Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-03-04 / 9. szám
Budapest, 1936 március 4 9 rtr—nitrrnHii»im i -n-iTirwr—« Gyors iramú tcrjesszkeáléssel aKarjúK egyes árulásain megelőzni a Korlátozó renáelKezési Meg Kell féKeszni a gyáraK Kicsinybeni árusítását is Általános meigniyuigiviáist kalteitt a kereskedő társadalomban Winchkler István kereskedelemügyi miniszter kijelentése, amelyet a Fővárosi Hírlap elsőnek adott hírül, hogy az áruházi törvény úton van és véget vet annak a versenynek, amelyben a mindjobban terjeszkedő áruházak a kereskedelmet veszélyeztetik, örömmel látja a Fővárosi Hírlap, amely évek hosszú sora óta harcol az áruházi törvényért, hogy mindjobban mellé áll ebben a küzdelemben az egész sajtó és most már lankadatlanul folytatják a harcot a kereskedelmi érdekképviseletek is, így különösen a Baross Szövetség, az OMKE, a Fővárosi Kereskedők Egyesülete és a Fűszerkereskedők Országos Egyesülete. A Baross Szövetség, mely legutóbbi közgyűlésén nagy súllyal foglalt állást az áruházi verseny ellen és az áruházi törvény sürgetésére feliratot intézett a kereskedelemügyi miniszterhez, érdekes kimutatást közölt arról, hogy a külföldön milyen mértékben szabályozzák az áruházak versenyét. így többek között Ausztriában, Németországban, Svájcban, Franciaországban, Lengyelországban, Jugoszláviában törvényben, vagy rendeleti úton intézkedtek arról, hogy új áruházak nem nyithatók, a meglévők terjedelme nem növelhető. Több államban tiltják a rendelkezések az élelmiszerek forgalombahopataMt és külön áruházi adók védik a kereskedelem érdeket. A Fűszerkereskedők Országos Egyesülete külön akciót is midiit ott egyik budapesti ma,gy áruház, elten. Megvizsgáltatta az áruház íz-készítményeit ■ az Országos Kémiai Intézet vegykísérleti állomásával és a vizsgálat eredményét, amely az egyes ízekben a megnevezett anyagok hiányát, másrészről tisztátalan anyagok jelenlétét állapította meg, a Budapesti Kereskedelmi Iparkamara választott bírósága elé terjesztette tisztességtelen verseny címén. A budapesti áruházak elhatalmasodó versenyét szemléltetően mutatja ki a karácsonyi szaloncukot ■ forgalom. A budapesti nagy áruházak egyenkint 3—I vágón szaloncukrot <adtípik ejt, míg g fővárosi és pestkörnyéki 3000 fűszer-kereskedőnek és cukorkaüzletnek összes forgalma 3 vágón volt. Az ország egész területén a fűszerkereskedők és cukorkaüzletek Összesen 17 vágón szaloncukrot adtak el, vagyis nem sokkal többet, mint a budapesti áruházak. Már ez az egy példa is igazolja a mozgalmat, amely az áruházak túltengése ellen irányul. Remél - hetöleg rövidesen gátat szab a törvényes intézkedés az áruházak korlátlan uralmának. Ennek az intézkedésnek azonban haladéktalanul meg kellene történnie, mert az áruházak most a leggyorsabb tempóban igyekeznek terjeszkedni, hogy kész helyzetet teremtsenek arra az időre, amikor a törvény életbelép. A tei-jeszkedés mellett új áruházak alapításával is foglalkoznak, hogy megelőzzék az új rendet, amelynek értelmében majd új áruházakat nyitni egyelőre nem lehet. Az áruházi mozgalommal egyidejűleg akció indult a gyári detailárusítás ellen is. Az OMKE legutóbbi ülésén határozati javaslatot fogadott el, amely a gyári detailárusítás intézményes megszüntetésere kéri fel a kereskedelemügyi minisztert. A pékkartel alkonya Uj vezetőség kerül a sütök ipartesiüiete élére A pékkartel, mint a Fővárosi Hírlap megírta, a sütők ipartestül etében megbukott akkor, amikor legutóbb bizalmatlanságot szavaztak az ipartestület elnökségének azért, ónért a kar tel vezetőségében is résztvesz. A kényszerű lemondás óta az elnökség mindent elkövetett, hogy pozícióját visszaszerezze, de ez az igyekezete csődöt mondott s a tisztújító közgyűlés, amelynek napját március 9-re tűzték ki, előreláthatólag új vezetőséget választ. A kiartiel-pái’ttal szembenálló pókpárt súlyos élvvel vetítő fel a küzdelmet. Kimutatta,, hogy a sütőipar Lentidet adminisztrációja éveink1' 54.000 pengőbe került, ezenkívül — megállapítása szerint — eddigi működése alatt a kartel körülbelül egymillió pengőt emésztett fel, aminek a sütők nem látták megfelelő hasznát. A pékek küzdelme élénken érdekli az egész közvéleményt, mert ha a pókpárt győz a közgyűlésen, ez a kartel végleges bukását és az olcsóbb kenyér győzelmét jelenti. iruber János festékgyár és ásvány őrlő művek, építési anyagok és vegyészeti termékek raktára Központi iroda : Budapest, V., Kálmán-utca 22. sz. Telefonszám : 23—0—33. • Alapíttatott: 1842 SCHIFFER AMIN KERETLÉC ÉS FAARUGYÁR BUDAPEST, Vn., KIRÁLY-U. 79. TEL.: 44—4—85. SIUGER PÁL Iroda tel.: 11—0—04, 11—02. m ,,PAUSING“ GYÁRTMÁNYOK IftODAJA BUDAPEST, V., TÁTRA-UTCA 20/B. I íródul cikkek • Carbonpapír • ÍRÓGÉPSZALAG Gazdasági helyzetünk javulása tükröződik vissza a Hitelbank beszámolójában A betétállomány 17.7 millióval növekedett, a külföldi kötelezettség 11.4 millióval csökkent Tudvalevő, hogy a pénzügyi válság öt esztendő óta fokozott óvatosságra késztette a pénzintézeteket. A Hitelbank volt az első, amely ennek megfelelően felfüggesztette az osztalékok fizetését, hogy tartalékolásra fordíthassa a nyereséget. A válság enyhülése ellenére most is ezt ajánlja részvényeseinek a Hitelbank, bár az ipari vonatkozásban jelentkező javulás lolytán a tiszta nyereség 5%-kal nagyobb a tavalyinai azonkívül jelentékenyen növekedtek az intézetre bízott tőkék, de jelentékenyen csökkentek ugyanekkor a külföldi kötelezettségek is. Figyelemreméltó egyébként, hogy a Hitelbank mérlege tökéletesen visszatükrözi azt az .általános fejlődést, amely az ország gazdasági helyzetében mutatkozott, ez viszont annak tulajdomtnató, hogy a magyar gazdasági ételnek úgyszólván nincs olyan ágazata, amelyből a Hitelbank ne venné ki a maga szolgálni kész tevékenységét. A bank mérlegjelentése a következő: Az intézet zárszámadása kétmillió pengőt meghaladó leírások keresztülvitele után a tavalyi 2,891.648 pengővel szemben 3,406.217 pengő tiszta nyereséget tüntet fel, melyből az igazgatóság javaslata szerint 700.000 pengő a tartalékalapok, aüü.OOO pengő a nyugdíjalapok javadalmazására fordíttatik, a fennmaradó 1,306.217 pengő pedig az 1936-os üzletévre vitetik elő. Osztalék az idén sem fizettetik, úgyszintén tcLTitiewie folyósítására sem kerül sor, mert a fennforgó viszonyok között az üzletvitel számára az intézet belső erősbitéséuek szempontjai voltak irányadók. A tavalyi mérlegadatokkal összehasonlítva, a takarék- és folyószámlabetétek állománya 181.5 millióról 199 2 millió pengőre emelkedett. Az egyéb hitelezők tétető 7 2 millióval a külföldi kezességek összege 11-1 millió' pengővel csökkent. A pénztári készletek és giro- követelések 1.2 millióval, az adósok és a váltótárca 216.1 millió pengővel kimutatott együttes összege 3.4 millió pengővel növekedett. Az intézet élénk tevékenysége a folyó banküzlet terén nemcsak az ügyfelek számláinak megnövekedett számában, hanem a forgalom emelkedé- hit Az üzleti terjedelem növekedése azon“ sokoldalú kapcsolatok gondos ápolásának eredményeként értékelhető, amelyek az intézetet a mezőgazdasághoz, a kereskedelemhez és az iparhoz fűzik. Egészséges továbbfejlődésről tanúskodik a Hagyar Általános Takarékpénztár beszámolója A magyar bankóiét egyik régi és komoly eszközökkel megalapozott hitelszervezete, a Magyar Általános Takarékpénztár Rt. most hozta nyilvánosságra az elmúlt üzletévről szóló mérlegét, amely az intézet egészséges továbbfejlődését bizonyítja. Figyelemreméltó, hogy a betétállomány a múlt évben újabb ötmillió pengővel, vagyis 10%%-kal növekedett. A betétek egészséges rétegezödését mutatja az a körülmény, hogy az 53 millióra növekedett betétállománynak 61.4%-a, vagyis 32% millió pengő esik az állandóbb természetű betétkönyvekre. A betétkönyvecskékre elhelyezett összegek kedvező megosztottságát tanúsítja viszont az a tény, hogy ez 20.573 tételből áll, ami azt jelenti, hogy az átlagos kisbetét: 1585 pengő. Az intézet vállalatainak üzletmenete a tavalyival szemben az idén még kedvezőbben alakult, ezenkívül sikerült a költségeket újabb 92.000 pengővel apasztani, ami 1931 óta ösz- szesen 36%-nak felel meg. A kitűnő mérlegeredményért elsősorban Horváth Lipót dr. alelnök- vezérigazgatót és Halász Manó helyettes vezérigazgatót illeti elismerés. A jelentés egyébként így hangzik: A Magyar Általános Takarékpénztár Részvénytársaság igazgatósága február 28-án tartott ülésében megállapította az 1935. üzletév mérlegét. A nyereség tulaj honképpen 1,133.496.45 P (tavaly 1,210.234.22), amelyből a nyugdíjpénztárnak mérlegen beiül 16O.U00.— pengőt utaltak át (tavaly 250.000 P), 471.368.29 pengőt leírásokra és tartalékolásokra fordítottak (tavaly 453.331.74 P), úgy, hogy a közgyűlés rendelkezésére 502.128.16 P tiszta nyereség (tavaly 506.902.48 P) áll. Azonkívül igen jelentékeny belső tartalékolásokat eszközöltek, az értékpapír- állománynál pedig a 100/1936. M. E. számú rendelet intézkedéseinél több esetben túlmenő mértékben történtek leírások. Az igazgatóság a március 4-re egybeúí- vandó 54. rendes közgyűlésnek javasolni fogja, nogy a kimutatott tiszta nyereségből a tartalékalap növelésére — mint tavaly, — 100.000.— P fordíttassék, a vállalati nyugdíjpénztár erősítésére további 65.000.— P (ta- \ aly 60.000.— P) utaltassák át, osztalék fejében pedig részvényenként, — úgy, mint tavaly, — 75 fitter _ ooo.Uuti pengő fizettessék ki március 16-tol kezdve. A tartalékalap ezen dotációja után 13,950.000— pengőre, az összes saját tőkék pedig 33,390.000— pengőre emelkednek. A mérleg aüatai a következő kedvező képét mulatják: A betétállomány 53,120.390.— P-t tesz in i tavaly 48,094.650.— P, 1933-ban 43,454.669 P), amely összegűül a betétkönyvecskékre 32,6i7.auU.— P, a-zaz 61.4% ebik. Úgy a takavékkönyvecskékve, mint a folyószámlán és csekkszámlán elhelyezett beteteknel örvendetes emelkedés mutatkozik és pedig úgy a fővárosban, mint az összes vidéki fiókoknál. A őetétszaporulat 5,025.740.— P, amely összegből 2,620.000.— P az állandóbb természetű’ betel könyvecskék, 2,406.000.— P pedig a folyó- és csekkszám Iák állományát növelte. A betétemelkedés az 1936 óv első hónapjaiban örvendetesen tovább lokozódik. A hitelezők tétele 8,873.897 — P (1933-ban 9,133.639.— P, 1930-ban 13,427.454.— P). Az intézet a betétek emelkedése, valamint az adósok visszafizetései folytán, jelentékeny ösz- szegű új, rövidlejáratú hiteleket bocsátott úgy a fővárosban, mint a vidéken a piac rendelkezésére. A váltó- tárca és az adósok tétele 55,831.000.— P. Az intézet mobilitását és likvidálását igazolja, hogy a betétállománnyal szemben a készpénzállomány és a bankári követelések 5,945.304.— P-t (tavaly 5,906.647.— P) tesznek ki, ami a váltótárca 29,566.051.— P (tavaly 28,512.662 ___P) tételével eg yütt egymagában is a betétállomány 67%-ának felel meg. A takarékpénztár 10 budapesti és 21 vidéki fiókja, valamint 8 affiliált intézete az elmúlt évben is megfelelő eredménnyel zárta le mérlegét. Külön említést érdemel, hogy a vidéki fiókok és afíilíációk kihelyezései megosztott anyagot képviselnek, túlnyomórészt kis ösz- szegű Intelekből állanak és jelzálogilag is fedezve vannak. A takarékpénztár csaknem összes érdekelt vállalata az elmúlt üzletévbeu belső gesztióját az előző évinél kedvezőbb eredménnyel végezte^ A Magyar-Olasz Bank zárszámadása A Magyar-Olasz Bank mérleg- és eredmóny- számlája az intézet üzletágainak kedvező fejlődéséről tanúskodik. A szorosan vett banküzletek istápo- lásával foglalkozó intézet 1935-ben is a múlthoz hasemló előkelő szfyFpet töltötte be a niagy\ar hiteléletben. Betétállománya, emelkedett, az egyéb fontosabb tételek pedig körülbelül a tavalyi nívón mozognak, úgy hogy az idén is az 1.50 pengős osztalék kerül kifizetésre. Az igazgatósági gyűlésről szoló jelentés egyébként a következő: A Magyar-Olasz Bank Részvénytársaság igazgatósága a folyó évi február 29-én megtartott ülésén előterjesztette az 1935. üzletévi mérleget, amely 990.254.10 P leírás után 1,003.501.07 pengő nyereséggel zárult. A mérlegszám] ábol kitűnőleg a takarékbetétek összege 37,198.067.71 pengő (1931-ben 36,731.589.15 P), a folyószámlán elhelyezett belétek összege 41,523.922.55 pengő (1934-ben 40,940.150.44 P), a betétállomány tehát összesen 78,721.990.26 pengő (az előző évi 77,671.739.59 pengővel szemben), míg a nem be íétjellegű kötelezettségek 7,392.590.22 pengőről 6,133.351 pengőre apadtak, a készpénzkészletek, valamint a zsiro számlákon és bankoknál fennálló készpénz jellegű követelések összege 9,227.225.50 pengőben szerepel. — A váltótárca összege 57,584.945.76 pengő, ami némileg meghaladja az elmúlt üzletévben kimutatott összeget. — Az érték papírok és érdekeltségek 3,365.352.46 pengővel szerepel nek (az előző évi 3,492.486.42 pengővel szemben.) — A jelzálogkölcsönök összege 27,219.322.68 pengőre csökkent (az időző évi 28,501.981.15 pengővel szemben), míg a forga lomban levő záloglevelek összege 17.939.574.54 ,pengőre apadt, az 5 éves kötvényekből pedig mindössze 331.620 80 pengőnek megfelelő névértékű címlet van forgalomban. Az igazgatóság a folyó évi március 16-ára egybe hívandó közgyűlésnek javasolni fogja, hogy osztalék fejében részvényenként 1.50 pengő, összesen 600.000 pengő fizettessék ki, míg az alapszabályszerű levonások s ti tartalékalap és a nyugdíjasok tartalékának megfelelő dotálása után fennmaradó nyereségtöbbletnek az 1936. üzletév számlájára való átvitelezését hozza javaslatba. PETIK Já$4Q§ óptlletbádogo3 munkák vállalata BUBAPEST, VI., Ó-UTCA 14. SZ. Telefonszám: 18-8-81 és 92-0-75.
