Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-11-04 / 44. szám
Budapest, 1936 november 4. 3 IÜJZIÍ& mil KIM HAI Az esőköpenyeg ICissé vontatottan, kissé részvétlenül folyt pénteken a közegészségügyi szakbizottság ülése. Pola- csek tanár úr mondott nagyon megfontolni való okos dolgokat a tuberkulózissal szemben való preventív intézkedésekről, amire azután Salamon Géza tanácsnok úr is nagyon bölcsen, mindenki őszinte bólogatása mellett fejtette ki véleményét. Egyszer csak elevenség kezdett szikrázni a teremben, ahol, ha jól számoltuk, legalább tizen voltak együtt a bizottsági tag urak, beleszámítva már Csordás főorvos urat és ifj. Wolff Károlyt, a kórházigazgatót is. És valóban, az eddigi szelíd hangot egy kicsit megváltoztatta Lázár Emil szociáldemokrata bizottsági tag, aki ugyan igen udvariasan, az illetékeseknek kijáró elismeréseidbe csomagolva, de igen keményen előadta az uj Szent János-kórházbeli botrányok ügyét. A bizottság kissé szangvinikus patikus tagja igyekezett a bizottsági tag urakat fölpaprikázni közbeszólásaival, de ez nem igen sikerült, mert Lázár Emil simán siklott át a dolgokon, bár imitt-amott csípősen válaszolgatott. A fölszólalásba azután cs-ípős poloskaír tási-ügy következett, aminél már nagyobb volt az egyetértés a bizottsági tag urak között, míg végre azután Lázár Emil, mindenki elámulására, rendkívül érdelces dolgot mondott el: — Tegnap, — mondotta, — táviratot küldtem a polgármester úrnak és felhívtam a figyelmét arra, hogy az utcán, szakadó esőben tizennégy órát dolgozó utcaseprőknek nincsen esőköpenyük, hogy testüket és egészségüket valamiképpen megvédelmezhetnék. A legteljesebb elismeréssel kell elmondanom, hogy a polgármester úr milyen készségesen, gyorsan, minden bürokrácia megkerülésével intézkedett. A polgármester úrnak nem volt szüksége semmire sem, csak arra — amit nyilván meg is tett, — hogy kinézett az ablakon. A maga szemével győződhetett meg arról, hogy ami a táviratomban volt, megfelelt az igazságnak. Teljes elismeréssel állapítom meg, hogy a polgármester úr azonnal intézkedett, hogy az utcaseprők csőköpönyeget kapjanak. Nyolc-tíz ember nem szokott zajos helyeslésben kitörni, de a szemekből látni lehetett, hogy_ ebben a bizottságban mindenki büszke volt a polgár- mesterre. A polgármesternek ez az eljárása tényleg azok közé tartozik, amire az ember azt szokta mondani, vagy azt szokta írni, hogy ehhez nem kell kommentár. Ha mégis hozzáiennivalónk van, akkor ez az, hogy nincs az a nagy, de hosszas előkészítés után megszülető cselekedet, amely fölérne a, gyors és határozott föllépéssel. Majdnem azt mondhatnánk, hogy a költségvetésben számokkal lehetne illusztrálni azt, hogy mit jelent, ha a polgármester a bis dat, qui cito dat elvét követi. Ki tudja, a poT gármester gyors intézkedése ebben az esetben is hány ember életét, vagy ha azt nem, hány ember kórházi ápolási díját mentette meg. Beszéljünk egyszer őszintén Szendy Károly polgármester gestióiról. Mondjuk el azt, hogy nem egy cselekedete volt már, amely újszerűségével, meglepetésszerűségével vegyes érzelmeket váltott ki. Kora reggeli razziái az elöljáróságokon, a hivatalokban, éjszakai útjai a város polgárságának érdelében igen sokszor olyanok voltak, hogy egyesek, rosszindulatúak, kajánok és hitetlenek gúnyolódással fogadták. Talán joguk is lett volna hozzá, ha a polgármester kirakat számára dolgozott volna. De a polgármester nem tehet arról, hogy a sajtó nemcsak ragyogóan fejlett technikával dolgozik, de a magyar újságíró arról is nevezetes, hogy semmit sem lehet előtte titokban tartani. Mindent lát és mindent hall. Aminek a nyilvánosság elé való vitele kárt nem okoz, azt meg is írja. így jutottak a nyilvánosság elé Szendy Károlynak nem a nyilvánosság számára szánt akciói, amelyek azonban a maguk idejében, a maguk módja szerint igen fontosak voltak. Most az utcaseprők esőköpönyege meggyőzhetett mindenkit arról, hogy a polgármester nem azért dolgozik, nem azért mond búcsút a sablonnak, nem. azért, irtózik a bürokratikus huzavonától, mert cselekedeteinek sikerét maga is le akarja aratni. Nem, az a polgáremster, aki egy bizottsági tagnak eavszerű táviratára intézkedik és bölcsen intézkedik, az nem önmagát, hanem a városát és a városa névét szereti. Mert mi történt? A polgármestert fiayelmeztették, mire a polgármester a lehető legrövidebb úton megállapította, hogy nagyon súlyos emberi igazságta1 anságoklcal, majdnem azt mondhatnánk, embertelenséggel állt szemben. Az embertelenségek kiirtásához azonban nem aktára, hanem bölcsességre és szívre van szükség. Egy csengőgomb-nyomás, egy telefonszám letárcsázása, néhány erélyes mondat és a polgármester kiküszöbölte az igazságtalanságot, az embertelenséget, amelynek bizonyára sok-sok testvére van még ebben a városban. de amelyeket, ha Isten segíti, Szendy Károly egymásután és hasonló gyorsasággal, keménységgel fog kiirtani. Aktát pedig utólag is lehet készíteni. De emberéltet menteni csak addig lehet, amíg o. halál küszöbét át nem lévte. A polgármester cselekedetét pedig nemcsak a Pesti Kirakatba, de az egész emberiség kirakatába ki kell tenni, mert azt bizonyítja, hogy a törvényeket akkor is meg lehet tartani, ha a köz funkcionáriusai az emberi szív szent parancsára utólagos aktákkal intézkednek. Hatalmas felkészültséggel vesz részt a HEP Fővárosi Szervezete a költség- vetés közgyűlési vitájában fi nagy problémák melleit súlyt helyez rá és minden kerületi igényi is kielégít a párt vezetősége A költségvetés általános vitája után az egymást követő közgyűlési napokon a községi háztartás fejezetei hoznak újabb és újabb változatot a törvényhatósági bizottság elé, amely valóban magas nívót tartva folytatja a főváros életére döntő fontosságú tárgyalásait. Megszervezetten szállnak síkra a vitában a pártok és a maga összességében megszerve- zetten végzi nagy munkáját az autonómia egész gépezete. Hogy ez a rendszeres munka milyen gondosságot és tervszerűséget igényel, azt csak az tudja, akinek módjában van mélyebben belepillantani abba a mechanizmusba, amelyet az 1937. évi költségvetés közgyűlési tárgyalásának nevezünk. Az alaphangot ehhez a tárgyaláshoz Szendy Károly polgármester expozéja adta meg, a különböző szólamokat pedig a pártok vezető szónokai. Hogy azután a pártok munkája miképen kapcsolódik bele az elindított vitába, arról érdekes képet ad a Fővárosi Hírlapnak Vályi Lajos tír. törvényhatósági bizottsági tag, aki a Nemzeti Egység Pártja vitarendezőjének nem könnyű feladatát tölti be. Nyilatkozata, amelyben az eddig lefolyt vita figyelemreméltó tanulságait is leszűri, a következő: — A székesfővárosi politika figyelmét egészen természetesen a költségvetési tárgyalás foglalja el. örömmel kell megállapítani azt, hogy az összes pártok még az eddiginél is nagyobb tárgyilagossággal kezelik a kérdést és ennek tudható be, hogy a tárgyalás sima, előzékeny és magas színvonalon mozog. A bizottsági tagok érdeklődése igen nagy és elég gondot okoz a pártok vitarendezőinek az igen nagyszámú indítvány és hozzászólási igény. A költség- vetés tárgyalásának a határideje ugyanis meg van határozva és ahhoz alkalmazkodni kell, viszont a törvény által biztosított időtartamon belül teljesen lehetetlen kielégíteni a kerületeknek és a kerületi képviselőknek azt a jogos igényét, hogy összes időszerű bajaik a költség- vetés tárgyalása során felemlítést nyerjenek. Egyrészt be kell látni azt, hogy ez a költségvetési vitát túl hosszúra elnyújtja, felesleges is, mert a közönség összes jogos kívánságait fedezet hiányában nem lehet kielégíteni, sőt nagyon kevés lehetőség van arra, hogy a pénzügyi bizottság tárgyalásainak a befejezése után a költségvetés szerkezetén bár csak kisméretű változtatás is történjék. Mégis nem lehet kitérni annak a kívánságnak a jogossága elől, hogy az évben legalább egyszer legyen meg minden kerületnek és minden kerületi képviselőnek az a joga, hogy ha röviden is, a kerületi kívánságokat minden egyes fejezet keretében felemlíthesse, vagy legalább is regisztrálhassa. Nem lehetett kitérni az elől a jogos kívánság elől sem, hogy minden egyes fejezetnél a pártok első szónoka tizenöt perces beszédideje után még tizenöt perces meghosszabbítást kapjon, mert hiszen egy általánosabb szemszögből tizenöt perc alatt nem lehet a fejezethez kellő alapossággal hozzászólni, ami jedig a vita komolyságát veszélyezteti. Ez a megoldás viszont erősen háttérbe szorította a részletproblémákat és úgy látszik, az a gyakorlat fog kifejlődni, hogy a kerületek részletkívánságait képviselő szónokok, mint ahogy az út- és csatornaépítési ügyosztály költségvetésének a tárgyalásánál is történt, a tárgyalási idő lejártakor csupán írásban lévő indítványaikat olvashatják fel és adhatják be, hogy legalább a konkrét indítványok kerüljenek jegyzőkönyvbe és elintézésre. — A tavalyi vita után elégedetlenség származott abból, hogy mindenki csak tizenöt percig beszélhetett, a vitarendezőket a mostani tárgyalás után még több szemrehányás fogja érni azért, hogy a szónokok keveset beszélhetnek. Talán a két szempont összeegyeztetésével, a jövőre sikerülni fog a kívánalmak összeegyeztetését még jobban megközelíteni, esetleg oly módon, hogy az első felszólalónak meghagyjuk a tizenöt perces meghosszabbítást, de viszont a részletfelszólalásokat szorítjuk le tízpercre. Annyi bizonyos, hogy valamit kell csinálni, mert a kerület közönsége azt várja, hogy kívánságait a költségvetési vitánál képviselőik elmondják és nem lehet őket megnyugtatni azzal, hogy az idő rövidsége miatt hiába jelentkeznek és hiába készülnek fel a legbecsületesebben a bizottsági tagok, végül is nem kerülhetnek sorra. — A Nemzeti Egység Pártja, mint azt már többször közöltük, a legnagyobb tervszerűséggel készült fel a vitára, ami egyébként szónokainak az erőadásából is látszik. A párt első szónoka rendszerint általánosságban szól hozzá az illető fejezethez és a nagyobbvonalú elgondolásokat adja. A párt ezenfelül minden fejezetnél legalább ugyanannyi szónokot állít, mint a többi pártok. A szónokok egymás között megosztják az illető fejezetet érdeklő egész anyagot és ez a magyarázata annak, hogy mindegyik szónok felszólalása széles körben mozog és számos konkrét és közérdekű indítványt tartalmaz. Viszont éppen ezért a Nemzeti Egység Pártja szónokainak a felszólalása tömör is és minden szónoknak elég gondot okoz az, hogy a rendelkezésére álló rövid idő alatt méltóan képviselhesse azt az anyagot, amelynek a képviseletét vállalta. — Az általános vita vezérszónoka Zsitvay Tibor, a Nemzeti Egység Pártja elnöke volt, akinek nagyszabású és mindenre kiterjedő hozzászólása nagy vonalakban máris megjelölte azokat a tárgyakat, amelyeket a párt szónokai a részletes vita során kidolgoznak. Még továbbment az egyes fejezetek fő szempontjainak a megtárgyalásában Usetty Béla, a párt második szónoka, míg Hencz Lajos, Katona János, Sárkány Ferenc az első fejezet, Dorner Gyula, Bényi Károly, Szántay István és Vályi Lajos a második fejezet vitájának részleténél vettek részt. A további vitában a párt csaknem valamennyi törvényhatósági bizottsági tagja fel fog szólalni, és a nagy gonddal előkészített anyag, amennyire az idő megengedi, teljes mértékben megvitatásra kerül. Amennyiben pedig a költségvetési vitából az idő rövidsége miatt valami kimarad, ezt az anyagot nyilvánosságra fagjuk hozni a párt kitűnő sajtójában és ezzel fogjuk biztosítani azt, hogy a párt munkájának egész anyaga a nyilvánosság elé kerüljön, ❖ Az októbor 28-án megkezdődött költségvetési tárgyalást ^ november 13-án fejezi be a törvény- hatósági bizottság. Az első napon tartotta Szendy Károly polgármester expozéját, amelyet az október 29-re is átnyúló általános vita követett. Október ' -an az I. és II. fejezet költségvetésének részletes vitájává! végeztek. A közg-yűlés további menetrendje a következő: November 3-án soron van a III. és IV. fejezet, Lén az V. és VI. fejezet, 5-én a VII. és VETI fejezet,^ 6-án & IX. fejezet, 9-én a X. és XI. fejezet, 10-én a fejezet, továbbá a Segítőalap, a Házinyomda, az Anyagszertár, a Gazdasági Hivatal, a Kórházi Központi Műszer- és Anyagraktár, a Kórházi Központi Gyógyáruraktár, 11-én az Elektromosművek, a Gázművek, a Vízművek. 12-én a gyógyfürdők és gyógyforrások, a Községi Elelmiszerárusító üzem, a Községi Kenyérgyár, a Községi Lóhúsüzem, a Hirdető Vállalat és a Községi Temetkezési Intézet, 13-án a BSzKRT, a Községi Takarékpénztár Rt., a Kisipari Hitelintézet Rt. és a Magyar Sertéshízlaló és Húsipari Rt. költségvetésének részletes tárgyalása, valamint a költségvetés mérlegének megállapítása és a költségvetéssel kapcsolatos polgármesteri javaslatok előterjesztése. HUNFALVI PÁL ÉPÜLET- ÉS BÚTORASZTALOS IX., VAGÓIÍIB-UTCA 28.------TELEFON s 14—41—50 Vá llal épület- és bátorPon<os szállítás. asztalosmunkát Olcsó árak. Schaffer Besső ácsmester Te!:2-9J2-68. Bpest,V.Kárpát u.5 % Törv védve ÁRBAN olcsóságával, MINŐSÉGBEN kiválóságával VEZET ——■■■■ —— RÉMETK IÍTIÍfitt ÉS TÁRSAI Első Magyar asztatospácgyár Budapest.VI.,Szondy-u.55. Tel: 1-293-11REDŐNYÖK KORÁNYI és FRÖLICH napellenző- és fémporlá'gyár Budapest, VIII., Kisfaludy-u. 5. Tel.: 1 323-74, 1-459-86
