Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-01-29 / 4. szám
i Budapest, 1936 január 29 JCedta wÁkOÁ a QsMéhtíh®gym% * ŐhídóC gú.tikia t&mp&om a &oÁámj,&y,áh, pincéje aéatt — Cápafo^akajt ta&á&tak gaz, ó&udoi ásatásoknái Óbuda városszabályozási terveinek elkészülte nemcsak a III. kerület legközvetlenebbül érdekelt polgárságát örvendeztette meg, hanem óriási lehetőségek reményét ébresztette fel a főváros archeológusaiban is. Minthogy éppen arról a városrészről van szó, amelynek földje már eddig is hallatlanul nagybecsű emlékek lelőhelye volt, régészeink, éppen a szinte napról-napra mutatkozó eredmények alapján fanatikusan bizakodnak abban, hogy amikor a városrendezés alkalmából egész utcasorok fognak eltűnni, az ő munkájuk nyomán sok-sok újabb feltárással gazdagodik a székesfőváros. A mai Óbuda ősrégi települőhely. A rómaiaknak hatalmas, mintegy 60.000 lelket számláló városa volt Aquincum, de már őelőttiik is itt húzódott a népek országútja, s a kelták éppenúgy lakóhelyül választották a Duna jobbpartját, mint más, a történelem színpadáról régen letűnt nemzetek. Ezeknek a régmúlt időknek legalaposabb tudós ismerője a magyar fővárosban ftlagy Lajos dr., az aquincumi múzeum igazgatója, akit a most is javában folyó amfiteátrum-feltárási munkák színhelyén, a Nagyszombat-utca, Viadorutca, Pacsirtamező-utca által határolt területen kérdezett meg a Fővárosi Hírlap munkatársa legközelebbi programjára és reménységeire vonatkozóan. — Velem együtt valamennyi archeológus bízik abban, — mondta Nagy Lajos dr., — hogy a főváros területén folyó eredményes ásatásoknál még csak a kezdet kezdetén vagyunk. Buda földjében felbecsülhetetlen régészeti kincsek rejtőznek, de a székesfőváros anyagi erői, jóllehet az áldozat- készség megvan, csak arra adnak egyelőre módot, hogy lassan-lassan haladjunk előre. Igaz viszont, hogy önkéntes munkatársaink is vannak, akik nem a régiségek iránti szeretetből ugyan, hanem útépítő, közműfektető tevékenységük végzése folytán juttatnak bennünket hallatlanul érdekes leletek birtokába. Most pár napja is ez történt. A’z óbudai Flórián- téren vízcsöveket fektettek, s egyszerre csak alig két méteres mélységben hatalmas falakra bukkantak. Én természetesen percek alatt ott voltam, s némi vizsgálódás után megállapítottam, hogy valamilyen templom maradványai vannak előttem. Embereimmel kiszabadítottam a falazat további részeit, s ekkor kiderült, hogy háromhajós, gótikus székesegyház romjaira találtunk, amelynek méreteire jellemző, hogy főhajója hatvan méter hosszú volt, vagyis kétszer akkora, mint a terézvárosi, vagy óbudai plébániatemplomé. De persze az archeológus élete se csupa öröm s kiderült az is, hogy a templom apsisa a dohánygyár pincéje alatt van, ennélfogva feltárása ezidőszerint leküzdhetetlen akadályokba ütközik. Amint már ilyenkor szokásos, természetesen fénykép- felvételeket csinálunk, leírjuk a lelet hitelesen megállapított méreteit, s az így összeszedett adatokat elhelyezzük a fővárosi levéltárban, számítva arra, hogy egy későbbi kor archeológusainak majd meglesz az alkalmuk arra, hogy egyszer teljesen napfényre hozhassák az emléket. — De persze az ilyen lelet csak epizód a mi mun„IDEÁL“ ACÉLCSŐ BÚTOROK kombinált szobák, hall, úri- és előszobák, ülőbútorok, zsúrkocsik állandó nagy választókban „IDEÁL“ MODERN CSOSÚTÖRUZEM Budapest, V„ Sziget-utoa 5-7. — Telefon : 99—2—54 Hősek fekete fám TETŐFEDŐMÉ STER Budapest, I., Karolina-út 16. Telefon: 69-5-59. BanKORSUBH Konrad Pál PARKÍTTGYÁR KÖZPONTI IRODA : Budapest, V!., Andrássy-űS 6. Telefonszám : 16-5-58 S á* yfit9SkK épületbontási vállalkozók m 6« Bií£Hiw®^kí» ópltósl anyag kereskedők Budapest, IX,, Mester-ulca 11. Telefonszám : 87—Ó—64. — Anyagtelep : XIV., Hungária közép körűt 215 Az Angol-park mögött homoródszenlgaáli SZENTPÁLY JÓZSEF építési vállalkozó Budapest, Vili., Józsei-körút 68 TELEFON: 80-0-04. Icánkban. Mi nem a véletlenre alapozunk, hanem a régi idők régi írásainak tanulmányozása útjá/n tervszerűen próbálunk előhaladni. írásos feljegyzések természetesen csak néhány századra visszamenően maradtak fenn, az eddigi római leletek azonban szintén jelentős mértékben viszik előbbre kutatásaink irányát. Én, aki szakember vagyok, túlzás nélkül állapíthatom meg, hogy Buda számos helyén világviszonylatban is páratlan becsű leletek valószínűek. Ha csak arról beszélek, hogy a hajdani tengernek mennyi jellegzetes maradványa került máris kezünkbe egy- és másfélméteres cápaagyarak, továbbá megkövesült tengeri állatok képében, akkor is sokat mondtam. Pedig ez a leleteknek csak egy kicsiny töredéke. — Vájjon ki sejtette volna például azt, hogy a Gellérthegy nyugati lejtőjén, amelyről a história csak annyit jegyzett fel, hogy ott a török uralom idején szépséges kertek voltak, hajdanában egy kelta város volt. Nem olyan közönséges kis település, hanem város! Eddig csak pár kémlő árkot húztunk, de már ezekből is rendkívül becses kerámiák kerül- tek elő, s ez a kezdeti siker arra ösztönzött bennün két, hogy a tavaszi idők beköszöntésével komoly ásatásokba fogjunk itt is. — Nekünk, az ásatások alkalmával, — akármennyire különösen hangzik is, — legnagyobb ellenségünk a föld. A föld, amely óriási tömegeivel elzárja előlünk amit keresünk, s amelynek elfuvaro- zása felemészti a rendelkezésre álló hitelösszegek tetemes részét. Deíhát ez már így van, nem is von- zana bennünket talán annyira a munka, ha nem találkoznánk egyszer ezzel, m,áskor azzal a nehézséggel! — Most különben, az ásatások folytán felszínre került leletek nagy tömege következtében már azzal a kérdéssel is foglalkoznunk kell, hová helyezzük az egyre szaporodó gyűjteményeket. Az aquincumi múzeum máris túlzsúfolt, múzeumból pedig sohase nem szabad raktárt csinálni. Abban bízom, hogy a székesfőváros vezetősége, amely éppen mostanában határozta el, hogy elfogadja a Schmidt Miksa-féle kastély-örökséget, ebben a hatalmas épületben az újabb archelógiai gyűjteményeknek is biztosít helyet, s ezzel lehetővé teszi, hogy a feltárt emlékek voltaképpen lelőhelyük közvetlen közelében maradjanak. I Nem szabad a mozgó villamosra felugrani A törvényszék ítélete egy „lógó utas“ kártérítési perében Havas Miksa ügynök a Nagymező-utca és Pod- ipaniczky-utca kereszteződésénél a lassan mozgó 2-es villamos első perronjára akart felszállni. Kezében készen tartotta a tantuszt. Talán ez volt az oka, hogy a perron ajtaját nem tudta kinyitni és a lépcsőn maradt lógva. A villamos mind gyorsabban haladt és csakhamar a sínek mellett álló teherautó közelébe ért, amely Havast lesodorta. Az ügynök súlyosan megsérült és ezért gyógy - kczeltetési költségének megtérítéséért 1930 pengős keresetet indított a BSzKRT ellen, ezenfelül munkaképességének nagymérvű csökkenése címén még külön havi 200 pengő járadék megítélését kérte. Most került az ügy a budapesti törvényszék, mint fellehbviteli bíróság elé. A tárgyalás során a IíSzKBT jogi képviselője a kártérítési kereset elutasítását kérte azzal, hogy a felperes olyan helyen ugrott fel a villamos lépcsőjére, ahol megállóhely nincsen, de különben is menetközben a mozgó villamosra felugrani tilos. Ezzel szemben a felperes arra hivatkozott, hogy a Nagymező-utca sarkán a villamos olyan mértékben lassított, hogy csaknem teljesen megállt. Egyébként is abban a hitben volt, bogy ezen a helyen megállóhely van, mert hiszen régebben csakugyan volt is itt megálló. Hivatkozott végre arra is, hogy a koesiveze- tőt haugosan felszólította, hogy az ajtót nyissa ki, de az kérését nem teljesítette. Adám András dr. kir. törvényszéki bíró a felperest keresetével elutasította és őt marasztalta el a felmerült költségek megfizetésben. Az ítélet indokolása szerint a mozgásban lévő villamos lépcsőjére történt felugrás a forgalmi utasítás rendelkezéséibe ütközik. és még a lassan haladó villamos lépcsőjére való felugrás is veszélyes. Nem menti a felperesnek a hibáját az a feltevés sem, hogy a felugrás helyén villamosmegálló van, mert ebben az esetben is köteles az ■utas a villamos teljes megállását bevárni. Megállapította a bíróság azt is, hogy a kocsivezetőt nem terheli semmiféle mulasztás, vagy gondatlanság amiatt, hogy a lépcső ajtaját felperes felszólítására nem nyitotta ki, mert a kocsi vezetésével és fékezésével volt elfgolalva. HÍREK = = Ü PÁRTBÓL A lakbérleti szabályrendelet a szerdai közgyűlésen került volna tárgyalásra, de Liber Endre alpolgármester betegsége miatt a rendkívüli közgyűlés elmarad. A szabályrendelet-tervezet az alpolgármester remélhetőleg mielőbbi felgyógyulása után kerül a közgyűlés elé, előreláthatóan február 5-én. A nagy érdeklődéssel várt vitában az összes pártok szónokai résztvesznek. A NÉP vezérszónoka Vályi Lajos dr., a szabályrendelet-tervezetnek a párt részéről megbízott előadója lesz. A NÉP közegészségügyi szakbizottsága hétfőn este Egerváry Tibor dr törvényhatósági bizottsági tag elnöklésóvel ülést tartott, amelyen az egészség- ügyi kérdések egész komplexumával foglalkozott. A nagy érdeklődéssel lefolyt, népes ülésen beható vita közben foglalkoztak a főváros közegészségügyi bizottságának ülésére kitűzött gazdag tárgysorozattal. Bizottsági ülések. A NÉP fővárosi szervezetének személyi ügyeket és kérvényeket intéző bizottsága hétfőn délben ülést tartott. Pénteken a magasépítési szakbizottság ülésezik Klubvacsora. A NÉP fővárosi szervezete csütörtökön klubvacsorát tart az Esterházy-utcai köz pontban. Anyagi támogatásban részesíti a fává rosa szabadtéri színpad megvalósítását A szabadtéri színjátszás mindjobban hódít nálunk is, de se irodalmi, se színpadi tekintetben eddig nem intézményesítették, úgy, hogy a szabadtéri játékok az ötletszerűség jegyében folytak le és na- gyobbára egyéb ünnepi eseményekhez kapcsolódtak, mint azok tartozékai. Most változtat ezen a helyzeten a nemrég megalakult Budapesti Szabadtéri Színház Barátainak Egyesülete, .amelynek elnöke Tormay Géza, az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnöke lett, társelnöke pedig Márkus László, az Operahiáz és Németh Antal, a Nemzeti Színház igazgatója. Az egyesület mindenekelőtt a budapesti állandó szabadtéri színház megvalósítását tűzte ki feladatául s a mozgalom eredményeképpen a Közmunkatanács már foglalkozott is az érdekes kérdéssel, másrészről pedig Kaffka Péter építészmérnököt, a Közmunka- tanács főmérnökét a szabadtéri színpad tervének kidolgozására kérte fel az egyesület. A szabadtéri színpad számára az egyesület a gellérthegyi Sánc-utca, Orom-utca és Hegyáljai-út között lévő, egykori fővárosi kőporbánya területét szemelte ki s ehhez a területhez alkalmazkodnak Kaffka Péter tervei is, amelyekkel legutóbbi ülésén foglalkozott a Közmunkatanács. A tervező számításai szerint 280.000 pengőbe kerülne a szabad színpad s ebből az összegből 80.000 pengőt a főváros magára vállalt arra való tekintettel, hogy a szóbanforgó terület rendezésére ezt az összeget irányozták elő a folyó esztendei költség- vetésben. Arra való tekintettel, hogy a szabadtéri színpad létesítése elsőrendű idegenforgalmi érdek, Tormay Géza államtitkár bízik abban, hogy a felépítéséhez szükségelt további 200.000 pengő különböző közhatóságoktól sikerül biztosítani. Az első állandó szabadtéri színház megalapításának történetéhez meg kell említenünk, hogy a régi kőporbánya területének ilyen célra való felhasználását még a nyár folyamán vetette fel Vályi Lajos dr. fővárosi törvényhatósági bizottsági tag a Fővárosi Hírlapnak városrendezési kérdésekről adott érdekes nyilatkozatában. TElfZLER GYULA írógépkellékek, irodai szerek, papír- és grafikai cikkek készítési és szállítási vállalata Budapest, VI., Aréna-űt 140. Telefon: 920-78. Oreiisteln és Koppel MMGYAU Bl/D^PEST, VL, VILMOS CSASZ/ÉU-ÚT 31. MoSorasmosdonyok — Útjavító- gépek — Kisvasutak — Iparvágányok — Autofouszkarosszériák KŐSZÉNBANYA ’S TÉGLAGYÁR TÁRSULAT PESTEN (DRÄSCHE) BUDAPEST, V., &IOT8LD-UTCA 3. Tolefonszám i 25—5—54, 25—5—55 és 25—5—56
