Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-01-08 / 1. szám
Budapest, 1936 január 8. 3 y» j im 11 __ J: ömms7iimMp Szendy Károly polgármester elmondja a Fővárosi Hírlapnak gazdag és bizakodó újévi munkatervét „kfgzgalmas, lliktető étele!akarunk kialakítani elődeink nyomdokán, Mm a mi Budapestünk szebb, gazdagabb és boldogabb legyen“ A beköszöntött újesztendö küszöbén várakozással tekint az elkövetkező napok elé a székesfőváros egész közönsége és érdeklődéssel várja azokat az intézkedéseket, amelyek véghezvitelével az ország első városa egyrészt túljut a mostani nehéz időkön, másrészt rálép a megérdemelt fejlődés útjára. Ez a várakozás nem hiábavaló, hiszen a nagyszabású tervek egész sora áll a megvalósulás küszöbén. Szendy Károly polgármester szíves volt a „Fővárosi Hírlap” munkatársát az esztendő fordulásakor általánosságban tájékoztatni azokról a nagyvonalú és egyben szövevényes szociális, kulturális és gazdasági vonatkozású feladatokról, amelyek gerincét alkotják az újesztendö köz'lgazgatási tevékenységének. Fokozódnak a szociális kiadások — A háború elején előtérbe nyomult szociális feladatok a trianoni nyomorúság idején sokszorosukra duzzadtak. Az ország megcsonkítását fokozatosan érezte meg a székesfőváros, mert mint az ország legnagyobb gócpontjának, olyan feladatok megoldásával is kellett foglalkoznia, amelyek a kisebb közületek életében nem okoztak jelentékenyebb gondokat. Később, amidőn a világválság nyomán mindjobban elmélyült a munkanélküliség és egyre fokozódott a nyomor, a törvényhatóságnak úgyszólván legjelentékenyebb teendőjévé nőtte ki magát a szociális gondoskodás. Évről-évre hatalmas mértékben vettük igénybe jövedelmeinket abból a célból, hogy a legkiál- tóbb nyomorúságot enyhíteni tudjuk és e téren, sajnos, még ezidőszerint is csak kisebb javulás mutatkozik. Az utóbbi hónapok folyamán örvendetesen csökken ugyan a munkanélküliek száma, az általános elszegényedés azonban olyan nagymértékű, hogy párezer ember munkába állása csak csekély mértékben befolyásolta szociális helyzetünk javulását. — Ebben az esztendőben a múlt évhez viszonyítva, fokozott kiadásokkal kell számolnunk, s éppen ezért a szociális feladatok megoldására kerek számban 17 millió pengőt irányoztunk elő. Ebből a hatalmas összegből továbbfejlesztjük szeretetotthonainkat, kiépítjük a menedékhelyek hálózatát és újabb berendezkedésekkel sietünk a gyermekvédelem és a tanoncvédelem szolgálatára. Tervbevettük ezenkívül újabb szükséglakások építését és az erre vonatkozó terveink már közeli realizálás előtt állanak. Nagyobb létesítmény lesz a közeljövőben az az iparostanonc-otthon, mely a Marcibányi téren fog felépülni és amelynek fenntartását a törvényhatósági bizottság javaslatára egyesített alapítványok összege fogja biztosítani. Igen természetesen fenntartjuk a mindenkori szükség mértéke szerint az étkeztetési akciót, amellett azonban gondoskodunk éspedig már a legközelebbi napokban, az utóbbi esztendőkben rendszeresített szellemi szükség- munka-akció újból való megindításáról. Sajnos, megcsökkent bevételi lehetőségeink következtében ezúttal csak három hónapon keresztül tudjuk foglalkoztatni a szükségmunkásokat. Munkaalkalmak teremtése — Már ezekből is látható, hogy a főváros közönsége mindent megtesz az ínségesek megsegítésére, azt hiszem, felesleges azonban mondanom, hogy az igazi intézményes segítés nem a mostani módon, hanem minél nagyobbszámú munkaalkalom teremtésével történhetik. Ezen a téren is sokat tettünk. Hiszen a főváros intézményei és üzemei annyi munkásnak adnak kenyeret, ameny- nyinek anyagi helyzetük veszélyeztetése nélkül csak tudnak és emellett továbbra is arra törekszünk, hogy lehetőségeket teremtsünk az állástalanok, vagy kenyértelenek újabb és újabb csoportjainak foglalkoztatására. Ezen a téren, sajnos, kevesen követnek bennünket, pedig a dolog természetéből következik, hogy csak akkor lehet a munkanélküliség rémét legyőzni, ha, az ország első közületének példáját követve, a többi közület, de ezenkívül a magángazdaság is mindent elkövet munkaalkalmak teremtése érdekében. Budapest kulturális feladatai — Kulturális vonatkozásban nekünk, a székesfővárosnak egészen különleges szerep jut. Nemcsak arra kell ügyelnünk, hogy saját szempontjaink kielégüljenek, hanem egy pillanatra sem szabad elfelednünk, hogy mint az ország fővárosának, speciális kötelezettségeink vannak egyrészt a vidékkel szemben, másrészt idegen- forgalmi érdekek folytán. Az tehát, hogy Budapestnek kitűnő útjai, jó közlekedése, értékes képtárai, könyvtárai, hivatása magaslatán álló tanintézetei vannak: általános magyar érdek és éppen ez okozza azt, hogy ezen a területen nekünk minden lehető áldozatot meg kell hozni. Kifejezésre jut ez az igyekezetünk már a költségvetésben is, mert hiszen ai szorosan vett kulturális célokra 66 millió pengőt irányoztunk elő. Ide magától értetődően nemcsak a szorosan vett oktatási és művelődési ügyek tartoznak, hanem mindazok az intézkedések, amelyeknek célja a város városiasabbá való tétele. Első pillantásra nagyon tekintélyes összegnek látszik az a 66 millió pengő, amit kulturális vonatkozási célokra előirányoztunk, mert hiszen egész évi költségvetésünk végösszegének több mint harmadát teszi ki. Meg kell azonban mondanom, hogy ennél az összegnél sokkal jelentékenyebbre lett volna szükség, ha azt gazdasági helyzetünk megengedte volna. Most ugyanis csak azt tudjuk garantálni, hogy ennek a hitelösszegnek keretein belül a legszükségesebb feladatokat oldjuk meg és nagyobb- szabású alkotásokat be nem állíthatunk. Tovább fogjuk ugyan fejleszteni útrendszerünket, közlekedésünk javításáért is hozunk áldozatokat, új iskolák is fognak épülni, de rendkívül nagy- jelentőségű beruházásokat, az előirányzott ösz- szeg keretein belül, véghezvinni nem tudunk. Éppen ezért az én elképzelésem az és hiszem, hogy e felfogásomat a törvényhatósági bizottság is osztja, hogy egy későbbi időpontban felveendő újabb beruházási kölcsön hitelösszegeinek igénybevételével kiegészíthetjük kulturális programunkat. A kulturális kiadásokhoz kell számítanom a közegészségügyi kiadásokat is. Az egészségügyi intézmények szaporítása — Az esztendők folyamán közkórházaink és egyéb közegészségügyi intézményeink nagyon tekintélyes színvonalra emelkedtek, aminek konkrét bizonyítéka az a tény is, hogy a művelt nyugat nagy nemzeteinek ifjú orvosgenerációja jelentős számban keresi fel kórházainkat, hogy továbbképzését itt szerezze meg. Közel tizenkét millió pengős hitelkeretben gondoskodunk a közegészségügy szolgálatáról. Arra való tekintettel, hogy kórházaink egy része meglehetősen elavult, éppen az utóbbi hónapokban nagyarányú beruházási programot valósítottunk meg. Ez a program fedezetét a múlt esztendő folyamán igénybevett 21 millió pengős OTI- kölcsönből nyerte. Nem akarunk azonban meg- állani ezen a téren sem és különösen egy helyütt érezzük, hogy anyagi áldozatoktól sem szabad \isz- sza riadunk: az általános népegészségügy érdekében és ez a nemibeteg- rendelőhálózat intézményes kiépítése terén. A szakemberek adatszolgáltatásából tudjuk, hogy a venereás betegségek rendkívül sok áldozatot szednek és azok a rendelőintézetek, amelyeket már eddig felállítottunk, állandóan túl vannak zsúfolva, egyszóval bizonyos, hogy nem végzünk hiábavaló munkát akkor, ha ezeknek az intézményeknek a létszámát szaporítani fogjuk. A fejlődés útja — Gazdasági vonatkozásban is megtesszük természetesen, ami tőlünk telik. Tízmillió pengő körül mozog az a költségvetési irányzat, amely kimondottan gazdasági célok megvalósítására szolgál. Ez azonban csak kisebb része annak az összegnek, amely különböző ügyosztályok, intézmények beruházása révén a főváros gazdasági boldogulását hivatott szolgálni. Amikor mi építeni akarunk, vagy gépeket állítunk fel, vagy csak papirost veszünk, egy ugyanannak a célnak szolgálatában tesszük: mozgalmas, lüktető életet akarunk kialakítani elődeink nyomdokán és azzal a becsvággyal lelkűnkben, hogy a mi Budapestünk szebb, gazdagabb, fejlődőképesebb és végeredményben boldogabb legyen. Bennem és munkatársaimban is tervek élnek, amelyeket megvalósítani szeretnénk és ha a szűkreszabott lehetőségek, amelyek kényszerű következményei az elnehezült időknek, a megvalósításig csak kevés tervet engednek eljutni, ez nem kedvetlenít el bennünket. Bízunk abban, hogy a vitalitás, amely Budapest székesfővárost a nehéz napok dacára is megtartotta az ország legfejlődőképesebb és legjobban megalapozott közületének, le fogja győzni az akadályokat és az általános viszonyok javultával ismét olyan útja nyílik meg előttünk a fejlődésnek, amelyre lépve ki tudjuk egyensúlyozni azokat a hiányokat, amelyek pusztán azért állottak elő, mert a gazdasági válság beköszöntésével ugyanakkor, amidőn egyes feladatköreink költségvetése tetemesen megduzzadt, a másik oldalon bevételi lehetőségeink jelentős összezsugorodásával kellett számolnunk. — Bizalommal kezdem az új esztendőt és azt várom tőle, hogy amíg polgármesterségem első éve alatt csak az alapokat rakhattam le, addig ebben az évben és az elkövetkezendőkben már építhetek és előbbrevihetem szülővárosom sorsát. CELLO RIG1SZTÚ SZÁLIG sérült, szakadt rajzok kijavi- 3 tásához. • Nedvesítés nélkül |j azonnal tapad a papírhoz és $ arról — ha szükséges — köny- nyen lehúzható. • 10 m. hosszú ‘/i ■----- tekercs ára 2 80 P. h Az ULIPA fénymásolat percek S* EEEEEE alatt készül el. ~ lg 1 Magyar Vegykészliményü Papirgyár, Oser Jakab Budapest, VI., Ó-utca 49. sz. Telefon: 23-8-90. i in* iimiinui tniiiiinrnnii'iiiiiiih iii|iiniii imiiiiiiF"" .......... 11™«™ ■^ HUNOARIA«^“1^8™3 HŐSZIGETELŐ VÁLLALAT Cégíulajdonos: Baka Ferenc BUDAPEST !!♦# í Telefonhívó •e>4—17—07. ^Tamfaj , EFÜLETF A, PARKETTA, fcUTQR sóit, (toeostdhl, §m$&beééd megelőző, védekezési és javítási tanácsadás LÉVAI ELEMÉR ffaspasi szakértő Budapest, VI., Szív°uica 11. Telefon: 282-57 TísadítóroEigy és Textilhulladék kft. Budapest, XIV., Frascla-ú! 46. -^r^j g Tisztítórongyok legjobb kivitelben! 96-1-75. |
