Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-11-04 / 44. szám
Budapest, 1936 november 4. 7 TOl^O&JItiZ&tP Nincs többé koldus Budapest utcáin A közönség, a vállalatok és a hatóságok együttműködése a belügyminiszter rendeletének sikere érdekében — Megkezdte munkáját a kétszáz új szellemi szükségmunkás A magyar norma, a kolduskérdés intézményes megoldása november elsején, szóval két nappal ezelőtt lépett gyakorlatilag életbe. Amint a Fővárosi Hírlapban már több ízben megírtuk, a magyar normát csak a vidéki városok alkalmazhatják sikeresen, a milliós főváros különleges adottságai más megoldást tesznek szükségessé. Kozma Miklós belügyminiszternek a társadalomhoz intézett felvilágosítása után a közönség megértette, bogy egészen csekély áldozattal az éleinek olyan kényelmetlenségét váltja meg, amely a koldusnak és az adakozónak egyaránt súlyos teher volt mindezideig. Korai lenne ebben a pillanatban eredményről beszámolni, kétségtelen azonban, hogy a nagyközönség, de a hivatalos körök is már az első két napon sikerről számolhatnak be. Budapest utcái megtisztultak a tolakodó kéregetőktől, ez azonban nem jelenti azt, mintha a ridegszívűség aratott volna sikert, mert hiszen a koldusok az utcáról való eltávozásuk után valósággal íixfizetéses állásba, mondhatnánk, nyugdíjas állásba jutottak. Figyelemreméltó, hogy ugyanakkor a szociális bajok egy másik frontján is örvendetes változás állott be: megkezdte működését a 200 új szellemi szükség- munkás, akiknek feladata az, hogy behajtsák a felajánlott alamizsna-adományokat. ürömmel kell megállapítani, hogy olyan helyeken, ahol az előrelátható reménységek szerint havi egy, vagy két pengőre számítottak, ezek a szellemi szükségmunkások három-négy pengős adományokat inkasszáltak. Megkezdte természetesen működését ezzel kapcsolatosan a szociálpolitikai ügyosztály is. Schuler Dezső tanácsnok áll az egész akció élén, éppen ezért a Fővárosi Hírlap munkatársa hozzá fordult, hogy felvilágosításokat kérjen: melyek azok az intézkedések, melyekkel a kolduskérdés gyökeres megoldására irányuló propagandát lebonyolítani szándékozik. — Az előljárósági és az ügyosztályi kérőlevelek tízezrein kívül más utakat is igény beveszünk. A rádió vezetősége meleg' megértést tanúsított a kérdés iránt és több ízben ismertette előadás keretében a mozgalom gyakorlati jelentőségét, amellett kötelezettséget vállalt arra, hogy heteken keresztül, nap-nap után népszerűsíti azokat a jelmondatokat, amelyekkel be akarjuk idegezni a közönség leikébe, hogy sokkal többet használ önmagának és az egész városnak, ha. adományait a, hatósághoz juttatja el. mint ha továbbra is közvetlenül a kéregetőknek és koldusoknak adja azokat, s ezzel akaratlanul is sok esetben nem a valóban rászorultakat, hanem a kéregetést üzletként gyakorló álkoldusokat támogatja. — Nem állunk meg azonban itt sem. A Magyar Film Iroda megértése folytán abba a szerencsés helyzetbe kerültünk, hogy a székesfőváros valamennyi mozijában a Filmhíradó képei között vetíteni fogják azokat a felvételeket, amelyek egyrészt Budapest szociálpolitikai akcióinak működését mutatják be, másrészt leleplezik azokat a trükköket, amelyeket a gombamódra elszaporodott álkéregetők a közönséggel szemben alkalmaznak. — A vonatkozó filmek tekintélyes része már kóI NGTAK IMRE ...... műszaki és gépkereskedelmi vállalat TRANSMIS3IÓK: Tengelyek, golyóscsapágyak, gyiiriiskenésü csapágyak, faligyámok, függögyámok, görgős szíjíeszítők sti>. Faszíjtárcsák — „Integritás“ hajtószíjak. — Üzemszükségleti cikkek. BUDAPEST, VI., «JÓKAS-U. 16. TELEFON: 1-141-40. LEDNICZKY fi VEJE ^ gj ÓDOSANDOR TELEFON H I 1-339-36 gj g LAKATOSIPARI ÉS REDÖNYGYÁ3TÓ ÜZEME BUDAPEST. IX., TOiVIPA-U. 32. g B0RBÉL5 FERENC és GRERLÄHÖER ENDRE óid. mérnökök, építőmesterek és építési vállalkozók Vállal maps és mélyépítést BUDAPEST, VI., ANDRÁ8SY-ÚT 49. Telelőn: 1-208-48 szén áll, a Filmiroda azonban kifejezte abbeli készségét is, bogy újabb felvételeket készít és így nagy- mennyiségű őszinte propagandaanyag áll majd rendelkezésünkre. Azt hiszem, felesleges mondanom, hogy a mozgóképszínházakban előadásra kerülő felvételek mind a valóság visszatükrözöl, nem pedig valamilyen elképzelt cselekményt tüntetnek fel. ■— Éppen ezért azonban, mivel nemcsak a belügyminiszter úr, hanem a polgármester úrral az élén az egész hivatalos székesfőváros óriási súlyt helyez az utóbbi időben már-már tűrhetetlen mérv-ekeit öltött és a bennszülött polgárság -szempontjaiból épp úgy, mint az idegenforgalom szempontjaiból elviselhetetlen tömegkéregetés megszüntetésére még további lépéseket is tesznek. Propagandát fejtünk ki az iskolásgyermekek körében, abban a tudatban, hogy a gyermek szívesen számol he családi körében az iskolában hallott hasznos dolgokról, ezenkívül pedig igyekszünk módot találni arra nézve, hogy a különböző társadalmi egyesületek hatékony támogatását megnyerjük a felvilágosítás munkájában. — Jóslásokba nem kívánok bocsátkozni, hiszem azonban, hogy az egri norma gyakorlati alkalmazása, ha nem is történhetik meg a székesfőváros óriási terjedelménél és a társadalmi rétegek heterogén voltánál fogva olyan gyorsan, mint ez a kisebb vidéki városokban lehetséges volt, m,égis célravezető eszköznek bizonyul majd. Bízom abban, hogy -a fővárosban működő nagyvállalatok, különböző intézmények, kereskedelmi és ipari üzemek, amelyek a múltban amellett, hogy nagyon tekintélyes összegeket kellett nekik a tolakodó kéregetők szamára hétről-hátre, sőt napról-napra áldozniok, különleges megértéssel fogadják azt az akciót, amely maradéktalanul megszabadítja őket a kéregé tök siserehadától. A sikerben való bizakodásomat m-e-grősíti az a körülmény is, hogy a székesfőváros egyes közigazgatási keiületc ilyen, így a Terézvárosban, Vízivárosban stb. lényegileg már korábban is alkalmazták az egri norma alajjelveit, és az eredmények nem. is maradtak el Meggyőződésem az, hogy amennyiben az államrendőrség közegei a kívánatos eréllyel lépnek fel most a rendelet életbelépése után az engedély nélkül kóregetőkkel szemben, akkor a gyakorlati irányú megoldáshoz máris jelentékeny lépéssel jutottunk közelebb. Ezidőszerint persze nem lehet még megmondani, mekkora lesz az az összeg, amely egy-egy, hónapban az önkéntes megajánlásokból befolyik, és kiegészíti a hatóság által segélyezésre fordítandó összegeket. Nem lehet megmondani azt sem, mekkora a tényleges szükséglet, mert mindaddig, amíg nem vagyunk tisztában azzal, mennyi a köztámogatásra szoruló munkaképtelenek végleges száma, nélkülözzük a kereteket megszabó legfontosabb adatokat. Az az egy bizonyos csupán, hogy az utóbbi évek folyamán ezer és ezer olyan kéregető molesztálta a közönséget, akiknek sem anyagi helyzete, sem testi állapota a megélhetésnek ezt a módját megokolná nem tette. Nem mese az, hogy valóságos kolduscéhek, mondhatni közkereseti társaságok rajzolták el a budapesti utcákat, különösképpen pedig azokat a városrészeket, amelyek az idegenforgalom szempontjából éppen a legjelentősebbek. A Budapesten járt külföldiek nagyon tekintélyes része ismételten is megállapította, hogy a magyar főváros páratlan szépségű, modern kultúr gócpont, csak az a tűrhetetlen benne, hogy lépten-nyomon megállítják az idegeneket az alamizsnát kérők, -még hozzá gyakran egészen prepotens formák között. — Minthogy Budapestnek alig van olyan polgára, aki ne lenne tisztában azzal, milyen óriási fontossága van gazdasági életünkre az idegenforgalomnak, úgy gondolom, hogy már ez az egy szempont is nagymértékben fogja elősegíteni azt a törekvésünket, amellyel egyszersmindenkorra ki akarjuk küszöbölni a már-már világvárosi jellegünket veszélyeztető tolakodó kéregetést. — Gondoskodtunk persze arról is, hogy abban, az esetben, ha a megváltási összegeket valaki csekken kívánja eljuttatni a hatósághoz, ez díjmentesen történhessék meg. Az elöljáróságok által kiosztott postai befizetési lapok bármilyen összeggel teljesen díjmentesen adhatók fel, akármelyik postahivatalnál. * Schuler Dezső tanácsnoknak ezt a bizakodó nyilatkozatát előreláthatóan a nemsokára bekövetkező örvendetes javulás tényei fogják igazolni. Kétségtelen ugyanis, hogy a belügyminiszter hatalmas akciója elsősorban a közönség érdekeit szolgálja, de a közönség ezzel tisztában van, ilymódon tehát minden remény megvan arra, hogy a miniszteri rendelet helyes intencióit éppen a társadalom támogatása viszi sikerre. Fegyelme zeller pesti közönség, állapította meg cs Kárim Néhány esztendővel ezelőtt Sicw Paula párisi lakos Budapesten volt látogatóban. A francia nő megszokta a pestinél sokkal nagyobb párisi utcai forgalmat, mégis, szerencsétlenül, a Kossuth Lajos- utca és a Múzeum-kőrút sarkán, közvetlenül a villamos megállóhelynél elütötte egy autóbusz. Kártérítési pert indított az Autóbuszüzem ellen, A francia felperesnő ügyvédje hivatkozott a közlekedésügyi rendeletre, amely szerint az autóbusz sof- főrjének meg kell állítani a kocsit a villamos megálló előtt akkor, amikor az utasok fel- és leszállnak. De az autóbusz e szabály figyelmen kívül hagyásával, megállás nélkül tovább robogott. A bizonyítási eljárás befejezése után az alsóbíróságok a felperesnőt keresetével elutasították. Felülvizsgálati kérelem folytán az ügy a Kúria elé került, de itt is pervesztes lett a felperesnő. A Kúria szerint az autobuszsoffőr nem hibázott azzal, hogy nem állította meg a kocsiját, amikor a fel- és leszállás folyt. Ez csak akkor és ott kötelessége a soffőrnek, ha a villamosról a fel- és leszállás az úttesten történik. A baleset helyén azonban a fel- és leszállás lebonyolítására járdasziget áll rendelkezésre. Ilyen helyen a soffőrnek nem kell megállítani az autóbuszt. Közismert az is, —• állapította meg továbbá a Kúria, — hogy a közönség az ilyen forgalmas helyeken igen sok esetben fegjudmezetleniil viselkedik. Ezt a fegyelmezetlenséget ismernie kell a sofőröknek is, épp ezért a gépkocsivezető a járóművét különös gondossággal tartozik vezetni az ilyen helyeken. A perbeli bizonyítékok azonban azt igazolták, hogy a felperesnő egészen közelről, alig három méternyi távolságról lépett az autóbusz elé, még pedig egészen váratlanul, egy hirdetőoszlop mögül került a kocsi elé, úgyhogy a soffőr az autóbuszt megállítani nem tudta.
