Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-07-29 / 30-31. szám
Budapest, 1936 július 29. Ax elnépíelenede/í I-sö kerület A tabáni gyógyíuráőUö&poní felépííé- séiöl várja as új élGÍ megindulását Budapest jövendőjét, amelynek újabban a fürdőváros gondolata szab irányt, az I. kerületben rajzolják ki a főváros barátai. A legtöbb tervet, egyelőre elméletben, ennek a kerületnek térképébe iktatják be és amíg a tanácskozások, tervek és elméletek rajzanak, a fővárosnak ezen része a legcsendesebb, sőt immár aggasztóan csendessé válik, mert mindjobban elvándorol a lakosság az I. kerületből. A jelennek ezt a nem kellemes hatású képét állítja szembe a jövő nagy lehetőségeivel Tóíp Gábor törvényhatósági bizottsági tag, aki az I. kerület nagy és köznapi problémáiról a következőket mondta a Fővárosi Hírlap (munkatársának: — A legkomolyabb és legbölcsebb dolog volt. hogy a Rudas-fürdő és szálló építését elejtették. A nagyarányú fürdővárosi központ számára alkalmatlan lett volna a Duna és a Gellérthegy közé szorult terület, amelynek egyik oldalán a villamos közlekedik, a másik oldalán pedig a csarnokokba igyekvő kocsik járnak, amelyek számára lehetetlen más útvonalat kijelölni. De el kellett ejteni a tervet azért is, mert itt van a lebontott Tabán, amely fekvésénél fogva sokkal alkalmasabb arra, hogy nagyszabású gyógyfürdő és szálló miliője legyen. Hogy ezt a legszerencsésebbnek mondható tabáni megoldást keresztül is akarják vinni, mutatja az a körülmény is, hogy legutóbb a görög katolikus bérház megvételét és lebontását határozta el a főváros közgyűlése. — Ezzel nincs elintézve a Rudas-fürdő, amelynek egyrésze műemlék és a varázsosan szép török fürdőjét feltétlenül meg kell védeni. Aránylag kis költséggel át kell alakítani a Rudast rádiumos gyógyfürdővé, gondoskodva az épület modern átépítéséről. Egyelőre tíz új kádfürdőre és tatarozásokra kisebb ösz- szeg áll rendelkezésre, ez azonban még nem oldja meg a Rudas-fürdő problémáját, miután tudvalevő, hogy a rádiumos fürdőt olyan betegek is használják, akiknek terhűkre van a mozgás, a fürdő után pihenőt kell tartaniok, ami fontos tényezője a gyógyulásnak. Ezért a Rudas-fürdő emeletén több modern lakószobáról kell gondoskodni. Erre módot is ad az épületnek az ivótér felé eső része, amely nyugalmas, kellemes környezetet biztosít, különösen akkor, ha a dunaparti útvonalat, amelyről a kocsiközlekedést elterelni nem lehet, gránitkockák helyett aszfalttal vagy még inkább faburkolattal látják el. Mindezeken felül alapos tatarozásra szorul a Rudas-fürdő, ami azonban szükséges áldozat, mert a Juventus-forrás rádiumos vizét valószínűleg nem lehet átvezetni a Tabánba anélkül, hogy gyógyító erejéből ne veszítene és így a helyszínen kell f elhasználni. “ Nem lehetetlen, hogy a Tabán területén is találunk hasonló gyógyhatású vizet, ezért, minden áldozatot meghozva, itt is meg kell kezdeni minél előbb a fúrást. Emellett behatóan kell foglalkozni a Tabán beépítési kérdésével, mert kétségtelen, hogy u Tabán területén kell kiépíteni a fürdőváros központját. ~ ^-z az egész főváros számára nagyjelentőségű kérdés kétszeresen fontos az I. kerületnek, amely a Tabán lebontásával elnéptelenedett. A Tabánnak kertészetileg rendezett területe mellé sorakozik a Horváth-kert, majd a hatalmas méretű Vérmező, ami mind lakatlan terület. A Vérmező fölött emelkedő gyönyörű Vtirhegy hivatalokkal van tele, a régi várbeli lakóházakat pedig, amelyek közül nem egyet a műemlékek sorába vettek fel és amelyekben nemrégen még 10—15 család is lakott, egymásután kastélyokká alakítják át az új tulajdonosok. A lakosság pedig elvonul más kerületekbe. A kerület nyugati határának egy részén a Déli Vasút húzódik el személy- és teherpályaudvarával, ami ugyancsak olyan terület, amelyen nem laknak. Éppen ezért nem volt szerencsés az új XII. kerület területének megállapítása. A Városmajor-utca jobboldali része, a Krisztina-körút és a Városmajor által határolt részt, amely szervesen kapcsolódik az I. kerülethez, nem kellett volna elszakítani. — A nagy elnéptelenedésen egyedül a fürdőváros-központ kiépítése segíthetne. De amíg ez megtörténik és amíg ezzel kapcsolatban bizonyára a kerület egy részének egész külső képe megváltozik, nem maradhat el bizonyos kisebbarányú és éppen ezért könnyen keresztülvihető rendezési feladatok megoldása. Rendezésre és parkozásra szorul a Vérmező alkotásutcai oldala, amelyet tulajdonosa, a kincstár, gondozatlanul tart. Le kellene bontani a Bellevue-szálló előtt éktelenkedő garázst, amely a szállónak vendégeit, akik nagyobbrészt külföldiek, örökös zajával háborgatja. El kellene távolítani a Vérmező Attila-utcai oldalának elősövényét, amely szabálytalan és rendezetlen mivoltában igen rossz hatású. Általában több gonddal kellene foglalkozni a Vérmezővel akkor is, ha ez a kincstár tulajdona, mindenekelőtt ki kellene építeni a rajta keresztülvezető, csúnya és esős időben nem járható utat. — Tulajdonképen, ahogy a kerületen végigfekszik, maga az egész Vérmező egy nagy probléma, amellyel kapcsolatban már a múltban sok jó és rossz terv merült fel. Éppen ilyen probléma a Déli Vasút is azzal, hogy az I. és XI. kerület közé ékelődik és csekély vígasztalás a pálya felett átvezető híd, amely az egymástól elválasztott városrészeket egyetlen ponton összeköti. Ezek azonban talán túl- nagy kérdések a mai viszonyok között, de az ébrentartásuk, úgy érzem, nem felesleges. Omftos Külön attKN telket kér ■ Mrostit o Frontira Szöeetsü Ünnepien keretek között tartotta a Frontharcos Szövetség országos nagytanácsa közgyűlését, amelynek Takách-Tolvay József gróf, ny. altábornagy, országos elnök megnyitó beszéde és Kertész Elemér országos ügyvezető alelnök beszámolója voltak kimagasló eseményei. A készülő frontharcos törvény bejelentése, a politikától független frontharcos tömörülés kihangsúlyozása mellett napirendre kerültek azok az intézkedések, amelyekkel a kormány, a főváros és más közigazgatási hatóságok a frontharcos érdekek támogatására siettek. Az ügyvezető alelnök meleg szavakban fejezte ki elismerését ezért a támogatásért és külön megemlékezett a főváros törvényhatósági bizottsága frontharcos tagjainak bajtársi tevékenységéről. A törvényhatósági bizottsági tagok sorából Kertész Elemér ügyvezető alelnök mellett a Frontharcos Szövetség vezetőségében résztvesznek: Pályi Gyula dr. országos ügyész, Hegedűs Bertalan dr., az országos intézőbizottság tagja és vitéz Juhász Jenő dr., gazdasági számtanácsos, a XII. kerületi főcsoport elnöke. A frontharcosok napja alkalmából a szövetség fővárosi vonatkozásaival kapcsolatban Kertész Elemér törvényhatósági bizottsági tag, országos ügyvezető alelnök, a Fővárosi Hírlap munkatársának a következőket mondta: — A legteljesebb elismeréssel kell megemlékeznünk Szendy Károly polgármester úrnak a frontharcos érdemeket megértő és elismerő intézkedéseiről, amelyek, mint példaadók, az egész ország közvéleményére is nagy kihatással vannak. Támogató intézkedései sorába tartozik a Rákóczi-út 27. szám alatt lévő fővárosi épület I. emeletének a Frontharcos Szövetség céljaira való díjmentes rendelkezésre bocsátása, azzal az indokolással, hogy a főváros törvényhatósága ezzel az intézkedésével is kifejezésre akarja jutatni, azt a megbecsülést és szerc- tctet, amelyet minden fővárosi lakosnak éreznie kell a világháborút járt magyar frontharcosokkal szemben. — Utasította a polgármester úr a főváros összes közüzemeit, intézményeit, kerületi elöljáróságait, hogy frontharcos ügyekben csakis a Frontharcos Szövetség országos-, vagy helyi alakulatainak elnökségei járhatnak el és a Szövetség eljáró közegei kéréseikkel megkülönböztetett támogatásban részesíthessenek. — Elrendelte továbbá, hogy a főváros kertészeténél, valamint temetkezési intézeténél alkalmazott ideiglenes kertimunkások legalább 10 százalékát a frontharcosok közül kell alkalmazni és ezeket úgynevezett kényszerszabadságolási listára nem lehet tenni. Ugyancsak rendeletet adott ki a polgármester a frontharcos kisiparosok érdekében, amely szerint a frontharcos kisiparosok és kereskedők a Frontharcos Szövetségen keresztül hozzá juthassanak a szűkebbkürű pályázati felhívásoknál kiadásra kerülő kisebb munka és szállítási megbízásokhoz. — A főváros üzemeinél alkalmazásban álló frontharcosok részére a. szanálási rendelet életbeléptetésével kapcsolatban az úgynevezett hadipótdíj folyósítására a megfelelő intézkedéseket megtette. — Jóleső érzést váltott ki a budapesti nyomorgó frontharcosok tömegéből, hogy a Szövetség és a frontharcos törvényhatósági bizottsági tagoknak intervenciójára a főváros az elmúlt karácsonykor segély címén 5000 pengőt juttatott a rászoruló budapesti bajtársaknak. — Se szeri, se száma azoknak a frontharcos bajtársaknak, akik a Szövetség, vagy annak közéleti szerephez jutott tagjai segítségével jutottak álláshoz, kenyérhez vagy érték el sorsuk jobbrafordulását a főváros kötelékében. — A Szövetség vezetőségének jövő működési tervében is a szociális kérdések fognak első helyen állam. Ebből az elvből kiindulva az elnökség érintkezésbe lépett a székesfőváros vezetőségével, hogy megfelelő telek adományozásával indítsa meg anyagi vonatkozásban azt az akciót, amely az Országos Frontharcos Otthon megteremtését célozza. Bízom benne, hogy a főváros eddig tanúsított jóakaratát teljessé teszi ennek a kérésnek teljesítésével. TRAUB I aszfaiS, szigetelő, tetőfedő váll. Budapest, X., Rezső-tér 3. — Telefon: 1-411-65. FORRÓ és EPPSTEIN SÖRKÜLÖNLEGESSÉGEK ÉS TENGERI SZIVACSOK I., DOHÁNY-UTCA 22/24. SZ. TELEFON: 1—405—61. UTHENGERLEST válla! WOLF ERNŐ BUDAPEST, XI., HORTHY MIKLÓS-ÚT 149. — Telefon: 2-599-68 HENCZ FERENC ASZTAEOSÁKU ------ TELEPE Ép ület asztalos munkák: ajtók, ablakok, kapuk, kirakatok, üzletberendezések, lakás- és iroda berendezések gyártása. BUDAPEST, IX., KÖZTELEK-UTCA 2. TELEFON: i—860—02. e« «á> WEISZF B1CIP RÉZMŰVES Budapest, V11L Gólya-utca 13. Tel.: 1-480-36 SZILAGYI ELEK késáru-üzeme Gyártja az összes hentes, mészáros és béliparban használatos késeket, viszonteladók részére Budapest, Vili., Gólya-u. 41. Tel.: 1-348-93 Ifi. MÜLLER REZSŐ PgTOM ESTER Budapest, IX., Ráday-utca 34. TELEFON: 1—826—82. Tissziííóron gy és Texíil^üHödélc 1c fi. Budapest, 'XIV., Francia-út 46 Tisztítórongyok legjobb kivitelben! Telefon: 2-961-7B I ÄQ7I fi vízvezeték, központi fűtés, jgfcrtvJ egészségügyi berendezések ÜT COÍMFOíSSMS^U. 114. és épillet-bádogos munkák TELEFON: 2-975-29. vállalata. festékgyár és ásványőrlömfl- vek, építési anyagok és vegyészeti termékek raktára Központi Iroda: Budapest, V., KAlmőn-utca 22. Telefonszám : 1-230-33. • Alapíthatott: 1842 iMKRJAHK Grosz Frigyes oki. mérnök építési és kövezési vállalkozó Budapest, IX., Bakáts-utca 1. ® Telefon: 1-861-54. TEISZLER GYUL4 lrógópkellékek, irodai szerek, papír- és grafikai cikkek készítési és szállítási váUalata Budapest, VB, Andrássy-út 140. Telefon : 2—920—78. _________ El ső Magyar Beépíthető kismotor üzem KOVÁCS JÁNOS Budapest, XI., Fadrusz-utca 2. — Telefon : 2-693-26 A
