Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1936-09-16 / 37. szám

Budapest, 1936 szeptember 1$. 7 Utolsó rohamra indulnak az áruházak A kormány minden hangulatkeltés ellenére megvédi a fogyasztók és a kiskereskedők jogos érdekeit A Fővárosi Hírlap legutóbbi számában jelentet­tük, hogy a kereskedelemügyi miniszter eltökélt szándéka, hogy október elsején életbelépteti az úgy­nevezett áruházi rendeletet. Említést tettünk azok­ról a hangulatkeltő híradásokról, amelyek a kor­mányrendelkezést olyan színben igyekeznek feltün­tetni, mintha az szerzett jogokat semmisítene meg, holott — közel évtizedes távlatú — cikksorozatunk­ban számtalanszor pontosan megállapítottuk és megvilágítottuk, hogy ez esetben valójában kisajátított jogokról van szó. Senki nem akarja megsemmisíteni azokat a magán­tőkéket, amelyek egy-egy áruház mögött állanak, mindössze arról van szó, hogy a kormányzat elérkezettnek látta az időt arra, hogy megszüntesse a detailkereskede- lem elsorvasztására vezető kinövéseket. Kétségtelen, hogy még a túlzott haszonért is ökölre- menő áruházi érdekeltségek szemmelláthatóan el­vesztették fejüket. Erre mutat többek között az a körülmény is, hogy miközben eddig élet-halál ver­senyt vívtak egymással, most a közmegnyugvást keltő kormányintézkedés előrevetett árnyékában egyszerre csak kariéiba szövetkeztek, hogy egyesült erővel próbálják megvédeni a köz­érdekkel homlokegyenest szembenálló túlzott magánérdekeiket. A hangulatkeltésben már nem ismernek ízléses mér­téket: olyan híreket is kolportálnak, hogy a fogyasz­tók, a gazdák és az iparosok egyaránt ellene van­nak az áruházi rendeletnek. Mondani sem kell talán, hogy az illetékes körök tisztában vannak azzal, hogy a fogyasztóközönség érdeke az, hogy több ezer kis­kereskedő egészséges versenyében jusson hozzá a kívánt portékához, ne pedig néhány nagyáruház árdiktaturája kényszerítse őt a vásárlás feltételeire. Ugyanígy a kisiparos is menekülni akar ettől az árdikta túrától, végül, de nem utolsó sorban a magyar gazdák emi­nens érdeke, hogy egészséges, sok ezer felé rétege- ződött kiskereskedelmi elosztás utján hozzák forga­lomba terményeiket. De fölöslegesnek tartjuk eze­ket az ismétléseket, tekintve, hogy az anomáliákat unos-untig megvitattuk és megvilágítottuk már eddig is a Fővárosi Hírlap hasábjain, ahonnan valójában kiindult az a mozgalom, amely végül is sikerre vezetett és rövidesen kormányintézkedéssel védi meg a termelők és a fogyasztók érdekeit, elsősorban pedig az ország legkitűnőbb adózótársa­dalmának, a kiskereskedőknek és a kisiparosoknak egzisztenciáját. Hiába minden hangulatkeltő dema­gógia, nincs többé foganatja azoknak az érvelések­nek, amelyeket az érdekeltek „Az áruházi kérdés igazi arca“ című röpiratban felsorakoztatnak; októ­ber havában életbelép a. kormányrendelet. Az érdekeltségek hamisítatlan véleménye A Fűszer kereskedők Országos Szövetségének székházában az áruházkérdésben, az összes érdekelt szakmák gyűlést tartottak. Hoffmann Mihály kir. tanácsos, elnök, majd Tóth Gábor törvényhatósági bizottsági tag, ügyvezető társelnök vezette a gyű­lést, amelyen képviseltette magát a Baross Szövet­ség, a Fővárosi Kereskedők Egyesülete, a Kékosz, a Budapesti Kávésipartestület, a Sütők Ipartestületc, a Magyar Vaskereskedők és Vasiparosok Egyesülete, a Cukrász Ipartestület, a Magyar Festékkei'eskedők Or­szágos Egyesülete, a Magyar Cipőkereskedők Egye­sülete, a Magyar Illatszer és Háztartási Kereskedők Országos Egyesülete, a Sajt- és Vajkereskedők Egyesülete, a Cukorkaárusok Egyesülete és a Piaci Árusok Egyesülete. Több testület kimentette távol- maradását, de a fűszerkereskedők mozgalmával való együttérzését jelentette be. A gyűlésen, amelyet a Fűszerkereskedők Orszá­gos Egyesülete hívott össze, a megjelentek egyhan­gúlag állást foglaltak a híresztelések ellen, ame­lyek a helyzetet úgy állítják be, mintha a kiske­reskedelmi és kisipari érdekképviseletek nem vol­nának egységesek az áruházak túltengő versenye elleni küzdelemben, most, amikor az áruházakat megrendszabályozó rendelettervezet megjelent. Egyhangúlag megállapította a gyűlés, hogy ezek a híresztelések az áruházak megnyilatkozásai, amelyek ugyan nem téveszthetik meg a kormányt, mégis szükségesnek tartják a megjelent érdekkép­viseletek, hogy egységes állásfoglalásukat dombo­rítsák ki a kormány előtt. Ezért elhatározták, hogy a kiskereskedelmi és kisipari érdekeltségek vezetői­ből alakítandó küldöttséget menesztenek Winch- ler István kereskedelemügyi miniszterhez, továbbá felkérik a Kereskedelmi és Iparkamarát, hogy sür­gősen teljes ülést hívjon össze. A Kamara elé in­dítványt terjesztenek érdekeiknek az aruhazakkal szemben vadó megvédésére és már most gondos­kodni kívánnak arról, hogy a Kamara kiskereskedő és kisiparos tagjait csatlakozásra hívják fel a be­nyújtandó indítvány elfogadása érdekében. Az indítvány az áruházak élelmiszer-, ital- és vendéglátó üzemének haladéktalan beszünte­tését kívánja. Kérik a Kamarát, hogy állásfoglalásval álljon a kiskereskedők és kisiparosok mellé és erőteljeseb­ben védje meg érdekeiket. A gyűlés utasítást adott a küldöttségnek arra is, hogy keresse fel a napi­sajtó vezetőit, azzal a kérelemmel, hogy az aruha zak tendenciózus cikkeinek közlésétől tekintsene k el a lapok és adjanak helyet az olvasótábor túl­nyomó részét kitevő kiskereskedő- és kisiparostar- sadalom kívánságainak. Az érdekeltségeknek erről a demonstratív moz­galmáról Tóth Gábor törvényhatósági bizottsági tag, a Fűszer­kereskedők Országos Egyesületének társ­elnöke a Fővárosi Hírlap munkatársa előtt a következő nyilatkozatot tette: — A kiskereskedelem és kisipar joggal várja a kormányzattól azt, hogy a létét ve­szélyeztető áruházak ellen erőteljesebben foglaljon állást. Ennek kívánok kiskeres­kedő és kisiparos tagtársaimmal együtt hangot adni a Kereskedelmi és Iparkamara legközelebbi teljes ülésén. Tarthatatlan, hogy a szabadkereskedelem elvének köpö­nyege alatt néhány áruház a közel százezer főt kitevő kiskereskedőket és kisiparosokat a végső pusztulásba vigye. Tóth Gábor, az áruházak megengedhetetlen ver­senye elleni küzdelemnek legrégibb és legcéltuda­tosabb harcosa különben, mint a Fővárosi Hírlap megírta, a főváros illetékes fóruma elé viszi leg­közelebb az adóalanyok tömegeit veszélyeztető áru- j házi verseny kérdését. Hétszázezer pengőért egyenruha posztói és egyéb textíliákat rendel a fővaros A városgazdasági ügyosztály a főváros egyeai- ruházott alkalmazottai téli ruhaanyagsziikségleté- nek beszerzésére még július 7.-én megtartotta a versenytárgyalást, amelynek ajánlatait a vélemé­nyezésre felkért Arelemző Bizottság túlmagas- nak ítélte. A legolcsóbb ajánlatot tevő cégekkel folytatott tárgyalások nem eredményezték a ki- vánt árleszállítást, mire a polgármester a verseny­tárgyalást megsemmisítette és újabb, zártkörű ver­senytárgyalást rendelt el. Kilenc cég pályázott, amelyek közül az előző versenytárgyaláson is leg­olcsóbb ajánlattevő két cég ajánlatai voltaik is­mét a legolcsóbbak és egy poszitótípust kivéve azo­nos egységárnak, 193.675..60 pengős végösszeggel, amely az Árelemző Bizottság által megállapított .áraknál 10.866.10 pengővel volt magasabb. Miután a két legolcsóbb ajánlattevő: az Első Magyar Fi­nomposztó és Gyapjúmosó Rt. és a Nádosy Utóda, Stohrer Viktor cég képviselőivel a különbözet le­szállítására vonatkozó tárgyalás eredményre nem vezetett és a ruházati anyagok 'beszerzése további halasztást nem tűr, a városgazdasági ügyosztály javasolja, hogy a téli ruhaanyagok szállítását a kö­vetkező cégeknél rendelje meg a főváros: a Soproni Szőnyeg és Textilművek Ri.-től 11.914 pengő vég­összegben, a Budakalászi Textilművek Kiinger Hen­rik Rt.-tői 1.196 pengő, a Magyar Ágy-, Fehér- és Ruhaneműgyár, Freudiger Mózes és Fiai ©égtől 1.490.50 pengő, vitéz Rohorvczy Stohrer Viktor eég- től 94.993.60 pengő, az Első Magyar Gyapjúmosó és Finomposztógyár Rt.-tői 96.427.60 pengő végösszeg­ben. A megrendelendő ruhaanyagok összköltsége 196.321.70 pengő. A főváros hivatalai, iskolái, intézetei és üzemei részére szükséges különféle textilárukra megtartott versenytárgyaláson a városgazdasági bizottság a következő cégek ajánlatának elfogadását hozza ja­vaslatba: Kiss Endre és Mahunka 5000 padlótörlő, dairabonkint 78 fillér, 20.000 darab surolóruha, dara­bonként 84 fillér, 6500 lentörülköző darabonkint 2 pengő, Budakalászi Textilművek Rt. 10.000 len ablak­törlő, darabonkint 96 fillér, Gráb-féle Textilipar Rt. 15.000 szines portörlő, darabonkint 57 fillér, Magyar Kender-, Len- és Jutaipar Rt. 2000 len. edénytörlő darabonkint 1.25 pengő, 4000 len mosogató ruha, da­rabonkint 85 fillér, Linum-Taussig Sámuel és Fiai Rt. 1500 len pohártörlő, darabonkint 1.10 pengő. Az ügyosztály javaslatai a. városgazdasági szak­bizottság szerdai ülése elé kerülnek. A Mezőgazdasági Közraktárak Rt. tőkeemelése. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank érdekkörébe tartozó Mezőgazdasági Közraktárak Rt. felemeli alaptőkéjét. A szeptember 21-re összehívott közgyű­lés napirendjén ugyanis az alaptőkének 300.000 pen gőről 500.000 pengőre való felemelése szerepel, 5000 darab 40 pengő névértékű részvény kibocsátása által. Ez az alaptőkeemelés nyilvánvalóan össze­függésben van a| vállalatnak a főváros polgármes­teréhez benyújtott ajánlatával, amelyről lapunk más helyén részletesen tudósítunk. Az ajánlat sze­rint a vállalat ötven évre ki akarja bérelni a ferencvárosi helyikikötő raktártelepét és ott hatal­mas méretű közraktárházakat szándékozik építeni. Üjabb berlini kiküldött vizsgálja felül a Viktória biztosító ügyvezetését. A Berlini Viktória biztosító budapesti fiókjának ügyvitelét, mint a Fővárosi Hír­lap megírta, a berlini központ vizsgálat alá vétette. A közvetlen elhatározást erre az az affér érlelte meg, amely a budapesti fiók és annak egyik elbocsátott fő- tisztviselőjie között támadt nagyarányú perek formá­júiban, amelyek a budapesti fiók, valamint annak igazgatója, Rózsa Rezső és unokaöccse, az intézet titkára, Rosenberg György ellen indultak meg és amelyek még ma is folyamatban vannak. A berlini központ az ügyek felülvizsgálására Bergenroth fő­revizort küldte ki, aki vizsgálata alapján jelentést tett az anyaintézet vezetőségének. Alig távozott Ber­genroth, a berlini központ újabb vizsgálóbiztos ki­küldését határozta el Schütz dr. jogügyi osztály­főnök személyében. Szakkörökben úgy tudják, hogy az ügymenet vizsgálatának eredményeként a buda­pesti fiókintézel vezetésében alapos reorganizálás fog rövidesen bekövetkezni. ZSŰRIK epUlel-ésmülühalos I KASOLY KIRÄLV-ÜT 7 SZ. I TELEFON : 1-412-03. «k 5 B SS», ggfc I Ki ísJ Si festékgyár ós ásvány örlömü- | 0 I £ ti ír ihr 3 h ri |1 V Yek- éPítési anyagok és _ve- itUl&ILil JHIlUl» gyészeti termékek raktara Központi iroda : Budapest, V'., Kálmán-utca 22. sz. Telefonszám : 1-230-33. o Álapíttatott: 1842 SALGÓTARJÁNI KGSZlNBÄNYA R.T. Épitöanyagípara: Budapest, V., Sas-uíea 25. szám Telelőn: 1-252-84, 1-108-58. Cementgyár: Lábatlanban.................évi telj. kép. 12.000 v. Blészgyárak: Lábatlanban .................... „ ,, 5.000 ,, Do rogon........................ ,, 3.000 ,, Té glagyárak : Buda-Ujlak, Kőbánya, Nyergesujfalu évi telj. kép. 60,000.000 drb. Cserépgyár: Bnda-üjlak ,, ,, „ 8,000.000 drb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom