Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1936-11-18 / 46. szám

Budapest, 1930 november 18. Budapest szerepe a vitás lesfoniosabb nemzetközi útjának intézésében a magyar fővárosba helyezik a lonőon—sztambuli iranskoniinentális üt központi irodáját A london—stambuli transkontinentális országút jelentőségéről Budapesten előadást tartott Paul Dnchain belga államtanácsos, az Alliance Inter- nacionale de Tourisme főtitkára és a Belga Touring Club elnöke. Egyúttal felhasználta az alkalmat arra, hogy a magyar hatóságokkal és a magyar Touring Club vezetőségével megbeszélést, folytasson a nemzetközi út budapesti, irodájának megszervezé­séről. A nemzetközi írtnak, a világ legfontosabb or- szágútjának központi irodáját ugyanis Budapesten állítják fel és ennek a nemzetközi adminisztráció­nak .megszervezése most van folyamatban. Arra való tekintettel, hogy a magyar közönség kevéssé ismeri ennek a nevezetes útnak vonalveze­tését és jelenlegi állapotát, felkerestük Király Máimén székesfővárosi tanácsnokot, az út- és csatornaügyi ügyosztály vezetőjét, aki a kö­vetkező érdekes felvilágosítást adta: — Nagyon örvendetes és jelentős dolog, hogy ezt a nemzetközi szempontból felette fon­tos útvonalat sikerült Magyarországon keresz­tülvezetni. így a nyugatról keletre irányúló forgalom hazánkon és annak fővárosán, Buda­pesten halad keresztül. Kilenc állam szövetke­zett ennek az útnak létesítésére, amely Nagy- británia fővárosából indul ki és a következő városokon vonul át: Calais, Ostende, Brüsszel, Liege, Frankfurt, Passau, Bécs, majd Magyar- országon H orv át,jár falut, Győrt, Komáromot, Budapestet, Kecskemétet, Kiskunfélegyházát, Szegedet, Horgost szeli át, azután Újvidéken, Belgrádon, Szófián át halad Stambulig. — Az út hossza 3200 kilométer. Ebből már csak 500 kilométer vár kiépítésre. A magyar­országi rész hozza 350 kilométer, amely telje­sen készen van. A burkolat Budapest és Hor­gos között főként beton, az északi részletet ke­vesebb betonnal burkolták és inkább aszfalt és bitumenes makadámburkolattal találkozunk. — A közel jövőben Budapesten iroda léte­sül, amely a nemzetközi út ügyét központi fekvésű fővárosunkból fogja irányítani. A magyar kormánynak, elsősorban a kereskede­lemügyi- és a pénzügyminisztériumnak, vala­mint a Magyar Touring Clubnak köszönhető, hogy Magyarország ennek a nagyfontosságú útvonalnak kiépítésével az összes érdekelt nemzetek elismerését kiérdemlő működést fej­tett ki. Paul Buckáin államtanácsos előadását a Kül- üg'yi Társaság rendezésében lefolyt ülésen tartotta meg. Kósztvett az előadáson Westerongen van Meete- ren Willen, a Hollandi Tonring Club elnöke is. A székesfővárost a költségvetés tárgyalásánál elfog­lalt Király Kálmán tanácsnok helyett Viola Kezső dr. műszaki főtanácsos képviselte. Pékár Gyula elnök nagy melegséggel üdvözölte az előadót, mint fiát a belga nemzetnek, amely elsőnek vette védőszárnyai alá a háború után letört magyar nemzet gyermekeit. Majd kiemelte a tou­ring clubok nagy nemzetközi jelentőségét és azt a . munkásságot, amelyet az előadó ebben a nemzetközi tevékenységben kifejtett. Paul Duchaine, akinek láthatólag jólestek a meleg elismerő szavak és az előkelő közönség figyelme, érdekes előadásában kiemelte Magyaror­szágnak és Budapestnek, az úttal kapcsolatban, rendkívül jelentős szerepét, melyet centrális fek­vése juttat neki, mint igen fontos gócpontnak és elosztóhelynek. Érdekesen szólott a nemzetközi autó­utak hármas szerepéről: Az első a mai gyorsforga­lom idejében az autóutak nemzetközi jelentősége, a második az idegenforgalmi jelentőség, amennyiben lehetőséget nyújtanak az autóutak az idegenforga­lom olyan mértékű fellendítésére, aminőre a múlt­ban senki se gondolt volna, harmadik az utak tár­sadalmi jelentősége azon a réven, hogy az idegen- forgalom a nemzetek között egymás megismerésére, megbecsülésére és ezzel a békére vezet. Este Paul Duchaine tiszteletére vacsorát ren­deztek, amelyen a kormány képviseletében Dalnoki Kovács Gyula államtitkár, Pékár Gyula, a Külügyi Társaság elnöke, a főváros képviseletében Király Kálmán tanácsnok vett részt. Még a fiáién felterjesztik a költ­ségvetést a belügyminiszterhez Szendy polgármester tájékoztatta a sajtót az aktuális városházi kérdésekről A főváros törvényhatósági bizottsága pénteken éjjel 11 ómkor fejezte be az 1937-iki költségvetés tárgyalását, melyet október 28-j.án kezdett meg és tizenkét ülésen át folytatott. A költségvetési vita során .a polgármester több indítványt fogadott el, amivel a költségvetés deficitje 129.000 pengővel emelkedett. A költségvetés ezzel véglegesen így ala­kult: kiadás: 156,937.999 pengő, bevétel: 151,091.915 pengő, hiány: 5,816.053 pengő. Bódy László dr. pénzügyi tanácsnok terjesz­tette elő a költségvetés kereteinek végleges megál­lapítására vonatkozó javaslatot, amelyet ia- közgyű­lés hatalmas többséggel elfogadott. Még Lamotte Károly dr. alpolgármester fejezte ki köszönetét a törvényhatósági bizottság tagjainak -meleg' érdeklő­désükért, valamint a vitarendezőknek azért, hogy tevékenységükkel a tárgyalások sima lebonyolítását elősegítették, azután Szendy Károly polgármester bezárta a közgyűlést. A polgármester viharos éljen­zés-évei oszlottak sz-ét a tizenkét erős nap után -a tör- vényihatósági bizottság tagjai. A költségvetés most jóváhagyás céljából a bel­ügyminiszter elé kerül. A polgármesternek a bel­ügyminiszterhez intézendő -előterjesztése már el­készült, amelyhez a költségvetés kinyomtatott pél­dányát mellékelik. A Fővárosi Házinyomda néhány nap alatt elkészül a nagy munkával, úgy hogy a költségvetés még a hét folyamán a belügyminiszter előtt lesz. * Szombaton az elfogadott költségvetés záró­akkordjaként Szendy Károly polgármester magához kérette a sajtó képviselőit, hogy tájékoztassa őket a székesfőváros aktuális- kérdéseiről. Hatalmas el­foglaltsága közben is időt szakított a polgármes­ter arra, hogy az újságírók előtt felsorakoztassa a legközelebbi idők gazdag munkaprogramjának jelen­tős részleteit. A státusrendezés kapcsán esedékes ki- n-evezésekrői', a főváros pénzügyeitől, a-z üzemekről és a legfontosabb Városrendezési kérdésekről adott plasztikusan összefoglalt képét, melyet nagy érdek­lődéssel fogadtak a sajtó munkásai. Nagy Gyula íakaiosárugyár Budapest, Vili., Kőris-u. 10. Tel.:1-384-15 Érdekes könyv a réfit Budáról és Pestről —Flaxmayer József dr.: „Budapest közigazgatási szervezete és alkalmazottai 1686-tól 1832-ig“ — A Székesfővárosi Statisztikai Hivatal kiadvány­sorozatában, a Statisztikai Közleményekben, most jelent meg Flaxmayer József dr. székesfővárosi iba- nácsjegyzőnek több mint tíz íves munkája „Buda­pest közigazgatási szervezete és alkalmazottai 1686-tól 1872-ig“ címmel. A könyv markáns ecset­vonásokkal világítja meg előttünk a történelmi Buda­pest közigazgatási szervezetének és közigazgatási státusának a kialakulását, annak a budai polgár- mesternek az alakjától kezdve. aki első ízben azért kért magának külön fizetést, mert minden nap sa- játkezüleg zárta be és nyitotta ki a, budai város­kaput, egészen az 1873-ban keresztülvitt egyesítés polgármesteréig. Buda visszafoglalásának időpontja, 1686 és az egyesítés ideje, 1872—1873, Budapest székesfőváros történetében egy-egy természetes választóvonalat je­lentenek. A két é-vszám közötti időszak az a heroikus korszak, amely a mai Budapest fejlődésének alap­jait vetette meg. A mai közigazgatás gyakorlati embereinek egészen más perspektívát ad, hogyha visszapillanthatnak a történelmi múltba, amelyből a mai Budapest közigazgatási szervezete és alkalma­zottainak státusa kisarjadt. Ebből a szempontból is mindenki hálás lehet a Székesfővárosi Statisztikai Hivatal igazgatójának. Illyefalvi I. Lajos dr.-nak, aki a Statisztikai Köz­lemények között nemcsak kifejezetten statisztikai munkálatokat lesz közzé, hanem a székesfővárosi közigazgatás érdekeivel bármilyen vonatkozásban kapcsolatos, gyakorlati értékű tudományos szak­munkákat is közread. Nemcsak a közigazgatási .tisztviselői kar. hanem az egész polgárságnak a pol­gári. öntudatra való neveléséihez is nagymértékben járulnak hozzá azok a munkák, amelyek Budapest fejlődésének egyes fázisait igyekeznek bizonyos szemszögből megvilágítani, miként azt ezúttal Fla%mayer József dr. tanácsjegyző oly kiválóan vé­gezte cl szakavatott tollal, kellő felkészültséggel, a mai közigazgatási státus és a mai közigazgatási szervezet szemszögéből. Könyvét, amely az érdekesebbnél-érdekesehb részletekben bővelkedik, a következő négy részre osztja: T. Buda és Pest szabad királyi városok újra­alakítása. önkormányzati szervezetüknek kezdetleges kialakulása és a két város alkalmazottai 1686-tól 1705-ig. II. Buda és Pest szabad királyi városok ön­kormányzatának fejlődése és alkalmazottainak fel­sorolása 1705-től 1848-ig, TTL Buda és Pest városi közállapotok 1872-ig. Óbuda ismertetése. A főbb kor­mányszékek. IV. Buda, Pest é-s Óbuda városok 1848-tól 1872-ig. A városi adminisztráció ismertetésén kívül ki­terjeszkedik a könyv a közállapotokra: a népesség fejlődésére, a polgárságra, épületekre, utcák világí­tására, a vízvezetékre, a tűzoltásra, az árvízvéde lemre, az iskolák, a kórházak, a temetőik, a városi börtönök kialakulására. Adatokat közöl régi zár­számadásokból és érdekesen ismerteti az elaggott tisztviselőkről való szociális gondoskodás kifejlő­dését, egészen addig, amíg 1868-ban megalkotta Buda közgyűlése a „Városi Tiszti Nyugdíjszabály- zat“-ot majd, 1870-ben Pest városa is a saját nyug- díjszabályzatát. Sok érdekessége mellett új gondolatokat is ter­mel az összehasonlítások révén ez a munka. Min­denki haszonnal lapozgathatja Flaxmayer József dr. ianacsjegyzőnek ezt a.z ertekes könyvét, amely ragyogó stíliusérzékkel és lebilincselő előadási módon rávilá­gít a székesfőváros eddig elhanyagolt közigazgatás- történetének -sok homályos kérdésére. HÍREK =•-■ = A PÁRTBÓL üügfü Mussolininek hódolt a Józsefvárosi. Kaszinó. A Józsefvárosi Kaszinó ünnepi évadnyitóján Pőzel István dr. országgyűlési képviselő, a kaszinó elnöke kegyelete« -szavakkal emlékezett meg Gömbös Gyula haláláról, majd méltatta Darányi Kálmán állam­férfiül hivatottságát. A kormány támogatása — úgymond — ma nem politika, hanem nemzeti szük­ségesség, mint ahogyan Mussolini milánói beszéde sem volt politika, hanem- hitvallás és kötelezettség­vállalás a jogos magyar érdekek előmozdítására. Pőzel István nagyhatású beszéde után üdvözlő táv­iratot küldtek az olasz kormányfőnek. Hencz Lajos és Katona János fővárosi bizottsági tagok, majd Vaszary István dr., Sziics Ferenc dr. és mások szó­laltak még fel. Pártértekezlet. A Nemzeti Egység Pártja fővárosi Szervezete november 18-án pártértekezletet tart, ame­lyen a legközelebbi közgyűlést készítik elő. A NÉP előadásai a közmunkákról, A NÉP Fő­városi Szervezete még ebben a hónapban megkezdi ankétjét a közmunkák kiadása körüli eljárás re- f or injáról. Fogadóórák a kerületekben — November 18-tól — 24-ig — V. kerület (Hold-u. 9.) Beseenyey Zénó dr. or­szággyű-t. képviselő 24-én d. u. 5—6, Dési Géza dr. törvhat. biz. tag irodiájában- (Báthory-«. 5.) minden -hétfőm este 6—8, Krompas-zky Miksa k-er. elnök minden szer­dán, Fábián László dr. kér. ál-elnök -minden pénteken. Varan nai István dr. kér. alelnök minden hétfőn, v alaim-enm yiiiem- 6—7. VII. kerület (Rák-óczi-út 50.) Bessenyei Zénó dr. országgyűl. képviselő 1-8-á.n este 7, Szurday Róbert országgyű-1. képviselő 20-án este 7, Deményi Aladár dr. törvhat. biz. tag minden csütörtökön este 7—8, P -e s t h y-M ü 1 1 e r Leó József törvhat. biz. tag mindem cetit.ö-rtököm d. e. 10—11, De Sgardel-li Ca-esar kér. elm-ök naponta d. e. 11—1 és este 6—8, S z i lágy! Jenő üv. alelnök ugyaniakkor, Rendek Károly dr. k-er. al­címük jogi tanácsadó mindlen péntekien este 6—7, Jaulte Dezső dr. orvosi tanácsadó miniden kedd-en este 7—8. VIII. kerület (Ba-xoss-n. 79.) ’ Use tty Béla dr. o-r- szággyűl. .képviselő 18-án este 7—8, vitéz Tóth András dr. orsizággyűL képviselő 24-én este 7—8, Gazdy Jenő törvhat.. biz. tag minden pénteken. Katona János törvhat. biz. tag minden csütörtökön, v. Hajnóczy Biéla dr. törvhat.. biiz. tag minden hétfőn, Füredy Lajos 18-án, Sá g v á r y Sándor kér. vál. tag jogi ta­nácsadó miimdíen hétfőn, valamennyien -este 7, Altorjai András da-, adóügyi tanácsadó minden szerdán d. u. 4—6. Mindem hétfőn este háromnegyed 8 órakor párt-nap. IX. kerület (Ükbőd-út 116.) Use-tt y Béla dir. or- s-zátggyűl. képviselő 18 és 21-én d. u. 1—-3, 19-én este 8—9, X ö v e s 1 ii g e t h.y Miklós dir. törvhat. biz. tag (An- gyial-u. 16.) miniden pénteken est-e 7—8. Szentesi József törvhat. biz. tag 28-án este 7—8, vágvecsoi Wei­ll s c I Andor 23-án -este 8—9. —. Pártest 19-én -este 7. . X- kerület (B.-JAszberényi-út 2.) Usetty Béta dr. országgyűl. képviselő 20-án- este fél 7, P ő ze 1- István- dr. orszáiggyű-1. képviselő 18-án este fél 8, Dongó Orbán k-er. elnök, törvhat. biz. tag minden csütörtökön este fél 7, Halter Károly törvhat. biz. tag irodájában (Fü- zé-r-ni. 113.) minden d. e. 11—1, Kreizler Sándor és Jóba László kor. ale-tnök-ök minden kedden este 6—8, G á s p á r Béla és Reith an ser Róbert ke-r. allelnökök nd-nden szerdán teste 6—8. — Pártnap . mindén kedden este 6 órakor. XI. kerület. V á 1 y i La-jos dr. töo-vh-at. biz. tag min­den hétfőm este 6—8, S-zántay István törvhat. bíz­ta g miiind'en pénteken este 6—8, Somody Pál ponti kér. titkár hivatalos órája naponta — szombat és vasárnap kivételével —■ d. u. 5—S. Partmap mind-en csütörtökön d. u. 6 órakor. , , XIII. kerület (Moháes-u. 6.) B ess en y ey Zénó dr. oimággvűl. képviselő 24-én este 6, H e g -e d us Bertalan dr törvhat. biz. tag 24-én est-e fi. Füló p End-re párt­elnök 18-án este 0. B a b -i e z Gyula biz. póttag 19-én este 7 órakor. — Pártnap minidén kedden. [ORRIfZER NÁNDOR ÉPÍTÉSZ, ÉPÍTŐMESTER BUDAPEST, VIII., Nap-u. 10. Telefon: 1-310-90. Zubovifs István női és férfi bőrkabát készítő BUDAPEST, KÁROLY KIRÁLY-ÚT 13. (Ledermann udvar.) TELEFON: 1-381-08.

Next

/
Oldalképek
Tartalom