Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-06-10 / 23. szám
Budapest, 1936 Június 10. 9 /ól ‘ÁZM!Jíi/.’}, 1/’ Űrnapján felavatják a Nemzeti Munkaközpont új otthonát A szervezet a magyar munkások gazdasági, kulturális, szociális és Jóléti érdekeinek védelmét szolgálja A Nemzeti Munkaközpont — Magyar Munkások Országos Szövetsége, amely a múlt év novemberében kapta meg jóváhagyott alapszabályait, június 11-én, Űrnapján délelőtt tartja Baross-utca 43. szám alatt levő új otthonának avatási ünnepét. Ebből az alkalomból a Fővárosi Hírlap, amely a^ nemzeti irányú mozgalmakat és így a munkásságnak nemzeti alapon való szervezését is élénk figyelemmel kíséri, elküldte munkatársát a Nemzeti Munkaközpontba, hogy tájékoztassa olvasóit az új munkásszervezet céljairól, szervezkedésének eddigi eredményeiről és jövőbelátásairól. A szövetségben munkatársunkat Molnár Sándor dr., a Nemzeti Munkaközpont igazgatója fogadta. Miután megmutatta a csinos, magyar motívumokkal elkészített helyiségeket, ahol a nemzeti alapra helyezkedett munkásság jövőjének, szervezési, szociális, kulturális és gazdasági problémáinak megvitatása és remélhetőleg megoldása indult el. feltettük a kérdést, hogy mi a Nemzeti Munkaközpont célja, hogyan jött létre és milyen eredményeket ért el eddig is a munkásság érdekében. Kérdésünkre Molnár Sándor dr, a Nemzeti Munkaiközpont igazgatója a következőket mondta: — A Nemzeti Munkaközpont — Magyar Munkások Nemzeti Szövetsége minden magyar munkásra, nemre és foglalkozásra való tekintet nélkül kiterjedő gazdasági és kulturális szervezet, amely az érdekképviseleti rendszer jegyében született meg és annak megvalósításáért harcol. Törvényes alapokon kívánja megoldani a munkásság gazdasági, kulturális, szociális és jóléti jogainak védelmét. Az élet megmutatta, hogy a szakszervezetek és a magyar munkásság képtelenek a jelenleg rendelkezésre álló eszközökkel kellőképpen ellátni a munkásság érdek- védelmét. A magyar társadalom minden rétege ma már törvényes védelemben részesül, csak a munkásság az, amely önvédelmi harcra kénytelen berendezkedni. Ezért áll még ma is fönn a marxizmus eszméi által kitermelt és a liberális gazdasági rendszerből szükségszerűen következő osztályharc. A A Nemzeti Munkaközpont meg akarja szüntetni ezt az áldatlan állapotot, amely sohasem szolgálja a munkásságot, csak állandó vereségnek teszi ki. — A Nemzeti Munkaközpont szervezeti szempontból nézve csűcsszervezet. Az ország valamennyi városában, ipartelepén helyi szervezetekbe tömöríti a. munkásságot és ezekből a helyi szervezetekből kiküldött delegátusok alkotják a Budapesten székelő szakmali főcsoportokat, amelyek hivatalosan ellátják a szakmákhoz tartozó valamenyni tagunk érdekvédelmét a most megalakítandó bérmegállanító bizottságokban és más gazdasági tárgyalások alkalmával. Ml a célja a Nemzeti Munkaközpontnak T — A Nemzeti Munkaközpont egész célkitűzése — folytatta Molnár Sándor dr. — abban a törekvésben van, hogy a magyar munkásság számára biztosítani akarja a munka alkotmányát. A munka, álla máért. a. munka megbecsüléséért küzdünk,* ezt pedig csakis törvényes alánokon látjuk biztosítottnak. Törvényeket akarunk a kizsákmányolás ellen, a becsületes megélhetés érdekvédelmében, a munkás sári szociális, eaészséaügyi. jóléti és kulturális helyzetének feljavítása és védelme céljából. A sztrájkjogból elegünk van. Ez mindig a nemzeti vagyon pazarlását és a munkáság meggyöngítését eredményezte. Be kell ismernünk, hogy csakis törvények kénesek az országnak ezt a hatalmas és értékes társadalmi rétegét: a munkásságot, kellőkénnen megerősíteni és a nemzeti nagy célok szolgálatába állítani. A mi szervezetünk meg akarja és meg fogja valósítani mindazokat a célokat, melyeket a szociáldemokrácia ötven esztendőn keresztül hiába hirdetett, de megvalósítani sohasem akart. A szocializmus egész alaptétele: minél hatalmasabb proletártömegek kitermelése. Mi azonban polgárokat akarunk a magyar munkásságból nevelni és ennélfogva a magán- tulaidon elvének alapján állunk. Azt akarjuk, hogy minél nagyobb és minél hatalmasabb tömegek tér m előd jenek ki a kis egzisztenciákból. Szöges ellentétben állunk tehát a szociáldemokrácia tanításával, de szociállis kérdésekben többet akarunk, mint ők. Nekik nem kellenek a törvények, mert akkor feles- lenessé válik az osztályharcos fegyver. A mi szer- vezkodésünk pedig egyenesen és kizárólag törvényekért indult el, a munka szabadságának, a közvetítés államosításának, a munkabérek és munkaidőnek törvényes alapon való biztosításáért. Egy teljesen új gazdasági rendszer kitermeléséért, melyben a munkásság egyenrangú tényezője lesz a tőke mellett a munkának. — Sokat beszélhetnénk még céljainkról, de a részletekre nem térek ki. Meggyőződésünk, hogy helyes úton jár a mi mozgalmunk, mert nemzeti érdek, hogy végre a munkaadók és a munkások hatalmas tábora megértse egymást, kezet fogjon és a nemzeti gondolat jegyében együtt dolgozzon a nemzeti élet boldogabb jövőjéért. A szervezés eddigi eredménye — A Nemzeti Egység gondolatában tömörült magyar munkásság ezrével csatlakozik mozgalmunkhoz. A szociáldemokráciában csalódott tömegek szükségét érzik annak, hogy egy nagy, erős szervezetben megvitathassák súlyos problémáikat és azok megoldása céljából komoly szervezeti életet élhessenek. Egyik szakmai csoport a másik után alakul meg, pedig csak alig néhány hónap áll mögöttük, hogy alapszabályainkat a belügyminiszter úr jóváhagyta. A főváros valamennyi munkáskerületében, re8tkömyéken úgyszólván mindenütt kialakultak, vagy megalakulás alatt állanak helyi szervezeteink. Vidéken pedig alig van ipartelep, vagy város, ahol a munkásság komoly vezetői kézbe ne vették volna a szervezést és annak fejlesztését. — Az idő nekünk dolgozik. A munkásság számtalanszor csalódott, hiszen ebben az országban mindenki szervezi őket, saját önös céljaik érdekében. A Nemzeti Munkaközpont vezetőségének nincsenek egyéni céljai. Minden törekvése a munkásság sorsproblémáinak mielőbbi megoldóba. Hiszem, hogy ez sikerülni fog. mert a bizalom a munkásság részéről meg van, tekintélyünk és erőnk pedig feltétlenül lesz annyi, hogy a kormányzat felé is igazoljuk lét- jogosultságunkat. Meggyőződésünk, hogy nemzeti egység csak akkor lesz, a szó igazi értelmében, ha az ipari munkásság nagy tömegei szervezetünkön keresztül bekapcsolódnak a nemzetépítő nagy munkába és azok a törvények, amelyek a kormányzat részéről kilátásba helyeztettek még ez év folyamán az országgyűlés színe elé kerülnek és törvénybe iktattatnak. Minden bizalmunk kormány elnökünkben: vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök úrban és Bornemisza Géza iparügyi miniszter úi’ban van, akik hosszú évtizedek után először látták meg, mint a kormányzat felelős tényezői a magyar munkásságban rejlő igazi értéket, a munkásság súlyos problémáit és azok megoldásának szükségességét. — További céljaink: a megindított úton haladva, tovább szervezni a magyar ipari munkásságot egy hatalmas, nagy táborba, kivenni a nemzetköziség karmaiból és megteremteni a liberális Magyar- ország helyett a szociális Magyarországot. Ezeket mondotta Molnár Sándor dr., aki hosszú éveken kérőstül foo-látkozott részben Parisban, részben Béla merj kában a kivándorolt munkásság1 helvzetével. óa mint, a szociális kérdéseknek kiváló ismerőiét hívták meg ennek az új egészséges magyar munkásmozgalomnak vezetésére. Uj igazgatósági tagok a Beszkártnál. A Besz- kárt igazgatósága június 25 éré és 26-ára tiizte ki a vállalathoz tartozó vasúti részvénytársaságok közgyűlését. A Beszkárt alaptőkéjét 1,250.000 pengőről 2.5 millió pengőre emelik föl. A jelenlegi héttagú igazgatóságot tizenegy tagra bővítik. A meglévő igazgatósági tagokon kívül a NÉP Terbócz Imrét és Veress Gábort, a Wolff-párt Toper ezer Ákost és a szoeiáldemokratapárt Lévai Sándort delegálja új ta goknak az igazgatóságba. A Goldberger Sáin. F. és Fiai Rt. Buday-Gold- berger Leó dr. elnöklésével szombaton tartotta meg rendes évi közgyűlését. A közgyűlés az igazgatóság jelentése és a mérleg tudomásulvétele után elhatározta, hogy az elmúlt iizletévre részvényenként 3 pengő osztalékot fog fizetni. A szelvények június 2-től kezdve kerülnek beváltásra a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és a vállalóit pénztárainál. A közgyűlés végül új igazgatósági tagokul megválasztotta Láng Boldizsár báró és Simontsits Elemér 1). t. t. urakat. A Nova mérlege. A napokban hozta nyilvánosságra mérlegét a Nova közlekedési és ipari rt. A tiszta nyereség 220.953 pengő, az előző évi 200.940 pengővel szemben. Az osztalékot ennek megfelelően a tavalyi 0.50 pengőről 0.70 pengőre emelik fel. A vállalat június 12-én tartja közgyűlését. A Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár Rt. az 1935. üzletévet az előhozatal tekintetbevétele nélkül 200.635 pengő tiszta nyereséggel zárta. A május 26 án megtartott igazgatósági ülés elhatározta, hogy a folyó évi június 15-re egybehívott XIV. rendes közgyűlésnek, mint >az elmúlt évben is, 5 szlálzalék osztalék, illetve részvényenként 0.80 pengő kifizetését fogja javasolni. Magyar Asphalt Részvénytársaság. A június 6-án megtartott közgyűlés elhatározta, hogy az 1935. évi szelvényeket 0.60 pengővel váltja be. Magyar Ruggyantaárugyár Rt. közgyűlése az 1935. üzletévre 2.50 pengő osztalék kifizetését határozta el. A 10. sz. szelvények június 8-tól kezdve a társaság pénztáránál és az österreichische Gredit- anstalt — Wiener Bankverein budapesti főpénztáránál válthatók be. Utóbbi fogja július 1-től kezdődőleg a szelvényutalványokat is folytatólagos szelvény ívekre kicserélni. QFPÖ \ á&S7f2 Ó VÍ7vezoték* központi fűtés, egészségügyi berendezések Hí, "1 4. és épület-bádogos munkák TELEFON’: 07-5-29. vállalata. ■ KASSIER ERNŐ bádogos, gáz-, gőz-, víz- és egészségügyi berendezési vállalat. Épületek karbantartása! vállalomI Budapest, IX., Moster-utca 5. Telefon: 33-8-56. FÉNYMÁSOLÓ-INTÉZET réfiomásoio és iftásoSópapiroii HA6VAB VEGYKÉSZimÉIMYÍ) PAPÍRGYÁR OSERJAKAB BUDAPEST, V1M Ö-UtÍa 49. SZ. TEIJSFON l 28—8—00. Alakíttatott. 1898. Mihál ka és Társai reszelő- és szerszémáru iparvállalat k. f. t. Budapest, V., Zápolya-utca 34. Telelőn: 92-4-90. SPICCEL MENYHÉRT asztalosáru és épületfa raktára Budapest, XIV., Thököly-út 150. Telefon: 96—5—03. MIKA TIVADAR fémön tődé és rézárugyár Budapest, VIL, Kazinczy-utca 47. Telefon: 42-8-27.
