Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-02-12 / 6. szám
5 Budapest, 1936 február 12 —■■■■im I in in iw um in I um I 11 hi ÜZEMEK A MÉRLEGEN [RTA: SZENTESI JÓZSEF, TÖRVÉNYHATÓSÁG! BIZOTTSÁGI TAG Nem véletlenség, hogy a szanálásai kapcsolatban elsősorban az üzemek kérdése foglalkoztatja az érdekelteket. A községi háztartás költségvetési kerete 150 millió pengő körül mozog, a községi üzemek költségvetési kerete pedig meghaladja a 176 milliót. A bevételeknek és kiadásoknak több, mint a fele az üzemekre esik és csak a kisebbik rész jut a köz- igazgatásra. A szanálás tulajdonképpen nem mai keletű dolog. Az évek óta beterjesztett, egyre zsugorodó költségvetés, a fizetések ismételt redukciója, a dologi kiadások zárolása: mi. egyéb volt, mint szanálás? A nehezén talán már till is vagyunk és ami most szanálás elnevezés alatt napirendre kerül, az csak betetőzése azoknak a sorozatos pénzügyi és gazdasági intézkedéseknek, melyeknek a pénzügyi és gazdasági viszonyok romlása óta állandóan tanúi vagyunk. Az üzemekkel már évek óta sokkal több gondja volt a fővárosnak, mint a közigazgatással. Ez elsősorban azért volt így, mert az üzemek, melyek maguk is gazdasági tevékenységet fejtenek ki, a gazdasági élet jelentőségeire sokkal intenzívebben reagálnak, mint a közigazgatás. A sok bajnak azonban nemcsak ez volt az egyedüli oka. A közigazgatás valahogyan inkább állott mindig a törvényhatóság nyilvánosságának ellenőrzése alatt, mint az üzemek. Ügy tudom, a közgyűlés a költségvetés tárgyalásánál éveken át ritkán jutott túl a VIII., IX. fejezeten, mire az üzemek tárgyalására került volna a sor, elfogyott az idő. A gazdasági viszonyok romlásán kívül talán ez a körülmény is hozzájárult ahhoz, hogy annyi üzem betegedett meg a válság ideje alatt. Az awiakidején kiküldött üzemvizsgáló bizottság bizonyára nemcsak azért szüntetett meg több fővárosi műhelyt és üzemet, mert indokolatlan versenyt támasztott, a magánivarnak, hanem azért is, mert a meg nem felelő üzemvitel és gazdálkodás indokolatlan veszteségeket rótt évről évre a községi háztartás terhére. A protekció mindig sokkal jobban érvényesült az üzemeknél, mint a köizgazgatás- ban. Itt a status pontosan megszabta az állások számát, ott a jóindulatú támogatás köny- nyen tett valakit szükségessé. Az is köztudomású. hogy a főváros az üzemeiben sokkal gavallérosabb volt. mint a közigazgatási hivatalaiban. E°-^ik fővárosi részvénytársaság ötszáz igazgatási alkalmazottén 1930-bon fejenként és évenként átlag 9000 pengőt kapott, ugyanakkor, amikor az ötszáz legnagyobb fizetéssel biró közigazgatási tisztviselő fejenkénti átlagos illetménye nem érte el a 7000 pengőt sem. Joggal jegyezte meg akkoriban egyik városházi ismerősöm, hogy ennél az egy fővárosi részvénytársaságnál háromszor annyi „tanácsnok“ van, mini a főváros egész kozigazgatá- sában, ’’Ezeknek az időknek azóta vége! Az üzemeknél ma már éppen olyan nehéz valakit elhelyezni, mint a közigazgatásban. Az illetmények lefaragása is sokkal erélyesebb volt a vállalatoknál, mint a városházán. Őszintén meg kell azonban mondanunk, hogy a fellendülés idején folytatott gazdálkodás esetleges kinövéseit nem lehetett a szűk esztendők során nyomtalanul eltüntetni. Akadhat üzem, ahol a személyzet létszáma, vagy illetménye túlméretezettnek látszik a katasztrofálisan elapadt bevételekhez képest. Nem lehet azonban elfelejtenünk, hogy az üzemi forgalom visszafejlődésének következményeit nem szabad egyedül az üzemi alkalmazottak vállára hárítani A magánvállalat elintézheti a kérdést radikális létszámapasztással és fizetéscsökkentéssel, közűdet azonban nem tekinthet azt egyszerű számani műveletnek. A főváros üzemei nem is két, hanem három malomkő között őrlődnek. Emberséges megélhetést kell biztosítaniok az alkalmazottaiknak, olcsón kell kiszolgálniok a közönséget és végül a beruházott vagyonnak megfelelő jövedelmet kell nyujtaniok a községig háztartásnak. Ezt a három szempontot méltányosan összeegyeztetni: ez a szanálás legnehezebb feladata. Az üzemi alkalmazottak körében nagy a nyugtalanság, mert különböző hírek keltek szárnyra arról, hogy a szanálás során megvonják tőlük a természetben élvezett járandóságokat. a kedvezményes gázt, villanyt, sőt esetleg sor kerül még a fizetések redukálására is. A közönség körében az okoz izgalmat, hogy felemelik a tarifákat, megdrágul az utazás, a villany, a gáz és a víz, ami újabb lendületet ad majd ^ egy ^ általános áremelkedésnek és a megélhetést még jobban megnehezíti. A harmadik oldalon pedig fenyeget a veszély, hogy ha a főváros nem tudja fokozni az üzemek jövedelmét^ megmarad, sőt megnő a községi háztartás hiánya s a pénzügyi helyzet további romlása megbénítja a fővárost építő, kulturális és szociális tevékenységében. Nem könnyű dolog ilyen körülmények között az üzemek szanálása, ennek a három ellentétes érdeknek az összeegyeztetése. Szerencse, hogy a szanálás Sipőcz Jenő főpolgármester feladata, mert az ő másfélévtizedes polgármesteri múltja garantálja, hogy a főváros érdekeit a közönség és az alkalmazottak érdekeinek legkisebb sérelme nélkül fogja tudni meg védeni. rrlti Krebs iranbfmn főpolgármester amerikai merem fejlődést jósol Budapestnek Elragadtatással nuüathozth a íővárosról és a BagoosifiiiBOS m&gyar ?eii®ég§ieretór®l Előkelő külföldi vendége volt közel egy héten át a fővárosnak. Fritz Krebs dr. államtanácsé»», a Majna melletti Frankfurt főpolgármestere érkezett idő Mangerrel, a frankfurti idegenforgalmi hivatal vezetőjével, hogy elmélyítse, a két nagyváros sokat ígérő kultúrkapcsolaíait. Frankfurt főpolgármestere ezt az alkalmat felhasználta, arra, hogy a főváros vezetőivel őszinte baráti érintkezésbe lépjen, de másrészről egyes üzemeinket is megszemlélte és tanulmányozta. Látogatást tett Sipőcz Jenő főpolgármesternél és Szendy Károly polgármesternél, akikkel hosszasan elbeszélgetett a két várost érdeklő ügyekről, majd megtekintette a Vízművek káposztásmegyeri főtelepét, a Duna alatti alagutat, az Elektromos Műveket és az Élelmiszerüzemet. Az Oi szagos Kaszinóban tiszteletére díszebédet rendeztek, amelyen Sipőcz Jenő főpolgármester és Szendy Károly polgármester is megjelent. Elutazása, előtt Fritz Krebs dr. tOpolgdrnesfer fogadta a Fővárosi Hírlap munkatársát, aki előtt látogatásának céljáról és budapesti tapasztalatairól a következő érdekes nyilatkozatot tette: — Nagy örömmel jöttem a szép magyar fővárosba, mert már korábban eltökéltem magamban, bogy közelebbről megismerem azt a Budapestet, amelynek jóhíre, természeti fekvésének páratlan volta, 6 modern nagyvárosias fejlődése közelről kell, hogy érdekelje egy másik, nagyváros vezető tisztviselőjét. Közel egyhetes tanulmány utam során nagyon érdekes benyomásokat szereztem, s ezúttal se mulaszthatom el, hogy hálával ne emlékezzem meg azokról a kitüntető kedvességekről, amelyekkel egyrészt Sipőcz főpolgármester úr, másrészt- Szendy polgármester úr, de a főváros és az állam többi kiváló funkcionáriusa is valósággal elhalmozott. — Budapesti látogatáséin során főként arra törekedtem, hogy elmélyítsem a Frankfurt és Budapest közötti kultúrkapcsolatokat. A mi városunk egyik ősrégi fészke a dalkultúrának, minthogy pedig a ^ budapesti egyetemi énekkaroknak kitűnő híre van, arra törekedtem, hogy ezt az’ együttest hozzánk meghívjam. A nyert ígéret szerint erre bizton számíthatunk is, még pedig valószínűen a nyár előtt. Egyéb vonatkozásokban is folytattam tárgyalásokat, minthogy azonban nem szeretek még csak a tervezgetések stádiumában lévő ügyekről nyilatkozni, ehhez az elvemhez most is tartom magamat. Inkább arról beszélek, bogy milyen értékes tapasztalatokat szereztem a szép Budapesten. — Mint városi embert, rendkívül kellemesen lepett meg az a mozgalmas élet, amely az Önök fővárosában uralkodik._ Annáig inkább tudom ezt értékelni, mert teljes mértékben tudatában vagyok annak, hogy mit vesztett Magyarország a békeszerződés következtében. Nagy érdeklődéssel tanulmányoztam a székes- főváros különböző berendezkedéseit és üzemeit, s be kell vallanom', hogy rendkívüli hatást váltott ki bennem az a nagyszabású technikai mű, amely most készült el vízszolgáltató telepükön. A legkiválóbb német mérnök se csinálta volna meg különben azokat a hatalmas alagutakat. Különös figyelemmel fordultam a Sertésvágóhíd, illetve a Községi Élelmiszerüzem felé, ahonnan — mint mondották — az én hazám felé irányidó hús- és zsírexport jelentős részét bonyolítják le. Örömmel vettem tudomásul, hogy a gazdasági kapcsolataink további kifejlesztése érdekében éppen mostanában foglalkoznak olyan technikai berendezések építésével, _ amelyek a standard-zsír előállítását fogják biztosítani. — Szendy Károly polgármester úrral megtárgyaltuk azokat a lehetőségeket, hogy már a nyáron megindítjuk a cserevonatokat, különösén a budapesti Júniusi Hetekre és a frankfurti Sporthétre fektetve a fősúlyt. A technikai lebonyolítás módozatait egyébként megbeszéltem Zilahi Dezsővel, az Idegenforgalmi Hivatal vezetőjével. — A látottak alapján általánosságban ép- úgy, mint részleteiben azt a benyomást szereztem, hogy a magyar főváros rendkívüli mértékben fejlődésképes, s ha ezidőszerint a gazdasági válság utórezgéseinek következménye gyanánt nem is lehet egy nagyvonalúan átfogó, s éppen ezért rendkívüli összegekbe kerülő beruházási program azonnali megkezdésére gondolni, egészen bizonyos, hogy ebben a jól fundált metropolisban a legközelebbi évek újabb amerikai méretű fejlődést fognak hozni. Ehhez nem kis mértékben fog hozzájárulni a sok természeti kincs ügyes kiaknázása. Aa ehhez való ügyesség adva van, aminek egyik legjobb bizonyítéka, gyönyörű fővárosuknak nagy mértékben kifejlődött idegenforgalma. — Ami Budapesten különösképen megragadott, az a hallatlan előzékenység és kedvesség volt, amellyel hivatalos és nemhivatalos emberek egyformán rendelkezésemre állottak. Nekem, a németnek, kétszeresen jól esik az, hogy a magyar fővárosban szinte minden ember beszéli ia mi nyelvünket, amellett pedig szeretettel emlékszik meg azokról a régi időkről, amikor vállvetve állottunk egymás mellett. Az önök polgársága, jól látom, hűséges maradt a múltakhoz, s bebizonyítja azt a régi igazságot, hogy a vér nem válik vízzé. FÉNYMÁSOLÓ-INTÉZET fféi3tfsüás©!d misolúppiroh MAGYAR VEGYKÉSZITMÉNYÜ PAPÍRGYÁR OSERJAKAB BUSAPEST, VI., 6-UTCA 4®. SZ. TELEFON : 23-8-90. Atapíttatott. 1893KTtRCtilMVitK MINDEM Á5AMNEMKE MIKRON/ YUKOI OfASZÁR-Űf 0 TELEFON SZÁM: 80-1-48 6mm sámán és fis KÉZMŰVES ÜZEME, SZESZ-ÉS ENYÉSZETE GYÄRBERENBEZÖ VÁLLALAT Bffliapesi, IX.. ©réf flőller-a. 3. TELEFON: 37—8—43. SZÉKELY KAROLY! OKL. MÉRNÖK, ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ Budapest, XI., Budafoki-ut 41/b. Tel.: 59-8-73
