Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-01-22 / 3. szám
Budapest, 1936 január 22 s' 77? J ^ ^ovmo&jii&Mp 9 Zsarolnak, vesztegelnek és verekednek a pék kartel emberei A bíróság megállapította a tisztességtelen versenyt a pékkartel egyik igazgatósági tagja rovására Nem múlik el hét, hogy a pékkartel valamilyen újabb ügye ne foglalkoztatná a felháborodott budapesti polgárság közvéleményét. Hol a rendőrség előtt, hol a bíróság előtt zajlanak ezek a botrányok, amelyek a magyar kereskedelem és ipar lisztes történetében teljesen szokatlanok. Ami- közben ezek a botrányok foglalkoztatják a közvéleményt, ugyanakkor a pékek minduntalan erőszakosan kereszlülvitt áremelésekkel is meg-meg- lepik a közönséget. Éppen a napokban emelték fel újra a kenyér árát és természetesen világgá kürtölték, hogyha a drágítást nem vihetik keresztül, akkor tönkre mennek, elárverezik őket és kénytelenek lesznek szélnek ereszteni munkásaikat. Állandóan a péknyomor riasztó veszélyével «félemlítik» meg a fogyasztókat, holott a fővárosi Statisztikai Hivatal adataiból közismert, hogy húszmillió ingatlan vagyonuk van a „nyomorgó“ pesti pékeknek, 800.000 pengő pengő házbérjövedelme van 89 péknek és a kartel- vezérek három- és ötemeletes bérpaloták tulajdonosai. De függetlenül ettől a ténytől, amely legfeljebb a pékek siránkozásainak indokolatlanságára mutat rá, az elmúlt hétnek éppen azon a napján, amikor a pékkartel elhatározta a kenyér árának megdrágítását, egy konkrét per kapcsán a budapesti királyi törvényszéken Czermann András dr. törvényszéki bíró ítéleti tényállásként állapította meg a pékkartel vakmerő és a fogyasztóközönség' rovására elkövetett újabb cselekményeit. A bírósági ítélet részletei a következők. A Székesfővárosi Sütők Ipartestülete — mint ismeretes — kartelegyezményt létesített, amely szerbit a kartelben tömörült sütőipari cégek 1934 nyarán elhatározták, hogy a péksüteményeket a fogyasztóközönségnek clarabonkint 5 filléres áron fogfák árusítani. Igen sok pereskedő, ezek közt a felperesként szereplő Balássy Gyuláné is, nem fogadta el a pékkartel által diktált magas árakat. Ezek a kereskedők, hogy nagyobb vevőközönségre tegyenek szert, a kartelen kívül álló pékektől igyekeztek süteményeket szerezni. Tették ezt azért is, hogy a fogyasztóközönséget olcsóbb péksüteménnyel láthassák el. Már-már úgy látszott, hogy a kartelen kívül álló pékek letörik a kartel által diktált magas árakat, de a pékkartel tovább folytatta a küzdelmet és céljának elérése érdekében minden eszközt megragadott. Beigazolást nyert a bíróság előtt, hogy a pékkartel az egyik tagját utasította, hogy keresse fel Balássy Gyulánét és minden módon próbálja őt az olcsó áron való süteményárusítástól eltéríteni. Kertész Dezső karteltag először Vály József pékmestert küldte el, aki előbb szépszóval igyekezett az asszonyt az olcsó árusítástól eltéríteni. De amikor a szépszó nem használt, 609 pengőt kínáltak a felperesnek, ha kötelezi magát, hogy a kar felárnál olcsóbban nem árusít péksüteményt. A felperes ezt az ajánlatot is gondolkodás nélkül elutasította. Most aztán akcióba lépett Kertész Dezső karteltag személyesen is. A kar tel emberei a fenyegetés területére léptek. Azzal ijesztgették a felperest, hogy most már 50.090 pengőt is áldozni fognak arra, hogy Balássyné üzletét tönkre tegyék. Balássyné elzavarta a fenyegetőket. Ezek után más oldalról folytatták támadásukat. Mindenekelőtt kinyomozták, hogy a felperes kiktől vásárolja az olcsó süteményeket. Ezeket a kartelen kívül álló pékeket próbálták meggyúrni, hogy Balássynénak ne szállítsanak árut. Amikor ez sem sikerült, a kertel emberei meglesték a süteménykihor- dókat, azokat elfogták és megverték. Az egyik ilyen süteménykihordó, Magyar Imre súlyos sérüléseket szenvedett a kartelesmberek ütlegeléseitől. Attól leltek, hogy a brutális támadásnak komoly következményei lesznek, úgyhogy most már az volt a főfeladat, hogy ezt a sü- teménykihordót valamikép leszereljék. Ez sikerült is a kar lelnek. Fájdalomdíj ni 50 pengőt adlak készpénzben, de kikötötték, hogy a jutalom ellenében beszünteti a szállítási a felperesnek, sőt arra is kötelezték, hogy kiszolgáltatja azoknak a vevőknek a névsorát, akiket gazdája olcsó süteménnyel lát el. Megígérték Magyar Imrének, hogy ha (.(.megtér-», igen előnyös feltételek mellett állást is adnak neki. Adtak is, meri a kartel ellenőrként alkalmazta. A bíróság további ténymegállapításai során azt a cselekményt taglalta, amit a kartel emberei 1934 augusztus 27-én Kispesten követtek el. Itt Károlyi József üzlete előtt reggel lesbe álltak és az olcsó süteményt szállító Kolozsi Sándor kezéből erőszakkal kiragadták a nagykosár péksüteményt, a kiflikkel és zsemlyékkel telerakott kosarakat a kartcl emberei autójura tetté és a portékát elszállították az ugyancsak jelenlévő Kleisz János üzletébe. Tudnivaló1, hogy ez a Kleisz János a pékkartel igazgatósági tagja, akit a Fővárosi Hírlapban is ismertetett kispesti ügye miatt s a törvényszék és a tábla zsarolás mialt kéthónapi fogházra ítélt el. Ez alkalommal Kleiszék azt adták elő, hogy megjelenésüknek célja csupán az, hogy ellenőrizzék, vájjon reggel 7 óra elölt szállítanak-e péksüteményt. A tisztességleien versenyperben Kleisz Jánosról tényként állapította meg a bíróság, hogy ez az alperes több mint 10 esztendő óta igazgatója és igazgatósági tagja a nefelejcsutcai Sütő- és Cmk- rászipari "Részvénytársaságnak, amelynek a főváros területén 12 fióküzlete van. A részvénytársaság felelős üzletvezetője Kleisz János. A törvényszék előtt ez az alperes ugyancsak azzal védekezőit, hogy ő mint a pékipartársulat rendőrségi igazolvánnyal ellátott megbízottja jeleni meg a kispesti péküzletben., hogy ellenőrizze, vájjon a törvényben előírt 3/j7 órás szállítási időt betarl- ják-e vagy sem. Azt vitatta, hogy o cselekményével tisztességtelen versenyt nem követett el. A t örvényszék a per adatai alapján tényként leszögezte, hogy a kartelegyezmény olyan határozatot hozott, amely szerint azokat a viszonteladókat, akik a kartelárakat be nem tartják, mindenképpen meg kell akadályozni az áru beszerzésében és árusításában. Mivel Kleisz János a kartelegyezménynek igazgatósági tagja volt, a törvényszék a perbeli adatok alapján úgy találta, hogy az alperes e kartelhatározat alapján a pékkartel érdekében járt el a kispesti eset alkalmával és Balássyné üzletében is nyilvánvaló, hogy az alperesnek az volt a célja, hogy mindenkép megakadályozza az olcsó péksütemény árusítását. Ezért vették cl az emberei erőszakkal a kereskedő által megvett és bepakolt péksüteményt. Igaz ugyan, — mondja a törvényszék — hogy a pékkartel emberei karhatalmat is igénybe vehetnek, ha észlelik, hogy valamelyik süteményárus megszegi a 7 óra előtti árusításra vonatkozó tilalmat.. De a törvényszék megítélése szerint az alperesnek nem ez volt a célja és nem is vett igénybe karhatalmat, hanem megjelenésekor mindjárt, amikor belépett a kispesti üzletbe, belerúgott a süteménnyel megrakott kosárba és kiadta az utasítást annak elhurcolására. Kleisz Jánosnak ez a ténj^e is arra mutat, hogy a célja semmi egyéb sem volt, mini az olcsó sütemény számlásának és árusításának megakadályozása. Mivel ez a cselekmény a tisztességtelen versenyről szóló törvény 1. §-ba ütközik, a törvényszék megállapította az alperes terhére a tisztességtelen verseny elkövetését, attól esetről-esetre kiszabandó pénzbírság terhével eltiltotta és ezenfelül kötelezte arra is, hogy 725 pengőt végrehajtás terhe mellett fizessen a felperesi ügyvédnek. Újabb erőteljes fejlődés aKözségiTakarékpénztár életében Emelkedett a váltótárca, 15 százalékkal növekedett a betétállomány Mint minden esztendőben, úgy az idén is a Budapest Székesfővárosi Községi Takarék- pénztár Részvénytársaság igazgatósága hozta elsőnek nyilvánosságra évi mérlegét. A zárszámadásokat most először írta alá Lipthay Lajos, az új vezérigazgató akit ugyan a legutóbbi hetekben neveztek csak ki legfőbb vezető pozíciójába, de aki tudvalévőén már közel egy esztendeje vezette a főváros bankjának ügyeit. Ez az első bemutatkozása rendkívül szerencsésnek mondható, mert a közönség bizalma az elmúlt év során még inkább növekedett a főváros bankja iránt és a gondos vezetésnek szembeszökő eredménye a betétállomány újabb nagymérvű emelkedése. Az emelkedés tizenöt ^ százalékos, amennyiben a betétek 68.3 millióról, tíz millió pengővel, 78.2 millióra növekedtek. A székesfőváros községi folyópénzci és betétei az előző évi 12.9 millióról 6.9 millióra csökkentek. Ennek az oka az, hogy a főváros felszámolta a Vásárpénztár hitelét, ami 6 milliós betételvonást jelentett. Ha ezt a tényt is figyelembe vesszük, úgy az összes betétek főösszegeinek összehasonlításából még élesebben domborodik ki a betétemelkedós jelentősége. Amíg ugyanis 1934-ben a főváros betétjével együtt a betétek főösszege 81.2 millió volt, addig 1935 végén a 6 milliós betételvonás dacára, a betétek főösszege 85.1 millióra ugrott fel. A takarékpénztár az eddigi mobilitását jelentősen fokozta, ami óvatos üzletpolitikájának és a helyes vezetésnek számszerűen is igazolt erődmenye. Hitelezési tevékenysége terén a takarékpénztár szintén emelkedő irányt kezdett. Váltótárcája 49 millióról 51.2 millióra emelkedett, rövidlejáratú jelzá logos kölcsönei, az értékpapírokra nyújtott kölcsönök összege és egyéb fedezett hitelei is emelkedtek. Az utóbbi kihelyezések több mint kétmilliópengős emelkedése az intézetnek az exporthitelek nyújtása terén való fokozottabb tevékenységét igazolja. A Községi Takarékpénztár a múlt év végén megalapította a Budapest Székesfővárosi Állat vásár Pénzforgalmi Bt.-ot, amely a fővárossal kötött harmincéves szerződése alapján már meg is kezdte működését. A takarékpénztár tehát egy jelentős üzletággal gyarapodott. A takarékpénztár hosszúlejáratú kölcsöneinek állománya már 20 és félmilliót tesz ki. A hátralékos annuitások összege ez évben sem haladja túl a normális méreteket és ezzel is igazolják a kihelyezések bonitását. A parcellázási tevékenységét nagy sikerrel tovább folytatta a takarékpénztár. Aktíváit a leggondosabb értékeléssel szerepelteti mérlegében, nem vette igénybe azt a kedvezményt, amely szerint az értékpapírok értékelésénél a tényleges forgalmi árnál is magasabban lehet értékelni, sőt igen jelentős tartalékjai is vannak a kimutatott értékeknek. Nagymérvű tartalékai vannak a takarékpénztárnak az érdekkörébe tartozó vállalatainál, 3%. millió pengőt tesz ki ez az összeg. A .személyzeti kiadásoknál további megtakarításokat vittek keresztül, leírásokra az előző évi 120.000 pengővel szemben 176.000 pengőt fordítottak és ezzel a gazdavédelmi rendeletek következtében szükséges összes leírásokat kere-sztülvitték. * A bevételeknek emelkedése természetszerűen lehetővé tette a nagyobb nyereség kimutatását, az igazgatóság mindezáltal nem javasolta az osztalék fizetését, mert inkább nacjyobbították a tartalékalapot, hogy fokozhassák a belső erőket. mmie 9don aszfalt, szigetelő, tetőfedő váüaiafa Budapest, X., Rezső-tér 3. Telefon: 41-1-65 RCŐSZÉNBANYA ’S TÉGLAGYÁR TÁRSULAT PESTEN (DRÄSCHE) BUDAPEST, V., KLOTILD-UTCA 3. Telefonszám: 25-5-54, 25-5-55 és 25-5-56
