Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-08-26 / 34-35. szám
Budapest, 1936 augusztus 26. mam Nem szerzett, hanem kisajátított jogokért küzdenek az áruházak A Baross Szövetség szigorítani, az áruházak érdekeltsége elgáncsolni akarja az áruházi rendeletet A Fővárosi Hírlap évtizedes harcának sikeres eredményéről számoltunk be legutóbb, amikor jelentettük, hogy elkészült a kereskedelmi miniszter áruházi rendelet-tervezete, amelyet már el is küldtek a megfelelő érdekeltségekhez. A szakvéleményeket e hét végéig kellett volna felterjeszteni a miniszterhez, sajnos azonban, egyes érdekeltségek még nem végeztek a munkával. Vonatkozik ez elsősorban a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarára, amely nemcsupán a vidéki kamarák véleményét gyűjti össze, de az egyes szakmák meghallgatása is rátartozik, Ezt a nagy munkát eddig nem tudta elvégezni, éppen ezért szeptember 15-i lejárattal egy hónapi haladékot kért a szakvélemények benyújtására. Ezzel szemben máris letárgyalta az egész rendelettervezetet a Baross Szövetség elnöki tanácsa és ügy határozott, hogy a kereskedelemügyi miniszternél több módosítás keresztülvitelét fogja szorgalmazni. Megállapították ugyanis, hogy a jelen tervezet bizonyos szempontokból enyhébb, mint volt a Fabinyi-féle, amely a vendéglős és büffé üzemeket teljes mértékben ki akarta tiltani az áruházakból. A Baross Szövetség elnöki tanácsa ezen túlmenően híven kitart amellett, hogy nyomatékkai ajánlja a miniszter figyelmébe az élelmiszerárnsításnak az áruházakban visszamenő joghatállyal való teljes eltiltását, úgy, amint ezt Ausztriában az 1935. évi törvény előírja. Ehhez rövid, az osztrák mintára, egyszakaszos rendelet is elegendő. Amiközben az érdekelt kereskedők a legteljesebb mértékben helyeslik az áruházi rendeletet, sőt annak némely tekintetben szigorítását kérik, ugyanakkor az áruházak minden követ megmozgatnak, hogy a rendelet mai formájában valóra ne váljék, bizonyos azonban, hogy ez a kísérletük sikertelen marad, mert a hatóságok feltétlenül megóvják a sokezer kereskedőt az áruházi árrombolástól. Az áruházi rendelettel kapcsolatban ennek a kérdésnek legrégibb és legtevékenyebb harcosa Tóth Gábor törvényhatósági bizottsági tag, a Fűszerkereskedők Országos Egyesületének ügyvezető társelnöke, a Fővárosi Hírlap munkatársának a következőket mondta: — Szegeden, az OHKE kongresszusán is napirendre került az áruházak kérdése Arkay Ferenc miniszteri tanácsos, a kereskedelemügyi miniszter képviselőjének jelenlétében. Egyes felszólalók itt a cél mellé lőttek, amikor az áruház kérdését mint a szabad kereskedelem problémáját kezelték és szerzett jogokat emlegettek. Beleszóltam a vitába és úgy a fűszerkereskedők egyeteme, mint az egzisztenciájában veszélyeztetett sok más kereskedők nevében kijelentettem, hogy itt nem szerzett, de kisajátított jogokról van szó, amelyekkel az áruházak romlásba döntik a kereskedelmet. Az áruházakban nem kartársakat, hanem ellenséget kell látnunk. Kértem, hogy ne zavarják meg téves megállapításukkal a kereskedelemügyi minisztert, amikor végre kinyújtja kezét, hogy a kereskedőkön segítsen. Felszólalásom azt eredményezte, hogy Arkay Ferenc miniszteri tanácsos őszinte köszönetét mondott nekem. —• Amíg egyrészről az áruházi veszedelemmel kell harcolnunk, szédülten nézzük, hogy milyen ijesztő mérvben terjednek, szaporodnak a gyári detail- üzletek és tömcgüókok. Budapesten legalább kétezerre tehető a száma ezeknek az üzleteknek, amelyek sorában az Izsák Rt., a Meinl, Fiumei Kávé, a Pók viszik a vezetőszerepet, a másik fronton pedig a Stiihmer, Dréher, Szent István és Cadeatí-boltok, amelyek napról-napra szaporodnak. — Ezt a kérdést az ősszel kiteregetem a székes- főváros illetékes fórumai előtt. A közélelmezési bizottságban fel fogom hívni a polgármester figyelmét a kiskereskedelemnek erre a veszedelmére és kérni fogom, lépjen közbe a kormánynál az adófizető alanyok, a küzködő fővárosi polgár életérdekének megvédésére. Ha szükségesnek mutatkozik, az ügyet a székesfőváros közgyűlése elé viszem. — A közélelmezési bizottságban még egy fronton kell védelmére kelnem a kereskedelemnek. A Hagy vásártelep köztudomásúlag abból a célból létesült, hogy ott tisztára nagykereskedelmi forgalom bonyolódjék le. Mégis azt látjuk, hogy a szabály ellenére ezrével vásárolnak magánosok is. Abból az alkalomból, hogy a vásárigazgatóság odatelepítette ki irodáit, kérdést fogok intézni az igazgatósághoz, hogy ha eddig nem tudta volna, most közvetlen közelről nem látja-e, hogy mi folyik a Nagy vásártelepen és hajlandó-e tovább tűrni a kereskedelem megrövidítését ezen a téren is? ük 9 biiS límsisok ül Jubileum és uJiúszervezés — A pr- lavina fejleményei — Családi örömök Az Adriai Biztosító Társulat jubileumra készül. Az 1838-ban alapított intézet másfél év múlva ün- nepli megfelelő keretek között születésének századik évfordulóját. Az előkészületek a magyarországi telep körében is megindultak, ám nem csak a születésnapi örömünnep megölése körül, hanem abban az irányban is, hogy a másfél év alatt a magyarországi adminisztrációban nagyobbarányú reorganizációs munkálatokat vigyenek keresztül. A biztosítási piacon ismeretes, hogy az anyaintézet vezetője ráczalmási Frigy essy Arnold, vagy ahogyan nem csekély költői szabadossággal ée olasz dallamossággal nevezik: Arnoldo Frigessi di Rattalma, egyáltalán nines kibékülve a magyar telep üzleti gestio javai. Ezt annak tulajdonítják, hogy Erdős Aladár, a magyarországi ügyvezető igazgató a nagy apparátust nem tudja korszerűen, a mai viszonyoknak megfelelően vezetni, úgy, hogy az anyaintézet kebeléhen már régen foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy az üzlet vezetését új alapokra fektetik és ennek érdekében személyi változásról is gondoskodnak. Eredetileg Ribáry Károly ügyvezető helyettesben találták meg a reorganizáció keresztülvíteléro alkalmas személyiséget, azonban itt közbeszólt egy sajnálatos körülmény: Ribáry néhány hónap előtt autóbaleset áldozata lett. A választás most Deutsch Endrére, a Phönix volt igazgatójára esett, akit a központ igazgatóul szerződtetett és az újjászervezés munkájának élére állított. Ebben a reorganizáló munkában segítőtársa Erhardt Dezső, a Duna Biztosító volt igazgatója lesz, akit az Adriai Biztosító szintén szerződtetett. • Bár jubileumi előkészületek nélkül, de hasonló a Viszony a Berlini Victoriaí Biztosító budapesti telepe és a berlini központ között. A Lándenstrassen, ahol a hatalmas intézet főtelepe van, már régen nem rajonganak a magyarországi ügyvezetésért és nem örülnek azoknak az egyéni akcióknak, amolyeket Rózsa Resző, a magyarországi igazgató indít el és amelyek nem mindig mondhatók sikereseknek. Mindezek mellett nem méltányolják azt a meleg családi érzületet sem, amelynek hatása alatt a főbb pozíciók betöltésére az ügyvezető igazgató rokonsága tagjait találta a legalkalmasabbaknak. A már régebben sérelmezett dolgok mellett, mint friss aktualitás foglalkoztatja a berlini központot az a perlavina, amelyet Skids Béla, az intézet volt felügyelője zúdított az intézetre és amelynek bonyodalmas háttere még tisztázásra vár. Az egész Sknts-kom- plexum kivizsgálására a berlini központ Budapestre küldte Bergenroth főrevizor-igazgatót, aki szükségesnek tartotta a felperessel való tárgyalást is és tüzetes vizsgálata eredményéről véleményed jelentést küldött Berlinbe. Hogy mi lesz ennek a jelentésnek a következménye a Skuts-ügyro és az egész ügyvezetésre vonatkozóan, még nem tudni, de a biztosítási szakmában általánosságban úgy tudják, hogy Rózsa Rezső igazgató állása erősen megrendült. • Ismét napirendre került az Európai Áru- és Podgyászbiztosító kérdése is, amennyiben a biztosítási körökben elterjedt hírek szerint, az Államvasutak részéről újólag felmerült a gondolat, hogy nem volna-e célszerűbb, ha az áru- és podgyászbizto- sítást a vasút saját kezelésében bonyolítaná le. Hiszen az egész biztosítási üzlet úgyis a MÁV presztízse alatt és a vasút alkalmazottainak közbejöttével történik, az Európai pedig, mint jó családi biztosító társaság, tulajdonképen önmagát biztosítja. Hogy ez milyen mértékben sikerül neki, bizonyítják azok a dorüs és megelégedett családi összejövetelek, amelyeken Kende Artur dr. társulati elnök legfőbb irányítása mellett, hol Kemény Simon igazgató ünnepli Szőnyi József igazgatót, hol SzÖnyi igazgató ünnepli Kemény igazgatót. Nem lehet csodálkozni azon, hogy ez a családiasság meghatja a kedélyeket, különösen ma, amikor a családi élet meglazulásáról hallunk riasztó híreket. Éppen ezért bizonyára részvétet kelt a hír, hogy a vasút beleszól ebbe a zavartalan családi együttesbe és maga akarja teljes hasznát látni annak a biztosítási üzletnek, amelyért egyéblcént is a vasút viseli a felelősséget. Vitéz Zsilinszky Gábort a kormányzó kitüntette a Magyar Érdemkereszt középkeresztjével. A kormányzó vitéz Zsilinszky Gábor kormányfőtanácsosnak, a Nilrokémia Ipartelepek Rt. és a Péti Nitrogén Műtrágyagyár Rt. vezérigazgatójának a magyar ipar fejlesztése terén szerzett érdemei elismeréséül a Magyar Érdemrend középkeresztjét adományozta. A legmagasabb helyről jött elismerés az egész magyar gazdasági életben osztatlan örömet keltett. Vitéz Zsilinszky Gábor ugyanis az elmúlt másfél évtized során rendkívül mélyreható munkásságot fejtett ki a magyar ipar fejlesztése terén és különösen ott szerzett elévülhetetlen érdemeket, ahol új terrénumokat kellett meghódítania a magyar iparnak. Emellett természetesen kiterjesztette érdeklődését azokra az iparágakra is, amelyek nem állottak közvetlen irányítása alatt. Az iparvállalatok egész sora köszönheti megalakulását, fejlődését és előrehaladását vitéz Zsilinszky Gábornak, aki nem csupán nagy hozzáértéssel és odaadással, hanem az egyetemes nemzeti érdekek figyelembevételével szolgálta mindig a magyar gazdasági életet. R E D Ö N Y e a KORÁNYI és FRŐLICH napellenző- és fémpsríálgyár Budapest, Vili, Kisfaludy-u. 5. Tel.: 1-323-76, 1-459-36 Épületüveges GLÁTZ ANDRÁS Budapest, Vül., Baross-utca 66—68 sa. Alapítva: 1864. = Telefon: 1-324-87. — Üzlet: Német-utca 59. = LAPOSA ggisi kadarmutir VIII., Kálvária-tér 13. Telefon; 1-374-57. Mosókonyha- berendezések, hordók nagy választékban. Javítások olcsón. LEGJOBB LEGOLCSÓBB REDÖH¥KÉSZÍT0 ÉS KARBANTARTÓ VÁLLALAT SCHMIDT FRIGYES Vállal: faredöny, vászonroletták, zsaluziák és napellenzők készítését és javítását. Faredönyök karbantartását, jótállás mellett. Budapest, Vili., Víg-utca ÍO. Telefon: 1—S83—88. BaKacs Gyula] oki. mérnök, építő- és kövezőmester | Budapest, VI., Bajza-utca 44. Telefon: 1-204-37\ NEISZnACHEU LMRe] • = Épület- és műlakatos mester = Budapest, VI., Aradi-utca 2. Telefon: 1—209—53. HOFBAUER ES PIAZZA ÉPÍTŐMESTEREK ro. TELEP IRODA V3., BÉKE-TÉR 5. S2QNDY-U. 34. TELEFON: 1-188-59. OETL AUTOL mBBBESBBWBBBmBUBBB vasöntöde és gépgyár részvénytársaság j aamaMMBMWMHMBBEBi Budapest, JC., Asztalos Sándor-üt 9. szám I Telefon: 1-461-09. v i
