Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1936-01-08 / 1. szám

Budapest, 1936 január 8. 3 y» j im 11 __ J: ömms7iimMp Szendy Károly polgármester elmondja a Fővárosi Hírlapnak gazdag és bizakodó újévi munkatervét „kfgzgalmas, lliktető étele!akarunk kialakítani elődeink nyomdokán, Mm a mi Budapestünk szebb, gazdagabb és boldogabb legyen“ A beköszöntött újesztendö küszöbén várako­zással tekint az elkövetkező napok elé a székes­főváros egész közönsége és érdeklődéssel várja azokat az intézkedéseket, amelyek véghezvitelével az ország első városa egyrészt túljut a mostani nehéz időkön, másrészt rálép a megérdemelt fej­lődés útjára. Ez a várakozás nem hiábavaló, hi­szen a nagyszabású tervek egész sora áll a meg­valósulás küszöbén. Szendy Károly polgármester szíves volt a „Fővárosi Hírlap” munkatársát az esztendő fordulásakor általánosságban tájékoztatni azokról a nagyvonalú és egyben szövevényes szo­ciális, kulturális és gazdasági vonatkozású fel­adatokról, amelyek gerincét alkotják az újesztendö köz'lgazgatási tevékenységének. Fokozódnak a szociális kiadások — A háború elején előtérbe nyomult szo­ciális feladatok a trianoni nyomorúság idején sokszorosukra duzzadtak. Az ország megcsonkí­tását fokozatosan érezte meg a székesfőváros, mert mint az ország legnagyobb gócpontjának, olyan feladatok megoldásával is kellett foglal­koznia, amelyek a kisebb közületek életében nem okoztak jelentékenyebb gondokat. Később, amidőn a világválság nyomán mindjobban elmé­lyült a munkanélküliség és egyre fokozódott a nyomor, a törvényhatóságnak úgyszólván leg­jelentékenyebb teendőjévé nőtte ki magát a szociális gondoskodás. Évről-évre hatalmas mértékben vettük igénybe jövedelmeinket abból a célból, hogy a legkiál- tóbb nyomorúságot enyhíteni tudjuk és e téren, sajnos, még ezidőszerint is csak kisebb javulás mutatkozik. Az utóbbi hónapok folyamán örven­detesen csökken ugyan a munkanélküliek száma, az általános elszegényedés azonban olyan nagymértékű, hogy párezer ember mun­kába állása csak csekély mértékben befolyá­solta szociális helyzetünk javulását. — Ebben az esztendőben a múlt évhez viszonyítva, fokozott ki­adásokkal kell számolnunk, s éppen ezért a szociális feladatok megoldására kerek számban 17 millió pengőt irányoztunk elő. Ebből a hatalmas összegből továbbfejlesztjük szeretetotthonainkat, kiépítjük a menedék­helyek hálózatát és újabb berendezkedésekkel sietünk a gyermekvédelem és a tanoncvédelem szolgálatára. Tervbevettük ezenkívül újabb szükséglakások építését és az erre vonatkozó terveink már közeli realizálás előtt állanak. Nagyobb létesítmény lesz a közeljövőben az az iparostanonc-otthon, mely a Marcibányi téren fog felépülni és amelynek fenntartását a tör­vényhatósági bizottság javaslatára egyesített alapítványok összege fogja biztosítani. Igen természetesen fenntartjuk a mindenkori szük­ség mértéke szerint az étkeztetési akciót, amel­lett azonban gondoskodunk éspedig már a legköze­lebbi napokban, az utóbbi esztendők­ben rendszeresített szellemi szükség- munka-akció újból való megindítá­sáról. Sajnos, megcsökkent bevételi lehetőségeink kö­vetkeztében ezúttal csak három hónapon keresz­tül tudjuk foglalkoztatni a szükségmunkásokat. Munkaalkalmak teremtése — Már ezekből is látható, hogy a főváros közönsége mindent megtesz az ínségesek meg­segítésére, azt hiszem, felesleges azonban mon­danom, hogy az igazi intézményes segítés nem a mostani módon, hanem minél nagyobbszámú munkaalkalom teremtésével történhetik. Ezen a téren is sokat tettünk. Hiszen a főváros intézményei és üzemei annyi munkásnak adnak kenyeret, ameny- nyinek anyagi helyzetük veszélyezte­tése nélkül csak tudnak és emellett továbbra is arra törekszünk, hogy lehetőségeket teremtsünk az állástalanok, vagy kenyértelenek újabb és újabb csoportjainak fog­lalkoztatására. Ezen a téren, sajnos, kevesen követnek bennünket, pedig a dolog természeté­ből következik, hogy csak akkor lehet a mun­kanélküliség rémét legyőzni, ha, az ország első közületének példáját követve, a többi közület, de ezenkívül a magángazdaság is mindent elkövet munkaalkalmak teremtése érdekében. Budapest kulturális feladatai — Kulturális vonatkozásban nekünk, a szé­kesfővárosnak egészen különleges szerep jut. Nemcsak arra kell ügyelnünk, hogy saját szem­pontjaink kielégüljenek, hanem egy pillanatra sem szabad elfelednünk, hogy mint az ország fővárosának, speciális kötelezettségeink vannak egyrészt a vidékkel szemben, másrészt idegen- forgalmi érdekek folytán. Az tehát, hogy Budapestnek kitűnő útjai, jó közlekedése, értékes képtárai, könyv­tárai, hivatása magaslatán álló tan­intézetei vannak: általános magyar érdek és éppen ez okozza azt, hogy ezen a területen nekünk minden lehető áldozatot meg kell hozni. Kifejezésre jut ez az igyekezetünk már a költ­ségvetésben is, mert hiszen ai szorosan vett kul­turális célokra 66 millió pengőt irányoztunk elő. Ide magától értetődően nemcsak a szorosan vett oktatási és művelődési ügyek tartoznak, ha­nem mindazok az intézkedések, amelyeknek célja a város városiasabbá való tétele. Első pillantásra nagyon tekintélyes összegnek látszik az a 66 millió pengő, amit kulturális vonatko­zási célokra előirányoztunk, mert hiszen egész évi költségvetésünk végösszegének több mint harmadát teszi ki. Meg kell azonban mondanom, hogy ennél az összegnél sokkal jelentéke­nyebbre lett volna szükség, ha azt gazdasági helyzetünk megengedte volna. Most ugyanis csak azt tudjuk garantálni, hogy ennek a hitelösszegnek keretein belül a legszük­ségesebb feladatokat oldjuk meg és nagyobb- szabású alkotásokat be nem állíthatunk. Tovább fogjuk ugyan fejleszteni útrendszerünket, köz­lekedésünk javításáért is hozunk áldozatokat, új iskolák is fognak épülni, de rendkívül nagy- jelentőségű beruházásokat, az előirányzott ösz- szeg keretein belül, véghezvinni nem tudunk. Éppen ezért az én elképzelésem az és hiszem, hogy e felfogásomat a törvényhatósági bizott­ság is osztja, hogy egy későbbi időpontban felveendő újabb beruházási kölcsön hitelössze­geinek igénybevételével kiegészíthet­jük kulturális programunkat. A kulturális kiadásokhoz kell számítanom a közegészségügyi kiadásokat is. Az egészségügyi intézmények szaporítása — Az esztendők folyamán közkórházaink és egyéb közegészségügyi intézményeink nagyon tekintélyes színvonalra emelkedtek, aminek kon­krét bizonyítéka az a tény is, hogy a művelt nyugat nagy nemzeteinek ifjú orvosgenerá­ciója jelentős számban keresi fel kórházainkat, hogy továbbképzését itt szerezze meg. Közel ti­zenkét millió pengős hitelkeretben gondosko­dunk a közegészségügy szolgálatáról. Arra való tekintettel, hogy kórházaink egy része meglehe­tősen elavult, éppen az utóbbi hónapokban nagyarányú beruházási programot valósítottunk meg. Ez a program fedezetét a múlt esztendő folyamán igénybevett 21 millió pengős OTI- kölcsönből nyerte. Nem akarunk azonban meg- állani ezen a téren sem és különösen egy helyütt érezzük, hogy anyagi áldozatoktól sem szabad \isz- sza riadunk: az általános népegészség­ügy érdekében és ez a nemibeteg- rendelőhálózat intézményes kiépítése terén. A szakemberek adatszolgáltatásából tudjuk, hogy a venereás betegségek rendkívül sok áldo­zatot szednek és azok a rendelőintézetek, ame­lyeket már eddig felállítottunk, állandóan túl vannak zsúfolva, egyszóval bizonyos, hogy nem végzünk hiábavaló munkát akkor, ha ezeknek az intézményeknek a létszámát szaporítani fogjuk. A fejlődés útja — Gazdasági vonatkozásban is megtesszük természetesen, ami tőlünk telik. Tízmillió pengő körül mozog az a költségvetési irányzat, amely kimondottan gazdasági célok megvalósítására szolgál. Ez azonban csak kisebb része annak az összegnek, amely különböző ügyosztályok, intéz­mények beruházása révén a főváros gazdasági boldogulását hivatott szolgálni. Amikor mi építeni akarunk, vagy gépeket állítunk fel, vagy csak papirost veszünk, egy ugyanannak a célnak szolgálatában tesszük: mozgalmas, lüktető életet akarunk kialakítani elődeink nyomdokán és az­zal a becsvággyal lelkűnkben, hogy a mi Budapestünk szebb, gazdagabb, fejlődőképesebb és végeredményben boldogabb legyen. Bennem és munkatársaimban is tervek élnek, amelyeket megvalósítani szeretnénk és ha a szűkreszabott lehetőségek, amelyek kényszerű következményei az elnehezült időknek, a meg­valósításig csak kevés tervet engednek eljutni, ez nem kedvetlenít el bennünket. Bízunk abban, hogy a vitalitás, amely Budapest székesfővárost a nehéz napok dacára is megtartotta az ország legfejlődőképesebb és legjobban megalapozott közületének, le fogja győzni az akadályokat és az általános viszonyok javultával ismét olyan útja nyílik meg előttünk a fejlődésnek, amelyre lépve ki tudjuk egyensúlyozni azokat a hiányo­kat, amelyek pusztán azért állottak elő, mert a gazdasági válság beköszöntésével ugyanakkor, amidőn egyes feladatköreink költségvetése tete­mesen megduzzadt, a másik oldalon bevételi le­hetőségeink jelentős összezsugorodásával kellett számolnunk. — Bizalommal kezdem az új esztendőt és azt várom tőle, hogy amíg polgármesterségem első éve alatt csak az alapokat rakhattam le, addig ebben az évben és az elkövetkezendőkben már építhetek és előbbrevihetem szülővárosom sorsát. CELLO RIG1SZTÚ SZÁLIG sérült, szakadt rajzok kijavi- 3 tásához. • Nedvesítés nélkül |j azonnal tapad a papírhoz és $ arról — ha szükséges — köny- nyen lehúzható. • 10 m. hosszú ‘/i ■----- tekercs ára 2 80 P. h Az ULIPA fénymásolat percek S* EEEEEE alatt készül el. ~ lg 1 Magyar Vegykészliményü Papirgyár, Oser Jakab Budapest, VI., Ó-utca 49. sz. Telefon: 23-8-90. i in* iimiinui tniiiiinrnnii'iiiiiiih iii|iiniii imiiiiiiF"" .......... 11™«™ ■^ HUNOARIA«^“1^8™3 HŐSZIGETELŐ VÁLLALAT Cégíulajdonos: Baka Ferenc BUDAPEST !!♦# í Telefonhívó •e>4—17—07. ^Tamfaj , EFÜLETF A, PARKETTA, fcUTQR sóit, (toeostdhl, §m$&beééd megelőző, védekezési és javítási tanácsadás LÉVAI ELEMÉR ffaspasi szakértő Budapest, VI., Szív°uica 11. Telefon: 282-57 TísadítóroEigy és Textilhulladék kft. Budapest, XIV., Frascla-ú! 46. -^r^j g Tisztítórongyok legjobb kivitelben! 96-1-75. |

Next

/
Oldalképek
Tartalom