Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-07-15 / 28-29. szám
J. ■ Budapest, 193Ú július 15. Előfizetési ár: EGÉSZ ÉVRE .....................24 PENGŐ FÉ LÉVRE..............................12 PENGŐ EG YES SZÁM ÁRU: 50 FILLÉR Árusítják az összes IBUSz-pavillonokban FELELŐS SZERKESZTŐ: DACSÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-ŰT 60. Telefon: 1-137-15 - Postacsekk: 40.424 TORMAY GÉZA: Budapest a magyar idegen* forgalom főatrakciőja Mindnyájunk kincse Szónoki alakzatként valósággal miiid.en.nap elhangzik, amikor Budapestről van szó, hogy mindnyájunk 'kincse. Ezúttal azonban nem pohárköszöntőben hangzott el, hanem Karai-Krakker Kálmán, Pest vármegye főispánja hangoztatta ezt a vármegye kisgyűléséuek ülésén, ahol éppen Pesttkör- nyék panaszait és a székesfővárossal szemben táplált kívánságait tárgyalták. Jólesett balllani ezt a kijelentést, mert éreznünk kell, hogy ezzel a másik oldalon is kezd otthonná találni az objektivitás. Mi nagyon jól tudjuk, amint minden a múltat kutató elmének ismernie kell, hogy a magyar főváros történetében a környék gravámenjei állandóan szerepeltek. Természetes, hogy mindenkor és mindenkinek eleget tenni nem lehet, de a nagy problémák megoldását elmulasztani nem szabod. Szemrehányások, kívánságok mindig eshetnek, de a hangnak kiéleződnie a két fél között sohasem szabad. Ennek pedig egyetlen módja van és ez az, hogy mindegyik fél lássa be a másik igazságát és mindegyik fél igyekezzék annak megfelelően cselekedni és intézkedni. Nem titkolhatjuk azt, hogy amíg a főváros részéről bizonyos hajlandóság mindig' mutatkozott, addig a környék hangadó elemei bizony nem egyszer népszerüségkeresésből, a helyzetnek meg nem felelő elkeseredett hangot hallattak és igen szenvedélyesen támadták a fővárost. Ezekről a támadásokról senki sem mondhatja, hogy igazságosak voltak. Az élet terhei a környékre is ránehezednek, de a környéknek sohasem szabad elfelejtenie, hogy ezekből a terhekből Budapest székesfőváros polgársága még többet visel és még több áldozattal igyekszik azon, hogy mindabban a jóban, amelyben a maga polgárait részesíti, részesíthesse környékbeli testvéreit is. Ehelyett a szenvedélyes hang helyett azonban a múlt héten a pestmegyei főispán tiszteletreméltó objektivitással jelentette ki, hogy elsősorban barátsággal kell megegyezni a főváros vezetőségével, amely hajlandó erre és ügyelni kell a főváros szempontjaira is, mert Budapest, amely az egész világ érdeklődésének középpontjába került, mindnyájunk kincse. A pest-megyei főispán tehát alapját szolgáltatja annak a hangulatnak, amelyben igenis, Budapest és környékének a problémáit le lehet tárgyalni. A főispán kijelentése szerint az egyik alap az, hogy Budapest objektiven viselkedik, a másik pedig az, hogy Budapestnek, mindnyájunk kincsének érdekeire a vidék is tartozik ügyelni. Ami ehhez hozzá- tenivaló van, az nem más, minthogy Budapest viszont meleg testvéri szeretettel gondoskodik környékbeli testvéreiről és ebben a gondoskodásban nem utolsó tétel az, hogy önmagát fejleszti, mert hiszen egy igazi világváros, amely idegenforgalmat és világhírt biztosít a maga számára, az tulajdonképpen a környék számára is dolgozik, a környék lakosságának is jobb gazdasági viszonyokat, jobb megélhetést, több keresetet biztosít. A környék bizonyára alaposan kiszámította, hogy milyen áldozatot hoz Budapestért, amivel szemben azonban mindig figyelnie kell arra a környék minden vezető egyéniségének, hogy a főváros a vidéknek, de különösen Pestvár megye területén fekvő községeknek rengeteget nyújt. Csak a számokkal kifejezhető, pengőkben beállítható kedvezéseket soroljuk föl: így évenkiut az olcsó villamos- közlekedés révén körülbelül 4.5 milliót, az ingyenes közkórházi betegápolás révén körülbelül 2.5 milliót, a főváros iskoláit látogató vidéki tanulók révén, csaknem 2.5 milliót, nem is szólva a fővárosnak a hatósági inségenyhítő tevékenységéből a vidékieket illetően folyó mintegy egymillió kiadásáról, amelyeknek hasznát egyedül a vidék látja. De ne a számok beszéljenek most, hanem beszéljen a szív és beszéljen az agyvelő. Véget kell vetni a gyűlölködő agitációnak, mert a főváros mindig szeretettel gondol a környékre, amelyből méltó keretet akar csinálni a világvároshoz, a környék pedig szívlelje meg főispánjának tiszteletreméltó megnyilatkozását, amely szerint Budapest mindnyájunk kincse, az egész világ érdeklődésének középpontjába került. Ennek az érdeklődésnek eleget kell tenni azzal, hogy fejlődünk és eleget kell tennünk azzal, hogy fejlesszük a világvároshoz méltó keretet, Pestkörnyéket. A Fővárosi Hírlap, amely a magyar, de kiilö- rtöskép a budapesti idegenforgalmi propagandának valósággal úttörője volt, az országnak ezt a ma már elsőrangúan számottevő gazdasági és kulturális faktorát továbbra is a legélénkebb figyelemmel kíséri. Lapunk legújabb akciója az, hogy a különböző, rövidebb-hosszabb ideig tartó idegenforgalmi attrakciók helyett a főváros iletékcs tényezői olyan pro- grammot dolgozzanak ki, amely lehetővé teszi, hogy az egész éven át idegenek számottevő tömegei keressék fel a fővárost. Erről a kérdésről egyébként lapunk más helyén számolunk he, ahol Szendy Károly polgármester nyilatkozata világítja meg azokat az utakat, amelyeken át eljuthatunk ezekhez a nagyvonalú célkitűzésekhez. Ettől függetlenül azonban e pillanatban sincs okunk aggodalomra, amint ez Tormay Géza államtitkárnak, az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnökének alábbi nyilatkozatából kitűnik. A Fővárosi Hírlap munkatársa ugyanis résztvett azon a sajtóankéten, amelyet a rosszul indult balatoni szezon megjavítása érdekében a minap tartottak Siófokon. Tormay Géza szavai azt bizonyítják, hogy még akkor is, amikor Európa- szerte, nálunk pedig speciálisan a Balaton körül bizonyos idegenforgalmi zavarok mutatkoznak, a magyar főváros hatalmas és elvitathatatlan értékei továbbra is egyre emelkedő vonzóerőt gyakorolnak az idegenekre. Tormay Géza államtitkár, az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnöke egyébként a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni, tehát nem méltatom újólag annak a harminchét és félmillió pengőnek jelentőségét, amelyet az elmúlt esztendőben a nálunk megfordult idegenek hagytak itt. ^ Nem hagyhatom azonban figyelmen kívül és nem győzöm elégszer Az idegenforgalom kellős közepe felé közeledünk, Az idegenjárás ezekben a nyári hónapokban mutatja meg legjobban, hogy az idegenforgalom milyen nagyjelentőségű nemzetgazdasági probléma, de ilyenkor kell ráeszmélnünk arra a feladatra is, hogy megfelelő propagandaeszközökkel az év egyik és másik hónapja között próbáljuk eltüntetni a különbséget, vagyis hogy ne csak a főszezonban keressenek fel bennünket a külföldi vendégek tömegei. Ezt az elvet tűzi ki az idegenforgalmi propaganda főfeladatául az alábbiakban Szendy Károly polgár- mester a Fővárosi Hírlapnak adott nyilatkozatában. Nem ötletszerűleg kértük a polgármestertől a hozzászólást az idegenforgalom kérdéséhez, mert az a célunk, hogy ezt a nagy kérdést állandóan felszínen tartsuk és annak minden részletét megvilágítsuk, éppen annak a célnak érdekében, amelyet Szendy Károly polgármester olyan meggyőzően jelöl meg a propaganda legfőbb feladatául. A sok értékes gondolatot felvető nyilátkozat, amely felöleli a fővároson túl eső, de azért reánk hangsúlyozni, hogy ennek a nagy idegen járásnak az adottságokon kívül politikai okai is vannak, amennyiben hála Istennek, manapság talán nálunk, Magyarországon van a legnagyobb nyugalom. Hogy ez mennyire igaz, arra jellemző az Interparlamentális Unió most nálunk lezajlott konferenciájának idegenforgalmi szempontból való mérlege, ami azt is mutatja, hogy az általános európai helyzetre való tekintettel, a delegátusok százai kénytelenek voltak lemondani itt tervezett hosszabb időzésükről. Mindezeken túlmenően azonban nem szabad elefelejteni, hogy olyan kincs birtokában vagyunk, amely önmagában is megmagyarázza gyönyörűen fejlődő és ma már valóban nagyarányúnak nevezhető idegenforgalmunkat. Legyünk ugyanis tisztában azzal, hogy a trianoni békeszerződés elvette országunk kétharmadát, elvette tőlünk természeti kincseink legszebbjeit, elvette hófödte bérceinket, de nem vehette el Budapestet, Európának ezt a legcsodálatosabb, legszebb városát, nem vehette el ennek a fővárosnak páratlan gyógyfürdőit és kultúráját, amelynek gyökerei az ősi római időkbe nyúlnak vissza. Meg kell állapítanunk tehát, hogy a magyar idegenforgalomban Budapest a főatrakció. Eddig szól Tormay Géza nyilatkozata, amelynek az országos idegenforgalmi eredményekből levont konzekvenciája a legszebb és legmegnyugtatóbb biztatás a jövőre nézve, amelynek kimunkálásán a Fővárosi Hírlap továbbra is az eddigi eréllyel és szeretettel fog dolgozni. nem közömbös balatoni idegenforgalom idei rossz indulását is és amellyel SZENDY KÁROLY polgármester, a Fővárosi Hírlap idegenforgalmi akié óját támogatja, a következő: — A Balaton környékéről érkező híreket nagy aggodalommal fogadtam és igen természetesen elkezdtem kutatni az okok után, amelyek az állítólagos ellenpropagandát alátámaszthatják. Meg kell állapítanom, hogy a magyar tenger legnevezetesebb fürdőhelyei, Balatonfüred, Siófok, Balatonalmádi, Balaton- földvár mindegyike rendelkezik azokkal a kellékekkel, amelyek a külföldről érkező vendégek megfelelő ellátásához szükségesek, nem lehet azonban ugyanezt elmondani a balaton- parti többi kisebb helyről, ahol különösen az elhelyezés eshetik kifogás alá. Ennek ellenére bízom abban, hogy az ellenpropagandának semmi veszedelmesebb következménye nem Szendy Károly polgármester a Fővárosi Hírlapnak nyilatkozik az idei idegenforgalom nagy eredményeiről, a propaganda legfőbb feladatáról és a szállóépítés problémájáról
