Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-07-29 / 30-31. szám
Budapest, 1936 július 29. 9 9amjiMGiunísiiö Új veszedelmei zúdíi a kiskereskedelemre az áruházak „nyári vására Maradék helyett újonnan rendeli seSejies árutömegek Áruházak az áruházak ellen — üözheszói az ipari novella — ESafe a gyári detail- üzletekkel Augusztus 3-tól 12-ig tart a fővárosban az idény, végi árusítás, amely azt a célt szolgálja, hogy a kereskedők a szezonból visszamaradt áruikat kiárusítsák és helyet csináljanak a friss, őszi raktárnak. Ezt az idényvégi árusítást különös mohósággal használják- ki az áruházak, ami önmagában is nehéz helyzetet teremt az egyenlőtlen fegyverekkel küz- lcödő kiskereskedelemnek. Van azonban ezeknek az áruházi vásároknak egy olyan, a közönség előtt nem ismert rendszere, amely meg nem engedhető, a törvény szellemébe ütköző versennyel gázolja el a kiskereskedőt. Egyes áruházak ug’yanis nemcsak a szezonból megmaradt áruikat dobják vásárra, hanem tömegesen megrendelt, selejtes árukkal rakják meg polcaikat, amivel félrevezetik a vásárlót, de ugyanakkor súlyos károkat okoznak azoknak a kereskedőknek, akik csakugyan a raktárban visszamaradt árucikkekből reendeztek tisztességes vásárt. Az áruházi verseny ellen küzdő kereskedők most erőteljes akcióval akarnak fellépni a „nyári vásároknak'“ ez ellen az illegitim kihasználása ellen. Elhatározták, hogy ellenőrző szervezetet állítanak fel, amely rajtaüt a megengedhetetlen versenyen és minden egyes esetben megteszi a feljelentést. * A „nyári vásár“ körül egyébként — és ez is jellemző tünete az áruházak fékezhetetlen mohóságának — maguk az áruházak között is kiütött a harc. A gyárak kezdeményezésére, a Kereskedelmi és Iparkamara közreműködésével megállapodás jött létre, amely szerint a „nyári vásár“ egyöntetűen augusztus 3-án kezdődik és ezt megelőzőleg úgy kiárusítani, mint vásárt vagy kiárusítást hirdetni tilos. Még messze vagyunk a vásár kezdetét jelentő dátumtól és egyes áruházak máris megkezdték a hirdetési hadjáratot. Bár a „vásár“ szó nem szerepel ezekben a hirdetésekben — a konkurrens áruházak, de az egész kereskedelem megállapítása .szerint ezek a hirdetések lényegileg már kiárusítási reklámok. Sütőmesterek, akik szabadulni igyekeznek a pékkarteliből 47 sütő közös pőre a kartell- szerződés ellen A pékkartell működésével nemcsak a fogyasztó nagyközönség, de a kartell tagjainak egy jelentékeny része is elégedetlen. A sütőiparosság egy nagy csoportja már hosszabb idő óta folytat peres küzdelmet annak érdekében, hogy valamikép megszabaduljon a kartell kötelékéből, mert igen súlyos anyagi kötelezettségekkel terheli meg őket. Legutóbb Í7 sütőiparos együttesen lépett fel a kartell ellen. Valamennyien közös pert indítottak a Sütők Termelő és Értékesítő Szövetkezete bejegyzett cég és a Sütők Iparvédő Egyezménye, a kartell ellen, kérve a bíróságot, hogy nyilvánítsa hatálytalannak azt a szerződést, amely őket a pékkartell kötelékében tartja. A sütőiparosok a budapesti kir. törvényszéken megtartott tárgyaláson azzal érveltek, hogy amikor a kartell szervezői felhívták őket, hogy az egyezménybe lépjenek be, a szervezők, illetve ezeknek megbízottai megtévesztették őket, mert a kartellmeg- állapodás tartalmát velük sem az aláírás előtt, sem pedig az aláírás alkalmával nem ismertették. így nem tudtak arról, hogy a nagyobb kenyérgyárak egy része a kar telinek egyáltalán nem volt tagja. már pedig ez a körülmény igen sok iparost visszatartott volna attól, hogy a kartell kötelékébe belépjen. A felperesek közül többen azt is előadták, hogjr óvatosságból csupán néhány hónapi időtartamra vállalták a kartelltagságot és az ezzel járó kötelezettségeket. Kőházy Endre dr. kir. törvényszéki bíró tárgyalta az ügyet és a törvényszék arra az álláspontra helyezkedett, hogyha a kartellszcrződés tartalmát sem az aláírás előtt, sem az aláíráskor nem ismertették, a kartellszcrződés érvénytelenítésére nem szolgálhat alapul, valamint az a körülmény sem, Az érdekeltségek felfogása szerint tehát a megegyezés megszegését jelentik. * A kereskedelem nehéz küzdelmének közepette megnyugtatólag hatott, hogy az új iparügyi novella végrehajtási utasítása megjelent a Hivatalos Lapban. A végrehajtási utasítás egyik nevezetes rendelkezése, hogy kereskedő és gyáros közös helyiségben nem dolgozhat, sőt a kétféle üzem helyiségei között még átjáró ajtó sem lehet. Abban a tekintetben is intézkedik a végrehajtási utasítás, hogy iparos csak iparossal társulhat, vagyis a vegyes társulások megszűnnek. A mestervizsga tekintetében is szigorú szabályokat állapít meg a végrehajtási utasítás. Ezek a rendelkezések az első lépést jelentik az áruházak megrendszabályozása felé, amennyiben több áruház űz ma képesítéshez kötött ipart az áruház helyiségeiben, ami most lehetetlenné válik. Évek óta hangzott a panasz, hogy egyes áruházakban szabó-, cipész-, szűcs-, fényképész-, húsfeldolgozó-, vendéglős- és cukrászipart űznek és hogy most ennek gátat szab az iparügyi novella, reménykedve várja a kiskereskedelem és kézműipar a megrend- szabályozás folytatását. * Az áruházi verseny elleni harccal párhuzamosan folyik a kereskedelem küzdelme a gyári detail-iizíetek ellen. A többi között a festékkereskedők szenvednek erősen a gyári detail-konkurrenciától. Most konkrét panasszal fordultak a festékkereskedők a kereskedelemügyi miniszterhez, akitől védelmet kértek az Izsák József rt. detail- üzleteinek árpolitikájával szemben. A kereskedők azt panaszolják, hogy a részvénytársaság az önálló kereskedők exisztenciáját alapjában támadja meg akkor, amikor az Izsák-üzletek feltűnően olcsó áron árusítják a festéktermékeket. A kereskedelemügyi minisztériumból a kereskedők panaszát áttették az iparügyi miniszterhez, mert az iparügyi miniszter lesz hivatva megvizsgálni az Izsák József rt.-nak, mint gyárnak üzleti politikáját. hogy a nagyobb kenyérgyárak egy része nem lépett be a sütőkartellbe és ezt a fontos körülményt a kartell szervezői előttük elhallgatták, miután módjukban állott a felpereseknek a kartellszerződés aláírása előtt megfelelő tájékozást szerezni. Úgylátszik, hogy a bíróság hajlott volna a kar- tellszerződésnek hivatalból való megsemmisítésére is. Erre vall az, hogy a törvényszék hivatalból is vizsgálat tárgyává tette, vájjon a kartelltörvény lényeges rendelkezéseit betartották-e a kartellszerződés megkötése után. Kivizsgálta a bíróság, hogy a panasz tárgyává tett kartellszerződést az érdekeltek a törvényben előírt záros határidő alatt beterjesztették-e a kereskedelmi miniszterhez, mert ha ez nem történt volna meg, a kartellmegállapodás érvénytelen lenne. De ez a vizsgálat sem vezetett olyan eredményre, amely a felperesek javára szolgált volna. így a törvényszék a keresetet elutasította és a M sütőiparost összesen 120 pengő perköltség megfizetésére kötelezte. A felperesek az elutasító ítélettel szemben fellebbezéssel élnek, úgy, hogy az ügy további érdemleges elbírálása a kir. ítélőtábla elé kerül. A 47 sütőiparos tehát kénytelen akarata ellenére továbbra is a kartell kötelékében maradni, ami nem változtat azon a jellemző tényen, hogy mindenáron szabadulni igyekeztek a kartelltől. A kormányzó megerősítette Pesthy Pált a Földhitelintézet elnöki tisztében. A kormányzó a pénzügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbízott vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére Pesthy Pál dr. ny. igazságügyminiszter, ország- gyűlési képviselőnek az Országos Földhitelintézet elnökévé történt megválasztását megerősítette. Rudas Gyula ünneplése. Rudas Gyula kormányfőtanácsos, az Angol-Magyar Bank ügyvivő-igazgatója, pénzintézeti működésének és szolgálatbalépésé- nek negyvenötödik évfordulóját ünnepelte, amellyel egybeesik egy másik nevezetes dátum; huszonöt év előtt vette át Rudas Gyula a bank egyik legnagyobb osztályának, az ország sóellátásával megbízott Sójövedék vezérügynökségének vezetését. Rudas 'hosszú szolgálati ideje alatt szerzett érdemei ismételten részesültek hivatalos elismerésben, így még a világháború idején tüntettetett ki a Ferenc József-rend tiszti keresztjével, később pedig a kormányfőtanácsosi címmel. Jubileuma alkalmából az intézet igazgatósága és tisztviselői kara meleg szeretettel ünnepelte. A Magyar Francia Biztositó R. T. közgyűlése. Július 16-án tartotta a Magyar Francia Biztosító II. T., az országnak ez iaz egyik legrégibb és legtekintélyesebb biztosítóintézete 56-ik rendes évi közgyűlését. Az igazgatóság elé terjesztett mérleg a kitünően vezetett vállalat további örvendetes fejlődéséről tesz tanúbizonyságot. Az életállománynál tíz-, az eleminél ötszázalékos emelkedés mutatkozik. Az egyes ágazatok díjbevételei a következők: az életbiztosítási díjbevétel 2.885, az elemi díjbevétel 3.860, a tűzd íjbevétel 2.209 millió, a jégdíjbevétel 325, a betörésdíjbevétel 186, aiz autó- és szavatossági díjbevétel 888, a különféle díjbevételek pedig 79 ezer pengőt tesznek ki. Az üzlet fejlőidésével arányban áll az intézetnél a díjtartalékok emelkedése és természetesen a biztonság is. Ebben az irányban is az erősödés komoly értékei bontakoznak ki a Magyar Francia mérlegéből, amelynek mobilitására jellemző a bankbetét nagy aránya. Az intézet az életbiztosítási díjtartalékának több mint huszonöt százalékát a legmobilabban tartja rendelkezésre. Az Egyesült Izzó mérlegülése. Értesülésünk szerint az Egyesült Izzólámpa és Villamossági rt. közgyűlését az idén augusztus közepén, valamivel később mint tavaly, tartják meg. A vállalat kedvező üzleteredményt ért el az elmúlt évben is és ennek hatása alatt az Egyesült Izzó részvénye 190 pengő fölé emelkedett. A mérlegülést július 31-én tartják meg és hír szerint, az osztalék valószínűleg változatlan lesz. A Fonciére közgyűlése. Engedi Béni elnöklete mellett tartotta meg 71-ik évi rendes közgyűlését a Fonciére Általános Biztosító Intézet. Az 1935. évi mérleg 101.770 pengő nyereséget tüntet fel. Ebből az intézet 5%, vagyis 2.50 pengő osztalékot fizet és közel 18.000 pengőt fordít a biztonsági tartalék- alapok dotálásira. 23.060 pengőt visznek át új számlára. A közgyűlés egyhangú megelégedéssel fogadta el az igazgatóság áltajl beterjesztett kitűnő mérleget. Mihálka és Társai reszelő- és szerszámára Iparvállalat Ic, 1, t. Budapest, V., Zápolya-utca 34. Tel.: 2-324-90 Marim Márián épületlakatos ttiz&eiy- készátő üzeme. Tel.: 1-370-04 Budapest, Vili., őzerdahelyi-u. 3. (Saját ház] ZOLLER FERENC és mázoló Budapest, II., Margit-körút 2. Telefon: 1-552-47 ^ CZUCZOR LÁSZLÓ ÉPÍTŐMESTER BUDAPEST II., Török-utca 4 Telefonszám: 1 —574—23 ROSENTHAL H0R ] ÉPBIEICVEGEZESI VAUALAIA i BUDAPEST. V.. TATRA-U. 26 Alapár» lSOS-han Lantos Mihály építőmester VVáczi-út 34. Telefon: 2-936-52. BARATH GYÖRGY hat. eng. vlllanyfelszerelési vállalata Budapest, I., Olasz-fasor 4. sz. Telefonszám; 1-600-67. SZÉKELY KAROLY OKL, MÉRNÖK, ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ Budapest, XI.,Budafoki-út 41/b. Tel: 2-596-73. HcticU fekete= TETŐFEDŐM ESTER = Budapest, I., Karolina-út 16. • Tel.: 2-695-59. r OETLANTAL vasöntöde és gépgyár részvénytársaság Budapest, X., Asztalos Sándor-űt 9. szám Telefon: 1-461-09.
