Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1936-12-02 / 48. szám

Védelmet nyernek a kis­iparosok a közszállításoknál A főváros és a kisiparosság* érdekének összeegyeztetése A Nemzeti Egység Pártja Fővárosi Szervezete megkezdte szakszerű tanáskozásait a fővárosi köz­szállítások kérdéso körül. Lapunk más helyén fog­lalkozunk az ankéttől, amelyen többek között Deményi Aladár dr. törvényhatósági bizottsági tag is felszólalt, a napirenden lévő kérdésnek és álta­lában az ipari és kereskedői problémáknak kiváló szakértője, amit VII. kerületi választói körében, a megalakult iparos és kereskedő csoportok előtti beszédeiben már más alkalommal is elárult. Ezúttal is valósággal szemléltető csoportosításban foglalta összo a kérdést, úgy, hogy érdekesnek tartjuk indokait és magyarázatát bővebben ismertetni. A Fővárosi Hírlap munkatársa ezért felkereste Deményi Aladár dr. törvényhatósági bizottsági tagot, aki a közszállítá­sok körül hangoztatott sérelmekről és az orvoslás módjáról a következőket mondta: — A fővárosi közszállításokkal kapcsolat­ban két irányban merültek fed panaszok. Az egyik irányban azért, mert a közszállítások kiírása nem történik mindig azzal a szakszerűséggel és pon­tossággal, amely az ajánlattevőknél kizárja a félreértést. Ez a félreértés egyik gyakori oka azoknak a nagy differenciáknak, amelyek a pályázatok felbontásakor mutatkoznak. — A főváros adminisztrációja minden le­hetőt elkövet, hogy segítsen ezen az áldatlan helyezeten és gyakorlati szakemberek bevoná­sával vizsgálja a kérdést, hogy minél sürgő­sebben megtegye az anomáliákat kiküszöbölni célzó intézkedéseket.-- A másik irányban azok a kérdések merülnek fel, amelyek különösen a kisiparosságot érintik. Nem lehet kétség aziránt, hogy a közszállí­tásokkal kapcsolatban a kisiparosság részére egymással ellentétes irányzatú tendenciák ki- egyenlítéséről van szó. A kisiparosság arra törekszik, hogy tisztességes polgári haszonnal tehesse meg az ajánlatát, a közület pedig az ajánlattevők közül a legolcsóbbat köteles el­fogadni, mert ezzei tartozik az adófizetők egyetemének, akik közszállítás révén sem tűr­hetik, hogy a főváros egyes foglalkozási ága­kat az egyetemesség rovására részesítsen előnyben. — De az is kétségtelen, hogy a nehéz sorban levő kisiparosság érdekeit előmozdítani az előbbivel egyenlő fontosságú feladat, és ha a kérdés megoldása első pillanatra túlságosan nehéznek is látszik, közelebbi vizsgálat mellett rájövünk arra, hogy igen sok mód kínálkozik a közszállítá­sokkal kapcsolatban a főváros anyagi sérelme nélkül a kisiparosság helyzetén való segítésre. — Maguk a kisiparosok a javaslatoknak nagy számát terjesztették elő minden hatóság­nál. Ezek odatendálnak, hogy versenyképessé tegye őket a közszállítások alkalmával, mert maguk is jól érzik, hogy a segítést csak a fő­város sérelme nélkül kaphatják meg, de az önérzetes magyar kisiparosság nem is fogadna el ajándékot. — A versenyképessé tételre vonatkozó ilyen javaslataik először is, hogy a közszállí­tásban résztvevő kisiparosnak könnyen hozzá­férhető, enyhe feltételű hitel álljon rendelke­zésére. A fővárosnak ki kell eszközölnie, hogy azok az anyagszállítók, akik időnként a fő­városnak is szállítanak, a kisiparosok részére Sc&affer Ue^s© • ácsmester ||]|||H Te!:2-912-68. Bpest,V. Kárpát u. 5. \ SCHNEIDER JANOS | Belső-bfereiulező, épületasztalosáru-üzeme I BUDAPEST, Vili., KISFAL ÜDV-UTCA 8. § ALAPÍTÁSI ÉV 1907. " — ■ = TELEFON : 1—348—16 Nagy Gyula lakaiosárugyár Budapest, Lr5í3„ ECsarss»«. 10. 7e!.: 1-384-15 l€@ŐS IS F t M í\ BUDAPEST, Sárgaréz és nlbkel- brons épületvasaláa . kiUönlosrességek ® ÜŰVftH TELEFON: 8-9B8-32 , MEXIKÓIÉT 14. ÜJ Lóverseny-tér mellett a közszállításoknál az anyagot olyan áron adják, amely megfelel az üzletük körében tör­tént legolcsóbb szállításnak. — A közszállításokkal kapcsolatos egyik legfontosabb kérdés a reálisság kérdése. E körül a reálisság körül pro és kontra sok igazságtalanság és méltánytalanság történik. Hogy mi a reálisság, az igen nehéz gyakorlati, sőt elméleti kérdés is, éppen ezért épp olyan nehéz megállapítani egy ajánlatról, hogy az irreális. — De ha ki is alakul a gyakorlat akörül, hogy mi az irreálisság, annyi bizonyos, hogy azt az ajánlattevőt, akinek ajánlatát azért nem fogadták el, mert ajánlatát irreálisnak minő­sítették, meg kell hallgatni, módot kell adni arra, hogy az irreálisnak minősített ajánlatról bebizonyíthassa, hogy az valóban reális. Ez­zel egyrészt az irreális ár körüli igazságtalan­ság, de a főváros károsodása is a legjobban megszűntethető, de másrészt ezzel a fejlődést is előmozdítják, mert nagyon könnyen lehet, hogy valamely munkánál az irreálisnak minő­sített ajánlat legálisan és reálisan több polgári hasznot jelent az ajánlattevőnek, mint a reálisnak minősített ajánlatok, mert 6 új, ol­csóbb, vagy praktikusabb eljárással tudja ugyanzat a munkát éppen olyan jól, talán jobban elvégezni. Megkezdte közmunka-ankétját a NÉP Fiwárosi Szervezete iesii akar közszálíífási reformot a párt, csak a űrivé paeaszekaf Stíwánja neisziilelsil A Nemzeti Egység Pártja Fővárosi Szervezete a közmunkák kiírása és kiadása körül felmerült pa­naszok lotárgyalására ankétet rendezett, amelynek első napját csütörtökön tartották meg az Esterházy- utcai pártkörben Zsitvay Tibor dr. pártelnök veze­tésével. Két szakelőadás hangzott el, amelyet na­gyon érdekes vita követett. Zsitvay Tibor dr. nyitotta meg az ankétot és hangsúlyozta, hogy nem a közszáHítás reformját akarja a párt keresztülvinni. A keretek jók, csupán a végrehajtási)a kell belevinni olyan szellemet, amely az igazságosság mellett a főváros anyagi érdekét ne tévessze szem elől. Panaszok vannak, felelet nél­küli kérdések hangzanak el, ezekre kell megadni a választ és megtalálni az orvoslás módját a szak­emberek felvilágosítása nyomán. Hoór Tempis Mór egyetemi tanár tartotta a megnyitóelőadást. Kijelentette, hogy nem akar a főváros műszaki vezetőiről kritikát mondani, nincs is erre oka. Azonban tagadhatatlanul vannak pa­naszok a közmunkapályázatok körül. Egyik ilyen panasz azt kifogásolja, hogy a munkák kiírása al­kalmával — és itt főképpen saját szakmájáról, az elektrotechnikai szakmunkákról szól — nem kap­nak a vállalkozók megfelelő tervdolgozatokat, ami bizonytalanságot teremt. xÁ második panaszkate­gória a pályázattok elbírálására és az azután követ­kező eljárásra vonatkozik. Megtörténik, hogy egy- egy konstrukció-típusra írnak ki pályázatot, holott lehetnek gyártmányok, amelyek ezeknél jobbak. Baj, hogy a pályázók nincsenek kellőleg informálva, mert erre nincs elég ideje a hivatalos közegnek. Nincs teljesen kimerítve a munka terjedelme. Következnek az elbíráláskor üli panaszok. Eddig az volt az irányadó elv, hogy a legolcsóbbnak kell kiadni a munkát. Gyakori, hogy a pályázó haszon helyett ráfizet. A köz esetleg jól jár, de gazdasági­lag károsodás történik. Külföldön mindenfele közép- arányosokat igyekeznek megállapítani a legolcsóbb és legdrágább ajánlat között, de ez még nem elég. Nagy gonddal kell a pályázatot előkészíteni és nagy gonddal végezni az odaítélést. A pályázat kiírása úgy történjék, hogy a pályázó teljesen tiszta képet nyerjen, akkor kiderül, hogy ki ajánl öntudatosan lehetetlen árakat. Külön haj, hogy nem érvényesül­hetnek képzett pályázók, mert nincs módjukban alternativ tervet ajánlani. Az irreális árakról az a véleménye, hogy ez na­gyon elasztikus elnevezés. Ha csakugyan irreális árakról van szó, a pályázatból való kirekesztés he­lyes, de ott nagy gonddal kell eljárni. Segítene az elbíráláson, ha a munka kiírása előtt szakértő ter­vező kidolgozná a munka tervéi. Előadása végén kijelentette, hogy a közismert panaszokat ismertette és a megoldást nem a sza­bályrendelet megváltoztatásában, hanem a szellem megváltoztatásában látja. Farkas Kálmán nyug. államtitkár, a következő előadó hangsúlyozta, hogy a közmunkák kiadásá­nál első a tervezési program felállítása. Fontos kel­lék, hogy az előmunkálatok később meglepetésre ne adjanak alkalmat. Ezután végigment a pályzat min­den fázisán és megállapította, hogy az elbírálásnál teljes szakértelemnek és nagy gyakorlati tudásnak kell érvényesülni. Ha az elbírálás igazságosan tör­tént, akkor azok is megnyugszanak, akik lemarad­tak a pályázatról. A hozzászólások során Kosztanoly István a lds- ipart védte, amely a nagyiparral szemben sérelmes December 3, 6 és 8-ási tiéBuftén fél 3 érakor Ügetőverseny helyzetben van. A kisipar védelemre szorul, mert egyes szakmákat máris kipusztulás fenyegeti. Füredy Lajos, az Asztalosmesterek Országos Szö­vetsége főtitkára szerint a közmunka ma nagyobb jelentőségű, mint a háború előtt, a közszállítások rendszere mégis a szolid, jó iparosok tömegét távol- iartja. A szabályzat általánosságban jó, de a végre­hajtás körül vannak hibák. A legolcsóbb ajánlatok rendszere akkor se segítene a kisiparon, ha minden munkát megkapna. A közre is káros, mert silány munkákhoz juttatja. A reális árak kimutatásával kell segíteni a kisiparosokon, az árrombolók ellen pedig el kell járni. Szilas Oszkár nyug. műszaki tanácsos hangoz­tatta, hogy a realitás elvének elbírálása nagyon nehéz, hasonlóképpen a kedvezmények elvének ke­resztülvitele is. A más közmunkákkal való ellátott­ság kérdésénél a nyilvánosság fokozása és az oda­ítéléshez való hozzászólás segíthet. A panaszokra külön fórumot kell felállítani az érdekképviselők bekapcsolásával. Hubert Vilmos vállalkozó azt kívánja, hogy a kisipar számára a pályázatoknál bizonyos tőkét kell biztosítani. Nagy Antal törvényhatósági bizottsági tag, ka­marai alelnök a kisipari tőke biztosításáról szólott. A Kisipari Hitelintézet ilyen kockázatos hitelt nem adhat. Eljárt azonban Szendy Károly polgármester­nél, aki kijelentette, hogy ha a kormány bizonyos összeget ad a kisiparnak a pályázaton való részvé­tel céljaira, maga részéről hasonló összeget biztosít. Miután a kormánynál erre a célra 50.000 pengőt si­került kieszközölnie, így 100.000 pengő állana erre a célra rendelkezésre. A Kisipari Hitelintézet ennek a biztosítékösszegnek legalább a háromszorosát folyó­síthatja. Kéri Zsitvay Tibort, hogy ennek az ügy­nek végleges rendezésére járjon közre. Zsitvay Tibor dr. kijelenti, hogy ebben a kér­désben pártjával egyöntetűen jár el a jövőben is. felvetette ezt a kérdést már a közgyűlésen is és két hét előtt a pártközi konferencián elfogadták erre vonatkozó javaslatát. Legközelebb ebben a kérdés­ben ankétot hívnak össze, hogy a legnagyobb nyil­vánosság előtt tárgyalják le. Most készülnek a tár­gyalás alapjául a kérdőpontok. Deményi Aladár dr. szólalt fel ezután. Csatla­kozik a kisipar megsegítésére irányuló törekvések­hez, de egyúttal azt sem tarthatja figyelmen kívül, hogy a közületnek a legjobb feltételek mellett kell a munkához jutnia. Nagy Antal felfogását a hitel kérdésében helyesli, az említett összeget azonban kevésnek tartja. Érdekesen foglalkozott ezután a realitás kérdésével is hangsúlyozta, hogy ha a reá­lis ár kérdését és a kiírás helyességét keresztül tud­ják vinni, olyan helyzet áll elő, hogy a kisiparos sem fog panaszkodni. Zsitvay Tibor dr. zárta be ezután a vitát, köszö­netét mondva az előadóknak és a felszólalóknak és bejelentette, hogy a befejező értekezletet december 3-án tartják meg. Végül hangsúlyozta, hogy a párt teljesén felkészülve óhajt résztvenni a segítés mun­kájában. H ŰNFALVB PÁLI ÉPÜLET- ÉS BÚTORASZTALOS IX., VÁGŐHSÍ5-WTCA 28.------TELEFON : 14—41—50 j Vállal épület- és Bútor­Pontos szállítás, j asztalosmunkát Olcsó árak. ÁRBAN olcsóságával, MINŐSÉGBEN °r kiválóságával VEZET === HÉMETH HUM ÉS TfiftSiU Eüs© Magysp aszfaSospáegyár Budapest,VI.,Szondy-u.55. Tel: 1-293-11. Törv. védve

Next

/
Oldalképek
Tartalom