Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-10-21 / 42. szám
Ilf éjpiiüeieiifkel akarja Í®eépiíleáni t©vá- ros a beláeriiletelí elavul# ÜiáziüBfilhgei# ftfiegszäsiiS* az egészségtelen terjeszliedés a pe?iÍé?iáli leié A városfejlesztés és városrendezés problémája körül érdekes vita indult a költségvetés tárgyalása keretében a pénzügyi bizottságban és az a vélemény domborodott ki, hogy a városrendezés, mint a ma problémája, előbbre való a városfejlesztésnél. Ebből az alkalomból a Fővárosi Hírlap munkatársa kikért© ebben az érdekes kérdésben üempeleira Ágoston műszaki főtanácsosnak, a városrendezési és magasépítési ügyosztály vezetőjének véleményét. Az érdekes kérdésre a nem kevésbé érdekes válasz a következő volt: — A városrendezés és a városfejlesztés egymással szoros összefüggésben lévő és egyformán nagy- jelentőségű közületi feladat. Ha mégis különbséget kell tennünk a kétirányú tevékenység között, legjellemzőbbnek azt mondhatnám, hogy a városrendezés elsősorban a jelent, a város- fejlesztés a jövőt szolgálja. A pénzügyi bizottsági vita során felmerült kívánság', amely az üzemek jövedelmezőségével van szoros ösz- szefüggésben, teljesen indokolt. Mindenki tudja ugyanis, hogy Budapest az utolsó tizenöt esztendő alatt erősen külterjes irányú fejlődést vett, ami egyenes következménye volt annak a mondhatnám tömegpszichózisnak, amely a lakosság tekintélyes részét elfogta. A nagyvárosok népességében egyre erősebben gyökeret vert az az érzés, hogy a bérkaszárnyákból kiszabaduljon és kisebb-nagyobb családi házak lakóhelyül való igénybevételével többet tartózkodjék a szabad levegőn. Ezt a mozgalmat csak erősbbítette a világdivattá vált víkendmozga- lom és így állott elő az a helyzet, hogy mindazok, akiknek csak módjukban állott, mái'ól-holnapra az építtetők sorába kerültek. Persze legtöbbjük kisember volt, akiknek anyagi ereje igen korlátolt, ennélfogva még csak nem is gondolhattak arra, hogy valahol a város belterületén vásároljanak otthonuk felépítéséhez ingatlant, mert a belső részeken kialakult telekárak messze meghaladták teherbíró képességük határait. így történt, hogy a külterjes fejlődés egyre jelentékenyebb méreteket öltött. Bármerre nézünk is Budapesten, úgyszólván nincsen olyan külső területünk, amelynek szélein igen gyakran óriási távolságokban az eredetileg lakott részektől, új népes telepek ne létesültek volna. — Különböző szempontok megakadályoztak bennünket abban, hogy ennek a jelenségnek teljs erővel gátat vessünk. A munkanélküliséget ugyanis kedvezően befolyásolták ezek az építkezések és ha mi arra az álláspontra helyezkedtünk volna, hogy olyan helyeken, ahol közművek nincsenek, vagy csak nagy költséggel létesíthetők, nem engedélyezzük az építkezést, ez rendkívül káros kihatásokkal járt volna a munkapiac helyzetére. Kezdettől fogva aggodalommal figyeltük a külterjes fejlődést, komoly beavatkozásra azonban, mint mondtam, lehetőségünk nem nyílott. Ennek egyenes következményeként állott elő azután az a helyzet, hogy a székes- főváros tulajdonában lévő közüzemek: gáz, víz és elektromosmű olyan igényekkel találkozott szembe, amelyeknek kielégítése túlontúl igénybevette anyagi erejét. Addig, amíg csak szórványosan állottak házak a perifériális részeken, könnyű volt kitérni a közművek létesítése elől, amint azonban zárt utcasorok keletkeztek, akkor az odatelepült lakosság egyre nyomatékosaiéban követelte a városias lét feltételeinek megteremtését. — Most az utóbbi időben már szűnőfélben van ez a város határai felé való áramlás, aminek magyarázata egyrészt a gazdasági viszonyok megnehezülésében, másrészt a város belterületén előállott lakásbőségben keresendő. így elérkezett az az időpont is, amidőn a hatóság a városfejlesztési terveket a jövő fejlődés szempontjainak megfelelő irányba terelheti. Egy olyan gyorsan fejlődő nagyvárosnál, mint amilyennek Budapest az utolsó évtizedben Is bizonyult, nem lehet félretenni a városfejlesztésre irányuló szempontokat sem, éppen ezért mi is a legnagyobb programszerűséggel és tervszerű felépítéssel dolgozunk annak érdekében. — A városrendezés azonban akutabb jelenség. Éppen azért, mivel Budapest hallatlanul gyors ütemben növekedett világvárossá, következett be, hogy a belterületeken meglehetősen sok telek üresen maradt. A magántőkét nem irányíthattuk, az ott építkezett, ahol a feltételeket a legalkalmasabbnak látta és így következett el az, hogy hatalmas bérpaloták mellett düledező viskók százszámra maradtak meg. Körülbelül most érkezünk el ahhoz a stádiumhoz, amidőn a régebbi városrészekben egyes házak, sőt néhol egész háztömbök túlélték önmagukat, tehát megértek a lebontásra. Az anyagi lehetőségek természetesen nem tartanak lépést mindenütt ezzel a megállapítással és ma, amidőn a házvagyon jövedelmezősége meglehetősen lecsökkent, emellett azonban a telekárak sincsenek valami nagyon magasan, ngyon fogas kérdés, miképpen lehetne a lebontásra megérett városrészek helyén újakat életrehívni. A legelső feltétel az adó- mentesség, amely mindig bevált eszköznek bizonyult az építkezési tevékenység fokozására. Ez azonban nem elég. Szükség van ezenkívül a pénzpiac helyzetének könnyebbedésére, egyszóval az átütőerejű gazdasági javulásra. —i Hogy ezen a téren milyen nehézségek vannak, arra például felhozhatom azokat az árlejtéseket, amelyeket a törvényhatósági bizottság elhatározása folytán a székesfőváros tulajdonában lévő belterületi közművestelkek egy részére tartottunk. Annak ellenére, hogy az árakat a normális telekárnak megfelelően állapítottuk meg, komoly ajánlatokat alig kaptunk és ennek következményeként a beépítésre régen megérett, jó helyen levő ingatlanokat csak kis hányadukban sikerült értékesítenünk. Mi magunk is érezzük, hogy rendkívül kívánatos lenne, ha a város belterületi képe újabb építkezések révén megváltoznék, ezidőszerint azonban erre széleskörű lehetőség még nem mutatkozik. A főváros vezetősége természetesen mindent megtesz abban az irányban, hogy kezdeményezzen, hogy a saját tulajdonában lévő területeket a városrendezés szolgálatába állítsa, ez azonban minden komolysága mellett sem lehet a kérdés megoldója. Budapest székesfőváros anyagi ereje ezidőszerint még nem olyan nagy, hogy városrendezési célokra mostani költségvetésünk többszörösét tudná áldozni. Minthogy pedig a városrendezés legszorosabb velejárója a kisajátítás, ami sok pénzt emészt fel, megfelelő hitelkeretek nélkül ezen a téren nagyot alkotni nem lehet. Ezt legtávolabbról sem panaszként mondom azonban, mert hiszen a számunkra megállapított költségvetés maradéktalanul fedezi a legsürgősebben megoldásra váró feladatokat. Ezek a feladatok egyáltalán nem kicsinyelhetők le, hiszen éppen most fog majd sor kerülni a már építés alatt álló Horthy Miklós-híd budai környékének és a megépítésre váró óbudai híd környékének rendezésére, hogy csak a legfontosabb és legjelentékenyebb város- rendezési munkálatokat ragadjam ki az elvégzendő feladatok sorából. A városrendezés és városfejlesztés szempontjából egyaránt óriási jelentőségű az a tevékenység, amely a város felmérésére irányul. Erről is meglehetősen sok szó esett a pénzügyi bizottság tárgyalásai során és valamennyiünknek jól esik az az érdeklődés és segítő készség, amely ennél az ügynél a bizottsági tag urak részéről megnyilvánult. Mi magunk is nagyon szeretnők megrövidíteni. a városfelmérés munkáját, mert voltaképpen csak akkor tudunk nagyvonalú tevékenységet kifejteni, ha az új felmérési adatok a székesfőváros egész területére vontkozóan már birtokunkban lesznek. Itt is ugyanaz azonban a helyzet, mint az előbb említetteknél, a városfelmérés hatalmas summákat igényel és ezeket székesfőváros csak arányosan megosztva tudja kölstégvetéseibe évről-évre beállítani. tégjfák&ofe építik a Házat. Habarcs is kell Hozzá! A babkávé vagy a Kneipp mdátakávé is csak akkor lesz szép aranyhariMg szinü és Ízletes, ha valódi Franck' kávépátlékot adunk Hozzá, tehát tegyünk minden kávéba volódi Frapck ká.vl* pótlékot! Végnapjait éli a csúszós aszfalt Az utak burkolásánál, úgy mint Becsben, Budapesten is elvetik A Fővárosi Hírlap október 14-i számában feltűnést keltő cikket közöl arról a nyilatkozatról, amelyet Schmitz Richard bécsi polgármester adott Bécsi)© kiküldött munkatársának. Schmitz polgármester Becs közigazgatásának széles területét felölelő nyilatkozatában, az osztrák főváros útügyeinek ismertetése sorára, rámutatott azokra az eljárásokra, amelyeket Bécs város követ az aszfaltburkolatok csúszósságának megszüntetése érdekében. Figyelemmel arra, hogy ez a probléma Budapesten is megoldásra vár, a bécsi polgármester nyilatkozata kapcsán kérdést intéztünk ebben az ügyben. Király Kálmán tanácsnokhoz, az út- és csatornaügyi ügyosztály vezetőjéhez, aki a Fővárosi Hírlap munkatársának a következőket mondta: — A mai modern autó-, gyorskocsi-közlekedési eszközöknek megfelelő asztfaltburkolat készítése úgy Budapesten, mint a külföldi nagyvárosokban nemcsak jelentős technikai kérdéseket, de gazdasági problémákat is jelent. Ugyanis a régi, nagy szilárdságánál fogva kiválónak mondható tömörített, komprimé aszfalt- burkolat csúszóssága miatt állandó panaszra adott okot. — Ennek kiküszöbölésére különböző felületi kezeléseket, érdesítéseket próbáltak ki, amelyekből olyan rendszer még nem alakult ki, amely a nagyvárosi igényeket minden tekintetben, tehát gazdasági vonatkozásban is kielégítette volna. — Bécs városában előszeretettel, alkalmazzák a rovátkolt zúzalékos öntött aszfaltot mint fedőréteget, amelyet a régi alapburkolatra terítenek széjjel. Ez a rendszer igen jónak minősíthető, bár a forgalomtól függően, hosszabb-rövidebb idő alatt, gyakran már egy év után is a rovátkák eltűnnek és egyöntetű sima felületet mutat. A rendszert mégis igen jónak kell megítélni, mivel az érdesítés szerepét tulajdonképpen az érdes alapanyag, a zúzalékos öntött aszfalt továbbra is teljesíti. Ilyen módszert általában ott alkalmaznak, ahol a burkolat felső rétege már annyira megromlott, vagy lekopott, hogy újabb burkolat Létesítése szükségessé válik. — Hasonló célt szolgál Budapesten a Kossuth Lajos-utcában készített zúzalékos aszfaltrétegbevonás. — Ezen az útszakaszon a tömörített aszfaltburkolat még olyan jó állapotban volt, hogy ennek kicserélése nem indokolt, azonban az érdesítése a nagy autóbuszforgalom miatt különösképen szükséges. Az ilyen vékonyabb, hengerelt zúzalékos aszfaltréteg a Becsben alkalmazott rendszerhez elvben igen hasonló. Ruházati cikkeket vásároljunk a megbízhatóságáról közismert TRIBON RUHÁZATI R.-T.-nál Budapest, VIII., Üllői-út 14. sz. Telefon: 1-312-97 és 1-392-85. Olcsó árak! Megbízható minőség! A legkedvezőbb fizetési feltételek! Az első részlet a vásárlást kővető hó 1-énesedékes. Előleg nincs. Az őszi és téli áruk minden igényt kielégítő választékban beérkeztek! gyors, pontos, ol<aő PAÁR FÉNYMÁSOLÓ L,Métzárot-u. ÍO.(Bejárat Ág-utca) • Telefoa : 1-551-87. • IIIIH!ll||!lllll!i||||[||||||||H o**lp4'c ÁRBAN olcsóságával, MINŐSÉGBEN <? 1 i t °* kiválóságával VEZET Törv. védve NÉMETH ISTVÁN ÉS TÁRSAI Első Magyar asztalospácgyár Budapest, VI., Szondy-u. 55. Tel: 1-293-11.
