Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-06-10 / 23. szám
Budapest, 1936 június 10. s^r%*stT' j/xmwm/Ji/jzMf* gajgagantfiffagaai BOLDOG ORSZÁG BOLDOG FŐVÁROSÁNAK CSODÁIRÓL BESZÉL FELKAY TANÁCSNOK A székesfőváros közoktatási ügyeinek vezetője, Felkay Ferenc dr. tanácsnok Szendy Károly polgár- mester megbízásából a közelmúlt napokban Svédországban járt, egyrészt abból a célból, hogy u polgármestert képviselje a Stockholmban lezajlott éreifimüvészeti kiállítás megnyitásán, másrészt pedig, hogy közvetlen kapcsolatokat teremtsen a svéd főváros vezetőségével. Felkay Ferenc dr. tanácsnok erről az útjáról és ott szerzett tapasztalatairól a következőkben tájékoztatta a Fővárosi Hirlap munkatársát: — Rendkívül kellemes benyomást tett rám utam során az, hogy Svédországnak úgyszólván alig van városa, ahol ne ismernék a magyarországi viszonyokat. amellett, hogy bőséges helyet biztosít a feladatok elvégzésére, valóságos építészeti műremek. A városokban általában kiérzi az ember a polgárságnak azt a törekvését, hogy a fejlődés minél modernebb irányt vegyen és ennek a törekvésnek egyenes következménye az, hogy a nagyszámú új építkezésnél rendkívüli gondot fordítanak a praktikusság követelményein kívül a külső csínra is. A városban feltűnő tisztaság uralkodik. A jármű- forgalom igen tekintélyes, a különböző hatósági közegek lebilincselő udvariassággal kezelik nemcsak az idegeneket, hanem a benszülötteket is s ha az ember most így utólag visszaemlékszik a Stockholmban eltölöttt szép napokra, megállapíthatja, hogy egy boldog ország boldog fővárosának lüktető, céltudatos fejlődésü életét ismerte meg. Király Kálmán tanácsnok irányítása mellett végzett a fővárosi kertészet, ma Európa legnagyobb és egyik legszebb kertészeti alkotása. A Gellérthegy északi oldala, a lebontott Tabán 250000 négyzetméter területén készülő nagy sétánnyal összefüggő egység, amelyen Budapest hivatott szakemberei a város kertészeti rendezése, főkép a fürdőváros megvalósítása szempontjából nagy feladatot végeztek. A nagyarányú talajegyengetósi munkálatok során, dombokat kellett leihordani és mélyedéseket feltölteni, hogy a nagy tabáni lejtő füvezhető és fákkal, bokrokkal és apró növényekkel beültethető legyen. A munkálatok során 18,000 fát és cserjét, 4500 rózsatövet, 1000 fenyőt, 6000 évelő- növényt ültettek és 2000 kilogram fűmag került felhasználásra. A sétáló közönség igényeinek kielégítésére több mint 4000 méter hosszú gyalogút készült. Az új alkotások ismertetése után az előadó befejezésül a fővárosi kertészetnek még egy feladatáról emlékezett meg, arról, amely az Országzászló előtti piákét kiültetésével a trianoni igazságtalanságra hívja fel az idegenek figyelmét, bennünk pedig azt a reményt élesztik, hogy egyszer ismét a miénk lesz Nagy-Magyarország: Isten legszebb rózsáskertje. Az érdekes előadás végén lelkes tapsokkal ünnepelte a hallgatóság Morbitzer Dezső kertészeti igazgatót.. Stockholmban épp úgy, mint a többi nagyobb városban, nagy szimpátiával vannak hatóságok és polgárok egyaránt a magyar ügyek iránt, teljesen tisztában vannak hazánk történetével és azzal a szerencsétlenséggel, amelyet a trianoni békeszerződés igazságtalansága zúdított reánk. Őszinte és komoly svéd-magyar barátság alakult ki az országban, amelynek létrejöttében nem kis része van a magyar állam stockholmi konzulának, Lefler Bélának, aki nemcsak ottani honfitársaink ügyes-bajos dolgaiban jár el szinte fáradhatatlanul, hanem nagy elfoglaltsága ellenére, marad neki elég ideje arra is, hogy Magyarország megismertetése érdekében különböző előadásokat tartson a svéd főváros legjelentékenyebb társadalmi egyesületeiben. Különösen idegenforgalmi téren tapasztalható működésének áldásos volta és a Magyarországot eddig meglátogató svéd állampolgárok javarésze éppen azért érkezett hozzánk, mert Lefler Béla felvilágosításai után a maga igaz mivoltában Ismerte meg Budapest és Magyarország helyzetét. A stockholmi óremművészeti kiállításon, amelynek kiállító művészei Európa valamennyi kultúraeinzetéből rekrutálódtak, nagyon jelentékeny sikert arattak a magyar művészek, ami két oknál fogva is örvendetes. Az egyik az, hogy ezúttal is sikerült bebizonyítani a különböző nemzetek kultúrvetélkedésében o. magyar művészet fölényét, a másik pedig, hogy a svédek, kisplasztikái művészete köztudomás szerint rendkívül magas fokon áll, ennéllogva tehát az igények is felfokozottak. Stockholmban való tartózkodásom idejére esett a svéd és norvég városok tisztviselőinek kongresz- szusa. Ezen a kongresszuson a stockholmi polgár- mester jóvoltából magam is résztvettem és ez alkalommal módomban volt egyrészt betekinteni ennek a nagyon kulturált állam és fővárosának fejlett köz- igazgatásába, másrészt pedig sikerült Ígéretet kapnom arra, hogy az ősz folyamán nagyobb svéd csoportok érkeznek Budapestre. Először Budavár felszabadításának visszafoglalási ünnepére, szeptember 2-ára jön egy százhúsz tagú svéd küldöttség, hogy itt, a mi földünkön emlékezzék meg azokról a svéd katonákról, akik Budavár visszavételénél a török ellen harcoltak. — örömmel fogadta a svéd főváros művészeti köreinek vezetősége azt a propoziciómat is, hogy még az idén reprezentatív képzőművészeti kiállítást rendezzenek a svéd. művészek Budapesten. Az előzetes tárgyalások eredményeként közölhetem, hogy erre a kiállításra felvonulnak a svéd képzőművészek legkiválóbb reprezentánsai és hűséges képét fogják nyújtani az északi állam igen fejlett művészi kultúrájának. — Természetesen engem, mint tanügyi tanácsnokot legelsősorban a saját működési körömbe vágó kérdések érdekeltek. A városok kongresszusának lezajlása után a svéd közoktatásügyi minisztérium mellém rendelt tisztviselőinek társaságában alkalmam nyílt behatóan tanulmányozni a különböző iskolatípusokat, a népiskolától kezdve a középfokú iskolákon át egészen a felsőbbfokú tanintézetekig’. E tanulmányutam során nagyon kedvező benyomásokat nyertem és megállapítottam, hogy a svéd iskolák szinte valamennyije a legmagasabb fokán áll a tökéletes felszerelésnek, és rendkívül alkalmas arra, hogy az ifjúság oktatása és képzése a legideálisabb körülmények között történjek. Különösen figyelemreméltó, hogy a különböző iskolatípusokban milyen páratlan gondot fordítanak a higiénikus elvek alkalmazására. Nincsenek «ötért helyiségek, minden iskola melleit fürdő van, páratlanul tökéletes a tantermek fűtése és szellőztetése, egyenesen fényűző módon gondoskodnak a tanulóifjúság kényelméről. Az országban és a fővárosban uralkodó szinte általános jólét következményei azonban nemcsak az iskoláknál mutatkoznak meg, hanem tapasztalhatók a városi élet minden megnyilatkozásában. Középületeik javarésze. Budapest 4ái ,é& ,a Muiiu&a ^űtfcdatá&a^ Színek és hangulatok vonultak he a Magyar Mérnök és Építész Egyletbe, maga a zöklelő, virágzó élet, amely ezúttal mégis mint a műszaki világ tartozéka szerepéit. Városépítés és parkírozás: így került össze két probléma, amely valójában egy, hiszen a városrendezés kiegészítője, be- tetőzője a parkiiltetés, a fásítás, sőt egyre nagyobb a szerep, amelyet a napfénnyel és levegővel számoló modem kor juttat' ueki. A vonzó és érdekes témához Morbitzer Dezső gazdasági tanácsos, székesfővárosi kertészeti igazgató juttatta a Mérnök- és Építész Egyletet, amelynek út-, vasút- és hídépítési szakosztálya évzáró ülésén vetítettképes előadást tartott. Benke István miniszteri tanácsos elnökölt az ülésen, amelyen megjelent Liber Endre és Lamotte Károly alpolgármester és Király Kálmán tanácsnok és több törvényhatósági .bizottsági tag is. Morbitzer Dezső a tárgyhoz méltó sokszínű, élvezetes és egyúttal tanulságos előadásában mindenekelőtt a kertészetnek a városok és városrészek kialakulásában való szerepét méltatta, ötletesen jellemezte magát a kertészetet és a közfelfogást, amely különösen régebben bizonyos kedélyességben nyilvánult meg a kertészetről, amelyhez mindenki érteni akart. Szólott azután a virág- és favédelmi morálról, amelyet nagy küzdelembe került megteremteni. Megkapóau írta le a célokat, amelyeket a kertészet, ezúttal a főváros kertészete szolgál. Az esztétikai célok szolgálata mellett — mondotta — ennek a kertészetnek jelentősége és munkája a valóságban a város egyéb közműveivel egyenlő, mert a kertészet a közegészségügyet és a ma gasabbrendű kultúrát is szolgálja és emellett nemzetgazdasági célt is a fokozódó fontosságú id-e gén forgalommal párhuzamosan. A mái legmodernebb törekvés odairányul, hogy a városok lakossága fejenként legalább 30 négyzet- méter szabad területhez jussoji. Ebből a szempontból Budapest a kontinens nagyvárosai között az első csoportba tartozik, 33,876 katasztrális hold területéből szinte a városba nyúló erdői, temetői, ligetei és sétányai 700 katasztrális hold nagyságúak és így Budapest 1,060,000 lelket kitevő lakossága fejenkint, 31 négyzetméter szabad területet élvezhet. Felsorolta ezután a nehézségeket, amelyekkel a kertészetnek a régi, rendezési terv nélkül történt építkezések miatt meg kell küzdenie. Majd rátért az új városépítéssel kapcsolatos nehézségekre. A fővárosi ligetek, sétányok, fasorok érdekes története következett ezután, majd az új városrendezés és ennek keretében a kertészet munkája és alkotásai. Ezek sorában a háború óta a két legnagyobb kertészeti feladat a Gellérthegy déli és északi lejtőjének és a Tabánnak kertészeti rendezése volt. Ez a nagyméretű munka, amelyet Szendy Károly polgármester városrendezési elgondolása és Budapest és Magyar- ország dicsérete a külföldi sajtóban A külföldi újságírók multhavi magyarországi vendégjárásának, amelyet a Gyógyhelyi Bizottság szervezett meg, még mindig jelentkeznek az eredményei a külföldi sajtóban. Egymásután írják az itt járt újságírók elragadtatással teljes beszámolóikat a külföld nagy lapjaiba, rendkívüli hasznára a nagyszerűen fejlődő idegenforgalmunknak. Legújabban J. Troesch a Journal de Geneve-ben „Magyar tavasz“ címmel különösen a magyar vidék szépségeit dicséri és a tatai szabadtéri előadásokról ír nagy elismeréssel. G. Withers a Sunday Dispatch-ban a csikósok életét ismerteti, de nem elégszik meg a puszta leírásával, liánem nagy dicsérettel szel Budapest, a világ legnagyobb fürdővárosának fürdőkultúrájárób A Yorkshire Fost legutóbbi számában John R. Hunt tollából „Tavasz Budapesten“ címmel hosszabb, illusztrált tudósítás jelent meg. ,.Amikor az ember átlépi a magyar határt — mondja a cikkíró —, mintha Liszt zenéjének dallam ómul volna telve a levegő. Szomorúsá g, sóvárgás és aggodalom a jövő iránt: ezek az érzések kerítik hatalmukba a lelkeket Magyarországon, a nyugati kultúra ezeréves védőbástyájának határain belül.“ Ezután Gömbös Gyula miniszter- elnökkel folytatott beszélgetését ismerteti. „Gömbös miniszterelnöktől megtudtam, hogy Magyarország rokonszenvet és megértést vár Angliától, annyival is inkább, mert a brit politika önzetlen és becsületes irányvonala jelenthet csak kiutat a nemzetközi politika káoszából.“ Részletesen számol be még Budapestnek, a világon szinte egyedülálló gyógy tényezőiről. A Tidens Kvinder, Dánia legnagyobb folyóirata J. Arboe tollából gazdagon illusztrált cikksorozatot közöl Magyarországról. Részletesen ismerteti a cikkíró Magyarország történetét és áradozva beszél Budapest természetes szépségéről és nagyszerű gyógyfürdőiről• Emile Schreiber, az, ismert francia publicista a Les Echos-ban öt folytatásos cikket közöl magyarországi benyomásairól. „Mi, franciák is, nagyon sokat tanulhatunk a magyaroktól az idegenforgalom megszervezése Terén“ ■— írja. ezután a budapesti szállók magas színvonalát és a magyar konyha kiválóságát méltatja. Sajnálattá' állapítja meg’, hogy a franciák nem ismerik eléggé Magyarországot. Törv. védett lámpatestekkel Nagy árammegtakarítás! Nagyobb fény! KOMOR HENRIK-féle fénytechnikai-, vlllamossógi- és műszaki -vállalat K. F. T. BUDAPEST,VII.,WESSEEE:nTI-U.59. Telefon; 41-4-~6. ÓVJA Nikopáll szipkában Nikopáll betéttel dohányozzon, mórt az egészségére ártalmas nikotin, pyridin, kátrány, gyanta site, származékok ezáltal nem jutnak a szájba é3 a tüdőbe. Minden dohánytőzsdében kaphatói 1 elegáns bakelit szipka és 5 bétől ára ___1.50 P. 1 b etét — mely 40 cigarettára elég _______ 10 Vlftér. Gy ártja él forgalomba hozza: „Nikopáll" k. 1.t., Budapest, IV., GerlAczy-u. 11. Tel. 88-2-30 i.iuMJiiiii httottb—gr—maiii luiuiLiBTCTiiiBawMan—tntm—
