZER f átnyomó könyvelőgépek, sokszoJK, n M VF rosftógép, —V . — Stencil és festéknélkUI sokszorosít Budapest, V., Fáik Miksa-u. 18. Telefon: 1—165—98 Berantatás díjtalan ! REDŐNYÖK KORÁNYI és FRÖLICH nanelflenzä- és féeitpo Budapest, YIIL, Kisfaludy-u. 5. Toi.: 1 323-7*, 1-459-8* nak megsegítésére is tett javaslatot. Kozma Jenő a főváros hatékony beavatkozását sürgette az emelkedő árak kialakításának letompítására. A közoktatási ügyosztály költségvetéséhez Müller Antal és Bánóczy László szólt. Az előbbi a helyettes tanerők helyzetének javítását és az önálló tanonciskolák számának szaporítását kívánta, az utóbbi pedig a polgári iskolákban napközi otthonok felállítását kérte, de javasolta az iskolanővéri és iskolaorvosi intézmény véglegesítését is. A közélelmezési kérdéseket Révész Mihály tárta a bizottság elé, külömö- sen alaposan fejtegetve a lóhúsdrágítás veszedelmeit. Bródy Ernő és Müller Antal elismerésüket fejezték ki a polgármesternek a kubikusok elhelyezéséért és a ferencvárosi belyikikötő sorsa után érdeklődött. A szociálpolitikai költségvetésnél Horo- vitz Gábor a fizikai szükségmunka intézményének felállítását óhajtotta, a 48 órás munkahét betartására kért intézkedéseket, tiltakozott a kilakoltatások ellen és fokozottabb szükséglakásépítésre hívta fel a fővárost. Indítványt mutatott be a 40 órás munkahét bevezetésére és a munkanélküliek karácsonyi segélyezésére is. Csilléry András az egészséges elaggottaknak a családi kötelékban való megtartását kérte és azt, hogy a szegényházakba csak a hozzátartozók nélküli aggastyánok, vagy az állandó orvosi kezelésre szorultak jussanak. Bródy Ernő a budapesti állami lakótelep viszonyainak javítását óhajtotta, Müller Antal pedig nagy elismeréssel emlékezett meg a főváros szociálpolitikájáról. A rendkívüli mértékben elmélyült és a pénzügyi bizottság tagjainak alapos előtanulmányáról tanúbizonyságot tevő vita az első pillanattól az utolsóig azt bizonyította, hogy a milliós város autonóm szervei éppen úgy hivatásuk magaslatán állanak, mint az önkormányzat bizalmából a legmagasabb hivatali pozíciókat betöltő főtisztviselők. Szendy Károly polgármester és a speciális pénzügyi szakkérdésekre válaszoló Bódy László dr. tanácsnok a feltett kérdésekre adott válaszaikkal méltán csatlakoztak a költségvetési tárgyalás emelkedettségéhez. A vitát a pénzügyi bizottságban programszerűen fogják befejezni a csütörtöki napon, hogy azután október 28-tól kezdődően a törvényhatósági bizottság plénuma tegye mérlegelés tárgyává a költség- vetést. Március végére elkészül az Erzsékei- és Ferenc józsef-níd között az áf dunai teherforgalmi kikött» 4 szeamélyiiajól* állomását a Ferenc Jozsef-híd pesti hídfőié mellett építik fel A Dunapartok rendezésének és a város belterületi képének megjavítása érdekében konkretizálódott az első intézkedés: Bessenyey Zénó, a Közmunkatanács elnöke nyilvános árverést hirdetett az új hajóállomások megépítésére. A pályázat kiírását hónapokon keresztül tartó tárgyalások előzték meg, amelyek a Budapesten székelő hajóstársaságok vezetőségével folytak. A Közmunkatanács legfőbb kívánsága arra irányult, hogy a Lánchíd és az Erzsébet-hid közé eső Dunaszakasz- ról mindennemű hajókikötőt kitelepítsenek, a személybaj ózássa|l is foglalkozó nagyvállalatok azonban ezt a kérést nem akarták teljes egészében honorálni, hanem csak arra mutatkoztak hajlandóknak, • hogy a teherkikötőt és a helyi hajó kikötőket helyezik át. Álláspontjukat a Közmunkatanács is honorálta és, mint a Fővárosi Hírlap, illetékes helyen értesül, elvben hozzájárult ahhoz, hogy a nemzetközi forgalom szolgálatában álló személyhajók és a város belterületének egyes pontjait összekötő helyi hajók továbbra is kiköthetnek a Petőfi-térrel szemközti uszálynál. Föltétlenül lebontásra kerül azonban a Lánchíd közvetlen közelében lévő kikötő és raktárépület és ezzel a nemzetközi idegenforgalom szempontjaiból legnagyobb jelentőségű városrész mentesül a lármás, füstös és semmiképpen sem belvárosi részhez illő környezettől. A Közmunkatanács nem elégszik azonban ezzel sem meg és már az előzetes tárgyalások során közölte a hajósvállalatokkal, hogy az Erzsébet-hid és Ferenc József-híd közötti kikötőelhelyezés szintén csak átmeneti megoldásnak tekintendő, minélfogva sokkal kívánatosabb lenne, ha a hajósvállalatok kikötőhelyeit vagy a Ferenc József-híd alatti részen, vagy a Margithíd feletti Dunaszakaszon állítanák fel. Ezt a propoziciót azonban a vállalatok arra való tekintettel, hogy az évtizedek óta jelenlegi helyükön álló kikötők áthelyezését amúgyis aggályosnak tartják, mert attól félnek, hogy a személyhajókat igénybevevő közönség nem lesz hajlandó új helyeket megszokni, nem fogadták el, hanem vállalták azt a rizikót, hogy ha a városrendezés szempontjai pár év múlva a most kijelölt helyről való átköltözést teszik majd szükségessé, akkor foganatosítják a további kitelepítésre vonatkozó intézkedéseket. Azt nem sérelmezik a hajósvállalatok, hogy a teher- és darabáruforgalmat el akarjuk terelni a jelenlegi kirakodó helyekről és a Közmunkatanáccsal folytatott vitának nehéz része éppen ezért csak az volt, amely a mohácsi, visegrádi és esztergomi személyhajójáratok kiinduló pontjának megváltoztatására vonatkozott. A vállalatok vezetősége mindenesetre hangoztatta a Közmunkatanáccsal szemben azt, hogy kikötő-berendezéseinek áthelyezése jelentékeny költségekkel jár, amelyeknek teljes mértékben való fedezésére a vállalatok a mai megcsappant üzleti lehetőségek idején nem, tudnak fedezetet találni. Ezt az álláspontot a Közmunkatanács honorálta és kijelentette, hogy az új hajóállomási épületeket saját költségén építteti meg, úgy, hogy a vállalatokra csupán kisebb terhek hárulnak, amelyek a kikötői berendezések áthelyezése folytán állanak elő. A Közmunkatanácsnak eltökélt szándéka szerint az 1937. évi hajózási szezon megkezdésére már készen kell állani az új kikötőhelyeknek. Minthogy pedig a helyi hajójáratok és a mohácsi távolsági járat kora tavasszal szokott megindulni, ebből az következik, hogy 1937 március végére az Erzsébet-hid és Ferenc József-híd közötti Dunaszakaszon már készen fog állani az új kikötő. Több helyszíni szemlét tartottak a lebonyolítás érdekében és bár véglegesen nem állapodtak még meg a kikötői létesítvény helyére nézve, a kialakult vélemények szerint valószínű, hogy az új állomásokat közvetlenül a Ferenc József- hid pesti feje mellett építik fel. Az új létesítményeknél egyik főszempontnak tartja a Közmunkatanács azt, hogy azok ne zavarják a Bunapart e részének összbenyomását se, éppen ezért a tervezőknek arra kell fektetniök a fősúlyt, hogy a kikötőépületek! mindenben alkalmazkodjanak a környezethez. Repülőgép for májú, üvegtornyos állomásépület készül azúj repülőtéren A budapesti új közforgalmi repülőtéren, amelynek tereprendezési és útépítési munkálatait már elvégezte a főváros, legközelebb megkezdődik az építkezés, amelyet március 1-rc teljesen be is fognak fejezni. Az iparügyi minisztérium a forgalmi épület és a hangár építési munkáira megtartotta a verseny- tárgyalást és a Králik László tervei alapján készülő forgalmi épület föld-, kőműves- és vasbeton-munkáira 168.900 pengő vállalati költséggel Hesz Lajos építőmester, a hangár föld-, kőműves- és vasbeton-munkáira 153.500 pengő vállalati költséggel Teleki Lásfflló építőmester kapott megbízást. A repülőtér forgalmi épülete a modern technikát jelképező repülőközlekedéshez mérten minden ízében modern építészeti alkotás lesz, de még ezen is túlmenően ötlotes és meglepően újszerű. Az alaprajzában repülőgépbe» hasonló 100 méter hosszú épülettömb közepét 30 méter átmérőjű, köralakú alapon épülő, 15 méter magas torony foglalja amelyet vasbetonból készülő kupola borít. A kupolából vas- és üvegszerkezetű parancsnoki torony emelkedik ki, amelyből zavartalan kilátás nyílik a , domboktól körülvett repülőtérre és amelyből a szükséges levegővizsgálatokat is lehet végezni. A toronyhoz két oldalt egyemeletes épületszárnyak csatlakoznak, amelyeknek terraszos fedele lesz a közönség használatára. A forgalmi épületben a vezetőség hivatalos helyiségei mellett lesz pénztár, pósta, vámhivatal, bankhelyiség, váróterem, vendéglő, helyiséget kapnak a pilóták és a repülőtér m!ás alkalmazottai é* az államrendőrség. Miután az utak építését, a terep rendezést és fenntartást a főváros vállalta magára, előreláthatólag meg fogja kapni az értékesen modern repülőállomás a stílusos kertészeti dekorációt is a fővárosi kertészettől.
