Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-07-29 / 30-31. szám
yxmwas/Ji/jsmp Budapest, 1936 július 29. ICiámil Ibrahim bey egyiptomi szenátor, volt Küíiigy- és föidmívelésügyi miniszter Budapest számára erősebb Keleti propagandát kíván Látogatás Liöar Endre helyettes polgármesternél Élénk feltűnést keltett a központi városházán az előkelő megjelenésű úr, barna arcbőrrel, hófehér hajjal és bajusszal, akit barnabőrű és csillogószemű fiatalember kísért. Liber Endre helyettes polgár- mesternek szólt a látogatásuk, amely már előre be 'volt jelentve. Negyedórás beszélgetésük után mosolygó arccal léptek ki a népszerű alpolgármester szobájának párnázott ajtaján, kezükben azzal a dísz- albummal, melyet Liber Endréitől kaptak budapesti emlékül. A nagy várószobában találkoztunk velük, az őket kalauzoló Medriczky Andor dr. fogalmazó társaságában. Megtudtuk, hogy az érdekes idegen, aki egész ■viselkedésével elárulta a keleti nagyurat, Kiámil Ibrahim bey, egyiptomi szenátor és vezető politikus, hazájának volt küliigy- és földművelésügyi minisztere, aki Medriczky fogalmazó tolmácsolásával szívesen nyilatkozott a Fővárosi Hírlapnak budapesti látogatásáról. — Rendkívül meglepett — mondta — az a szívélyes fogadtatás, amelyben e pillanatban Liber Endre helyettes polgármester úr részesített bennünket. Már az első szavakban megnyilatkozott határtalan barátsága és rokonszenve, ugyanaz, amellyel egész magyarországi tartózkodásunk alatt majdnun mindenütt találkoztam. Rengeteg munkája között is elfelejtette erre a néhány percre gondjait, felelősségteljes állásának minden terhét és azonnal a legközvetlenebb, a legbarátságosabb" modorban kezdtünk beszélgetni. — Látogatásomnak semmi más célja nem volt, mint hogy kifejezzem a helyettes polgármester úr előtt őszinte elragadtatásomat, őszinte megelégedésemet a Budapesten tapasztaltak felett s egyúttal megköszönjem neki azt a rendkívül sok kedvességet, előzékenységet, lekötelező szívélyességet, amellyel budapesti tartózkodásunk alatt úgyszólván mindenki elárasztott bennünket. Megmondtam a polgár- mester úrnak, hogy Egyiptomba visszatérve, élén akarok állani azoknak a honfitársaknak, akik Magyarország iránt és különösen annak fővárosa, Budapest iránt a barátságos kapcsolatok kimélyítésén fognak fáradozni. — Egyiptom föidmívelésügyi és külügyminisztere is voltam és így remélem, külön szolgálatot is tudok tenni ennek a gyönyörű városnak, amelyet napról- napra, óráról-órára jobban megismerek és egyre jobban meg is szeretek. Maguk a budapestiek talán nem is sejtik, hogy milyen pompás kincs van a birtokukban. Az Egyiptomái való szorosabb kapcsolatok mindenesetre hasznot jelentenek a fővárosra, mert hiszen köztudomású, hogy évenként ,a nyári nagy meleg idején sokezer egyiptomi szokta elhagyni hazáját európai országok meglátogatása céljából. De nagy hiba, hogy ina még csak olyan kevéssé ismerjük Egyiptomban Magyarországot és Budapestet. Ha megerősödnék a propaganda-tevékenység, egészen biztosan nagyon sok egyiptomi keresné fel Budapestet. Én a magam részéről ebben az irányban előre is és teljesen önzetlenül megígérek minden tőlem telhető támogatást. — Már tizenháromszor jártam Európában, de eddig soha sem gondoltam arra, hogy eljöjjek Magyarországra és Budapestre, jóllehet a magyarokat ismertem és becsültem már azelőtt is. Hiszen az egyiptomi mezőgazdasági múzeumot a magyarok rendezték be nekünk, pontosán a magyar múzeum mintájára. Csak most sajnálom igazán, hogy miért követtem el eddig ezt a nagy mulasztást és miért nem jöttem el már évekkel ezelőtt ide, amikor magyar barátaim annyiszor hívtak. Csodás dolgokat meséltek erről a városról, dehát, ez már keleti szokás, nem akartam elhinni azokat a dicsérő szavakat. Most azonban, hogy magam is meggyőződhettem Budapest szépségéről, azt állítom, hogy a hallott dicséretek messze mögötte maradnak a valóságnak, mert Budapest szebb, mint ahogyan azt a magyarok le tudják festeni és kellemesebb város, mint azt bárki is elképzelné. — Mint az egyiptomi szenátus tagja tulajdonképpen az Interparlamentáris Konferenciára jöttem el, de az már régen véget ért és én még most is húzom-halasztom távozásomat. Felhasználtam az alkalmat arra is, hogy a csodálatos hatású Margitsziget gyógyfürdőiben fürdőkúrát végezzek és ha a közeli napokban mégis el kell utaznom Budapestről, testileg, lelkileg felfrissülve, mint Budapest legőszintébb barátja utazom el. — Hálásan meg akarom köszönni lapjuk hasábjain mindenkinek a kedvességét, az előzékenységét és arra kérem az illetékes köröket, hogy folytassák Budapest és Magyarország propagálását a keleti országokban, mert Budapestnek az a szerepe kelet és nyugat határán, hogy minél több keleti embert üdvözöljön falai között. Annyit tud nyújtani ez a város komoly tanulmányokban, szórakozási lehetőségekben és azonfelül páratlan gyógyforrásaiban nekünk keletieknek, hogy megérdemelné, ha idegenforgalma még jobban fellendülne és ebben a fellendülésben a nagyobbik hányadot a Kelet és elsősorban Egyiptom nyújthatná. Hogyan oldja meg a főváros a sxegénysegélyezést Újítások a gyermeknyaraltatásban Amióta a belügyminiszter kibocsátotta a koldus- j kérdés rendezésére szolgáló intézkedését, amely szerint a fürdő-, üdülő- és gyógyhelyeken mindennemű utcai kéregetés tilos, azóta a székesfőváros szociálpolitikai ügyosztályában hatalmas arányú munka folyik, amelynek az a célja, hogy egyesítve a hatósági inségenyhítő akciókat a társadalmi jótékonysági tevékenységgel, teljesen ki tudják küszöbölni a székesfőváros utcáinak képét olyan kedvezőtlenül befolyásoló kéregetőket. Ismeretes, hogy a székesfőváros már a belügyminiszteri rendelet kibocsátását megelőző időben is tett ebben az irányban bizonyos kísérleteket, mindaddig azonban, amíg a felsőbb hatóság erélyes intézkedése hiányzott, ezeket nem lehetett életre hívni. A szegénygondozás rendszere ősztől kezdve gyökeresen megváltozik Budapesten. Erről az új rendről illetékes helyen a következő felvilágosítást kapta a Fővárosi Hírlap, A kerületi szegénygondozó szervezetek új hatásköre Minden közigazgatási kerületben az eddiginél sokkal jelentékenyebb hatáskörrel ruházzák fel a szegény gondozó szervezeteket, amelyek attól az időtől kezdve a hatósági emberek Cs a társadalmi és egyházközségi jótékony intézmények ée egyesületek vezetőiből tevődnek össsze. A belügyminiszter köztudomás szerint Pater Oslay Oswald egri normája szerint óhajtja kiépíteni a szegénygondozási tevékenységet és ez annál inkább megfelel a székesfővárosnak, mert a közjótékonysági ügyosztály is ezen az alapon indult el munkájával, szem előtt tartva a VI. kerületben és a II. kerületben ezen alapon már elért eredményeket. Minthogy a katolikus karitász-akció és a többi egyházközség szegénysegélyezési akciója kifogástalanul működik, a város vezetőségének elhatározása szerint ezeknek eddigi hatáskörét érintetlenül hagyják. A változás mindössze annyi lesz a múlttal szemben, hogy közös nyilvántartásba foglalják az egyes kerületekben támogar tásra szoruló családok és magánosok nevét és fokozott gondot fordítanak arra, hogy a dupla segélyezést elkerüljék, illetőleg hogy no maradjon lehetőleg egyetlen olyan rászorult sem, aki meg ne kapná a karitatív akció révén az élet fenntartásához múlhatatlanul szükséges támogatást. Továbbra is fenntartja a székesfőváros azt a próbaként bevezetett rendszert, amely szerint a hatósági segélyezésben részesülő munkaképes egyének félévenként nyolc napot dolgozni kötelesek, miután ezen a réven már eddig is igen kedvező eredményeket értek el. Egyelőre súlyos problémát okoz az a kérdés, mi történjék a budapesti kodusok közül azokkal, akik önmagukkal jóformán tehetetlenek és így arra sem képesek, hogy az inségenyhítő akció szolgáltatásait a segélyező helyeken maguk vegyék igénybe. Az elképzelések szerint ezeket, amennyiben budapesti illetőségűek, a rendelkezésre álló férőhelyekhez mérten a főváros tulajdonában lévő szer etetőit honokban fogják elhelyezni, azokat pedig, akik idegen illetőségűek, illetőségi helyükre szállítják. Minthogy a szeretetházaknak kórházi osztályuk is van, az orvosi ápolásra szorult kéregetők egészségügyi szempontokból is a legmegfelelőbben a szeretetházakban lesznek elhelyezve. A vállalatok szerepe a tanonc- nyaraltatásban A kolduskérdé® megoldásán kívül más érdekes tervekkel is foglalkozik a IX. ügyosztály. A főváros egy évtizede folytatja a szegénysorsú, gyengeegészségű székesfővárosi iskolásgyermekek nyaraltatási akcióját, amelynek hatályát az utóbbi években kísérletként kiterjesztették az iparostanoncokra, ebben az esztendőben pedig az óv olás gyermekekre is. A rendelkezésre álló anyagi lehetőségek, sajnos, erősen kötik a nyaraltatási akció vezetőségének kezét, ami arra készteti a székesfővárost, hogy új utakat keressen az üdültetési akció minél szélesebb körben való lebonyolítására. Felmerült az a terv, hogy a székesfőváros a közoktatási ügyosztály patronátusa alatt álló diákszállókban az esztendő bármely időpontjában ingyenes szállást és ellátást biztosítson a vidéki városokból és községekből a főváros tanulmányozására érkező tanulócsoportoknak, ezzel szemben ezek a városok és községek a nyári szünet idején ugyanannyi fővárosi gyermeket lássanak maguknál vendégül. Az ipar őst anoncok fokozottabb üdültetési lehetőségei érdekében a polgármester külön akciót szándékozik megindítani, amelyben, bevonja az összes nagyobb ipari vállalatokat és üzemeket. Azt fogja kérni a város a vállalatok vezetőségétől, hogy amint azt egyes állami és más hatósági és egypár magánkézben lévő nagyüzem is teszi, évről-étre hasítsanak ki bizonyos összeget, amely kizárólag a tanoncok nyaraltatási akciójánál legyen felhasználható. A főváros vezetősége bízik abban, hogy az ország iparos- társadalma megértéssel fogadja a tervet nehéz helyzete ellenére is. Az óvodások üdülóháza Fokozni kívánja Budapest a nyaralási akcióban részesülő, óvodaköteles korban lévő gyermekek számát is. Az idei nyár eddigi folyamán több óvodás csoport tartózkodott már eddig is a Balaton mentén lévő székesfővárosi üdülőtelepeken és a sápadt, vézna apróságok javarésze párhetes nyaralás után megerősödve érkezett vissza Budapestre. Ennek a kérdésnek megoldása azonban még az előbbinél is sokkal nehezebb, egyrészt azért, mert még a legszegényebb szülők is csak hosszas rábeszélés után engedik el gyermekeiket éppen kicsiny voltuk miatt a nyaraltatási akcióba bekapcsolt védőnők felügyelete alá, másrészt azért, mert- az egészen kicsiny gyermekeket különleges gondozásban kell részesíteni, még pedig a lehetőség szerint önálló telepeken. A nyaraltatási akció vezetősége, a Fővárosi Hírlap értesülése szerint, az idei szezon befejezése után, azzal a javaslattal fog fordulni a polgármesterhez, hogy a székesfőváros tulajdonában lévő gyermek- üdültető-telepeket tovább fejlessze, illetőleg hogy az óvodás gyermekek számára külön üdülőházat létesítsen és azt az esztendő egész folyamán tartsa üzemben. AK ACS< H tt UMEG Kartellen kívül. TAKACS IMRE táblaüvegszaisüzlete Budapest, II., Zsigmond-utca 24. szám Telefon : 1-606-00 Sürgönyeim : tlvegcentrnm MÓCZÁR GÁBOR egészségügyi berendezést tervező és kivitelező mérnöki irodája Budapest, VIKI., Magdolna-u. 4. Telefon: 1-435-47 ZSŰRIK PÁL B“ épület- és müiahstos I VII., KÁROLY KIRÁLY-ÜT 7 SZ. I ________TELEFON : 1-412-03. LE GJOBB LEGOLCSÓBB REDŐH9KÉSZÍTÍ) ÉS KARBANTARTÓ VÄLLALAT SCHMIDT FRIGYES Vállal: faredőny, yászonroletták, zsaluziák és napellenzők készítését és javítását. Faredőnyök karbantartását, jótállás mellett. Budapest, Vili., Víg-utca lO. Telefon: 1—383—88. Épületüveges GLATZ ANDRÁS Budapest, VIII., Baross-utca 66—68 sz. Alapítva: 1864. — Telefon: 1-324-87. == Üzlet: Német-utca 59. £= MEISZ.BaCHE.il IMRE || IIIMIIIIB^hiubiii ■in — — Épület- és mülakatosmester — = Budapest, VI., Aradi-utca 2. Telefon: 1—209—53. SYSTEM ÁTÍRÓ ÉS KÖNYVELÉSI RENDSZER 0 «arjá 7Y/tr V átnyomó könyvelőgépek, sokszoILM. M rosítógép, - ■ :______: St encil és festéknélküB sokszorosít Budapest, V., Fáik Miksa-u. 13. Telefon: 1—165—98. Bemutatás díjtalan 1 PROKISCn JANOS OKL. ÉPÍTÉSZ, ÉPÍTŐMESTER, HITES TÖRVÉNYSZÉKI ÉS ÁRVASZÉKI SZAKÉRTŐ Budapest, I., CsaDa-u. ll/a. Tel.: 1 563-99 Gyula oki mérnök, építő- és kövezőmester Budapest, VI., Bajza-utca 44. Telefon: 1-204-37.