Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-09-09 / 36. szám
6 Budapest, 1936 szeptember 9. Buda első polgármesterei Hogyan indult meg Budán és Pesten az élet Budavár visszafoglalása után Lángoltak a házak és füstöltek a romok, amikor 1686-ban, szeptember 2-án nagy küzdelem után lotha- ringiai Károly seregoi elvonultak: Buda vára alól, hogy üldözőbe vegyék a menekülő nagyvezirt. A romok helyén aztán új város épült, új élet támadt Buda várába(n és abban az érdekes tanulsnánysoro- eatban, amelyet a fővárosi statisztikai hivatal tudós igazgatója, Illyefalvi I. Lajos dr. kitűnő szerkesztésében, a| harmadfélszáz esztendős jubileum alkalmlá- ból jelent meg, az van megírva, hogy miképen ujho- dott meg a két város a törökök elüzatése után, miképen élt, hogyan élt és miből élt Buda és Pest új lakossága. Ennek az érdekes tanulmánysorozatnak az első kötete most jelent meg Pásztor Mihály tollából „Buda és Pest a török uralom után“ címmel. Temérdek az olvasnivaló ebben a 400 oldalas könyvben, melynek egyik érdekes fejezete az, amely Buda első polgár- mestereiről szól. Budavár visszavétele után császári kormányzat alá került Buda és Pest és a kamarai inspektorátus viselte gondját 18 esztendeiig, sőt ennél is hosszabb Ideig, mert bár 1703 október 23-án kelt privilégium levelében a két városnak szabad kir. városi rangot, kiváltságokat és jogokat adott I. Lipót, véglegesen és teljesen csak a szatmári béke évében, 1711-ben szabadította fel Budát és Pestet a gyámság alól Eleonóra császárné, I. Lipót özvegye. A két város nem szívesen tűrte a gyámkodást, gyakran békétlenkedett, lázadozott ellene. Már egymással sem tudott békében megférni a sokfélül jött, sokféle fajta rendű és rangú gyarmatos. Temérdek köztük a nyughatatlan természetű, zavargó elem. Ezek gyakran összekapnak egymással és zsoldjukat rendesen meg nem kapó, erőszakoskodó, fosztogató katonasággal is. Nehéz volt ezek között rendet tartani. De a zülött viszonyok között növeli a zavart, hogy a két városnak nemcsak a kamarai inspektorátus parancsol, hanem a budai várkommendáns is. Sőt, ha szerét ejtheti, megpróbál beleszólni Buda és Pest dolgaiba a vármegye is. A két város nem mindig tudta, hogy a sok parancs közül melyiknek fogadjon szót. Egyébként, amint említettük, a polgár- mesteri és katonai hatóságok egymásközti viszonya sem mondható túlságosan barátságosnak és a két hatóság szívesen kontrakarirozta egymás rendeletéit és utasításait. A polgárság pedig egyik hatóság ellen a másikhoz ment panaszra. A kamarai igazgató ellen Bécsbe járt árulkodni és az inspektorátus ellen olykor a katonasággal szövetkezik. Ebben a konfúzióban indul meg Buda és Pest életefolyása Buda vár visszafoglalása után. A sok baj között a legaggasztóbb volt az élet- és a vagyonbiztonság teljes hiánya. Ez késztette rá Vériéin János István kamarai igazgatót, hogy megalakítsa a két város elöljáróságát. Maga elé rendelte az ingatlantulajdonos lakosságot és a hűségeskü letétele után polgároknak nyilvánította őket. Ugyanekkor Vériéin ajánlatára a budaiak megválasztották Prenner Farkas András császári kapitányt polgár- mesterré és városkapitánnyá, a pestiek pedig Wat- tula Jakab János harmincadost bíróvá. Ez 1087 szeptemberében történt és ugyanebben az esztendőben megérkezett Budára a császár november 7-án, Pozsonyban, keltezett ,rendelete, amelyben a polgármesterség megalakítását és a két választást jóváhagyta. Ez a jóváhagyó okirat Vériéin János kamarai igazgatóhoz van intézve, de tulajdonképen a katonasághoz is szól. A többek között elrendeli, hogy a kamarai igazgató a polgári jogokat és intézkedéseket „más oldalról jövő“ akadályoztatással szemben mindenkor megvédeni tartozik. Majd azt mondja a leirat „a mi kegyelmés, komoly határozatunk és rendeletünk az, hogy a most megválasztott polgári hatóságok jogaiba a katonaság részéről minden beavatkozást akadályozzon meg a kamara-igazgató.“ A második érdekessége ennek a császári levélnék az, hogy Budát fővárosnak, sőt egy előbbi levélben. némi túlzással székesfővárosnak nevezi, pedig bizony ebben az időben nem illett ez az előkelő cím Budára. Mátyás fényes várpalotája romokban TEISZLER GYULA írógépkellékek, irodai szerek, papír- és grafikai cikkek készítési és szállítási vállalata Budapest, VI, Andrássy-űfi 140. Telefon: 2—920—78. JSÍJzISZnACHEU IMRE —■ 1 A Épület- és műlakatosmester ■— - = Budapest, VI., Aradi-utca 2. Telefon: 1—209—53. SALGÓTARJÁNI KÓSZCNBÁNYA R.T. Építőanyag! para: Budapest, V., Sas-utca 2ti. szám Telefon: 1-252-84, 1-108-58. Cementgyár: Lábatlanban ................évi telj. kép. 12.000 v. Mé szgyárak x Lábatlanban „ „ 5.000 ,, Dorogon......................... „ „ 3.000 „ Té glagyárak i Buda-Ujlak, Kőbánya, Nyergesajfalu évi telj. kép. 60,000.000 drb. Cserépgyár: Bnda-DJlak ,, ,, „ 8,000.000 drb. hevert; a városban alig van ép ház. Uj lakói szegények. Ezt a nagy szegénységet és az élet primi- tivségét példázza Pest és Buda egyaránt. A rablások és gyilkosságok gyakoriak, a tömlöoök zsúfoltak. Ez az egyik oka, bogy a bécsi udvari kamara a két városban a városi tanács kinevezését szorgalmazta. Az udvari kamara nyílván abban reménykedik, hogy a vámosi tanács működése enyhíteni fog a züllött állapotokon. A tanácstagokat már a következő esztendőben ki is nevezi a kamarai 'inspektor. így aztán Budán Prenner Fankas András polgármester mellett Bősinger Ferenc Ignác patikus, Ceresola Venérió császári építőmester, Fáber Jeromos császári telekkönyvi hivatali írnok, Ho- chenwarther Mihály császári harmincados, Lenek Henrik császári katonai élelmezési biztos, Salgári Péter császári postamester, Lescher Antal bognár és Unger János kereskedő lesznek a tanács tagjai. Amint ebből a névsorból látni való: a kamari inspektor elsősorban a katonaviselt emberek és császári hivatalnokok közül válogatta k'i Buda első elöljáróságát. Ennek pedig az a magyarázata, hogy a közigazgatásnak parancsolni tudó, tekintélyt tartó és szervezőtehetséggel rendelkező vezetőségre volt szüksége, mely nem ijedt meg a maga árnyékától és a renitenskedőkkel, meg a zsaroló katonasággal hamarabb el tud bánni. De a kamaraigazgatóság súlyt helyezett arra is, hogy lehetőleg irni-olvasni tudó emberek kerüljenek bele a tanácsba. Ez a törekvés azonban nem járt mindig sikerrel, mert abban az időben nem mindenki értett az irás-olvaöás mesterségéhez. így aztán bizony, különösen Pesten, megesett, hogy Herr „Ratsverwandler“, vagy szenátor —- ez volt a neve a tanácstagnak — nem tudott írni. Nagyon egyszerű emberek voltak ám ezek az első telepesek. A volt közös pénzügyi levéltárban, a Cara ff a-akták özött van egy 1698-ból való írás, mely azt mondja, hogy a pesti*: tanács tagjai egy ingben, mezítláb talyigázzák az utcán a szemetet. Pedig írásra, olvasásra és számvetésre, különösen nagy szükség volt abban az időben. Már az ellenőrzés okából is. A szükség és szegénység hamarosan elfelejt- tette a városi vagyon kezelőivel, bogy mi a másé. Buda első polgármestere Prenner Farkas András kapitány is szegény ember volt, szüksége van a jövedelemre, pedig Budán eleinte nem adtak fizetést a polgármesternek, csak címet. „Stadthauptmann und Bürgermaistor zu Ofen“, volt a titulusa. Nem csoda, ha 1687. évi, decemberben keltezett folyamodásában némi fizetést kér az dinspektorátustól, mert mint kérvényében előadja: mindent magának kell elvégeznie, még a város kapuját is maga zárta be esténkint és ő nyitja ki reggel. Hogy megkapta-e vagy sem, amit kért: nincs róla adatunk, annyi azonban bizonyos, hogy egy esztendeig sem ült a polgármesteri székben. Mint Buda város követe, Watula Jakab pesti bíróval részt- vett a pozsonyi országgyűlésen, 1688. elején pedig tetemes i adósság hátrahagyásával otthagyta hiva- alá. Mint kapitányt, Bécsbe rendelték. Mikor otthagyta Budát: megindul a pletyka. Azt rebesgették róla. hogy meglopta a várost. A szóbeszéd utat talált Bécsbe is és a főváros levéltára őrzi Prenner Farkas András levelét, melyben 1688-ban arra kéri a budai magisztrátust, hogy az alaptalan vád megcáfolására adjon a számára ártatlansagi bizonyi ványt. Prenner után Salgári Péter császári postamester lett Buda város polgármestere. Idejét valószínűleg jobban lefoglalta a posta, mint a polgármesterség, mert a polgármesternek 'és a tanácsnak az volt a teendője, hogy a kamarai inspektorátus rendeletéit végrehajtsa. Apróbb esetekben, kihágásokban ugyan ai polgármester ítélkezett (a bírói állást Budán csak 1707-ben szervezték), de a főbb ügyekben a kamarai igazgató tett igazságot. A városi tanács feladata különben az volt, hogy a kapnarai igazgatóság számára beszedte a lakosságtól a porciót és a katonai beszállásolásoknál segédkezett. Ebben a munkában kezére járnak a budavári takácsnak a tabáni és a vízivárosi elöljáróságok is. A rácok maguk választják bírójukat és cskiidt- jiiket, de a várbeli tanács oltalma alatt állanak, épp úgy, mint a vízivárosi elöljáróság, melynek bírált és esküdtjeit azonban a várbeli tanács nevezi ki A város jövedelmével nem sok dolga akadt a budai tanácsnak, mert a bírságpénzen és némi aru- és hcigyvámból, valamint a téglavetőből, kocsmából, sorházakból és mészárszékekből származó bevételeken kívül más jövedelme nem volt. Ezeket a jövedelmeket, mert szükség van ra, a kamarai inspektorátus 1696-ban azzal toldja meg, hogy átengedi er. városnak a Rudas-fürdőt. Ekkorra már annyi pénz fordult meg a tanács kezén, hogy ka- marási állást szervez hozzá. De Salgári polgármesterségének legnagyobb újítása mégis az, hogy jegyzőt szerződtetett Küchel Miklós személyében, aki az írásbeli és jogtudóst igénylő ügyeket ellátja. így indul meg Buda város^ élete, melynek küzdelmeiről még rendkívül sok érdekes^ dolgot^ mond el Pásztor Mihály nagy könyve. A kitűnő újságíró és az ékesen szóló belletrista erénye egyesül a tör- tónelemíróéval ebben a könyvben, amely épen ezért friss és regénnyé1 - felérő, érdekes olvasmány, de ugyanakkor alapos tanulmányokat eláruló, komoly, tudományos munka, a kétszázötven év előtti kornak hűséges történelme. Budavár nagy napfai Országos ünnepségek keretében emlékezett meg a nemzet és az egész keresztény kultúrvilág Budavár felszabadításának 250-ik évfordulójáról. Sipőcz Jenő dr. főpolgármester múlt vasárnapi rádióelőadása vezette be ezt az ünnepséget, amikor is a főpolgármester rámutatva a negyedszázad előtt történt világraszóló eseményekre, párhuzamot vont a 250 év előtti Budavára és a mai Budapest földrajzi, történelmi és kulturális jelentősége között. Az ünnepségekre, amelyek tulajdonképen szerdán kezdődtek, eljött Budapestre Romanelli ezredes, továbbá a lengyel, német, osztrák és olasz küldöttség, valamint mindazoknak a nemzeteknek képviselete, amelyek fiai annakidején résztvettek a szent háborúban. Szerdán reggel a koronázó főtemplomban a magyarországi és külföldi előkelőségek jelenlétében Serédi Jusztinián hercegprímás pontifikálta az ünnepi hálaadó szent misét, amelynek végeztével a Bécsikapu-téren leleplezték a minden nemzetek hősének emlékművét. Az első koszorút Horthy Miklós kormányzó helyezte a szoborra, az avatóbeszédet pedig Szendy Károly polgármester mondotta. Ünnepi istentisztelet volt a kálvintéri refomá- tus templomban és a deáktéri evangélikus templomban is, 'ahol a kormány tagjainak jelenlétében Ravasz László, illetőleg Raffay Sándor püspök mondott ünnepi beszédet. Szerdán délután Szendy Károly polgármester a rádióban tartott emlékezést Buda visszafoglalásáról, az Akadémia pedig rendkívüli ülésen emlékezett meg a világtörténelmi eseményről. Este dísz- hangverseny volt a Városi Színházban, délután a meghívott előkelőségek a Gellért-szálló márványtermében a főváros által rendezett fogadáson jelentek meg. A székesfővárosnak ez a nagyszabású ünnepe, amelynek kiváló rendezése Némethy Károly dr. tanácsnok érdeme, széles visszhangot keltett az egész kult úrvilágban, amely részint küldöttségekkel, részint pedig a rádió révén, az éterhullámokon át méltókép vette ki részét a. negyedévezredes fordulót ünneplő pazar és káprázatos hálaadó emlékezésből. Mihálka és Társai reszelő- és szerszáméra Iparvállalat k. I. t, Budapest, V., Zápolya-utca 34. Tel.: 2-924-98 AKÁSSm eg Kartellen kívül. TAKÁCS IMRE táblatlvegszaküzlete Budapest, II., Zsigmond-utca 24. szám Telefon: 1-606-00 Sürgönyeim : Üvegcentrnm MIKA TIVADAR fémöntőde és rézárugyár Budapest, VI!., Kazinczy-utca 47. Telefon : 1-428-27. Mm r habarcs- és befon wfizhafianifd Gyártja: l’OSNANSKY és STREL1TZ R. T. aszfalt-, fedéllemez- és kátrányvegyi termék-gyár • Központi iroda: Bpest, V., Sólyom-n. IS. Telefon: 1-228-29, 1-282-85. SCHAFFER KÁROLY OKLEVELES MÉRNÖK Vasút-, út-, betonépttési vállalkozó, kövezőmester Budapest, IV., Petőfi Sándor-u. 16. Tel.: 1—897—85. PITIK JANOS épületbádogos munkák vállalata BUDAPEST, VI., 6-UTCA 14. SZ. Telofonszám: 1-188-81 és 2-920-75. KUSZTOS IMRE ÉS TÁRSA B.T. „K0RAZIT“ nomesvakolati és műmárvány gyár Cégtul.: KUSZTOS IMRE Budapest, X., bzáliás-u. 28-30. Gyárltelefon: 1—491—82. Fostatakarékp. csekkszámla; 65.505. Lantos Mihály VVdtcxi-út 34. építőmester Telefon z 2-936-52.
