Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-11-25 / 47. szám
2 szón kívül további új autóbuszokat rendeljünk meg. — A nyugati nagyvárosok ezen a téren előnyösebb helyzetben vannak, mint mi, egyrészt azért, mert náluk a hazai autóipar sokkal _ fejlettebb és ennek k ö votkezm ény eikép olcsóbbak a gépjárművek, másrészt annál az oknál fogva, mivel ők már a gazdasági válságot megelőz-ő időkben, tehát akkor, amikor még pénzbőség volt, nagyobb mértékben tértek rá a, jövő fejlődés irányát jelző autóbusz- közlekedésre. Mindenesetre mi is előbbre jutunk a legközelebbi jövőben ezen a téren, rövidesen sor kerül ugyanis arra, hogy a BART- vonalak hasznosítására meghozzuk a döntést. Meg vagyok arról győződve, hogy ennél a kérdésnél szintén megtaláljuk a kielégítő megoldást és ezzel egy lépéssel megint előbbre tudjuk vinni a székesfőváros közlekedésügyét. — Időről-időre felmerül egyes külső közlekedéspolitikusok részéről az a javaslat, hogy a villamosvasúti közlekedést, amely ma már nem mindenben felel meg a követelményeknek, a lehetőség mérve szerint fejlesszük visz- sza. Megoldásul azt szokták javasolni, hogy trolleybuszkoQsik járatásával küszöböljük ki a város legforgalmasabb belső utcáiról a sínhez r kötött járműveket. Ezek az elképzelések feltétlenül tetszetősek. Megvalósításuk elé azonban ezidőszerint még majdnem leküzdhetetlen akadályok hárulnak, amelyek mind a pénzkérdésben találják meg magjmrázatukat. — Budapest belterületén még hosszéi időn át fenn fogjuk tartani a villamosközlekedést, éppen ezért mindazok a befektetések, amelyeket a Beszkárt hálózatának kibővítése, javítása, vagy módosítása tekintetében teszünk, ! nem tekinthetők kidobott pénznek, ellenkezőleg: szükséges intézkedéseknek kell azokat minősíteni. _— A Beszkárt mindenesetre tovább folytatja a közelmúltban megállapított beruházási program keresztülvitelét, a dolog természeténél _ fogva nem ragaszkodik azonban olyan axiómákhoz, amelyekről a. mindennapi élet és a gyakorlat be fogja bizonyítani, hogy azok nem alkalmasak a forgalom javítására, vagy a közönség jogos kívánalmainak kielégítésére. —- Én a magam részéről minden erőmmel azon vagyok és azon leszek, hogy amint a székesfőváros közönsége megelégedett az egyéb városi létesítményekkel, éppúgy megelégedett legyen a közlekedéssel is. Ha azt látom, hogy újabb tarifamódosításra van szükség, vagy azt tapasztalom, hogy a hurokvágány-rendszer a gyakorlatban nem hoz kielégítő megoldást, minden tétovázás nélkül újabb javaslatokat fogok tenni az esetleges nehézségek kiküszöbölése céljából. Gyakorlati irányú meggyőződésem ugyanis az, hogy egyetlen közüzem, vagy hatósági intézmény sem lehet öncélú, hanem dolgozzanak azok bármely munkaterületen is, létüknek csak egyetlen biztos alapja lehet: a közcélok maradéktalan kielégítése. * Ssendy Károly polgármesternek ez a nyilatkozata, amelyben a legteljesebb pártatlansággal áll a közönség érdeke mellé, de ugyanakkor a villamost is megvédi a jogtalan és túlzott panaszoktól, bizonyára megnyugvást kelt- a közönség előtt. Általában a középúton haladó realitás hangzik ki mindabból, amit a polgármester Budapest közlekedésének várható fejlődéséről elmond. BflRÄTO üYŐHtiV hűt. eng. vlllasiySeSszereie»: váll«?®«« I«, <$„ ss. Telelonszám i i-OírS-67. HOFSAUER Él PIAZZA TELKP VI., BÉKE-TÉR fcmÓnKSTEKKK IRODA Vi., SSOMÖV-U. 34. TELEFON! 1-188-5». MEGJELENT A KALLÓS liNOS-féle „QAZP&.SA&a, PÉNlÖGVi ÉS TŐZSDEI KOPASZ“ 1S3®—1®37. ém évíeSsfamáesas« második r&sza kés k©Se8Bs©53 TARTALMAZZA: az összes budapesti és vidéki ipari, kereskedelmi, biztosító, stb. vállalatok legújabb adatait. A m:lr előzőleg megjelent két kötettel együtt — amely a budapesti és vidéki pénzintézetek adatait közölte — most már négy kötetből áll a komplett k (i m |) » s /. Mind a négy kötet ára együl SO P Megrendelhető: a Pesti Tőzsde lclndó- hi vatal&ban, Rudapest, VI., Anker- kő* 2, I. 4. Tel.: 1-220-96 és 1-213- 86. BBMB—B——BB—H— Látogatás az utoli és csatornák todományos műhelyében Érdekes vizsgálatok és kísérletok a főváros Ifiügyi intézetében „Az út — az élet.“ Ezzel a jelmondattal nyitották meg a legutóbbi nemzetközi útügyi kongresz- szust és nem túloztak, amikor ezzel rámutattak az utaknak óriási jelentőségére. A nemzetközi autóforgalom hatalmas megnövekedése új korszakát jelenti az utak kultúrájának, amelybe, a lehetőségekhez képest, Magyarország is belekapcsolódik. Mint annyi mindenben, ebben is előljár a főváros, amely nemcsak a belső forgalom lebonyolítása szempontjából nézi az útkérdést, hanem beleillesztette ezt idegenforgalmi programjába is. Nagyszerűen fejlődő úthálózatunkat mindnyájan látjuk és mint a városrendezésnek egyik első alap- feltételét üdvözöljük az útépítést, de sokan nem tudnak arról, hogy az útépítés nemcsak költségvetési és vállalkozói probléma, hanem nagy készültséget, gondot, tanulmányt és búvárkodást igénylő tudomány, amelynek művelésére egészen külön intézménye van a fővárosnak. Az Útügyi Intézet ez, amelyet legutóbb a budapesti nemzetközi tanácskozás alkalmával Le Gavrian párisi műegyetemi tanár, a nemzetközi útügyi kongresszus főtitkára is meglátogatott, mert kiváncsi volt bizonyos anyag- vizsgálati módszerre, amely ebben az intézetben érlelődött meg és amely azt út külföldi tudósainak figyelmét felkeltette. A X. kerületi Bihari-utcában van az Útügyi Intézet, a nagy területen épült telep, amelyet Király Kálmán tanácsnok, az út- és csatornaügyi ügyosztály vezetőjének engedelmével megtekinthettünk. Láng Eezső műszaki főtanácsos, az intézet vezetője, akinek értékes magyarázatai kísérték ezt az érdekes látogatást. 4z út és csatorna tudománya A hajdani kátrányozó és bitumeneső telepből, amely 1910-ben az első kísérlet volt az utak tudományos alapon való gondozására és a soroksári-úti csatornaszivattyútelepen fennállott anyagvizsgáló egyesítésével keletkezett 1927-ben ez az intézet, amely az útburkolás problémájának, megoldására, valamint az út- és csatornaépítés, de — szükség szerint — a magasépítés számára szolgáló anyagok egységas terv és elgondolás szerinti vizsgálatára létesült. Bizonyos útburkolatok előállítására is berendezkedett, már csak azért is, mert a vizsgálatok az előállítás módozatainak ismerete nélkül illuzórikusak. Közben, amikor a főváros üzemeinek működését megszorították vagy be is szüntették, a kátrányozó és bitumenező üzem elveszítette önállóságát, saját pénztárát megszüntették és 1934-ben beolvasztották a közigazgatásba. Ekkor kapta az Útügyi Intézet nevet. Az út- és csatornaügyi ügyosztály csatornaépítési alosztályának hatáskörébe tartozik és Viola Eezső dr. műszaki főtanácsos felügyelete alatt áll és organizációja mellett működik. A munka itt két csoportban folyik. Az útburkolási csoport bizonyos mértékben kisebb, sürgős 'javítási munkákra szorítkozva, éltburkolással, továbbá árelemzéssel és tudományos kutató munkával foglalkozik. Ennek az utóbbi működésének keretében kutatja, hogy miképpen lehet a meglevő burkolási módokat tőkésíteni, figyelemmel kíséri a külföldi eredményeket és maga is kísérletezik. Az anyagvizsgáló csoport rendeltetése az út- és csatornaépítési pályázatok tudományos ellenőrzése. Itt minősítik az ajánlatokhoz csatolt anyagokat, a szállítás során ellenőrzik, hogy az anyagok megfelelnek-e a bemutatott mintáknak és^ hogy a beépített anyag megfelel-o az előírt hatósági feltételeknek. A kutató tevékenység fő célja annak megállapítása, hogy miképpen lehet a vizsgálati módszereket leegyszerűsíteni és ezzel a vizsgálatot minél rövidobb idő alatt elvégezni. A külföldi szakkörök figyelmét is felkeltette az intézetben megiáilila- pitott Cságoly-féle anyagvizsgáló rendszer, amely Cságoly József vegyészmérnök munkájának eredménye. A kutatás új anyagok, találmányok elbírálására is kiterjed. Harc a hegycsuszamlással és a heserüvázzel Az anyagvizsgáló csoport három osztály keretében működik. A mechanikai osztályon vizsgálják a köveket, műköveket, betoncsatorna-anyagokat, kő- anyagcsöveket, cementanyagokat, téglákat, cserepeket és egyéb építési anyagokat. Ezeket természetük szerint nyomó, húzó, koptató, hajlító, ütő szilárdsági próbáknak, fagyasztási ós nedvességi próbáknak vetik alá. Itt foglalkoznak a várhegyi csuszam- lás és a Rákóczi-úti házbeomlás révén aktuálissá lett talajmechanikával is. A csoport kémiai osztályán a kötőanyagokat vizsgálják, amelyek bitumenes, kátrányos és aszfalt- burkolatok esetéli az ásványi anyagokat összekötik. Idő tartozik az agresziv vizek kérdése is. Budán, főképpen a kolenföldi és lágymányosi részeken, a keserű vizekkel folyik a Imre. Tönkreteszik az építési j anyagokat, ami ellen védekezni kell. Bitumennel impregnált szigetelő anyagok .nagyobb építési testeknél Klinker-téglák szolgálnak a védekezésre, amely ma már az építés megkezdés előtt megkezdődik, amikor a talajvizsgálat megállapítja, hogy van-é jelen agresszív nedvesség és hogy ez milyen fokú. Nagyon körülményes és érdekes tudomány ez, amely azonban eddig csak a szigetelés alkalmazásáig jutott el. A betonanyagok mindenféle keverése még nem ért célt a kérlelhetlen agresszív vizek ellen. Ezek a kísérletek Lágymányoson, a helyszínen is folynak, ahol az intézetnek erre a célra külön keserűvíz kútja van. Új kezdés az anyagvizsgáló csoport harmadik része: az optikai osztály. Itt poláris mikroszkóppal vizsgálják a kőzetek gondolatnyi vékony csiszolását. Egy-két órai munka után poláris fényben megái lapítják, hogy milyen fokban máliló a kőzet, holtait például a fagyasztási rendszer huszonöt fagyasztás és huszonöt felengedés után három hét alatt mutatja ezt meg. A csúszós út ellenszere és más találmányok Az intézet vizsgálatai és kísérletei sorában természetesen szerepet játszik a mostanában sokat emlegetett csuszamlós útburkolat. A rovátkás burkolat mellett, amely több külföldi városban, így Bécsben is alkalmaznak, jó módszernek mutatkozik a nagy j elentállással bíró zúzalék belehengerlése a kész felületre, meglévő burkolat esetén durva szemekből álló, nagy ellentálló képességű bitumenes rétegek j ráhengerlése az úttestre, amint ezt a Kossuth j Lajos-utcában csinálták. A nehéz probléma azon- j ban nincs még megáldva, főképpen abból a szempontból, hogy a kivitel ne legyen költséges. A drága burkolási módok ellentéteképpen érdekes kísérleteket folytat az intézet az Árpád vezér-utcában. Különböző, kiválasztott és kevert, úgynevezett nemesített földdel burkolják itt az úttestet, amel3r kellő lehengerlés után megfelel a várakozásnak. Persze, idő kell a végleges elbíráláshoz. A különböző burkolási anyagok hosszú sora és rengeteg változata terén mint különösen érdekes szerepel az acélrostélyburkolat, amelyet a Budakeszim t egyik szakaszán alkalmaztak kipróbálásra, valamint a vasközút-burkolat, amellyel a Fehór- váry-útnak a Horthy Miklós-körtér közelében lévő egy darabja van ellátva. A Városligetben, a Weingruber előtt és a X. kerületi Albert-úton folyik kísérlet egy új találmányé, kötőanyaggal, amely kőszénkátrány, szurok és antraeén-olaj keverékéből készült az úgynevezett chemnitzi eljárás szerint. A két év előtti nagy hidegben, amikor a bitumenes utak megrepedeztek, ezen a burkolaton hajszálnyi repedés se mutatkozott. A sok között a legelegánsabb, a osendrendelet- nek legjobban eleget tevő anyag a faburkolat. Budapesten az Andrássy-útnak a Liszt Ferenc-térig terjedő része van fával burkolva a vékony fedő réteg alatt, a Szív-uteia egy része és a Ferenc József-híd útja. Az Andrássy-úton az Operáig terjedő részen puhafa burkolat van, tovább a Liszt Ferenc-térig ausztráliai keményfa, az úgynevezett tallowivood, a növénytani meghatározás szerint az Eucaliptus microcolis fája- Huszonhárom éve borítja ezt az útszakaszt és még mindig kitűnő. De ez azután fa! Nem ég el, legfeljebb parázslik, vizet nem szí magába, egyáltalában nem változtatja a térfogatát. Olyan tömör és nehéz, hogy nem úszik a vizen, hanem alámerül. Belüliről vizsgálva, a rostjai nem párhuzamosak, mint más fának, hanem egymásba vannak csavarva. Igazi luxus-burkolat, de az ára is luxus. Mindezeket az anyagukat és a különböző kísérleteket az intézet múzeumában láthatjuk, amely szemléltetően mutatja be azt a nagyszerű tudományos munkát, amely a fővárosnak ezen az érdekes telepén folyik. unit1 nmn» nn/nni it irr ~iiininvBfTinM~Dmriiir Zubovits István női és férfi bórkabáí késziiő BUDAPEST, KÁROLY KIRÁLY-ÚT 13. (Ledermann udvar.) TELEFON: 1-381-08. SZILAGYI ELEK késáru-üzeme Gyártja az összes hentes, mészáros és bóllpar- ban használatos késeket, viszonteladók részére Budapest, Vili., Gólya-u. 41. Tel.: 1-348-93
