Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1936-01-29 / 4. szám

Budapest, 1936 január 29 taa bonyodalmas ttí per ass Adriai biztosító ellen A bíróság a biztosító társulatot a Kár megfizetésére Kötelezte Az előzékenység, a kár esetén a féllel szemben való gyors és kul/áns eljárás a biztosítási (üzlet eti­kájához tartozik. A nagy biztosítótársaságok általá­ban nemcsak vallják, hanem gyakorolják is ezt az üzletelvet, amely végeredményben gazdaságos befek­tetés is, mert erősíti az intézet jóhirnevét és növeli a közönség bizalmát. Nem mutatja ezeket az erénye- kot az az eljárás, amely az Adriai Biztosító Társaság­gal szemben a bíróság elé kényszerített egy ügyfe­let, aki bonyodalmas szakbizottsági procedúra, majd pereskedés és ennek keretében ismételt szakértői el­járás után, hosszú idő elmúltával jutott csak pén­zéhez. A „leégett“ félnek ez a küszködése a jogos pénzéért nem emeli a bizalmat a biztosítási üzlet iránt, s ez az irányzat, amely az Adriai Biztosító új vezetését általában jellemzi, nem válhat hasznára sem a biztosító szakmának, sem a közönségnek. Még 1928. óv tavaszán történt, hogy tüzbiztosí- tási ügyletet kötött Stark József kecskeméti fakeres­kedő az Adriai Biztosító Társulattal: 109.000 pengőre biztosította egész fatelepét, az abban felhalmozott minden ingóságot, irodai berendezését és a lakásán lévő ingóságokat. Stark éveken át pontosan fizette a meglehetősen magas biztosítási díjakat. 1933 tava­szán tűz ütött ki Stark fatelepén és leégett az egyik emeletes szín a benne felhalmozott faárukkal és egyéb ingóságokkal. A tűz átharapódzott az iroda­épületre és a nádraktárra is és ezeken a helyeken is jelentős kár keletkezett. Strak 35.000 pengős tűzkárszámlát nyújtott be az Adriai Biztosítónak, amely azonban hallani sem akart a kárigény kifizetéséről. Azt állította, hogy a kár még megközelítőleg sem éri el a 35.000 pengőt és a maga szakértői becslése szerint a tűz által elpusz titott áruraktár értékét mindössze 13.000 pengőre be­csülte. Miután Stark ezt az ajánlatot visszautasította, abban állapodtak meg, hogy a biztosítási szerződés értelmében a kár megállapítását szakbizottsági eljá­rás elé utalják. Megindult a becslés, de a biztosított fél és az Adriai által benevezett bizottsági tag a kár összege tekintetében nem tudott megegyezni. Abban egyetértettek, hogy a leégett szín maga 4000 pengőt ért, az irodaépületben esett kárt mindkét szakértő 620 pengőre taksálta, az egyéb ingóságok tűzkárát ugyancsak egyöntetűen 660 pengőben álla­pították meg, de a színben elégett faárü értékét Stark szakértője 33.000 pengőre becsülte, ezzel szem­ben az Adriai szakbecslője ezt a kárt mindössze 13.000 pengőre értékelte. Miután nem tudtak megegyezni, a döntést mint elnökre, Németh Ferencre, az Una Faértékesítő RT. igazgatójára bízták. Az elnöki döntés az Adriai Biztosító számára kedvezőtlen volt, mert Németh úgy döntött, hogy a színben elégett faáruk után 25.300 pengőt állapított meg kárössze­gül, az egyéb kártételek épségben hagyása mellett. Gazdasági helyzetünk javulását tükrözi a Pesti Hazai mérlege Az ország legrégibb és legnagyobb takarékpénz­tára, a Pesti Hazai, most közzétett mérlegének tanú­sága szerint, tevékenységét az elmidt esztendőben is az ország egyetemes gazdasági érdekeinek szolgála­tába állította. Tradícióihoz híven, szolid és előre­látó politikájával ezúttal is összhangba hozta a gondjaira bízott tőkék biztonságos kihelyezését, valamint az intézet mobilitási szempontjait az egész magyar gaz­dasági élet Jogos hiteligényeinek kielégíté­sével. Üzletmenete ennek megfelelően most is párhuzamo­san fejlődött az ország általános gazdasági fejlődé­sével. Ez megnyilatkozik az emelkedő betétállományban és ennek meg' felelően a váltótárca megnövekedésében. ÉPÜLETFA, PARKETTA, BÚTOR saút, faeotniást, 90mUsedást megelőző, védekezési és Javítási tanácsadás LÉVAI ELEMÉR faipari szakértő Budapest, VI., Szív-utca 11. Telefon: 282-57 Az elnöki döntés után az Adriai már tovább nem halogathatta a kárösszeg kifizetését és az elnök által megállapított 25.300 pengős kárösszeget kifizetté I Stark Józsefnek. A biztosított azonban csak jog­fenntartással vette fel ezt az összeget, azzal, hogy a színben elégett faáruk értéke az elnöki becslésben megállapított összegnél is nagyobb volt ép a kü lönbözetre vonatkozólag követelési jogigényét fenn- t tartotta. Az Adriai újra arra az álláspontra helyez­kedett, hogy többet nem fizet, úgy, hogy Stark József kénytelen volt a budapesti kir. törvényszéknél beperelni az Adriai Biztosítót Keresetében azt adta elő, hogy a Németh-féíe elnöki döntés súlyos tévedéseket tartalmaz. Magyar Béla dr. kir. törvényszéki bíró elé ki­tűzött tárgyaláson az Adriai a kereset elutasítá­sát kérte és tagadta, hogy az elnöki döntésben té­vedések lennének. Vitatta azt is, hogy bírói eljá­rásnak helye van, mert a kármegállapítás módját kölcsönösen kötelező hatállyal állapították meg a felek, ennélfogva Stark köteles az abban hozott döntést magára nézve is kötelezőnek elfogadni. A törvényszék azonban az Adriai Biztosító­nak a védekezését nem tette magáévá és kimondotta, hogy a szakbizottság kármegálla­pítása megtámadható abban az esetben, ha a szak­értők jobb tudomásuk ellenére, vagy tévedésből, illetve megtévesztésből, esetleg helytelen eljárás alapján, avagy kellő tárgyi adatok nélkül állapí­tották meg a kárt. Megállapította a törvényszék, hogy a szakbizottsági elnöki döntésben két nyilván­való tévedés is van. A törvényszék ugyanis külön bírósági szakértői eljárást rendelt el annak meg­állapítása végett, hogy valójában mennyi értéket képvisel az elégett faáru. Ez^k a bírósági hites szakértők kimutatták, hogy az elnöki döntésben lényeges tévedések vannak és enpek folyománya­ként a bíróság kimondotta, hogy az elnöki döntés a kár megállapítására nem alkalmas. A törvény szék a bírósági szakértők részletes, szakszerű, tüze­tesen megokolt szakvéleményét vette alapul. E szerint a felperes tűzkára faanyagokban 2300 pen­gővel nagyobb, mint amennyit az elnöki döntés megállapított. Ebhez hozzávették a nád és cementlapok tűzkára fejében megillető többletet is, úgyhogy a bírósági szakértők megállapítása szerint az Adriai 2696 pengővel fizetett kevesebbet a felperesnek, mint amennyi a tűzkár folytán bekövetkezett tényleges kár gyanánt mutatkozik. Ennek alapján a buda­pesti kir. törvényszék most kihirdetett ítélettel arra kötelezte az Adriai Biztosító Társulatot, hogy 15 nap alatt, végrehajtás terhe mellett, fizessen a felperesnek 2696 pengő tőkét, ennek a kamatait, 830 pengő szakértői költséget. A mérleg analízise azt az előrelátást és óvatosságot bizonyítja, amely az intézet élén álló kiváló pénz­ügyi szakembereknek, Erney Károly elnöknek és Milos György vezérigazgatónak közismert jellemző tulajdonsága. A múlt évi üzleteredményről egyéb­ként az alább következő részletes jelentés ad számot: A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület igazgatósága folyó hó 25-én tartott ülésé­ben megállapította az 1935. üzletévi mérleget, nyereség­es veszteségszámlát és elhatározta, hogy a február 10-é re egybe hívandó 96. rendes közgyűlés­nek az 1,220.294.76 P-t tevő nyereség felosztá­sára nézve a kővetkező javaslatot fogja előterjesz­teni: Fizettessék osztalékra minden egyes rész­vény után 3.— P, 200.000 drb részvény után tehát 600.009 P, fordíttassék a rendes tartalékalapra 100.000 P, az in­gatlan értékcsökkenési tartalékalapra 100.000 P, jóté­kony- és alapítványi célokra a fővárosi intézetekkel együtt adott összegeken felül 32.000 P, a felügyelőbizott­ság és a választmány tagjainak tiszteletdíjára 18.280 F, a tisztviselők külön jutalmazására 70.000 P és az alap­szabályszerű jutalékok levonása után fennmaradó 244.386.05 P az 1936. évi nyereség- és veszteségszámlára írassák át. A már az előző évben észlelt élénkebb üzleti tevékenység és az ennek következményeként az egyes álladékokban beállott emelkedés a lefolyt évben is folytatódott. Ez az emelkedés, néhány üzletág kivételével, az 1935. évben már fokozott mértékben jelentkezett és ki­terjedt mind a megnövekedett ügyfélforgalomra, mind az intézet jelentősebb üzletágainak további fejlődésére. Ennek megfelelően a betéti könyvecskékre elhelyezett betétek állaga az 1934. évi 72,453.021.59 P-ről 74,972.144.63 P-re, a folyó- és csekkszámlára elhelye­zett betétek álladéka pedig 40,496.065.67 P-ről 41,498.415.18 P-re emelkedett. A betétálladékok emelkedése örvendetes tanúbizonysága az újraéledt takarékossági tevékenységnek, amely az intézetnél is az említett to­vábbi betétemelkedésben jutott kifejezésre. Az egye­sületnél elhelyezett összes betétek álladéka, az évenként fogyó átmeneti hitelezőket teleszámítva, 120,984.457.53 P-ről 124,809.819.25 P-re nőtt. Az említett élénkebb üzletmenet és egyes álladékok­nak emelkedése dacára, amelyekből egyébként a tiszta nyereség megnövekedésére is következtetni lehetne, a z 1935. évi nyereség- és veszteségszámla az előző évivel szemben a tiszta jövedelmet illetőleg változást alig mutat. Magyarázza ezt a körülményt, hogy azok a terhek, amelyek főkéin a. mezőgazdasági adósok érdekében kiadott és a lefolyt év őszén megújított kormányrendeletek következménye­ként az intézet által is vállalandók voltak, nemcsak semmiben sem csökkentek, hanem bizonyos, még e'.ő- állható veszteségek lehetőségét rejtik magukban. Ez szük­ségessé tette, bogy a takarékpénztár megfelelő tartalé­kolásokról gondoskodjék. A személyi kiadások egyes, a korhatárt elért tisztviselők nyugdíjaztatása folytán csök­kentek, a létszámban beállott kieséseket azonban az Inté­zet fiatal munkaerők beállításával pótolta. Jelentéklele- nül emelkedtek az adók és illetékek is, amelyek az 1935. évi nyereség- és veszteségszámlában 1,251.417.19 P-vel szerepelnek, amely összegben bennfoglaltatik az a mintegy 500.000 P is, amelynek befizetésére az intézet a mezőgazdasági adósok kamatbozzájarulási alapjába köte­lezve volt. Tavaly 6 millió pen­gővel gyarapodott a Kereskedelmi Bank PeieiaiKománya Most hozták nyilvánossággra a Kereskedelmi Bank mérlegét, amelynek az üzleti eredményre vo­natkozó adatai nem mutatnak lényeges változást a műit evinez népest. Tavaly 3.2 millió volt a tiszta nyereség, az idén 3.3 millió, ennek megfelelően a- osztalék is azonos a tavalyival: 3 pengő. A zárszám­adás részletei ezzel szemben élénken bizonyítják azt a hatalmas anyagi es erkölcsi erőt, amelyet a Kereskedelmi Bann jelent a magyar pénzügyi- es hiteléletben. Jellemző az egész magyar gazdasági élet részéről megnyilvánult bizalomra, hogy a belső tőkeképződés mai nehéz esztendőjében is sikerült 6 millió pengővel gyarapítania be­tétállományát, amely tudvalévőén a legna­gyobb a magyar pénzintézetek közt. Nem kétséges, hogy a szolidság és az üzleti tisz­tesség a bank kivételes pozíciójának tulajdonkép­peni alapja és ennek a két üzleti elvnek egyik leg- nagyvonalubb képviselője a magyar gazdasági élet­ben Weiss Fülöp, a Kereskedelmi Bank elnöke. Bár ,i közvetlen üzletviteltől visszavonult, az általa meghonosított szellemtől ma sem tér el a legfőbb üzletvezetés, amelynek szálai Stein Emil dr. vezér- igazgató kezében futnak össze. Stein Emil dr. rudasa, agilitása, hozzáértése és a Kereskedelmi Bank nemes tradícióihoz való törhetetlen ragaszko­dása viszont garanciája a nem lankadó bizalomnak, amelyet az alább részletesen ismertetett mérleg­jelentés bizonyít a számok erejével. * A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatósága Weiss Fülöp elnöklete alatt e hó 21-én ülést tartott, amelyben megállapította, hogy az 1935. üzlet év 3,301.098.23 P tiszta nyereséggel zárult az előző évi 3,284.589.96 P-vel szemben. Az eddigi gyakorlatnak meg­felelően több, már lebonyolított üzlet nyereségének el­számolása ezúttal is későbbi időpontra tartatott fenn. Elhatározta egyben az igazgatóság, hogy a folyó év február hó 4-én, délután fél 5 órakor megtartandó 94-ik rendes évi közgyűlésnek javasolni fogja, hogy az 1935. évi osztalék kifizetésére ugyanúgy, mint tavaly, 1,500.000 P, vagyis részvényenként 3 P fordít­tassék, továbbá, hogy a rendes tartalékalap 1,000.030 P-vel, az intézeti épületek értékcsökkenési alapja 200.000 P-vel, az alkalmazottak jóléti intézményei pedig 6O.O0O P-vel javadalmaztassanak, míg az 1936. üzletóvre 1.257.793.12 P nyereség vitessék elő. A bank 1935. évi zárszámadásai, szembeállítva az 1934. évi zárszámadásokkal, a következő jelentősebb válto­zásokat mutatják: A z 1935. év tiszta nyeresége a tavalyit mintegy 17.000 P-vel haladja meg. A kamat- és szelvény­jövedelem, dacára annak, bogy a kihelyezések állománya évi átlagban a tavalyihoz képest magasabb volt, a ka­mattételek csökkentése folytán kerek összegben, 185.003 P-vel visszaesett. Az ingatlanok hozadóka 22.000 P-vel, a jutalékok címén, valamint az értékpapír- és deviza­üzletnél elért nyereség és a különféle egyéb nyereség pedig 160.000 P-vel csökkent. Leírásokra az előző esztendővel szemben 937.000 P-vel kevesebb fordíttatotr. A jelzálogüzlet 1934. évi különleges nyereségeinek felhasz­nálása mellett ugyanis már tavaly — várható gazda- védelmi rendeletek kihatására való tekintettel — olymérvű leírások eszközöltettek, bogy a folyó évben e címen az előző évinél kisebb leírások szüksége merült fel. Ami a mérlegszómlát illeti, a könyvecskék­ben elhelyezett takarékbetétek kerek összegben, 2,261.000 P-v el, a folyószámlabeté­tek pedig 3,868.000 P-v el emelkedtek, úgyhogy az összbetétállomány 293,873.758 P-ős összege 6,128.073 P-vel nagyobb a tavalyinál. A kezességi üzlet állománya 23,906.565 P-ről 26,121.795 P-re emelkedett. Az aktívák között a pénztárkészletek, vala­mint a pénzintézeteknél és bankeégeknél elhelyezett tőkék állománya 34,113.303 P-ről 40,106.222 P-re, az adósok állománya 107,163.604 P-ről 108,644.901 P-re, a váltó- tárca pedig 144,531.769 P-ről 145,098.014 P-re emelkedett. Az értékpapírok értékelése ez alkalommal is az eddigi konzervatív elvek figyelembevételével tör­tént. Az államadósságok, közkölesönök és egyéb érték­papírok állománya 24,132.915 P-ről 23,953.967 P-re, a pénz­intézeteknél és egyéb vállalatoknál fennálló érdekeltsé­gek állománya 23,231.640 P-ről 22,784.756 P-re csökkent. A forgalmi adatok az egész vonalon emiítóiiw- méltó emelkedési: mutatnak. Tön/, védett K. H. lámpatestekkel Nagy árammeglakaritás! Nagyobb fényi KOMOR HEN'RIK-iéie Budap*st, VII., W»ss«lényl-utca 39. T«l*fon , 41 —4 —7Í.

Next

/
Oldalképek
Tartalom