Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-11-11 / 45. szám
4 Budapest, 193G november 11. j/omjiosJÍim^rp Már az inasoknál is szükségesnek mutatkozik a numerus clausus Egyes szakmákban olyan nagy a túlzsúfoltság, hogy az eddigi arányszám helyett zártszámot kell alkalmazni Ez ’tagadhatatlanul bizonyos zártszám bevezetéséi jelentette, minthogy pedig az értelmiségi foglalkozásoknál szintén nagy volt a munkanélküliség, a rendelet súlyosan érintette a szülőket. Ennek ellenére nem tehettünk egyebet, minthogy betartottuk és betartattuk a miniszteri intézkedés határozmá- nyait. Ezidőszerint is az a helyzet, hogy tanoncot nem szerződtethet szabadon az iparos vagy a kereskedő, hanem köteles betartani a hivatkozott rendeletet. Sok esetben kijátszották persze a tilalmat, leggyakrabban olyanformán, hogy tizennyolcévesnél fiatalabb személyeket tanszerződés nélkül szakmunkával foglalkoztattak. Visszaélések történtek úgy is, hogy igen sok vállalkozó csupán azért alkalmazott egynéhány hétre segédet, hogy a segédek alkalmazása alapján a majdnem ingyenmunkaerőt jelentő tanon- cokat felvehesse. Ezen a téren az ipari és kereskedelmi túlprodukció megakadályozása céljából az utóbbi időben erélyes rendszabályokat léptettünk életbe. Ezek szerint a tanoncok szerződtetésénél a foglalkoztatott segédek évi állaga csak akkor vehető figyelembe, ha az OTI kimutatásaival iga-, zolja a munkaadó, hogy a segéd nála állandóan munkában áll, e mellett pedig rendelkezik a szükséges képesítéssel. Ezzel a kérdéssel szorosan összefügg az a lépésünk, hogy épp a legutóbbi napokban, a polgármester úr intencióinak megfelelően, szak- véleményt kértünk a Kereskedelmi és Iparkamarától és a többi kereskedelmi és ipari érdekképviselettől: kívánják-e bizonyos szakmáknál — ahol a túlprodukció különösen kiáltó mérveket öltött — a .zártszám bevezetését. Egyes ipari szakmákban ugyanis szinte tűrhetetlen állapotok vannak. A főváros hatósága nem kívánt beleavatkozni a szakmák e legbelsőbb ügyébe, ha azonban az ipari érdekképviselőtök véleménye a zártszám megállapítását fog-ja kívánni, úgy mi is ilyenirányú javaslattal fordulunk majd az iparügyi és kereskedelemügyi minisztériumhoz. kerületében fokozott mértékben érezteti még most is a hatását. Ennek legfőbb oka, hogy Kőbányán vannak a legnagyobb számban a különféle nyomortelepek, szükséglakások, melyeknek lakói, — messze a főváros sűrűn lakott részétől — nehezebben jutnak hozzá alkalmi munkákhoz, amelyekkel a hatósági gondoskodás szűkre szabott mértékét úgy, ahogy kiegészíthetik. — Mindezek arra késztettek engem, hogy a kerület ínségeseinek intezívebb megsegítése érdekében megkíséreljem a társadalom, a gyárak és vállalatok áldozatkészségét igénybe venni. Miután szándékomat a polgármester úr helyeslőén fogadta, a folyó óv telén megkezdettem gyűjtési akciómat. Kérő szóval fordultam Kőbánya gyáraihoz és iparvállalataihoz a kerület Ínségeseinek megsegítése érdekében és rövid pár hónap múlva jóleső érzéssel jelenthettem a polgármester úrnak, hogy úgy a vállalatok, mint a magánosok is dicséretre méltó jelét adták áldozatkészségüknek, mert gyűjtésem a tél folyamán 8S72 pengő 61 fillért eredményezett. — A polgármest úr elismeréssel vette tudomásul Kőbánya Iparvállalatainak jótékonyságát és felhívott, hogy nevében is mondják köszönetét az adományokért. — A beérkezett, adományok bevételezésénél különös gondot fordítottam arra, hogy az minden tekintetben a pénzkezelési és számviteli szabályok szerint a kerületi pénztár útján és a számvevőség föl- jegyzése mellett történjék. [Hasonló rigorozitással jártam el az adományok felhasználásánál is. Első sorban is —• u y uj Lesi nációm során <44 szegény különféle ruházati cikket, 86 szegény készpénz segélyt kapott, tehát összesen 830 ínségest volt módomban kisebb- nagyobb mértékben támogatni. A segélyben részesültek viszonyait megfelelő környezettanulmányok alapján állapítottam meg. Pénzadományokon kívül egyes gyárak és magánosok természetbeni adományokat is juttattak a kerület szegényei részére, amely adakozásból 1500 ebédet, továbbá karácsony alkalmából több mint 400 szegénynek egyen- kint 50—60 kilogrammos adagokban 215 métermázsa szenet, továbbá lisztet, kávét és szappant osztottam ki. — Bár nem tartozik szorosan gyűjtési akcióm ■ keretébe, mégis meg kell emlékeznem a Kammer Testvérek Textilipari Rt. jótékony akciójáról. A cég a tél folyamán 29.200 ebédet osztott M a kerület szegényei között. —- Az idei tél folyamán azonban már hasonló gyűjtést nem folytathatok, mert az a koldusakció (eredményéit kedvezőtlenül befolyásolná. így csak a múlt évi gyűjtésből fennmaradt 464 pengő erejéig lesz módomban a legkiáltóbb esetekben ruhasegélyt nyújtani. Eddig tart Vigyázó Géza dr. kerületi elöljáró érdekes beszámolója, aki hivatalos elfoglaltságán kívül idejét — amint láthattuk — a köz érdekében igen hasznosan töltötte. hírek A PÁRTBÓL Halter Károly ünneplése. A Kőbányai Kaszinó havi vacsorája keretében meleg ünneplésben része- Isítették névnapja alkalmából Halter Károly kormányfőtanácsos, törvényhatósági bizottsági (taglót, ja Kőbányai Takarékpénztár vezérigazgatóját, aki a kaszinónak is (elnöke. A 180 terítékes ünnepi vacsoráin Gábori Ignác dir., a kaszinó alelnöke, v. Tóth András dr. országgyűlési képviselő, Fehér Béla polgári iskolai igazgató, Békefy Elemér és Dutzen- thaler Aurél dr. üdvözölték. Magyar Est a Józsefvárosban. A Nemzeti Egység Pártja VIII. kerületi központja november 14-én, szombaton este 8 órakor helyiségében (VIII., Baross- utca 79.) Magyar Estet rendez, amelyen közreműködnek: Gazdy Aranka, Pekáry Margit, Kállay •Tános és Gampel Sándor művészek Fogadóórák és előadások a kerületekben — November 11-től — 17-ig — V. kerület '(Hal/d-u. 9.) D és i Géza dr. törvhat. biz. tag minden hétfőn este 6—8 irodájában (Bátho-ry-u. 5), Krompasiky Miksa. kér. elnök minden szerdán este 6—7, Fábián László dir. kei. lateinök minden pénteken este 6—7, Varan nai István dr. 'kér. aletnök min dien hétfőn este 6—7. VII. kerület (Rákóczi-út 50.) Szúrd ay Róbert or- ezágigyű'l. képviselő Ifi-én .este 7, D e m é n y d Aladár dr. törvhat. biz. tag minden csütörtökön este 7—8. Pesthy- Mül.ler József Leó törvhat. híz. tag minden csütörtökön d. e. 10—11, De S gar de Ilii Caesar kér. elnök mindennap d. e. 11—1 és d. u. (LA. Bernáth István dr. a tanügyi csoport elnöke minden hétfőn este 6—7, Szilágyi Jenő üv. aMnök mindennap d. e. 11—1 és d. u. <3—8. VIII. kerület (Baroiss-u. 79.) Gazdy Jenő törvhat. biz. tag minden pénteken este 7, Katona János törvhat. biz. tag minden csütörtökön este 7, v. Hajnóczy Bélia dir. törvhat. biz. tag minden hétfőn este 7, 8 á g- váry Sándor dr. kér. váT. tag, jogi tanácsadó minden hétfőn .este 7—8, AII tor fai Andrási dr. adóügyi tanácsadó minden szerdán d. u. 4—6. — Pártnap hétfőn este háromnegyed 8. — 10-én. este fél 8 a Magyar-Osztrák Alpin Egyesület előadása.. Konferál: Zolkó József. 1:4-én este 8 Magyar-Est. 16-án este fél 8 Romháuyi Antal vetífettképes előadása: ..Utazásom Angliába.“ IX. kerület (Ülilői-úit 115.) U softy Béla dr. ország- gyük képviselő 11-én d. u. 1—3. 12-én este 8—ö, 14-én d. u. íl—9, K ö v o si 1 i g e t h y Miiküiós dr. törvhat. biz. tag (Angyal-n. 16.) minden pénteken este 7—8, Szentesi József törvhat. biz. tag 16-án .este 7—8, vágvecsei Wölfisch Andor törvhat. biz. tag 16-án este 8—0. Stég er Béla dr. jogi tanácsadó 11. és 14-én d. u. 2—3. — Pártest 12-én este 8—9, táncest 14-én este 8. X. kerület (B.-JáazbeTényi-út 2.) V. Tót h András orőzággyíil. képviselő 13-án este fél 8, Dongó Orbán törvhaf, biz. tag. kor. elnök minden csütörtökön este fél 7, Hall tér Károly törvhat. biz. tag mindennap d c. 11W1 irodájában (Füzér-n. 13), K reiz! er Sándor és .Tóba László kor. alelnökök minden kedden este 6— 8. Gáspár Béla és Reith a user Róbert, kér. al- elnöikiöfc minden szerdán 'este 6—8. — Párt nap min dien kedden este 6. XI. kerület. Vályi Lajos dr. törvhat. biz. tag minden hétfőn' este 6—8, Szán to y István törvhat. biz. tag minden péntekié nesfe 6—8, Somod y Pál központi kerületi titkár hivatalos órája — szombat é's vasárnap kivételével — mindennap d. u. 5—8. — Párt nap csütörtökön este 6. A háború után következő esztendőkben, amikor a középiskolák túlprodukciója következtében egyre több és több érettségizett fiatalember maradt állás nélkül, általános irányelvvé vált az, hogy az intellektuális pályákra törekvő ifjúság előtt a kereskedelmi, ipari és gazdasági foglalkozási ágakat nyissák meg. Gyakorlati téren a dolog természeténél fogva nem sok intézkedés történt ugyan, a közoktatási szervek azonban mindent megtettek arra, bogy a szülőkkel megértessék: sokkal okosabb, ha gyermekeiket a produktiv termelés szolgálatába állítják, mintha nagy áldozatok meghozatalával a szellemi munkanélküliek amúgy is hatalmas táborát növelik. Ennek a gondolatkörnek számos híve is akadt és 1930-tól kezdve egyre több serdülő gyermek került a hat elemi, vagy a négy középiskola elvégzése után az ipari vagy kereskedelmi pályára. Az így megszaporodott tanonclétszám későbbi elhelyezése hovatovább szintén illuzóriussá vált és ez- időrszerint az a helyzet, bogy a tanonc-ncvelés herén számolni kell a ,,numerus clausus“ bevezetésével. A Fővárosi Hírlap munkatársa ezzel a kérdéssel kapcsolatban felkereste az illetékes ügyosztály- vezetőket, akik hivatásszerűen foglalkoznak a ta- noneügyekkel. FeSkay Ferenc dr. közoktatásügyi tanácsnok a problémáról a következő nyilatkozatot adta: — A tanonclétszám, mint azt a tanonciskolák nyilvántartásából hitelesen megállapíthatjuk, az utolsó hat esztendőben lényegesen emelkedett. Örömmel fogadtuk ezt a számbeli gyarapodást, mert valamennyien abban a meggyőződésben éltünk, hogy az ipar és a kereskedelem néhány éven belül alkalmazni tudja ezeket a friss munkaerőket. Ezen a téren nem is volt baj egy-kót esztendeig, most azonban mind gyakrabban halljuk az ipari érdekeltségek részéről azt a panaszt, hogy túlzottan sok az inas és a megcsökkent kereseti lehetőségek mellett ezek foglalkoztatása nagy akadályokba ütközik. Bafecnrciy István báró az ipari ügyosztály vezetője hasonló észleletekről számol be: — A kisipar és a kiskereskedelem közismerten nehéz helyzetét mindenki ismeri. Aligha van olyan budapesti lakos, aki ne lenne tisztában azzal, hogy i úgyszólván minden szakmában felütötte fejét a i ■munkanélküliség réme, éppen ezért nem kell csodál- | Kőbánya szíve Szociális munka a X. kerületben, ahol legfühb a nyomorlelep A kerületi elöljárók munkájáról a nyilvánosság előtt, a sajtóban csak kevés szó esik. És ez így van jól, mert azt mutatja, hogy hivataluk jól és rendben működik. A kerületi elöljáróságok ugyanis a főváros közigazgatássi szervezetében azt a csendes, do igen fontos munkát teljesítik, amit az emberi testben a szív, a vese és a többi belső szervek végeznek. Észre sem lehet venni működésüket és szó csak akkor kerül róluk, ba valami zavar áll be funkciójukban. És csak ilyenkor világlik ki, mily fontos szerepet töltenek be az organizmusban. Tévedés azonban azt hinni, hogy a veigetativ életműködést szolgáló munkán kívül a kerületek vezetői mással nem foglalkoznak. Igen értékes munkát fejtenek ők ki hivatalukon kívül, szorosan vett kötelességeiken felül is. Hogy a nyilvánosság erről keveset tud ,az csak szerénységüknek tudható be, vagy talán annak, hogy hivatalukon kívüli működésüknek tere főként a jótékonyság, ahol az evangéliumi etika előírja, hogy ,,ne tudja azt a te balkezed, mit cselekszik a te jobb kezed!“ Ezért vau az, hogy csak vóletlcnségből tudtuk meg annakidején, hogy a VI. kerület és a II. kerület érdemes elöljárói a kolduskérdést, a kérege- tők problémáját kerületükben megoldásra juttatták, hogy a IX. kerület agilis elöljárója köz jótékony r sági egyesületet hívott életre. Ugyanígy csak egy elejtett mondatból szereztünk tudomást arról, hogy Kőbánya elöljárója is igen eredményes jótékony akciót bonyolított le ebben az évben a kerület szegényeinek felruházása érdekében. Megkérdeztük tehát az akció eredményeit illo- tőcn Vigyázó Géza dr. X. kerületi elöljárót, aki a végzett munkáról a következőket mondta: — Az a mérhetetlen nyomor ós munkanélküliség, mely az 1931. érvben kitört gazdasági válsággal kapcsolatban szakadt az országra, Budapest X. kozni azon, ha a mesterek aggódva néznek a saját szakmájukban mutatkozó túlprodukció elé. 1931-ben már a kereskedelmi minisztérium is foglalkozott az ipari túlprodukció kérdésével és rendeleti úton szabályozta a tanoncszerződést. Az 52.288/931. K. M. számú rendelet kimondotta, hogy tanoncckat esak a rendszeresen foglalkoztatott segédek átlagos létszáma után szabad szerződtetni. az adományokból egyetlen fillért sem fordítottam adminisztrációs személyi vagy dologi kiadásokra. bűneim azokat mindenekelőtt az Ínségesek felruházására használtam fel, mert a tapasztalat szerint a ruházati cikkek azok, amit a kerület szegényei a legjobban nélkülöznek. — A ruházati cikkek szállítására elsősorban kőbányai kisiparosoktól kértem ajánlatokat ós a kerületi választmány tagjaiból alakított (bizottság javaslatára adtam ki a munkákat, a lehető legnagyobb mértékben megosztva, hogy ezáltal a kisiparosok minél nagyobb számban jussanak munkához. I;SiR ÓG ÉPSZALAG : . vezÉRKtcvisetET Stall ä Lajos Budapest, V, Vilmos császár-ut 42.
