Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1936-07-01 / 26-27. szám

Budapest, 1936 július 1.

9

Beszámol a Bszhrf az elmúlt év jelentősebb eseményeiről

llj igazgatósági tagoh választása és tókeemelÉs elhatározása a közgyűlésen

Megalakult az Országos Földhitelintézet

Vezérigazgató: Reményi-Schneller Lajos

A kormány racionalizálási és agrárhitel-bizto- l sítási programjának megfelelően megtörtént a három agrárliitelintézetnek, a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetének, a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségének és a Magyar Földhitelintézetnek egyesülése. Uj és tőkeerőben is hatalmas intézmény áll most a birtokpolitika és agrárszoeiál- politika rendelkezésére. Az ország agrár közvéleménye örömmel vette tudomásul az új intézmény megalakulását és őszinte hálával adózik Fabinyi Tihamér pénzügyminiszternek, aki a három intézet egyesülését a kormány intencióinak megfelelően nemcsupán lehetővé tette, hanem a fúzió lebonyolításának végrehajtásánál az agrárhitel és az állam' kincstár érdekeit a leggondosabb figyelemmel és méltányossággal hozta egymással teljes harmóniába. Az intézet élére, mint vezérigazgatót, Reményi- Schneller Lajos dr. országgyűlési képviselőt állította az igazgatóság bizalma, akinek nagy közgazda- sági és pénzügyi tudása, valamint rátermettsége a legjobb biztosítéka annak, hogy az új intézmény minden tekintetben kielégíti a hozzáfűzött gazda' reményeket. Az intézmény megalakulásáról, amely gazdasági életünk egyik legjelentősebb eseménye, a következőkben számolunk be:

äz Országos Földhitelintézet a minap tartotta alakuló közgyűlését. Az Országos Fölhitelintézet megalakulásával a gazdaközönség régi kívánsága megy teljesedésbe, a mezőgazdasági hitelszükséglet ügye megkívánja, hogy megfelelően megalapozott nagy pénzintézet álljon a gazda- tközönség rendelkezésére, amely alkalmas lesz arra is, hogy a hatékony földbirtokpolitikát .szolgálja.

Ezekre a közérdekű célokra eddig három intézet állt rendelkezésre, a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete, a Magyar Földhitel- intézetek Országos Szövetsége és a Magyar Földhitelintézet. Az Országos Földhitelintézet a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetének és a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségének egyesüléséből keletkezett és átvette a Magyar Földhitelintézet egész üzletét is, úgy hogy

az Országos Földhitelintézet megalakulása lényegileg a három intézet egyesülését jelenti. Az új intézetnek 20 millió pengő saját tőkéje van, melyből 17 millió pengő üzlet résztőke és 3 millió pengő tartaléktöke; az új intézet tehát jól íei vau Készülve a jövő feladatainak ellátására. Ezt a felkészültséget, a szétszórt erők tömörítésével lehetett megvalósítani. 1

Az alakuló ülésen pénzügyminiszteri kiküldetés alapján Pesthy Pál dr. ny. igazságügymluiszter elnökölt. Az intézet megalakulása után a közgyűlés megállapította az intézet.alapszabályait és megválasztotta az intézet Igazgatósá- gátés felügyelőbizottságát.

Igazgatósági tagokul megválasztattak: A n- g y á a Hála dr. ny. ni. kir. igazságügyminiszteri államtitkár, orsz. képviselő, Csizmadia András orsz. képviselő, G 1 a 11 f e i d a r Gyula dr. Csanádi püspök, Kaypál István kisgazda, Huiyady Ferenc . kincstári főtanácsos, Ja k a b b Oszkár dr. pénzügyi át- lamtitkár, Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát, Koós Zoltán dr. felsőházi tag, korm. főtanácsos, Kövess Béla dr., a budapesti ügyvédi kamara elnöke, Krúdy Ferenc ny. főispán, orsz. képviselő, Lukács Béla főispán, M a y e r János ny. miniszter, orsz. képviselő, Mutschenbacher Emil dr., az OMGE ügyv. ig., felsőházi tag, Pesthy Pák dr. ny. miniszter, orsz. képviselő. Itadváuszky Albert báró dr. felsőházi tag, Reményi-Schneller Lajos dr. vezérigazgató, orsz. képv., S e h a n d 1 Károly dr., az OKH. alelnök- vezérigazgatója, orsz. képv., Teleki Mihály gróf orsz. képv., Törley Bálint orsz. képv., vitéz Vass Elek dr. miniszteri tanácsos, ,Z i c y János gróf vbtt., orsz. képv., Zsindely Ferenc orsz. képviselő.

A felügyelőbizottság tagjaiul megválasztattak: An inger László dr. pénzügyi osztálytanácsos, J u s t h Ferenc ny. államtitkár, Kerntler Kálmán dr. ny. államtitkár, Széchenyi Domonkos gróf felsőházi tag, nagybirtokos, V i c z e n i k Ferenc miniszteri osztálytanácsos.

Az intézet kormánybiztosa: Párniczky Ede dr. min. tanácsos.

A közgyűlést követő igazgatósági ülésen az igazgatóság az intézet elnökéül Pesthy Pál dr. ny. igazságügy- minisztert, a felügyelőbizottság elnökévé Széchenyi Domonkos gróf felsőházi tag, nagybirtokost választotta meg. Az igazgatóság v ez ér igazgatóvá Reményi-Schneller Lajos dr.-í nevezte ki.

Az Országos Földhitelintézet működését julius 1-én kezdi meg V., Bálvány-utca 7. szám alatti helyiségében.

A Beszkárt, amelynek kezelésében van a volt Közúti és Városi Vasút hálózatán kívül a BUR, a Földalatti és a Szentlörinci Vasút, a Svábhegyi Fogaskerekű Villamos Vasút, a Budai Hegypálya (sikló) és az autóbuszüzem, ezenkívül érdekkörébe tartozik a Budapesti Helyi Érdekű Vasutak Rt. és a Haraszti—Ráckevei HÉV Rt. június 2G-án tartotta XIII. évi rendes közgyűlését l/setty Béla dr. ország- gyűlési képviselő, törvényhatósági bizottsági tag, a társaság elnökének vezetésével. A közgyűlés elfogadta az igazgatóságnak az 1935. üzleti évről előterjesztett jelentését, megállapította a mérleget és zárószámiadást s az igazgatóságnak és a felügyelő- bizottságnak megadta a felmentést. A közgyűlés elhatározta a Beszkárt 1,250.000 pengőt kitevő alaptőkéjének 2,500.000 pengőre való felemelését. Az igazgat ósági tagok számát négy taggal egészítették ki. A közgyűlés az igazgatóság új tagjaivá megválasztotta Veress Gábor dr. m. kir. kormányfőtanácsos, m. kir. államvasúti igazgató, székesfővárosi törvény- hatósági bizottsági tagot, Toperczer Ákos ny. h, államtitkárt, Lévai Sándor lapszerkesztő, székes- fővárosi bizottsági tagot és Terbócz Imre országgyűlési képviselő, székesfővárosi törvényhatósági bizottsági tagot. Nemes Nagy Mihály dr. ügyvéd, a Beszkárt és a kezelésében lévő vasútvállalatok felügyelőbizottsága elnökének lemondása folytán megüresedett helyre a Beszkárt, a Ferenc József Földalatti Villamos Vasút Bt. és a Budapest—Szentlö'- rinci Helyi Érdekű Villamos Vasút Rt. felügyelőbizottságának tagjává megválasztották az említett vasúttársaságok közgyűlésein Bocsáry-Spur Kálmán dr. ügyvéd, törvényhatósági bizottsági tagot. A közgyűlésen a székesfőváros közönségének képviseletében Liber Endre alpolgármester jelent meg, aki a székesfőváros nevében teljes elismeréssel emlékezett meg ,a vállalat vezetőségének az 1935. évben kifejtett tevékenységéről. Megállapította a székesfőváros képviselője, hogy a Beszkárt igazgatósága, ügyvezetése, tisztikara és személyzete minden tekintetben megfelelt a működéséhez fűzött várakozásoknak és ezért a székesfővárosnak, mint a vasútak tulajdonosának nevében őszinte köszönetét és elismerését nyilvánította Perczell György dr.-nak, a Beszkárt vezérigazgatójának, Márkus Jenő dr. vezérigazgatóhelyettesnek, továbbá a szolgálati ágazatokat vezető igazgatóknak, a tisztikarnak és a személyzetnek.

j*Döntő jelentőségű elhatározás előtt a magyar műbenzingyártás

Az energia-kérdések forrongó korszakában az egész világ technikusait, sőt az államok ügyeinek legfőbb intézőit is élénken foglalkoztatja a műbenzin problémája. Ennek a problémának előbbre- viteléből Magyarország se maradt ki. A műbenzin előállítása nálunk is a legaktuálisabb kérdések sorába emelkedett.

Még a múlt esztendőben történt, hogy a péti ammónia gyárban kísérleti telepet állítottak fel, amely Varga József műegyetemi tanár szabadalmazott eljárása alapján a műbenzin gyártásával foglalkozott. A Varga-féle eljárás kapcsán érlelődött meg a műbenzin gyár előállítására szolgáló szén- lepároló üzem terve és ebben az ügyben a külföldi gyártási rendszerek tanulmányozására Bornemisza Géza iparügyi miniszter még a múlt év őszén bizottságot küldött ki. Vitéz Pétery István, az iparügyi minisztérium energia-osztálya főnökének vezetésével Németországban folytatott tanulmányokat a bizottság, majd az idén májusban ismét Németországba és Angliába utazott a bizottság, amelynek tagjai voltak: Hartegger Ernő dr., a Magyar Villamos Művek Országos Szövetségének igazgatója, Bajai Ernő dr., a Pécsi Kokszkereskedelmi Rt. igazgatója, Kraft főfelügyelő a Dunagőz bányái, Makray főmérnök, a MÁK és Erdélyi Sándor dr. főmérnök a Salgó képviseletében.

A bizottság tanulmányútja után beszámolt Bornemisza Géza iparügyi miniszternek tapasztalatairól és ismertette a műbenzin előállításánál alkalmazott eljárásokat és ezek soraiban azt az eljárást, amelyet egy németalföldi szabadalmi társaság, az 1HP (International Hydrogenation Patent Co ) már több országban vitt át a gyakorlatba, valamint a német dr. Fischer-féle eljárást. A két egymással vetélkedő rendszer közül az IHP-nek magyarországi képviselője, Enyedy Béla, a Magyar Jelzáloghitelbank elnöke, aki az illetékes körökkel már meg is indította a műbenzin gyártásba való bekapcsolódás érdekében a tárgyalásokat. Egyebekben Enyedy Béla kezdeményezésére történt a miniszteri bizottság második külföldi útja, amelynek főcélja a bydrogénező eljárás tanulmányozása volt.

Az iparügyi minisztériumban mindezek utáu a műbenzingyártás megoldásáról komoly tanácskozások folynak, amelyek során megállapítást nyert,

hogy mintegy 30 milliós befektetést igényel a kérdés megvalósítása.

A pénzkérdés megoldása természetesen nem csekély gondot okoz, bár bíztató jelenség, — amint ezt a külföldi tanulmányúton való részvétel is igazolja, — bogy a nagy szénbánya-vállalatok: a MÁK, a Salgó és a DGT komolyan érdeklődnek a kérdés iránt. Amennyiben ezek a tárgyalások eredményre vezetnek, beavatott forrásból származó bír szerint, arról van szó, hogy a magyarországi műbenzingyár a. hazai szükséglet ellátásának egyharmadára, 1090— 1200 vagon benzin gyártására rendezkedne be.

A megoldás során számolni kell Varga József műegyetemi tanár eredményes kísérleteivel, amelyek az egyéb eljárásokat leegyszerűsítették, úgy, hogy a műbenzint kátrányból lehet előállítani, nem pedig kátrányolajból, ami lényeges munkatöbblet- csökkentést jelent.

Ennek a már szabadalmazott eljárásnak gyakorlati kipróbálása a Magyar Hydrobenzin RT, péti kísérleti telepén történt és egyéb eredményei mellett ösztönző hatással volt arra, hogy Bornemisza Géza iparügyi miniszter a kérdés tanulmányozására az említett bizottságot külföldre küldte. A második tanulmányút eredményemül minap előterjesztett jelentés után a miniszter a műbenzin gyártása ügyében ankétet hivott össze, amely után a közeli időben döntőjelentőségű elhatározás történik a hazai műbenzingyártás dolgában.

Hogy ennek a nagyra hivatott akciónak jelentőségét megvilágítsuk, utalunk arra, hogy Magyar- ország évi benzinszükséglete 60.000 tonna, amelyet teljes egészében külföldről hozunk be és amelynek importja nem csekély devizagondokat okoz. Németországban már nagyon előrehaladt a műbenzingyártás. Jelenleg 45.009 vagon az évi termelés. Ezt a mennyiséget azonban az 1937. évben Németország

105.000 vagonra akarja emelni.

Németországban a mesterséges úton előállított benzin literenként 16 pfennigbe, a kikötőkbe behozott természetes benzin literje 6 pfennigbe kerül. A német államkincstár a két ár közötti különbözet financiális terheit úgy tudja elviselni, bogy a benzin eladási árá,t 10 pfennigben szabta meg. Ezek a pénzügyi szempontok a műbenzingyártás esetén természetesen nálunk is figyelembe veendők lesznek.

Az igazgatóságnak az 1935. üzleti évről a közgyűlés elé terjesztett jelentéséből kiemeljük a következőket:

Az 1935. évben a Beszkárt személyszállítási bevételei összesen 45,081.869 pengőt tettek ki

s csekély eltéréssel az előző évi színvonalon mozogtak, a'jelentés azonban rámutat arra is, bogy a bevételek több, ’ mint 26 százalékkal maradtak alatta az 1829. évben elért legkedvezőbb bevételeknek.

Az utasok száma 333,241.615 volt, közel 3 százalékkal több, mint 1934-ben. de mivel az utasforgalom kisméretű emelkedése csak a rövid távolságra utazók számának növekedésében nyilvánult meg, ez a bevételek alakulására lényeges befolyást nem gyakorolt. Éppen ezért a Beszkárt az üzemvitel gazdaságosságának fokozására törekedett s a leg-