Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1936-10-28 / 43. szám

6 Budapest, 1936 október 28. Alapításának huszonötödik évfordulóját a FŐVÁROSI HÍRLAP nagyszabású jubileumi szám kiadásával teszi emlékezetessé, amelyre már most felhívjuk előfizetőink és olvasóink figyelmét. ELŐFIZETÉSI ÁR: félévre ... ............................12 pengő, egész évre..........................................24 pengő. Tisztelettel felkérjük a hátralékos előfizető­ket, hogy az előfizetés megújításáról mielőbb gondoskodni szíveskedjenek---'***&&&BMggSSEawa—— Jl nyolcvan éves pesíi gászgyár Pest városában, az 1856. esztendőben akár a gyalog-, akár a kocsiközlekedés lépten-nyomon akadályokba ütközött. Egyik-másik utcában va­lóságos kő- és homokhegyek emelkedtek és aka­dályozták a forgalmat. Felszedték a kövezetei, árkokat ástak. Az árkok előtt kiváncsiak tömege nézte, miképpen helyezik el a gázszolgáltatás­hoz készült vashengereket. Karácsonykor a régi olajvilágitás helyett már gázzal világították Pest utcáit. Szenzációs esménye volt az akkor a magyar fővárosnak és a jó vidékiek sűrűn láto­gattuk ide, hogy lássák ezt a legújabb vívmányt. A pesti ember pedig büszkén sétált a szépen világított utcákon. Egy akkori újság érdekesen foglalkozik a gázgyár építésével és azt írja, hogy a bámuló sokaság legnagyobb szórakozása volt a munkálatok szemlélése, különösen a gáz­világítási „készületek“ elhelyezése a földbe. Aki az idén ismét Pestre jön, — írja az újság — már e nagyszerű készületekkel többé nem találkozik, hanem lát ehelyett szép, s ízletes, Pest valódi ékességéül szolgáló új lámpákat s a szélesebb utcákon a kocsiút s a járda közt kétoldalt el­nyúló lámpasort, ez az, and mindjárt szemébe tűnik, s kedvsen lepetik meg, midőn estve a Nemzeti Színházból kijőve, úgyszólván fény ten­gerben megy haza, mi rá nézve annál feltűnőbb, ha visszagondol az ezelőtt csak imitt-amott ve­res lánggal pislogó olajlámpák takarékos vilá­gára. így elmélkedik az akkori lap „újdon­dásza“. Érdekes, hogy a gázgyár üzembehelye­zése után az igazgatósághoz érkezett kívánsá­goknak megfelelően a gáz szót megmagyarosí- toiták és légszesznek nevezték el. Ebből aztán nagy patália támadt és élénk vita keletkezett a nyelvtudósok körében, akik a szakemberek véle­ménye alapján megállapították, hogy a légszesz elnevezés helytelen. Felszólították tehát a gáz­gyárat és a sajtót, hogy addig, míg a magyar­nak a gázra alkalmas műszava nem lesz, hasz­nálják csak a gáz szót és a világító gázzal való világítást a német példájára (ki ezt Gaasbéleuch- tung-nak nevezte) gázvilágításnak mondják to­vábbra is. Ezzel egyidejűleg tudományos vita is volt a gáz feltalálójának személye körül. Meg­egyezett a tudósok véleménye abban, hogy az úttörő Clayton angolországi pap volt, aki már 1739-ben kísérletezett a kőszén különféle tulaj­donságaival és gázokat fejlesztett a kőszénből. A kifejlődő gázokat meggyujtotta és csodálko­zással látta, hogy azok szép világos lánggal ég­nek. Sok idő telt el, amíg aztán az angol pap érdekes tapasztalatát egy Murdoch nevű ugyan­csak angol ember 1792-ben olymódon használta fel, hogy a gázt csövekbe vezetve próbálta vilá­gításra felhasználni. Hatévi kísérletezés után gázfejlesztögépet állított fel és 1802-ben London egyes utcáit már gázzal világították, míg Páris- ban csak 1815-ben vezették be a gázvilágítást. A franciák maguknak tulajdonították a gázvilágí­tás feltalálását, mert szerintük már néhány év­vel Murdoch találmánya előtt Lebon megkísé­relte szobáját fából kifejlődő gázzal világítani és fűteni. De miután ehhez nagymennyiségű fa kellett, kísérlete sikertelen maradt. Az elsőbb­ség körül támadt vitatkozás meddő volt. A tudó­sok és szakemberek véleménye ebben a kérdés­ben megoszlott. Ez alatt a világ minden táján megalakultak a gázgyárak, amelyek egyre ter­jeszkedtek és rövidesen a legnagyobb jövedel­mezőségű vállalatok közé tartoztak. Pesten 1856-ban helyezték üzembe a gázgyá­rat, míg Buda városában tíz évvel később. A gázgyártás és világítás monopóliuma a trieszti osztrák légszeszlársaságé volt és éltől váltotta meg Bárczy polgármestersége alatt, a főváros, amely 1910-ben vette tulajdonába a gázüzemet és ugyanakkor határozta el, hogy Óbudán építi fel a modern igényeknek megfelelő központi gázgyárat. Ez a hatalmas gyárüzem 1913-ban kezdte meg működését. lladó Richárd. Szerda: kezdődik a költségvetés közgyűlési tár­gyalása. Mint ismeretes, a pénzügyi bizottság csü­törtökön fejezte be a költségvetési (tervezet részle­tes vitáját és némely módosítással el is fogadta a tervezetet. A módosított költségvetési mérleg sze­rint az új költségvetési előirányzatban a kiadások tétele 156.808.538 pengővel, a bevételek összege pe­dig változatlanul 151,091.945 pengővel szerepel, vagyis a hiány 5,716.593 pengő. Ez az összeg több, mint 300 ezer pengős emelkedést mutat az eredeti költségvetési tervezettel szemben. A polgármester és a pénzügyi bizottság ugyanis a nehéz viszonyok ellenére is honorált minden olyan előterjesztést, amely szociális, kulturális, vagy gazdasági szem­pontból megokolttá tette újabb tételek beállítását. Tekintve, hogy a fővárosnak minden reménye meg­van arra, hogy sikerül megállapodnia a kormány­nyal a f or g aim ia dó-ré szese dés kulcsának meg­változtatása ügyében, a deficit valószínűleg kikü­szöbölhető lesz. A törvényhatóság közgyűlése egyébként szerdán kezdi tárgyalni a\ költségvetés vitáját. Sipőcz Jenő a szociális szolgálat parancsnoka. Mint ismeretes, a Vörös Kereszt Egylet keretében megalakult a kormányzotté vezetésével az önkéntes szociális szolgálat-mozgalom. Egy esztendei munk'a után, most az új munkaév kezdetén, a szolgálat kül­döttsége Péter Aladár dr., a szervezetek vezetőjének és Vaszilievits-Sömjén László dr. háznagynak veze­tésével felkereste Sipőcz Jenő főpolgármestert, akit felkértek, hogy a szociális szolgálat parancsnoki tisztségét vállalja el. A főpolgánnester elfogadta a mozgalom parancsnokságát és kijelentette, hogy a magyar fiatal értelmiság helyes útja a szociális szol­gálat eszméje. HAJDÚ JÓZSEF, Központi fűtés, vízvezeték stb. berendezési váltaihozó Budapest, VII., Stefánia-úr. 25. XET.KFON » 2 973 59. Szendy Károly polgármester — a Pannónia Evezős Klub elnöke. A Pannónia Evezős Klub kö­zelmúltban elhunyt nagynevű elnökének, Liber Endrének örökét a napokban töltötte' be. Egyhangú lelkesedéssel Szendy Károly polgármestert állította élére a nagymutlú egyesület és ezzel a város első polgára, aki már harminc esztendeje tagja az egyesü­letnek, visszatért ahhoz a klubhoz, amelynek há­rom évtizeddel ezelőtt versenyevezőse volt. A polgár­mester elnöki megnyitójában kifejtette, hogy leg­főbb kötelsségének az általános magyar evezőssport célkitűzéseinek követését fogja ismerni és a fősúlyt a Pannónia sportszerepléséve kívánja fordítani. A polgármester azzal1, hogy elfogadta a Pannónia Eve­zős Klub elnökségét, nagy örömet szerzett a többi sportágak művelőinek is, mert valamennyiéin érté­kelik a jelentőségét annak, hogy Szendy Károly közvetlenül belekapcsolódott a sportéletbe. Szolgálati évforduló. A Székesfővárosi Számszék tisztikara bensőséges, meleg ünneplésben részesítette Felsőőry Jenő számszéki főkönyvszakértőt és Miklós Viktor S'zámszéki számtanácsost, akik október 21-én töltötték be közszolgálatuk buszon ötötdik esztende­jét. A negyedszázados évforduló délelőttjén Veres Imre dr. számszéki Sigazgató tolmácsolta, meleg­hangú beszéddel a tisztikar megemlékezését, este pedig társ a sva cs órai keretében ünnepelték a jubi­lánsokat. Tisztújító közgyűlés a Fővárosi Rovatvezetők Testületében. A Fővárosi Rovatvezetők Testületé pénteken délben tartotta ezévi tisztújító közgyűlését Rátkai Károly dr. szindikns elnöklésével. Rátkai be­számolt az elmúlt évnek azokról az eseményeiről, amelyek közelebbről érintették a. testületet. Az egy­hangú választás megerősítette pozíciójában a régi tisztikart, amely a következő: örökös tiszteletbeli el­nök Schwet Henrik (Pester Lloyd); szindikusok: Rátkai Károly dr. (Esti! Kurír), Kelemen Géza (Uj Nemzedék) és György Endre (Újság). Jegyző: Pakots György (Magyarország). Budpest új tűzoltófőparancsnoka. Sipőcz Jenő dr. főpolgármester Kiss Lajos dr. miniszteri tanácsost, az elhunyt Gömbös Gyula miniszterelnök személyi titkárát, a székesfővárosi tűzoltóság főparancsno­kává nevezte ki. A státusrendezéssel kapcsolatban írták ki a pályázatot a tűzoltó-főparancsnoki ál­lásra, amelyre Kiss Lajoson kívül Teasdale .Ottó, az eddigi helyettes-főparancsnok és Érlesbek György tiizoltófőtiszt pályáztak. Kiss Lajos, a debreceni egyetem kormányzógyűriis doktora, aki a világhábo­rúban sok kitüntetést szerzett a fronton és hosszabb időt töltött orosz hadifogságban, már régen foglal­kozik tűzrendésze ti szakkérdésekkel. 1930-ban a tűzoltótisztképző tanfolyamon mint rangelső tűzoltó­tiszti oklevelet- nyert, ő készítette el a tüzrerdészeti kódex első tervezetét, amelynek alapelveit az ille­tékes körök magukévá tettek. Mint Gömbös Gyula személyi titkára nagy munkabírásáról és energiáról tett tanúságot és így joggal várják tőle, hogy a tűzoltóság tervezett átszervezési munkálatait sike­resen fogja vezetni. December közepére elkészülnek a Ceglédi-úti szükséglakások. A szükséglakásépítő akció első etappjaként a múlt hét csütörtökjén megkezdték a Ceglédi-úti új szükséglakástelep építési munkálatait. Négy hatalmas épületben 290 szükséglakást helyez­nek el, amelyek szobából és főzőfülkéből állanak. A négy épületet különböző vállalokzók építik, mert a polgármester a szakbizottság véleményének megfe­lelően arra az álláspontra helyezkedett, hogy ennél a közmunlcdnél minél több kisiparos-vállakozót kell Október 31-én délután fél 3 órakor Ügetőverseny foglalkoztatni. A szükséglakások a tervek szerint december első felére készülnek el és december 15-én megtörténhetik a lakók beköltözése is. Orvosi Hírlap. Ezzel a címmel új heti újság indult meg, amely „társadalmi lapnak“ nevezi magát. És csakúgy am az is a szó legigazibb értelmében: lapja az orvostársadalomnak, de egyúttal az egész magyar közönségnek. Mindenki talál benne olvasni valót: szakember, a közügyek iránt érdeklődő (kö­zönség, die az az olvaisó is, aki tanulni akar, sőt még aki kedves, okos és szórakoztató olvasmányt keres. Az orvospolitikai és a riportlapot egyesíti magában az Orvosi Hírlap, amelynek gazdag tar­talmú első száma nagy sikert hozott Huzly Imre dr. felelős szerkesztőnek és vitéz Egerváry Tibor dr. főmunkatársnak, a székesfőváros törvényhatósági bizottsági tagjának, akit értékes és harcos írásai­ból a Fővárosi Hírlap közönsége is jól ismer. A liap szerkesztősége és kiadóhivatala VIII. József­kor út 9. szám alatt van. Negyedszázados szolgálati jubileum. Dunay Béla, a Mák. cégvezetője, a Köz- és Magántisztviselői Szakcsoport társelnöke, a Magánalkalmazottak Nemzeti Szövetségének alelnöke, a közlekedési szak­bizottság előadója és a .Diákszövetség társelnöke most töltötte ibe a Magyar Általános Kőszénbánya Részvény tár sutodnál negyedszázados szolgálatát. Eb­ből az alkalomból tisztelők barátai és kartársaá bankett keretében meleg ünneplésben részesítették. Mint a főváros közügyéinek lelkes harcosát a Nem­zeti Egység Pártja V. kerületi szervezete is méltó ünneplésben fogja részesíteni. Nyugdíjazták az Állatkert aligazgatóját. A pol­gármester nyugdíjazta Zoltán Ernőt, az Állatkert aligazgatóját, Zoltán Ernő betöltötte előírt szolgálati idejét és életkorát. Az aligazgatói .állásra, rövidesen pályázatot írnak ki. Előadás az adóreformról. A Belvárosi Clubban Gaár Vilmos dr., felsőházi tag, adófelszólaonlási bi­zottsági elnök elő'adást tartott az adóreformról. A nagy tetszéssel fogadott előadáshoz Usetty Béla dr. és ifj. Sándor László dr. szóltak hozzá. T akács- ÜVEG I Kartellen kívül. TAKACS IMRE táblattveg- szaküzlete Budapest, II., Zsigmond-utca 24. szám Telelőn : 1-606-00 Sürgönyeim : CJvegcentrnm Mihálka és Társai reszelő- és szerszámára Iparvállalat k, 1, L Budapest, V., Zápolya-utca 34. Tel.: 2-924-98 UTHiNGERLEST vállal WOLF BWNÖ BUDAPEST, XI., HORTHY MIKLÓS-ÚT 149. - Telefon: 2-599-68 Zubovifs István női és férfi bőrkabát készítő BUDAPEST, KÁROLY K1RÁLY-ÚT 13. (Ledermann udvar.) TELEFON: 1-381-08. TRAUB ÖDÖN I aszfalt, szigeteld, tetőfedő váll. Budapest, X., Rezsó-tér 3. — Telefon: 1-411-65. ÍZos;s€iaineni&& és vörösrés edények, nickel fösőüstök, ónosúsok RICHTER és TÁRSAI Budapest, Vili., Dankó Pista-utca 5. Telefon: 1-330-97 Grosz Frigyes oki. mérnök építési és kövezési vállalkozó Budapest, IX., Bakáts-utca 1. © Telefon : 1-861-54. Marna Marion épületlakatos ttís&ely- késsitö ürseme. Tel.: 1-370-04 Budapest, VIII., őzerdahe/yi-u. 3. (Saját ház) LATICEL MM—MBHBW9B——BB ■ I I — a kényelem új korszaka GYÁRTJA: ! A MasffM Ttu,f}<p^atdaÁeuqifáp ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom