Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1936-02-12 / 6. szám

építettek külön gyalogjárókat Ezidőszerint az útnak csak egyik szakasza készült még el, teljes üzemben van azonban a további munka is, s az építési vezetőség reméli, hogy 1936-ban teljesen befejezheti tevékenységét. — Teljes elismeréssel és csodálattal szem­léltem a hatalmas munkát, ugyanekkor meg­állapítottam azonban azt is, hogy a mi fővárosunk is jó utakon járt, amikor arra törekedett, hogy a város idegenforgalmi szempontból jelentős ré­szeihez megfelelő közlekedést tudjon biztosítani. — Arra való tekintettel, hogy a Höhen- strasse megtekintése hosszabb időt vett igénybe, Bécs város vezetősége a közelben lévő Kahlen­berg Hotelben látott bennünket ebéden ven­dégül. Az ebéden Rudnay Lajos magyar, kö­veten kívül a szövetségi főváros hivatalos notabilitásai, továbbá báró HenneR Lipót, a közelmúltban Budapestről eltávozott osztrák követ is jelen volt. Cselédig efthonftelspek — Ebéd után továb folytattuk Bécs város be­rendezéseinek megtekintését. Először is a XX. ke­rületben lévő Szent Brigitta c-saládi otthontelepet tekintettük meg. Az osztrák főváros Ínséges pol­gárai részére öt ilyen családi ottliontelepet létesí­tett, amelyekben kétszáznál több lakás van. Az ott­honok közül legnagyobb a Szent Brigitta-otthon, ebben a lakások száma 217. Schmitz kollegám el­mondotta, hogy statisztikai megállapítások szerint Bécsben kerek számmal ezer család van átmenetüeg lakás nélkül, minthogy pedig az a megoldás, hogy a férfiakat a nőktől elkülönítsék, illetőleg a gyer­mekeket külön gyermekotthonokba szállítsák, egy­részt költségesnek bizonyult, másrészt pedig feldúlta a családi életet, a város vezetősége arra a gondolatra jött, hogy a családi otthonok rendszerére kell rá­térni. Ügyeltek természetesen arra, hogy a hajléktalanok­nak ne luxuslakásokat adjanak, hanem olyan ott­hont, amely eredeti körülményeiknek megfelel. Az építkezéseknél takarékosan jártak el, nem spóroltak azonban olyan mértékben, amely rideggé, vagy az egészségügyi követelményeknek meg nem felelővé tette volna az épületeket. Átlagosan egy-egy lakás építése 6000 schillingjébe került a szövetségi fővá­rosnak. Az általunk megtekintett Szent Brigitta- menhelyen lévő lakások szoba-konyhából állanak s egy-egy lakásban kényelmesen elhelyezhető öt ágy. Minden lakásnak külön előszobája és szeparált WC-je van. A legkisebb méretű lakás területe is meghaladja a 35 m2-t. Külön mosókonyhák állanak rendelkezésére, de arra is ügyeltek, hogy a kony­hákban fával és szénnel egyaránt lehessen tüzelni. Minden egyes menhelyen külön központi fürdőbe­rendezés áll rendelkezésre. A testi szükségleten kívül gondoskodás történt a lelki foglalkoztatásról is. A város ezzel az öt otthonnal még nem fejezte be építő tevékenységét, hanem arra törekszik, hogy a folyó esztendő végére további háromszáz lakás készüljön el. Ezek a menhelytelepek nagyjából azonos beosztá­súak, mint a (budapesti újtípusú szükséglakás-tele­pek, el kell azonban ismernem, hogy a bécsiek sok­kal kényelmesebben tudták megoldani a kérdést, mint mi. Látogatás a garasos városszéli telepen — Tanulmányútunk ezután a XXI. kerületben lévő városszéli telepre vezetett. Az osztrák főváros szinte velünk egyidőben határozta ied, hogy a munka- nélküliek számára olyan telepet létesít, amelyen azok a viszonyok megjavultáig tervgazdasági ter­melés útján tudnak sanyarú sorsukon segíteni. A telep létesítéséhez szükséges anyagi erőket részben a társadalom áldozatkész egyedei, részben maga a szövetségi főváros bocsátotta rendelkezésre és az áldozatkészség olyan nagyfokú volt, hogy mintegy húsz hektárnyi terület állott rövi­desen rendelkezésre. Ezen a területen nyolc­van parcellát hasítottak ki és gondoskodtak arról, hogy az egyes épületek mel­lett minden családnak közel egy kataszteri hold megművelhető terület álljon rendelkezésre. Kicsiny, de tartós téglaházakat építettek, amelyekben (lakó­szoba, hálófülke, konyha és megfelelő nagyságú padlás, továbbá különböző higiéniai berendezések állnak a lakók rendelkezésére. Arra való tekintettel, hogy ezek a telepek messze feküsznek a közművek­től, eltekintettek attól, hogy a vízvezetéki hálózatot kibővítsék, különösebb szükség nem is volt azonban erre, mert a Duna közelsége folytán csekély mély­ségben kitűnő minőségű vizet nyertek az ott ásott kutakból. Ezeken a telepeken nincsen se gáz-, se villany-vezeték, aminek az a magyarázata, hogy a városra elviselhetetlen terheket rótt volna e beren­dezések létesítése. Előre megállapított tervek sze­rint történik a városszéli telep lakóinak tervgaz­dálkodása. Egyrészt nagyszámú gyümölcsfát ültet­tek, másrészt zöldség- és főzelékféléket termeszte­nek, amelyek biztos felvevő piacot találnak a kö­zeli fővárosban. A lakókat úgy válogatták össze, hogy csak családos emberek kerülhetttek ki, ezek­nek is érteniük kellett azonban vagy a ker­tészkedéshez, vagy a mezőgazdasághoz. Eleinte csak a családfők laktak a telepen, később azonban, amikor látták, hogy a kísérlet teljes siker­rel jár, egymásután hozták ki családtagjaikat is. A város vezetősége a telep megnyitása óta állandóan előadásokat tartat, amelyeken a kertészeti és mező- gazdasági kiképzés gyakorlati része folyik, de emellett természetesen arra is ügyelnek, hogy a te­lepesek gyermekei meglelő iskoláztatáshoz jussanak. A lakók az első két esztendőben négyszöginéteren- kónt egy garast fizettek bér gyanánt, a kö­vetkező esztendőkben pedig két garast. Ez az összeg összesen évi 25, illetőleg 50 schillinget jelent, ami természetesen nevetségesen csekély ösz- szeg. Állandóan figyelemmel kísérte ezt a települést a fővároson kívül az állam is, és látva a szép ered­ményeket, intézkedéseket tett arra nézve, hogy to­vábbi városszéli telpülések létesüljenek. A múlt esztendőben a szövetségi kormány tízmillió schilling ösz- szeget bocsátott rendelkezésre, amelyből az egész országban kétezernél több hasonló telepeknek nyújtanak elhelyezkedést, illetőleg Bécs városaiban ötszáznál többnek. A megfiatalított Bécs — Tanulmányutunk végső célja a város­szabályozási eredmények tanulmányozása volt. Ez a kérdés az osztrák fővárosban egészen rendkívüli körültekintést igényelt, ami ter- mésztes következménye annak, hogy a nagy- multú városban a szűk utcácskák százai van­nak. Minthogy idegenforgalmi szempontok a kajdankor emlékeinek megőrzését parancsolóan írják elő, a városszabályozó mérnökök igen nehéz feladat elé kerültek, mert ugyanakkor, amikor a kétmillió lélekszámú főváros nagy­méretű, széles útvonalait kellett megalkotniok, egyetlen olyan régi épületet sem lehetett le­bontásra ítélni, amelynek valamely históriai becse volt. Az osztrák főváros 1923—1933-ig szinte hihetetlen mértékben fejlődött, mert ebben az évtizedben hatvanezernél több új lakás épült. Ezek az építkezések azonban csak kismérték­ben befolyásolták a város külső képét, mert javarészük a perifériákon folyt le. Először 1934-ben jelentkezett a nehézség, ekkor ugyanis Schmitz Rickárd elérkezettnek látta az időt arra, hogy sor kerüljön a belső városrészek megfelelő modernizálására és átépítésére is. Az ő javaslatára teremtették meg a bécsi vá­rosszabályozási alapot, amelynek felhasználá­sával sikerült is keresztülvinni a rendkívül nagymértékű átalakításokat. Ez az alap 25 millió schillinget tett *ki, 1934-ben és 1935-ben azonban újabb 15 millió sckillinggel dotálták. Schmitz polgármester nagy barátja a saját­otthon mozgalomnak és hogy elképzelései valóra váltak, azt misem bizonyítja jobban, mint a város külsőbb kerületeiben épült ren­geteg családi ház. A város rendkívüli áldo­zatkészséget tanúsít a régi épületek átalakí­tásánál, mert egyrészt a költségek 45%-át olcsó hitellel biztosítja, másrészt^ hasonló módon gondoskodik a háztatarozásról is. Szinte azt is mondhatnám, hogy ha Bécsben egy házat modernizálni akarnak, akkor a tulajdonosnak az el­határozáson túl egyetlen fillér fede­zetről sem kell gondoskodnia, mert a város és a kormányzat gondoskodik a szükséges anyagi fedezet előterem­téséről. A városszahályozás során három-négyszázesz- tendős házakat alakítottak át, a legvakmerőbb mérnöki tervek alapján. így például előfordult az, hogy egy öreg háromemeletes ház terjengő alsó részét levágták, helyébe a városszabályo­zós vonalának megfelelő támfalakat húztak, teljesen sértetlenül hagyták azonban az épület emeleti részeit, amelyeken régi dombormüvek, vagy építészeti különlegességek húzódtak meg. Legkevesebb ilyen átépítés az I. kerületben történt, legtöbb a III., VI. és VII. kerületben. Tisztelgő látogatások és baráti lakomák — A városszabályozási munkák megtekin­tésével le is zárult az első nap hivatalos programja. Este a bécsi Opera előadásán vet­tünk részt, utána pedig baráti körben egy közkedvelt bécsi kisvendéglőben töltöttük időnket. .. 1 " — A csütörtöki tnapon legelőször is köteles­ségemnek tartottam a bécsi hősi emlékmű megkoszorúzását, majd annak a szívből jő vő kedves kötelességemnek tettem eleget, hogy Innitzer dr. bíboros hercegérsek úr őeminenciájánál tisztelegjek. A kardinális a legnagyobb szeretetreméltó- sác-gal fogadott és hosszasan elbeszélgetett ve­lem. Beszélgetésünkben szóbakerült a buda­pesti Emericana is, amely mint ismeretes, leg­utóbb fő protektorává választotta az osztrák hercegérseket. — A bécsi követünk társaságában a szövetségi elnök urat kerestem ezután fel, majd Schuschnigg kancellár lir volt kegyes kihallgatáson fogadni. A látogatások befejezése után az Imperial Ho­tel kék szalonjában szükkörü ebédet rendez­tek, amelyre mindenkor szívesen fogok vissza­gondolni. Itt láttam meg igazán, hogy az ősi fővárosnak milyen hallatlanul nagy kulturális kincsei vannak és milyen óriási jelentősége van a hajdani császárvárosnak. Bécs város bálja — Ebéd után a herceg-érsek úr őeminenciája tisztelt meg látogatásával, eslte félidiléneikor pedig a Rafhausihain rendezett bá­lon vettünk részt. Ennek a bálnak hagyományai vannak. Huszonöt esztendővel ezelőtt Bécs nagy embere, Lueger Károly polgármester kezdeményezte, abból a célból, hogy a bál jövedelméből olyan jó­tékonysági szükségletek találjanak fedezetet, ame­lyek a városi költségvetésben nem fedezhetők. Ezen az estélyen ötezernél több ember vett részt és való­ban ott volt mindenki, aki a főváros társadalmi életében valamit számít. Tündéri kép volt a hatal­mas márvány lépcsőház, az öblös folyosók valóságos télikertté voltak átvarázsolva és* az óriási tömeg dacára semmiféle torlódás, semmiféle zavar nem mutatkozott. A bálra érkező hölgyeket Schmitz Richard polgármester felesége fogadta, az urakat pedig maga a polgármester. Az estél yen résztvett természetesen a szövetségi elnök is és a bevonulás alkalmával nekem az a tisztesség jutott osztályrészemül, hogy az elnököt kisérő Schmitz polgármes­terrel együtt léphettem a terembe. A városháza ünnepi termében zajlott le a bál és a 170 m. hosszú terem a legkivételesebb események képét mutatta. Az államfő bevonulásakor az első- bálos fiatal leányok sorfala szegélyezte a menetet, valamennyien az osztrák nemzeti színekbe öltöztek, fehér ruhán piros díszítés volt. A szuppé alatt bécsi barátaink társaságában végignéztük a Rathaus ösz- szes termeit. Bécsi Hét Budapesten — A péntek délelőtt szabad rendelkezé­sünkre állott és^ ezt az alkalmat arra használ­tam fel, hogy újból meglátogassam bécsi kol­légámat. Alaposan és részletesein tárgyaltam vele a Bécset és Budapestet közösen érdeklő problémákról és azzal a meggyőződéssel utaztam vissza Bu­dapestre, hogy az osztrák fővárosban őszinte, igazi barátokat hagytam hátra. — Ha most visszagondolok a Bécsben töl­tött három napra, őszinte csodálattal kell adóznom a város vezetőségének, amely a nehéz gazdasági viszonyok ellenére meg tudta mu­tatni, hogy az osztrák főváros fejlődését és jobb életét minden áldozatkészséggel hajlandó biztosítani. Biztosra veszem, hogy az én mostani látogatásomnak követ­kezményeként legközelebb bécsi bará­tainkat újból köszönthetjük Budapest falai között és a hivatalos funkcionáriusok e baráti köze­ledését nyomon fogja követni a két főváros lakosságának őszinte, testvéri együttműkö­dése is. Felmerült az az ötlet mostani tartóz­kodásom során, hogy júniusban „Bécsi Hetet“ rendezünk a magyar fővárosban és én természetesen szívvel-lélelkkel támoga­tom ezt a tervet, mert meggyőződésem, hogy minden alkalom, amely egymásnak kölcsönös megismerésére vezet, üdvére válik Budapest­nek is, Bécsnek is. „IDEAL“ ACÉLCSŐ BÚTOROK kombinált szobák, hall, úri- és előszobák, ülő­bútorok, zsúrkocsik állandó nagy választékban „IDEAL“ MODERN CSOBÚTORUZEM Budapest, V,, Sziget-utca 5-7. — Telefon : 99—2—54 Tetőszerkezetek, textíliák lángmentesítését vállalja flL BON BRAN D“ lángmentesítővet EISNER GYULA drogéria laboratóriuma Budapest, VI., Andrássy-út 37. Telefon: 28—5—24. Lantos Mihály ipitSmastew* V„ Vdcui-üt 34. — Telefont 93-6-52 SALGÓTARJÁNI KŐSZÉNBÁNYA R. T. építőanyag ipara: Budapest, V., Sas-ntca 25. szám. Telelőn: 23-0-71, 10-S-59, 14-1-52 Cementgyár: Lábatlanban ... évi telj. kép. 12.000 v. Mészgyárak: Lábatlanban ... „ ,, „ 5.000 „ Dorogon ................. „ %( „ 3.000 „ Té glagyárak: Buda-Ujlak, Kőbánya Nyergesujfalu évi telj. kép. 60.000.000 drb. Cserépgyfir: Buda-Ujlak ..................... 8.000.000 drb. Tö ry védett K. H. lámpatestekkel Nagy árammeltakarítás! Nagyobb fény! KOMOR HENRIK-féle és műszaki vállalat K. F.IT. Budapest, VII., Wesselényl-utca 59. Telefon : 41—4 — 76.

Next

/
Oldalképek
Tartalom