Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-09-09 / 36. szám
Budapest, 1936 szeptember 9. <3^*5—■ ~r ^omßos/It/JZMP Megváltoztatják a Kálvin-tér egész külső képét a református egyház építkezései lavassza! megkezdik a Líayay-ntcai gimnázium építését - Kitelepítik a Fenyves-áruházát Különböző formában szerepelt a nyilvánosság előtt az a nagyszabásúi építkezés, amelyet a református egyház tervez a Kálvin-téren, a templom körüli telekkomplexumon. Ez az építkezési terv nemcsak az egyház számára nagyjelentőségű, hanem egyúttal városrendezési szempontból is, ameny- nyiben Budapest egyik legforgalmasabb terének egész arculatát megváltoztatja. Már csak ezért is örömmel üdvözli Budapest minden barátja a nagystílű, szép tervet, amelynek részleteiről és kiviteli programjáról a Fővárosi Hírlap munkatársa illetékes helyen a következő felvilágosítást kapta: A fővárossal kötött csereügylet révén 1912-ben a Kálvin-téri református egyházközség, amelynek tulajdonában volt a Kálvin-tér 7. számú telektömb, megkapta a Kálvin-tér 8. és 9. számú telket, azzal a feltétellel, hogy azt az egyház céljait szolgáló, központi építkezésre használja fel. A telkekért cserébe a Lónyay-utcai gimnázium telkét és épületét adta. A terv akkor az volt, hogy a Kálvin- térre tervezett építkezések keretében építik fel az átadott Lónyay-utcai intézet helyett az új református gimnáziumot. Időközben azonban jobb megoldást találva, a gimnázium céljára a Lónyay-utcai Maehlup-telekből vsároltak megfelelő területet. Itt épül fel egymillió pengő költséggel a református gimnázium, amelynek munkálataihoz 1937 tavaszán fognak hozzá. A gimnázium felépítésével felszabadul a jelenlegi Lónyay-utcai református gimnázium épülete, amely a főváros tulajdonába megy át és ezzel teljesedésbe megy a Kálvin-tér 8. és 9. számú telkek cseréjére vonatkozó feltétel a fővárossal szemben. A református egyház építkezéseinek ez az első fejezete, amelyet a Kálvin-téri építkezések követnek. A Kálvin-téri építkezés tervei teljesen készen vannak és most majd két irányban folynak a tárgyalások. A Közmunkák Tanácsával letárgyalják a városrendezési kérdéseket, másrészről biztosítani fogják az építési tökét belföldi, esetleg külföldi hitel útján. A terv szerint artisztikusan kiépítik a templom homlokzatát és kibővítik a templomot. Harmóniában a templommal, a 8. és 9. számú telektömb beépítése tisztán egyházi célokat szolgál. Ide kerül a püspöki székház, a dunamelléki egyházkerület, valamint a budapestit egyházmegye központja. A 7. számú épülettömbben nyer elhelyezést a Kálvin-téri egyházközség központja és a lelkész lakása, az épület többi része bérház lesz lakásokkal és üzlethelyiségekkel. A jelenlegi 7-es szám alatti épülettömböt az egyházközség telkén a Kulturház r.-t. építteti fel, azzal, hogy a telek 1937-ben visszaszáll az egyház- községre. Ezzel 1937-ben az épületben lévő Fenyves-áruház bérleti szerződése is lejár. Az áruház, kevés kilátással, most arra törekszik, hogy helyiségei számára opciót nyerjen á felépítendő bérpalotában. Budapest iskoláinak színvonala az elméleti, gyakorlati oktatás és a sportnevelés terén semmivel sem áll a berlini iskolák mögött Felkay Ferenc tanácsnok beszámol berlini tanulmány útjáról A magyar diadalmak színhelyére, a berlini olim- piászra Szendy Károly polgármester a maga képviseletében Felkay Ferenc di\ közoktatásügyi tanácsnokot küldte ki. A berlini napokat a tanácsnok arra használta fel, hogy tüzetes bepillantást nyerjen az iskolai sportnevelésbe és általában Berlin tanügyi életébe. Sok érdekes és tanulságos tapasztalatot nyújtott ez a berlini út, de egyúttal ahhoz a felemelő megállapításhoz is vezetett, hogy szegénységünkben is versenyképesek vagyunk a német- főváros iskolakultúrájával. Értékes tapasztalatairól és az azokból leszűrt tanulságokról Felkay Ferenc (Ír. tanácsnok, a közoktatási ügyosztály vezetője a Fővárosi Hírlap munkatársának a következő nyilatkozatot tette: — A berlini olimpiai versenyeken a polgármester úr képviseletében vettem részt és alkalmam volt nem csak a fontosabb versenyszámokat, de egyúttal az iskolaügyet is tanulmány tárgyává tenni. Minden iskolatípusból egyet-egyet meglátogattam és volt alkalmam az iskola felszerelését is megfigyelés alá venni. — Az általános benyomásom az, hogy a német iskolákban rendkívül nagy súlyt helyeznek a gyakorlati oktatásra és a sportban való kiképzésre. Az iskolák felszerelése tökéletesebbnek látszik a mieinknél, azonban az oktatás eredménye, színvonala — véleményem szerint — nem haladja meg a mi iskoláink munkájának nívóját. — Bendkívül érdekes a filmoktatásnak az iskolákban való rendszeres kultiválása. Jóllehet, centrálisán intézik ezeket az ügyeket az egész birodalom iskoláira vonatkozóan, mégis külön városi filmhivatal végzi az iskoláknak filmekkel és diapozitívek- kel való ellátását és a filmoktatással foglalkozó tanerőknek ezen a téren való teljes kiképzését. Hatalmas laboratóriumok, előadótermek állanak ebből a célból rendelkezésre. — Felhasználtam az alkalmat arra is, hogy a kölcsönös filmcsere ügyében megbeszélést folytassak, ami igen komoly jelentőséggel bír az iskoláknak megfelelő oktató filmekkel való ellátása tekintetében. Amellett a filmeknek kicserélése a pedagógiai hasznon kívül igen jelentős költségmegtakarítással is jár, amely szempontot ott sem lehet figyelmen kívül hagyni. — A berlini iskolákban nemcsak a szabadtéri sportokra, hanem a sport minden ágában való kiképzésre igen nagy súlyt helyeznek. így válik érthetőivé az a rendkívüli teljesítmény és kiváló eredmény, amelyet a német versenyzők a berlini olimpiai játékok alkalmával felmutattak. Az egyik középiskolában, annak alagsori helyiségében külön vízmedence és csónak állt a tanulóknak evezésben való kiképzésére. — A német iskolákban tett tapasztalataim alapján is csak azt állapíthatom meg, hogy az elméleti és gyakorlati oktatás mellett, amelyről már megemlékeztem, sportvonatkozásban is méltán lehetünk a legteljesebb elismeréssel a magyar oktatók és testnevelési tanárok működésével szemben és különösen ki kell itt emelni a fővárosi oktató karnak kiváló teljesítményét. Minden nemzeti sovinizmustól menten, teljes tárgyilagossággal megállapítható, hogy ez az ország megcsomkítottsága ellenére is a világ küzdő színpadán nemcsak méltó helyet foglal el a művelt államok között, hanem azokat szerény eszközeivel nem egyszer felül is múlja. Elváló példáját adta ennek a magyar olimpikonoknak berlini felejthetetlen teljesítménye. Megnyitásra kész iskolák és az új iskolaépítési Programm A berlini ünnepnapokról az új tanév előkészítő munkájának kellős közepébe jött vissza Felkay Ferenc dr. tanácsnak, akihez felemelő németországi beszámolója után a mi kultúránk várairól, az új iskolákról kértünk egy kis ismertetőt. Kérdésünkre a következő választ kaptuk: — A most épülő iskolák sorában a legelőrehala- dottabb stádiumban van a Koronaőr- és Mészáros-utcák sarkáu a 702.000 pengőből emelt leánygimnázium. Az épület készen áll, csupán a belső berendezés van még hátra. Az a törekvésünk, hogy a tanítás az intézetben még szeptember folyamán megkezdődhessék és bevonulhasson a t-anulósereg, amely eddig a Várban, az Iskola-tér régi, túlzsúfolt leánygimnáziumában szorongott. A múlt tanévben 631 növendéke volt az iskolának. — Az épületet, aunak felszabadulása után, részben a várbeli elemi iskola kapja meg, a helyiségek egy részét pedig a róm. kát. egyházközség foglalja el, az elemi iskola lebontott barak-épülete pedig Zuglóba kerül a Bihari-út kislakásai mellé. A várbeli iskola addig is, amíg a leánygimnázium nem foglalhatja el új otthonát, a régi leánygimnáziumba vonul be, úgy, hogy délelőtt gimnáziumi, délután elemi iskolai előadások lesznek az épületben. De ez csak átmeneti ideig, szeptember közepéig, legfeljebb a hónap végéig történik. — Elkészült a Mester-utcai irányító polgári iskola emelet-ráépítése is. Az építkezést az tette szükségessé, hogy az iskola nem volt ellátva szükséges oktató helyiségekkel: laboratóriummal, gyakorlati tantermekkel, amelyeket a tanítás érdeke megkíván. Emellett az épület egy részét óvoda foglalta el, amelyet most elhelyeztek. Az építkezést befejezték az iskolában, úgy, hogy szeptember elején minden fennakadás nélkül megkezdhető a tanítás. — Jelentős építkezés a népligeti ifjúsági sporttelep. Most a tribün befejezésén dolgoznak, amivel október elején elkészülnek és akkor már csak a belső berendezés van hátra. Tavasszal már átadható hivatásának a sporttelep, amelynek pályáit már most is használják. — A Lederer-telepi erdei szabadlevegős iskolához napozó-terrasz épült, ami a gyermekek egészsége szempontjából igen kívánatosnak mutatkozott. — Mindezek az építmények és felszerelések szaporítják az elmúlt tanévben átvett, iskolák sorát. A miskolci-úti, lőcsei-úti iskolák, a külső Egressy- úti, a Kövér Lajos-utcai barak-iskolákat, a Sopron-, bánáti-úti szép elemi iskolát és gyermekotthont, a Horthy Miklós-úti modern elemi leányiskolát vettük át a múlt iskolai évben. — A legközelebbi jövő programjában a következő iskolaépítések vannak. Uj épületet emelünk a Fehérvári-úton a leánykereskedelmi iskola számára, amely most egy épületben szorong a Horthy Miklós-úti elemi iskolával. Az új iskola a Fehérvári-úti polgári iskola mellett, a főváros telkén épül fel. A felszabadult régi épület teljesen az elemi sikola céljait szolgálja. — Uj barakiskola épül a Középső Hungária-kör- úton, barak-óvoda az Erdő-úton, elemi iskola a Harmat-utcában. Uj polgári leányiskolát emelünk a Százaclos-úton, polgári fiú- és leányiskolát a Templom-téren. — Az iskolák építése főképpen a város külső részein mutatkozik szükségesnek. Itt a rohamos új települések miatt az iskolák túlzsúfoltak, míg a város belső részein apad a tanxdók száma-. De ettől az eltolódástól függetlenül a főváros tanulóinak összlétszámában is csökkenés mutatkozik. A múlt tanévben 1560 volt az apadás, ami a világháborúi utólagos jelensége. SZVETICS JÓZSEF ÉPÍTÉSI-VÁLLALKOZÓ BUDAPEST, XÍV., TELEP-UTCA 8. 'Rossdíamenííss és vörösréz edények, nickel főzőüstök, ónosúsok RICHTEU és TáUS/ll Budapest, Vili., Dankó Pista-ulca 5. Telefon: 1-330-97
