Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1936-02-05 / 5. szám

Budapest, 1936 február 5 9 mamBsmam Jegybankpolitikánk átütoerefű sikere Imrédy Béla bankelnök nagyszabású beszéde a Magyar Nemzeti Bank közgyűlésén Több, mint egy évtizede, minden esztendő jelentős közgazdasági eseménye a Nemzeti Bank közgyűlése. Az idén azonban különös súlyt és nyomatékot, nemzetközi szempontból is figyelemreméltó jelentőséget adott ennek az eseménynek Imrédy Béla dr. volt pénzügy- miniszter, a Nemzeti Bank kiváló elnökének nagyszabású beszéde, amelyben megvilágí­totta az egész magyar pénzügyi gazdálkodás irányelveit, egyben pedig ismertette a jegy­bank tevékenységét. Mint mondottuk, Imrédy Béla beszéde nemzetközi gazdasági szempontból is fontos esemény volt, mert hiszen ez a vaslogikával felépített beszámoló rámutatott arra a sziszte­matikus és rendületlenül folytatott munkára, amelynek eredménye: a magyar pengő egyre erősbödő szilárdulása, vagyis a keleteurópai valutáris zűrzavarok tengerében egy megbíz­ható és állandó értékmérőnek számító bázis kialakulása. Ennek a — most már eredmé­nyes — törekvésnek jegyében Imrédy Béla ismételten leszögezte, hogy inflációról szó sem lehet, az úgynevezett „felár-rendszer“ előnyei­nek ismertetésével pedig kimutatta, hogy egészséges és a gazdasági élet lüktetését csak elősegítő intézkedésekkel hogyan emelhetjük devizakészleteinket. Az egészséges pénz- és az egészséges bankpolitika: ez lehetne a címe Imrédy Béla beszédének, amely a szempontok A Fővárosi Hírlapban évek óta harcolunk a nagyáruházak mindent legázoló konkurenciája el­len, amely tönkreteszi a kiskereskedőket, az adó­fizető polgárságnak ezt a tisztes és jelentős rétegét. Ennek a közéleti harciunknak eredményei tölhb for­mában iá mutatkoznak. Az első és legfontosabb az, amiről már illetékes miniszteri nyilatkozatokat is közöltünk: hogy tudniillik útban van az áruházi rendelet, amely a kinövések lenyesegelésére hivatott. Ettől függetlenül azonban a közönség maga is kezdi be­látni, hogy az áruházakban való vásárlás nem is olyan jó üzlet, mint ahogyan az a nagy garral közzétett hirdetések után látszik. A szezonvégi ki­árusítások legújabb eredménye azt mutatja, hogy a végeladási kampány meglehetősen gyengén sikerült. Ennék egyik legfőbb oka abban keresendő, hogy az áruházak élelmiszer-osztályai, úgy látszik, nem győzik már a dömping árakat Nagy Pál egészségügyi berendezési vállalkozó Budapest, II., Fö-utca 20. T E L, E F O N: 52-0-98. _________________________ FR EUD FRIGYES VI., Teréz-kUrnt 10. Telefon: 11-2-01. Csavarok vas-, acél és sárgarézből, Wltw és milliméter menettel raktáron. Saját gyártmányú priiclzlós csavarok. nagyvonalúságánál fogva iránytmutató ha­talmas gazdasági tanulmánynak tekinthető. * A közgyűlés tudomásul vette a főtanács évi je­lentését, jóváhagyta az 1935. évi zárszámadást, megadta a főtanácsülésre a felmentvényt és Lenk j Adolf vezérigazgatóhelyettes előterjesztése alapján élíogadta a főtanácsnak az 1935. évi nyereség fel- [ osztására vonatkozó javaslatát. A közgyűlés e hatá­rozta szerint a nyerségnek a nyugdíjalap és tar­talékalap öt-ötszázalékos javadalmzása után fenn­maradó részéből a részvényesek számára hétszázalé­kos, tehát részvényenként hét aranykoronának a törvényes értékarány (1 aranykorona = 1.1585 pengő) alapulvételével megfelelő 8 pengő 11 fillér osztalék kifizetése válik lehetővé. A bank az osztalékot a 12. számú részvényszelvény beszolgáltatása ellenében február 4-től kezdve összes intézeteinél pengőérték­ben fizeti ki. A közgyűlés ezután megtartotta a választásokat. A főtanács tagjai sorából kilépő Erney Károly és Jankovich Béla dr. főtanácsosokat az alapszabály­szerű működési tartamra ismét a főtanács tagjaivá választották. A közgyűlés a lemondás folytán meg­üresedett főtanácsosi tisztségre Láng Gusztávot, a Láng L. gépgyár részvénytársaság al|elnök-vezér- igazgatóját, az ugyancsak lemondás folytán meg­üresedett főtanácsosi póttagsági helyre Haggen- macher Henriket, á Dféher—Haggenmacher Első Magyar Készvény Serfőzde Kt. helyettes vezérigaz­gatóját választolta meg. Számvizsgálókul Greg'ersen Nils, Adler Szigfrid, Szunnyogh Szabolcs, Nilsen Rudo fldr. és Pucher István, számvizsgáló póttago­kul pedig- Márffy Albin dr. és Stromszky Sándor vá­lasztattak meg. és az elmúlt napokban nemcsak olyan árakat hir­dettek, amelyekért az egészen meghízható, régi, márkás élelmiszerkereskedők is tudják adni a meg­bízható élelmiszerárut, hanem gyakran /még drá­gábban is hirdettek. Mindezen kívül kiskereskedői egyesülések részéről az utóbbi napokban számos tisztességtelen­verseny pert tettek folyamatba, amelyek egytől-egyig az áruházak megbélyegzésével fejeződtek be. Az ilyen guerilla-harcnak és az ilyen szimpto­matikus jelenségnek természetesen nincs döntő je­lentősége, éppen ezért a magyar kereskedelem a leg türelmetlenebbül várja már az áruházi rendelet tető alá hozását. Etekintetben mértékadónak és irányítónak lehet tekinteni a németországi viszo­nyokat. A németek az áruházi adók szabályozásá­val igyekeztek gátatvetni a nagyáruházak féktelen terjeszkedésének. Részint az évi forgalom limitálá­sával, részint pedig a fióküzemek számának tekin­tetbevételével állapították meg azokat az adótöbb­leteidet, amelyek az áruházakat sújtják. Figyelemre­méltó, hogy Bajororiszág küzd a legerélyesebben az áruházak féktelen konkurrenciája ellen, amennyi­ben ott az áruházak kereseti adójának pótlékolása elérte a nyolcszáz százalékot, ami tehát azt jelenti, hogy Bajorországban az áruházak a kereseti adó nyolcszorosát fizetik pótadó címén. A magyar kereskedelem mindenesetre nagy ér­deklődéssel várja az áruházi rendelet megjelenését, amely bizonyára megszünteti a most fennforgó anomáliákat. Félszázados Jubileumát ünnepelte a Postatakarék ötvenéves jubileumát ünnepelte szombaton dél­előtt ia Postatakarékpénztár, amelynek díszgyíi- lésén i-észt vett Fabinyi Tihamér dr. pénzügymi­niszter is, aki hatalmas megnyitó beszédében első­sorban rámutatott a bölcs alapítók szociális és nemzetgazdasági gondolatára, amelynek magva az, hogy a nép legszélesebb rétegeinek legparáuyibb megtakarításai széles hálózat segítségével összegyűjtve, kiapadhatatlan gazdasági erő­forrássá válhatnak. Az organikus fejlődés a csekh- és kliring-rend- szer bekapcsolásával megteremtette a készpénz- kimélő-forgalmat, amely az okszerű pénzgazdálkodás előnyeinek felismerésére vezetett. Mindezek a|z útra- valóuli adott eszmék akkor teljesedtek; ki, amikor a PoKtatakarék átvette a zálogházak kezelését, hogy ezzel megmentse százezrek utolsó kis vagyontár­gyait. A pénzügyminiszter beszédét nagy tapssal fo­gadta a díszgyűllós közönsége, majd az intézmény félszázados jubileumán tízéves vezérigazgatói mű­ködését jubiláló Tormay Béla dr. vezérigazgató szólalt fel. Köszönetét mondott a pénzügyminiszter elismerő és meleg szavaiért, majd pedig rövid is­mertetést adott a Postatakarékpénztár történetéről. Megemlítette, hogy a posita,takarék betétállománya az inflációs időkben csalcnem teljesen eltűnt, ma azonban ismét 108 millió pengőre rúg, csekkforgalma pedig 28 millióra emelkedett. Imrédy Béla dr„ a Nemzeti Bank elnöke kö­szöntötte ezután a jubiláló intézményt, hangsú­lyozva, hogy a Magyar Nemzeti Bank korántsem tudná feladatait olyan teljes hatékonysággal el­látni, ha nem számíthatna két kipróbált és hűséges szövetséges támogatására: a Pénz­intézeti Központra és a Postatakarékpénz­tárra. A gyűlés további során Keresztes-Fischer Fe­renc a Pénzintézeti Központ, Lamotte Károly dr. Budapest iszékesfőváros, Hegedűs Lóránft dr. a TÉBE, Schandl Károly dr. az OKH, Mutschehba- cher Emil az OMGE és az Országos Mezőgazda- sági Kamara, Éber Antal dr. a Budapesti Keres­kedelmi és Iparkamara, Chorin Ferenc dr. a GyOSz és végül Fleissig Sándor a Budapesti Áru- és Érték­tőzsde jókívánságait tolmácsolta. A díszgyűlés Fa­binyi Tihamér dr. pénzügyminiszter zárószavaival ért véget. * A jubileum alkalmából a kormányzó Tormay Bélának, a postatakarék vezérigazgatójának a ma­gyar érdemrend középkeresztjét a csillaggal ado­mányozta, Miskolczy Gusztáv helyettes vezérigazga­tónak pedig elismerését fejezte ki. Ezenkívül kitün­tetéseket kapott az intézet több főtisztviselője is. Rendszeresíti a polgármester az ipari és kereskedelmi értekezleteket Szendy Károly polgármester az elmúlt esz­tendőben kísérletképpen megbeszélésre hívta össze a budapesti kisipar és kiskereskedelem képviselőit, hogy velük közvetlen érintkezés kapcsán eszmecserét folytasson az óhajokról és sérelmekről, amelyek a két társadalmi réteg részéről megnyilvánulnak. Most a polgármester arra az elhatározásra jutott, bogy a folyó évben átlag kéthónaponként rendszere­síti ezeket az ankétokat s azokra meghívják a buda­pesti kiskereskedelem és kisipar legális szervezetei­nek vezetőtagjait. A főváros részéről a polgármeste­ren kívül résztvesznek az értekezleten azok a tanács­nokok is, akiknek ügyosztályaiban vagy közmunkák vállalatbaadásával foglalkoznak, vagy akiknek ha­tásköre olyan ügyeket ölel fel, amelyek közvetlenül érdeklik a kereskedő- és iparostársadalmat. Fokozott jelentőséget ad ezeknek az ankéteknek az a körül­mény, hogy a közüzemi szolgáltatások tarifarevi- ziójára a szanálás kapcsán már rövidesen sor kerül, kívánatos ennélfogva, hogy az érdekelt nagyobb fo­gyasztók kívánságaikat idejekorán tolmácsolni tud­ják. MEGBUKTATTÁK A PÉKEK IPARTESTÜLETÜK ELNÖKSÉGÉT A pékkartel ellen folytatott közérdekű harcában a Fővárosi Hírlap most maga mellett találja a leg- kompetensebb tábort: a sütőmesterek többségét. A budapesti sütők ipartestületének most tartott rendkívüli közgyűlésén a, mi igazunkat támogatta az az állásfoglalás, amellyel bizalmatlanságot sza­vaztak az ipartestület vezetőségének, amely a sütő­ipari egyezménnyel kapcsolatban történt támadások miatt vetette fel a bizalmi kérdést. Ruzicska Ede elnökölt a közgyűlésen, amelyen résztvett Bártl Tivadar székesfővárosi tanácsi fő­Bajorországban $007,-0$ potadoiai sojtyok a nagoaroházakai A magyar kereskedelem filrelmeUenttl várja az áruházi rendelei kibocsátásai

Next

/
Oldalképek
Tartalom