Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1936-02-26 / 8. szám

Budapest, 1936 február 26 Mill KIRAKAT Mindenki eMdS&fe az Attoássty-U A téli szürkeségbe déli harangszó zendiil bele. Mintha kiderülne tőle kissé a, lelketlen ború, amely­nek olyan a színe, mint a szegénységé. De lám, csak­ugyan derül is: a szomorú embereknek, akik itt az Álmássy-téren hosszú-hosszú sorban állnak, felderül az arcuk, mintha a nap sütne rájuk. A száraz fák alatt kondérok csőrrennek, melléjük fehérbe öltözött szakácsok sorakoznak, s a levegőben már nemcsak J harangszó rezeg, hanem szóit, lerjed a kondérokból a jó ételszag, ebédhangulat a szabad téren. Kisütött a nap a hosszú embersorra, amelynek az Almússy-tér az ebédlője. Öt év óta minden nap, amióta Magyar Miklós, a főváros törvényhatósági bizottságának tagja berendezkedett itt arra, hogy ebédet ad mindenkinek, aki éhes. Kern- kell hozzá elöljárósági utalvány, sem szegénységi bizonyítvány, sőt protekció sem. Aki icle áll a csajkájával, annak belemerik az ebédet. Nem kérdeznek tőle semmit, hiszen' megmond mindent, hogy ideáin a sorba és bevallja, hogy éhes. Elkezdeni egy ilyen ,,akciót“, szép cs példaadá cselekedet, de öt évig meg nem únni a léli hóna­pok minden napján ebédet adni mindenkinek, aki idejön: nem akarjuk mondani, hogy hősi cseleke­det, nem akarunk mondani semmit, de valahogyan el érzékeny ülünk és szeretettel simogatjuk végig a szürke társaságot, amelyre íme, ma is kisütött a nap. Boldogok vagyunk, hogy van ilyen ember is ezen a Pesten, aki meg tud vigasztalni engem, a; nézőt azzal, hogy ötszáz ember ebédjét látom és megnyugszom ennek az ötszáz embernek a mai nap­ján, mely nem múlott el ebéd nélkül. A mai nap burgonyafőzelék napja volt, tetézve izes kolbásszal, van borsónap és lencsenap is, két­szer egy héten hústalanul, de egyébként „feltéttel“. Vasárnap pedig .... Az Almássy-tér környékén messzire érzik, hogy gulyás-nap van. Magyar­gulyás: így nevezik az ebédeltetést akció megterem­tőjének tiszteletére. Négyszázötven—ötszáz az Almássy-téri ebédlő napi vendégeinek száma. Ennyi adag ebédet és ennyi darab szép, félbarna kenyeret osztanak ki öt esz­tendő óta a szakácsok az inspekciós tirak felügyelete alatt. Az ebédnek mindig van közönsége is és gyak­ran előfordul, hogy valaki pénzadományt akar át­nyújtani az ügyeleteseknek. De nem lehet. Magyar Miklós egyedül akarja fedezni az ebéd költségét. Az idén történt meg először, hogy egy megtisztelő gesztust nem tudott visszautasítani. Wolff Jenő kormányfőtanácsos, a Nova elnöke tízezer adaggal járult hozzá az Almássy-téri ebédekhez. A példa talán vonz. Nem abban az értelemben, hogy Magyar Miklós ebédgondján könnyítsenek, hanem úgy, hogy mások is vegyék észre, hogy a fő­városban éhes emberek is vannak, akiknek ebédet kell adni. Budapesten, ahol mindent utánoznak, ahol minden új ötletnek konkurrenciája nő, őt év alatt senki sem másolta le az Almássy-téri ebédlőt. Pedig ha megtennék többen, itt is, ott is, minden körzetben: nem kellene azzal küszködni, hogy az ins ég a dójárulé k. felemelését levegye-e a napirend­ről a főváros vagy sem. KOKSZ axivaosbobozatali liruhiz, Radapest, VI., Andráusy-út 32. Telefoni 11-3-80. — Modern fcáitartíUi én testápolási cikkek, kete- 6a sepr&árak, azarraabOrOk. Alapításának huszonötödik évfordulóját a FŐVÁROSI IITRLAP szeptember havában nagyszabású jubileumi szám kiadásával teszi emlékezetessé, amelyre már most felhívjuk előfizetőink és olvasóink figyelmét. ELŐFIZETÉSI ÁR: félévre.................................................................12 pengő, egész évre............................................................24 pengő. Tisztelettel felkérjük a hátralékos előfizető­ket, hogy az előfizetés megújításáról mielőbb gondoskodni szíveskedjenek Közgyűlés: szerdán. A székesfőváros törvény- hatósági bizottsága szerdán délután 5 órakor rendes közgyűlést tart. A napirend meglehetősen szürke, mert a fontosabb tárgyakat a pénzügyi bizottság pénteki ülésének határozata értelmében levették a tárgysorozatról. Ezek között szerepelnek a liermina- mezői és a kelenföldi két templom építésének terve, az inségadój árulóknak 2 százalékról 3 százalékra való fölemelésének kérelmezése a kormánytól és területeladás az Országos Katolikus Kórház-szana­tórium részére. A továbbiakban szavazással dönte­nek a kerületi adófelszólamlási bizottságokban üre­sedésben levő tagsági helyek betöltéséről és a kü­lönböző bizottságokban üresedésben levő más tagsági helyekről. Tárgyalás alá kerülnek az útburkulatok karbantartása és csatornázási ügyek, a székes­fővárosi telkek egy részének nyilvános árverésen való eladása, új gyógyszertárak létesítése, a fővá­rosi cirkusz bérbeadása és a Széchényi-gyógyfürdő második artézi kútja fúrásának költségfedezete. Azonkívül különféle nyugdíjazások, kegydíj enge­délyezések, indítványok és interpellációk szerepel­nek még a napirenden. Holtzspaeh Ödön tanácsnok nyugdíjazása. Újlaki Holtzspach Ödön tanácsnokot, aki legutóbb az V. kerület vezetője volt, a főváros közgyűlése április 1-i hatállyal nyugdíjazza. A nyugdíjaztatás ügyét a jövő hét keddjén az elnöki szakbizottság, szerdán pedig a. közgyűlés fogja tárgyalni. A hadiévek be­számításával a( nyugdíjba vonuló tanácsnok negy­ven évet meghaladó közszolgálattal rendelkezik, úgy, hogy teljes százszázalékos illetményt kap nyugdíj fejében. A polgármester javasolja, hogy Újlaki Holtzspach Ödönnek a főváros szolgálatában eltöltött négy évtizeden át kifejtett buzgó, lelki- ismeretes és önzetlen munkásságáért .a közgyűlés teljes elismerését és köszönetét fejezze ki. Budavár visszafoglalása negyedévezredes évfor­dulójának megünneplése. A közművelődési szak- bizottság' hétfőn Liber Endre alpolgármester elrnök- lósóvel ülést tartott, amelyen Pacher dir. -tamiács- jegyző a Budavár visszafoglalásának 250-ik évfor­dulója alkalmából tantan dó ünnepségek terveit Is­mertette. A terv szerint emlékművet áJlítamalk fel mindazoíkinak a nemzeteknek emlékezetére, amelyek a visszafoglalásban résztvettek és megörökítik azo­kat a helyeket, ahol a keresztények először hatoltak a várba. Az ünnepségek szeptemberben lesznék, ami­kor az Iparművészeti Múzeumban nagy történelmi kiállítást is rendeznek. Ezután az írók támogatásá­nak kérdésével foglalkoztak. Némethy Károly dr. tanácsnok bejelentette, hogy nehéz az írók és ki­adók érdekeit elválasztani, de a főváros elsősorban az írók mellé áll, A ku,ltuszminlsztériiimhoz felter­jesztést intéznek, amelyben kérik, hogy a. kormány eszközölje ki, hogy a magyar írók könyveit az utód­államok akadálytalanul beengedjék és ezúttal tilta­kozzék a csonkított fordítások ellen. Elismeréssel emlékezett meg a tanácsnok a rádiónak a. magyar irodalom terjesztése körül tanúsított munkásságáról, A Várhegy ujahb csuszamlása és a felelősség kérdése. A Várhegyen ismét megindult a csuszam- lás, amely kisebb méretű ugyan, úgy, hogy naponta átlag két milliméteres eltolódást állapítanak meg a kritikus torüléten1, de azért a főváros és a Köz­munkatanács komoly aggodalommal és éber figye­lemmel kíséri a talajnak minden megmozdulását. A veszélyeztetett területen lévő házak közül szom­baton elrendelték a Lovas-út 26 szánni bérház lakói­nak kilakoltatását. Ez a sors érte a házban lakó Bornemisza Géza iparügyi minisztert is.. A meg­rongálódott házak tulajdonosai körében megindult a mozgalom, a felelősség megállapításának kérdésé- -ben, amire mindjárt az első csu számlás után fel­hívta. a figyelmet, a Fővárosi Hírlap. Kiváló szak­értő helyről kapott, cikke már előre óvta a főváros érdekeit esetleg kártérítési igényekkel szemben, február 27-én délután fél 3 órakor Ügetőverseny rámutatva arra, hogy egyetlen elővigyázat nélküli házlebontás okozta a talaj süllyedését és ennek kö­vetkezménye a fokozatosan tovább terjedő esu- szamlás. Magánépítkezések hatósági ellenőrzése nálunk és külföldön címmel érdekes tanulmányt írt Méhes Emil dr. oki. mérnök. A külön füzetben megjelent munkaiban tizenegy európai ország huszonhárom legnagyobb városából összegyűjtött adatok mutat­juk be, számos ábrávrl és táblázattal tarkítva, bogv a külföld nagyvárosaiban mindenütt milyen súlyt helyeznek ma az építkezések végrehajtásának ható­sági ellenőrzésére, milyen gondot fordítanak a bajok és balesetek megelőzésére. A tanulságos felsorolás mellett kimerítően tárgyalja, a tanulmány Budapest érvényben levő jogszabályait és ellenőrzési rend­szerét. Rámutat arra, hogy a rendkívül fontos ha­tósági feladatot nálunk teljesen elavult rendeletek szabályozzák, holott a főváros egész lakosságának, de az építőiparnak szempontjából is halaszthatat­lanul sürgős a korszerű új rendszabályok kibocsá­tása. Nem a külföldi városok bemutatott példáinak utánzása gyanánt, hanem azért, mert saját szük­ségleteink megkívánják — mondja a wzerző, aki kitűnő felkészültséggel megírtt munká,javait bizo­nyára ráténti a' figyelmet az ellenőrzési problé­mára. Átjáró közlekedési rend a központi városháza udvarán. Néhány évvel ezelőtt a főváros vezetősége megszigorította a városházi átjárást, mert a város- liáza épületében napirenden voltak a lopások. Ro­vott mul tu egyének lopőztak be délután a nép télén folyosókra, feltörték a hivatali szobák ajtajúit és írógépeket, berendezési tárgyakat, sőt a fiókokból pénzt is loptak el. Később azonban enyhült az át­járási tilalom, annii azonban isméit a lopások elszapo­rodására vezetett. Szendy Károly polgármester most aztán^ újabb rendeletben véglegesen szabályozta az átjárást a. városházán. A rendelkezés szerint hét­köznapikon az összes városházi, kapubejáratok csak reggel hattól délután háromig tarthatók nyitva. A melléklépcsők bejáratait- pedig már délután fél báromkor lezárják. Délután háromtól este nyolcig vsak a Városház-utcai I. számú ka,pú marad nyitva. Negyvenéves újságírói jubileum. Lukács Gusz­táv Jenő dr. a napokban ünnepli negyvenéves új­ságírói. jubileumát. Az ujságírótársadalom a kiváló hírlapíró jubileuma alkaílmából március 8-án, va­sárnap este a Pátria- klubban ünnepi vacsorát ren­dez. Lukács Gusztáv Jenő újságírói pályáját 1896. februárjában kezdte meg az Egyetértésnél. 1909-ben a Budapesti Tudományegyetemien avatták jogi dok­torrá, a koalíció idején az Ország parlamenti tu­dósítója volt, 1914 elején pedig a Pesti Napló he­lyettes szerkesztője. A háború kitörésekor mint népfelkelő hadnagy vonult be a 29. honvédgyalog­ezredhez s évekig több ezred keretében küzdött, az első arcvonalban, A Brusszilov-offenziVa alkaltmá- val súlyosan megsebesült és a háború végén mint 60 százalékos rokkant főhadnagyot nyugállományba helyezték. Több vitézség! kitüntetés tulajdonosa, 1921 óta a Nemzeti Újság és az Uj Nemzedék szer­kesztőségének tagja, és n Pesti Tőzsde belső munka­társa . Diesel-motoros személyautó. A Mercedes-Benz gyár. amely köztudomás szerint az egyik legelső helyet’ fog­lalja el az automobilgyártásban, miként ötven évvel ez­előtt a benzinüzemű automobil feltalálásával lepte meg a. világot, úgy az ezért jubiláris berlini nemzetközi automobilkiállításon ismét egy korszakalkotó találmány­nyal lépett az automobilista közönség elé. Most mutatta be először a 2.6 liter hengeürtartalmú, nyersolajüzemű motorral ellátott személyauíomobilját, amely iránt a legnagyobb érdeklődés mutatkozik. Az autó üzeme tel­jesen zajmentes és szagtalan. Részletes felvilágosítással szolgál a gyár budapesti fiókjának eladási központja, Budapest, VI., Csata-utca. Központi fűtések Egészségügyi berendezések DOÖBAY és SZÉKELY oklavolos mérnök V., Katona József-utca 41. szám. Ujdestl rakpart sarok.) Telefon s 21-0-19. SZILÁGYI ELEK késáru-üzeme Gyártja az összes hentes, mészáros és bólipar- ban használatos késeket, viszonteladók részére Budapest, Vili., gftfra-u. 41. Tel.: 34-8-93

Next

/
Oldalképek
Tartalom