Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-12-23 / 51-52. szám
Budapest, 1930 december 23. «s®ZM«mw.asssiBMHas* ZSITVAY TIBOR Budapest és a magyar városok a magyarság nagy küzdelmében Zsitvay Tibor dr.-t, a Nemzeti Egység' Pártja Fővárosi Szervezetének elnökét, amióta ezt a tisztet betölti, Budapest polgársága egészen a magáénak akarja tudni és a magáénak is tartja, amikor azt a rendkívüli és lankadatlan munkát ügyeli, amelyet a főváros érdekében végez. A Budapestért folytatott várospolitikai munka azonban nem meríti ki. Zsitvay Tibor hatalmas munkabírását, jut ideje és ereje törvényhozói feladatának betöltésére is és szeretettel gondozza Kecskemétet, amelynek bizalma a törvényhozásba küldte. Kecskeméten át a vidéki várospolitikába is belekapcsolódik és most lekötötte érdeklődését a magyar városok vezetőinek a minap Budapesten lezajlott találkozója. Mint mindenben, a vidéki városok és a főváros élete között is a harmóniát és a céltudatos együttmunkálkodás feltételeit keresi, hogy ez az egység az egész ország kultúráját és ezzel a boldogabb jövő kiharcolását szolgálja. Ez csendül ki az alábbi nyilatkozatból is, amelyet Zsitvay Tibor ár a NÉP Fővárosi Szervezetének elnöke a Fővárosi Hírlap munkatársa előtt tett a magyar városok kultúrharcáról és feladatairól: — Abban a nagy harcban, amelyben ma állunk, de nem csak ini, hanem — ki merem mondani, — egész Európa, sőt talán az egész világ, a kis magyarsziget csak akkor tudja megvívni a maga harcát, ami még reá vár, ha városaiban, mint a nemzeti kultúra gócpontjaiban minél több erőt tud összegyűjteni. Nemcsak fizikai, materiális erőkre kell itt gondolni, mert ez még nem minden. Ha krónikásaink és történetíróiak feljegyezték, hagy milyen gondA főváros törvényhatósági bizottsága legutóbbi közgyűlésén tanácsnokká választotta Rempelei i Ágoston műszaki főtanácsost. Erről a választásról igazán el lehet mondani, hogy nem keltett meglepetés!, hiszen Keanpelen Ágoston hosszú időn át vezetője volt a városrendezési és magán építési ügyosztálynak műszaki főtanácsosi rangban és most, hogy a statusrendezéssel kapcsolatban az ügyosztály élére műszaki képesítésű tanácsnokot állítottak, ennek a pozíciónak betöltésére ő mutatkozott a leg- liivatottabíbnak, nemcsak a folytonosság’ és a méltányosság elve alapján, hanem mindenekelőtt azért, mert a legteljesebb rátermettséggel, kiváló szaktudással és közismert pártatlansággal vezette eddig is ügyosztályát. Tevékenységéhez a legutóbbi esztendők városrendezési és városfejlesztési munkálatai terén sok nevezetes alkotás fűződik és most, amikor ezen a téren a legközelebbi időben hatalmas arányú tervek várnak megoldásra, még több alkalma lesz bebizonyítani rátermettségét. Megválasztatása alkalmából a Fővárosi Hírlap munkatársa felkereste f€empe8en Ágoston tanácsnokot, hogy ezekről a közel jövőben megoldandó problémákról felvilágosítást kérjen tőle. Nagyértékű válasza a következő volt:- Arra való tekintettel, hogy a városrendezési törvény beiktatása most már csak rövid idő kérdése, működésünk homlokterében azok az intézkedések áldanak, amelyek ennek a törvénynek a gyakorlati életbe való átültetését szolgálják. — A székesfőváros városképe a reánk következő esztendők folyamán jelentékeny változásokon fog keresztül menni. Valósággal halmozódnak a megoldásra megérett feladatok, amelyek közül a legfontosabbak a Horthy Miklós-híd, budai környékének rendezése, az óbudai városszabályozás megkezdése, a Forum kialakítási tervei, a Madách Imre-sugárút, előkészítő munkálatai.- Az ügyosztályom által hosszú idő óta folytatott város fel mérési m u nkálatok már tekintélyes mértékben előre haladtak és a polgármester úr megértő támogatása folytán joggal remélhetjük, hogy az intenzív város- rendezés szempontjából olyannyira fontos miidal erősítgették őseink váraikat, hogy védelmi hivatásuknak megfelelhessenek, arra kell gondolnunk nekünk is, hogy városainkat felvértezzük lelkileg, szellemileg, anyagilag egyaránt, mert minél erősebbek, annál biztosabb a mi jövőnk. Én, a magam részéről, aki csaknem két évtizedes közéleti munkámban figyelem városomnak, Kecskemétnek a vívódó küzdelmét a maga gazdasági és kultúrális boldogulásáért, és mint a Nemzeti Egység Pártja Fővárosi Szervezetének vezetője, Budapest kultúrális és gazdasági életének ütőerén tarthatom a kezemet és látom a fővárosnak harcát és munkáját a maga nemzetközi értékeléséért és érvényesüléséért, ha meggondolom azt a szerepet, amit Budapest ma játszik a magyarság nagy küzdelmében ^s igazságának érvényre juttatásában: lehetetlen hálát nem éreznünk azok iránt, akik ennek a munkának a sikerét biztosítani és szélesebb körben ismertté tenni igyekeznek. És ebben a munkában előljár a Magyar Városok Országos Szövetsége, amely a magyar városokat fogja össze, szervezi egységes munkára, hogy azután nemzetközi szövetségén keresztül az egész világ városaival megismertesse a magyar kultúrmnnkát. Szeretném, ha erre a munkásságra idehaza jobban felfigyelnének, mert a városunk dolga, mindnyájunk dolga, az ő erejük a magyar kultúra várát erősíti. Zsitvay Tibornak ez a nyilatkozata karácsonyi szózatként szól a magyar lelkiekhez, amelyek bizonyára értékelik azt az erőforrást, amelyet a városok kultúrája jelent a magyarság számára és csatlakoznak ahoz a kívánsághoz, hogy ezt a munkát több figyelemben, több támogatásban kellene részesíteni. velet, befejezése rövidesebben megtörténik, mint azt eredetileg így is terveztük. — A Horthy Miklós-híd tervszerű folyamatossággal előrehaladó munkálatai teljesen bizonyossá teszik azt. hogy az új összekötő vonal a jövő esztendő végére rendeltetésének átadható lesz. A budai parton elterülő városrészben, amely legelsősorban fogja érezni a Pesttel való közeli összeköttetés előnyeit, valamennyi előzetes terv készen áll arra nézve, hogy minden szükséges intézkedést életrehívhassuuk. Arra való tekintettel azonban, hogy az Államvasutak belátható időn belül gyökeres megoldást kívánnak a budapesti pályaudvarok tekintetében létrehozni, nekünk és a városrendezési bizottságnak is figyelemmel kell lennünk az ezzel kapcsolatban esetleg későbbi időpontban felmerülő óhajokra. Ez mágiáival hozza azt, hogy a -beépítéseiknél különösképpen vigyázzunk egyes nagyobb méretű területkomplexumokra. — Az óbudai városszabályozás a legutóbbi napokban hatalmas lépéssel jutott közelebb a megvalósuláshoz. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa meghirdette a tervpályázatot az óbudai híd feljárójának szabályozására, rendezésére és beépítési módjának megoldására. Nagyon érdekes az a tervezési Programm, amelyet a Közmunkatanács a pályázaton résztvevőknek előír. Megváltozhatatlan adottságoknak kívánja tekinteni a, híd tengelyének vonalát. a; hídtöltésnek a hídfőnél való magasságát, a felső és alsó rakpartok fekszintjeit, az óbudai római katolikus plébánia, és izraelita teyiplom, a dohányraktár udvarában álló Zichy-kastély és a. Flórián-téri római fürdő- maradványokat. nemkülönben egyes útvonal- vezetéseket és a hídfeljárónak 2.5 százalékos lejtését. — A tervezőknek fligyélembe keli venni a Vöxösrvári-útnak a hídhoz való vezetését, a V^ör ős vári-utcából a dunaparti kivezető út megközelíthetőségét, a VörösVálri- és Pacsírta- mező-utca. továbbá a SzenteudPei-út és Pa- csírtamező-utca összeköttetését, a Lajos-utca északi irányban történő meghosszabbítását, -a Kiscelli-utoa összeköttetését a hídfeljáróval és a régi Szentháromság-szobor elhelyezését. Minthogy márciusban lejár a tervpályázat, bízhatunk abban, hogy a tavasz beálltával Óbuda városrendezésének ügye hatalmas léptekkel halad előre. — Igen nagyjelentőségű Budapest jövő képének kialakulása szempontjából az úgynevezett fórum és a beletorkoló Madách Iimre- sug’árút. Mindkét téren komoly munka folyik és ennek következménye gyanánt el lehet majd mondani az 1937. esztendőről, hogy a székesfőváros történelmében az új várossá való átalakulást illetően döntő jelentőségű lesz. ■ easwa«a;iaa9»aiaaaGaaae.B«gauaa*iBtteBa8aBBBBaaBaaaasia8 Szakoktatásunk fejlesztése írta Felkay Ferenc dr. tanácsnok A trianoni Magyarország fővárosa talán még fokozottabb súlyt helyez az oktatásügyre, mint amilyen áldozatokat hozott a hajdani Nagymagyarország fővárosa. Ennek meg is van az értelme. Talán soha nem vélt még akkora szükség -a magyar kulturíölény tényleges dokumentálására, mint most, amidőn megtörő félben van az a sok félreértés és közöny, amely áthághatatlan falként mere- dezett még pár esztendővel is legtermészetesebb célkitűzéseink elé. Ha visszapillantást vetünk a letünőben lévő esztendőre, megállapíthatjuk, hogy a székesfőváros tanügyi téren újabb alkotások egész sorával gazdagította a közoktatásügyet. Ugyanígy folytatjuk a jövő esztendőben is, sőt talán fokozottabb mértékben tudjuk szolgálni a tanügyet azon a réven, hogy 1937-ben már az általános irányú oktatáson kívül több figyelmet szentelhetünk a szakirányú oktatás fejlesztésének is. Külföldi példák egész sora bizonyítja -azt, hogy az intellektuális pályáknál esztendők óta mutatkozó munkaerőtúlter- ímelés szükségszerű következménye gyanánt az ifjúság örvendetes mértékben tódul a gyakorlati irányú életpályákra. Minthogy az ipar és a kereskedelem, valamint a mezőgazdaság nagyobb arányú fejlődése a hatalmasabb szellemi felkészültséget is megkívánja, kötelessége a székesfőváros közönségének, hogy ebben az irányban megteendő intézkedéseivel a maga részéről is előmozdítsa a régen még idegenkedéssel fogadott, most azonban a közönség széles rétegeihez közelebb kerülő életpályákon való boldogulást. Különösen az ipari irányú szakoktatás az, amelyre már a. jövő esztendőtől kezdve fokozottabb gondot kívánunk fordítani. Gyakorlati berendezésekkel felszerelt munkaiskolák megteremtése vár reánk, amelyek az ■egyes ipari ágazatokban való középfokú szakismeretek elsajátítását lesznek hivatottak szolgálni. Ezt az iskolatípust a külföld nagyvárosaiban úgyszólván mindenütt kitermelte már a -szükségesség és akár Becsre, akár a német vagy olasz városokra gondolunk, elismeréssel kell megállapítanunk, hogy a gyakorlati irányú ipari szakoktatás terén ezek a városok jelentékeny eredményeket értek el. Mi eddig javarészt csak különböző általános és szakirányú iparostanonciskoláinkkal szolgáltuk az iparosképzés ügyét és most a legközelebbi években leszünk csak abban a helyzetben, hogy ezt a kiképzést, amely a rendelkezésre álló lehetőségek között mindenesetre -a legmegfelelőbbnek volt mondható, tovább építsük és tovább fejlesszük. Speciális szociális viszonyainkra való tekintettel ügyelni kívánunk azonban arra is, hogy az iparos- és kereskedőképzés út jóból az e pályákra irányított ifjúság elől elhárítsuk a legkiáltóbb akadályokat. Bár az ideális megoldás az lenne, hogy minden iparos tanonciskola mellett iparostanoncotthon is működhessék. erre a pénzügyi lehetőségek mostani állapotában gondolni sem lehet. Ettől függetlenül megteszünk azonban mindent arra vonatkozóan, hogy szociális téren is segíthessük a rászorult ifjúságot és egyrészt az iskolaév'v ősi intézmény bekapcsoláséval közegészségügyi téren, másrészt az étkeztetési és üdültetési akció segítségével az eddiginél jobb helyzetet teremthessünk. ín V porssíívógép és htítö- szekrény újra kapható SZENDE, MAGYAR-UTCA 3. TELEFON: 1-868-15 DEUTSCH Cm ÓT .............— müsszeréss === a B udapest, VI., Paulay Ede-u. 65. Tel.: 1-291-86. j Különleges ipari varrógépek minden iparágnak. Elkészült az óbudai híd városrendezési programfa A tervek szerint Budapest városképe néhány éven beStii teS|esen megváltozik
